Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
1971 DECEMBER 35., SZOMBAT rtsf mcctri /űrlap 71 december jVé^vszázan vendégségben A Fóti Gyermekváros ezer kis lakója közül több mint 409-an töltik a karácsonyt rokoni, baráti körben. Kisebb részük saját rokonaihoz megy, a szocialista brigádok, KISZ- szervezetek, a patronáló szülők pedig 360 gyermeket fogadnak az ünnepekre. A maglódi Micsurin Tsz például már nem először látja vendégül a második osztályos kislányok egy csoportját, az ápolónőképzős KISZ-isták pedig elsősöket ’patronálnak. A gyermekvárosban maradók sem fognak unatkozni; a nagyobbak ajándékokkal lepik meg a kisebbeket, s vidám közös műsoros estet rendeznek a karácsonyfa alatt. Ev vége Dunakeszin Egy hettel az év vége előtti — Kereken négy százalék- a tervleljesítésről kértünk in- i k„]t __ ■ formációt a Dunakeszi Jár- ] y műjavító Vállalatnál. Sajnos — mint megtudtuk —, a korszerű nagyüzemi munkafeltételek, az aránylag jó kereseti lehetőségek, a magas színvonalú szociális ellátottság és a vasutasokat megillető számtalan kedvezmény ellenére ezt az üzemet is szorongatja a munkaerőhiány. — Éves viszonylatban kétszázötven munkavállaló hiányzott a létszámból — informál Barna Márton, az üzemi párt- bizottság titkára. — A munkaerőhiány különösen a főjavításoknál éreztette hatását: a tervet — előreláthatólag — 97,2 százalékra tudjuk teljesíteni. Törvényeink szelleme írfa: dr. Korom Miháíy igazságügyi miniszter A Magyar Népköztársaság jogrendje a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó dolgozó népünk érdekeit és akaratát fejezi ki. Törvényeinknek az a rendeltetése, hogy jogilag szabályozza a társadalmi viszonyokat. Ezzel fontos szerepet játszanak a ! társadalmunkat vezető marxista—leninista párt politikájának gyakorlati megvalósításában. A törvények a társadalmi folyamatok jogi szabályozásával, szervezésével segítik elő a társadalom tervszerű, tudományos vezetését és fejlesztését. Törvényeink védik rendszerünket minden támadással szemben, szabályozzák az állampolgárok jogvitás ügyei eldöntésének rendjét, erősítik a törvénytiszteletet, az állampolgári fegyelmet, általában a szocialista együttélés szabályainak betartását. Hatékonyságuktól függ a jog- j rend szilárdsága, és az, hogy a ! szocialista törvényesség hogyan érvényesül az élet mindén területén. Hazánk törvényei, jogszabályai a munkásosztály állami rangra emelt akaratát fejezik ki, amely akarat egyidejűleg tükrözi az összes többi dolgozó ! érdekeit is. A 'jog természete I és szelleme tehát szorosan kapcsolódik a társadalmat vezető osztályhoz és országunk gazdasági életfeltételeihez. Az állam és a jog tehát nem osztályok feletti, és lényegük, funkciójuk, csak osztályalapon és az uralkodó politikával összefüggően érthető meg. Minden törvény alapvető tartalmát az adott gazdasági viszonyok, a társadalom gazdasági alapja határozza meg. így van ez hazánkban, szocialista államunkban is. Szocialista jogrendszerünk kiépítésének és fejlesztésének vezérfonalául mindenkor a társadal- i mi-gazdasági követelményeket ! tekintjük. Minél jobban és SZENTENDRE: PLUSZ 4 MILLIÓ FORINT — Hogyan alakult a termelékenység? — Kedvezően! Hét száza* Iákkal növekedett a tavalyihoz képest. — Meghaladja ez a tervezett szintet? Sikeres év — gondokkal A bír és a f oly Ionos munkarend — Jobb minősígű ho;í lékok A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában Bacher Zoltánná igazgató örömmel újságolja, hogy az idei erodmeny- tervü.cet várhatóan 4 miidó forinttal túlteljesítik. Ezt.a sikert gondokkal terhes évben érték el. Az év végi hajrában is érdemes vizsgálni, hogy Szentendre^ mekkora erőfeszítésre volt szükség a plusz négymillió forintért. Nagy gondjuk a munkáshiány, 40—50 dolgozóval több kellett volna a gépek mellé. A folytonos üzemei esen nem tudnax változtatni, a folytonos mun- karenuoen tevékenykedőknek viszont csak minden hatodik héten van szombat-vasárnapjuk. Korábban nagyobb bérrel honorálták a munkarenddel járó lemondást, de az évek során az egy műszakosokhoz viszonyított bérdiffercnc.a csaknem eltűnt.« Ismét érdekeltté kell tehát tenni őket, hogy a folytonos munkaren- ! det vállalják. És e témához | kapcsolódik a második gond I is: két év óta a fiatalok nem jelentkeznek papíripari tanulónak. A gyár néhány épülete bauxit'oetonos. az átépítés és az elavult géppark kicserélése 30—40 millió forintos beruházást igényelne, de ez 1972-ben nem valósul meg. A vállalati központ ismeri a szentendrei-ele problémáját, s ezért várható, hogy a negyedik ötéves terv időszakában végrehajtják ezt a rekonstrukciót. A munkások úgy dolgoztak jól az idén, hogy az első félévben egyáltalán nem volt, a második félévben pedig minimális bérfejlesztést hajtottak végre. A fluktuáció viszont a tavalyihoz képest nem emelkedett. Idén sikerült a gazdasági mutatók szerint dolgozniuk, a nyereségrészesedés várható összegét még nem ismerik, mivel azt a többi gyáregység és a nagy- vállalat eredményessége is befolyásolja. A jövő évi tervüket december 29-én egyeztetik a vállalati központban. Az évi 10 ezer tonna papír gyártása várhatóan gyári feladat marad. de előreláthatólag csökken a vélwnypapír-termelés. A jövő év elején több próba- gyártást kezdenek meg. 1972- ben árváltozások várhatók, ugyanis a nyersanyagok, alapanyagok stb. árai is módosulnak, például a tízfilléres boríték ára messze nem fedezi a költségeket. A jövő év első negyedében két-három speciális minőségű borítékkal jelentkeznek a piacon. F. P. Gcdöílő fesz a központ MÁJUSBAN KÖLTÖZIK AZ EGYETEMI VÁROSBA A PEST MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÁLLOMÁS Nemcsak üzemek költözködnek vidékre a fővárosból, hanem intézmények is. Ezek között egyike az elsőknek a Pest megyei Állategészségügyi Állomás, amely már jövő nyáron Gödöllőn folytatja működését, jóllehet, a számára készülő épülethez csak ez idén fogott hozzá a Pest megyei 4. számú Építőipari' Szövetkezet. A jelek szerint betartják a május 31-1 határidőt. Az egyemeletes főépület tetején dolgoznak most, homlokzati falai természetesen már állnak. Az épület földszintjén helyezik el az irodákat, emeletén pedig a laboratóriumok kapnak helyet. Külön garázsépületbe kerülnek a jelenleg szétszórtan, a megye különböző részében elhelyezett fertőtlenítő gépkocsik és gépek, valamint a fertőtlenítő anyagraktár. Ez az épület kivülről már elkészült, akárcsak a kórház, amelyben tizenhat nagy és több kis állatot kezelhetnek. Most már mind a három épületben télen át is folyik az építkezés. A 15 millió forintos beruházás a megye fejlődő állat- tenyésztése szempontjából feltétlenül szükséges. Miért került azonban éppen Gödöllőre? — Gödöllő néhány éven belül az ország állattenyésztésének tudományos központja lesz, a meglevők mellé még több kutatóintézet kerül — válaszol a kérdésre dr. Kéri Miklós igazgató főorvos. — Itt van az Agrártudományi Egyetem, amelynek állategészségügyi és állattenyésztési tanszékével eddig is együttműködtünk a hallgatók gyakorlati képzésében. Jő a kapcsolatunk az agráregyetem tangazdaságával, és a Kisállattenyésztő Kutató Intézettel is. A 1 Humán gyárnak az oltóanyag termeléséhez szükséges állatokkal kapcsolatos egészségügyi feladatokat is átvállalhatjuk. És felvesszük a kapcsolatot az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézettel. Sz. E. H pontosabban tükrözik jogszabályaink ezeket az igényeket, annál jobban megfelelnek céljainknak és annál jobban betöltik szerepüket. A z elmúlt években a jogalkotás és jogalkalmazás kérdései nagy érdeklődést váltottak ki közvéleményünkben. Évek óta nem volt olyan ülésszaka az országgyűlésnek, amikor ne alkotott volna egy-egy jelentős törvényt. Gondoljunk csak például o Munka Törvény kön y vére, a szakmunkásképzésről, a termelőszövetkezetekről és a földhasználatról, a tanácsokról, a szövetkezetekről és az ifjúságról szóló törvényre. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgyszintén aktív jogalkotó tevékenységet fejt ki. Elegendő csupán egyik legutóbbi döntésére hivatkozni, amellyel módosította Büntető Törvény- könyvünket. A gazdaságirányítási reform bevezetése és kibontakoztatása a magasabb és alacsonyabb szintű jogszabályok közül soknak a módosítását, illetve újjáalkotását igényelte, főleg a kormánytól és a minisztériumoktól. E nagyszabású jogalkotási munkára nem azért került sor, mert valaki, vagy valakik íróasztal mellett azt elhatározták. Az ok abban keresendő, hogy társadalmi, gazdasági viszonyaink gyors fejlődése, változása indokolta és indokolja az olyan jogszabályok hatályon kívül helyezését, amelyek már nem szolgálják kellő hatékonysággal érdekeinket. a törvényeink, jogszabályaink szelleméről, rendeltetéséről beszélünk, azt is hangsúlyozzuk, hogy azok csak akkor tudják igazán betölteni szerepüket, ha a kör vetelményak színvonalán képesek kifejezni a társadalmi szükségleteket. És nem csunán pillanatnyi igények kielégítéséről van szó, mert a jogszabályoknak előre is kell mutatniuk. A jogalkotó és a jogalkalmazó rendszeresen szembesíti a törvény rendelkezéseit a valósággal, az élettel, és akkor derül ki. hogy az jól szolgál- ia-e politikánkat, jól védi-e társadalmunkat, és az állampolgárok jogos érdekeit. A jogszabályokkal szemben a közvélemény — jogosan — nagy igényeket támaszt, ugyanakkor sok félreértéssel is í találkozunk. Sokan vannak még olyanok, akiknek csak akkor jó a törvény, ha az az ő ..pártjukon” áll, és rossznak kiáltják ki. ha a másik fél kap igazat. Egy-egv jogvitánál azonban — és ide kell so-olni például a házasságok felbontását, a gyermek elhelyezését, a vagyoni vitákat stb. — csak az egvik félnek szolgáltatnak igazságot a hatóságok, annak, akinek valóban igaza van. A vélt igazság nem részesülhet védelemben és a salam&ni ítéletek hozatala járhatatlan út. A törvénv egyébként minden egyes állampolgárra, vagy minden ügyre killön-külön nem rendelkezhet,, és a jogalkotó — ha törekszik is arra hosv a rendezendő életviszonyokat a maguk sokrétűségében fogta át — csak a tipikus jelenségeket kénes szem előtt tartani. A jogszabályok alkalmazóira vár az a nagy feladat. hogy az eléjük kerülő ügyeket a törvény betűjének, de egyben szellemének is megfelelően törvényesen és egyben igazságosan döntsék el. S okan szóvá teszik mostanában, hogy törvényeinkben, de a jogrendszerünk egészében is vannak hézagok. Igazuk van, léteznek ilyen gondjaink. Ezek a nehézségek főleg abból adódnak, ha egy-egy jogszabály megalkotásánál a társadalmi követelményeket nem ismerjük fel a maguk teljességében, vagy egyes jelenségeket félreismerünk. Ilyenkor az élet „elmegy” a jogszabály mellett, annak rendelkezésétől eltérő irányba tör magának utat, és nyilvánvaló ellentmondás következik be. De vannak olyan esetek is, amikor a hézagok úgy jelentkeznek, hogy az adott társadalmi viszonyok nincsenek jogilag szabályozva. Ilyen hézagpótló jogszabálynak mondhatjuk például a kormánynak a telektulajdon mértékét megállapító új rendeletét. A közvélemény jogosan tette szóvá, hogy e területen rendet kell teremteni. E jogos igényt kielégítettük és útját’ álltuk a burjánzó telek- spekulációnak. Ugyanilyen törekvések hatják át a közelmúltban módosított Büntető Törvénykönyvet. A becsületes állampolgárok joggal várják el és követelhetik az államtól, hogy szigorúan fékezze meg a huligánokat, garázdákat, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő embereket. Ugyanezt várja el tőlünk az árdrágítók, spekulánsok, vesztegetők, a „kenők”, üzérkedők elleni határozott fellépésben, vagy a visszaeső- bűnözőkkel kapcsolatos szigorításban is. G yakran szó esik nálunk törvényeink szelleméről olyan értelemben is, hogy mikor kell azoknak, szigorúaknak és mikor humánusoknak lenni. Nem könnyű feladat az, hogy e kettős követelménynek jól megfeleljen a jogalkotás és a jogalkalmazás. Nyilvánvaló, hogy minden időre egyformán alkalmazható recept vagy előírás nem lehetséges. Jó példa a szigorítás és a humánum együttes alkalmazására a módosított Büntető Törvénykönyv. A már említett szigorítás mellett még ebben az értelemben szólhatunk arról az érdekről is, hogy a bíróságok által elítéltek 1 valóban töltsék le a kirótt büntetést és annak egy részét csak akkor lehessen feltételesen elengedni, ha az elítélt valóba* rászolgál arra kiemelkedő jó munkájával és példás magatartásával. Humanizmust egyébként ne várjon az államtól az, .aki szándékosan, tudatosan tör a társadalmi rendre, a köztulajdonra, vagy embertársa életére, vagyonára. A társadalom érdeke azt parancsolja, hogy az ilyen emberek bűnhődjenek' és a szigorú büntetés vegye el kedvüket hasonló bűncselekmények újabb elkövetésétől, de tartson vissza másokat is azoktól. Ugyanakkor legyünk megbo- csátóak és előlegezzünk bizalmat azoknak, akik tettükért megbűnhödtek és valóban vissza akarnale- térni a becsületes állampolgárok közösségébe. Ezt a humánus felfogást tükrözik azok az új rendelkezések. amelyek mérsékelik — meghatározott bűncselekményeket elkövető emberek esetében — a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés eddig túlságosan hosszú idejét és, merevségeit. Természetes, hogy aki viszont visszaél az előlegezett bizalommal és újabb bűncselekményt követ el. azt szigorúan felelősségre kell vonnunk. A mi társadalmunk ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Minél nagyobb sikereket érünk el a történelmi munkában — nem automatikusan ugyan, hanem társadalmi erőfeszítéseink nyomán — annál inkább megszűnnek, illetve csökkennek azok az okok, amelyek bűncselekmények elkövetését, vagy egyéb jogsértést idéznek elő. Mindinkább erősödik az állampolgárok meggyőződése a jog helyes felfogásáról, és a törvények előírásainak önkéntes követése mind általánosabbá válik. A törvénytisztelet, a jog önkéntes megtartása, a jó jogszabályok és a jogalkalmazók színvonalas munkája mellett feltételezi azt is, hogy állampolgáraink ismerjék és értsék a törvényeket, azok rendeltetését, legyenek tisztában jogaikkal, kötelezettségeikkel, mert enélkül nehezen tudnak élni azokkal. A törvények megfelelő ismerete és ismertetése fontos része a szocialista közgondolkodás fejlesztésének, erősítésének, de egyik lényeges feltétele a szocialista demokratizmus további kibontakoztatásának is. A pomázi Posztógyár óvodájában. a teljes egzisztenciális pusztulás veszélyét is. Kásztel és Gosztonyi, később, amikor a KMP tagjai lettek, életükkel fizettek hősi helytállásukért. .----------------------j belső muh| A Népszava | katársai------------------------tudtak mi nden lényegeset a politikai és katonai helyzet titkairól. Elsősorban a KMP segítette jóiiníormáltságukat. De volt saját apparátusuk is: illegális világvevő készülékük, összeköttetésük sok házai és külföldi fórumhoz és számtalan csatornán órMött hozzájuk a hiteles tájékoztatás. Kasztéi András, a dragonyos termetű, szőke, kékszemű marxista hetenként informálta a titkárságot a harcterei eseményeiről. Gergely Győző mesterien fogalmazta a Lap k ül politikai cikkeit — később meg is öltéit érte. E sorok írójának az volt a • külön feladata, hogy statisztikai adatok egybegyűjtésével dokumentálja á Reich szükségszerű pusztulását. Hitler villámháborúja akkor már csődöt mondott Moszkva alatt, a szovjet kaiona megroppan- totta a náci fenevad gerincét. És a szigorú tények azt bizonyították, az elnyúló háborút Hitler nem bírhatja sem emberrel, sem hadianyaggal, sem élelmiszerekkel. A lap karácsonyi száma hetekig tartó titkos előkészítő munkával készült. A szerkesztőség kommunista és szociáldemokrata munkatársai együttesen megállapították: a második világháború nem a kormányok háborúja, hanem a német fasiszták által időlegesen letiport ‘és megalázott népeké. Ezek pedig együtt tartanak a Szovjetunióval, egyedül tőle remélhetik felszabadulásukat: minden lehetőt meg kell tenni tehát a Szovjetunió támogatásáért. Jól tudjuk, milyen mély hatást tett 1941 tavaszán a magyar népre a 48-as zászlók hazatérése és a szovjet kiállítás a budapesti BNV-n. Aztán jött . a háború, szűkössé váltak az éleijmiszeradagok, utalványra adták a lábbelit, a tüzelőt, naponta új korlátozások következtek. Éjjel-nappal rohantak kifelé a magyar föld kincseivel megrakott vagónsorok Németországba, de a hazai volksbundisták már olyan térképeket mutogattak, amelyek az egész Dunántúlt, hitlerista Gaunak ábrázolták. —----------------------- szervezI '1 iltnkozni é3 I kedni kel- -------------------------lett a fasizmus ellen. Ezért szervezte meg a KMP a nagy hatású 1941-es tüntetéseket a Bat- thyány-emlékműnél; a Kerepesi temetőben Kossuth és Táncsics sírjánál; s ezért bontotta ki a népfront zászlaját. Ezt a politikát fette magáévá a Népszava karácsonyi számában Bajcsy-Zsilinszky is. amikor arra utalt, hogy egy nagylelkű és bátor nemzet minden igaz fiának szembe kell fordulnia a fasizmussal. Nos, a Népszava karácsonyi száma bombaként robbant a korabeli magyar reakció táborában. Megriadtak, fenyegetőztek, átkozódtak és minden korábbinál kegyetlenebb megtorlást követeltek.-------------------------- sikeDc a magvetés I rült.-----------------------------------1942 ta vaszán megjelent a Történelmi Emlékbizottság híres deklar íciója, amelyet Illyés Gyulától Pátzay ‘Pálig, Ber- náth Auréltól Veres Péterig a j°les magyarok, demokraták és szabadságharcosok hosszú sora írt alá. Valamennyien a Népszava karácsonyi számár ban meghirdetett kommunista népfrontpolitika alapján követelték az antifasiszta harcot a szabad, független, demokratikus Magyarországért. Három évtizede ennek. Földes Efihály
