Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

rts» «ton KrfCis'Em> 1971. DECEMBER 25., SZOMBAT Mérleg a megyéről Beszélgetés dr. Pénzes Jánossal, a Pest megyei tanács általános elnökhelyettesével Az ünnep, amely csak napokkal választ el a követ­kező évtől, kétszeres alkalom a számvetésre, visszate­kintésre. 1971-ről mérleget vonni? Megteszik ezt a leg­különfélébb gazdasági — vállalati, termelőszövetkezeti — fórumokon, eredményeink tengernyi adalékból ösz- szegezőunek. Ha tehát most dr. Pénzes Jánost, a me­gyei tanács általános elnökhelyettesét arra kérjük, hogy vázolja olvasóink előtt a megye idei fejlődését, eleve tudjuk, hogy sok minden kényszerűen kimarad ebből az interjúból. Inkább arra szorítkozunk tehát, hogy mit tart elsősorban kiemelendőnek, illétve miiyen gondok foglalkoztatják a megyei vezetést? — Azt hiszem — kezdi a be- szölgeiest ur. Fénzes János —, nyugodtan kijelenthetem, hogy luVi-ben Pest megye társadal­mi és gazdasági elete tovább fejlődött. Az év egyik kiemel­kedő eseménye volt, hogy el­készültök a vállalatok, AvisSZ- ek és termelőszövetkezetek öt­éves tervei éppúgy, miként a megyei tanacs megtárgyalta és elfogadta az élelmiszergazda­ság, a kereskedelmi hálózat és a lakossági szolgáltatás fejlesz­tésének oi.esztendós program­ját. A tanácsi ipar termelésé­nek növekedése mintegy hat- szazaiekos a megyében, s ez teljes egészében a termelé­kenység javulásának köszön­hető. A ktsz-ek — az építőipar kivételével —, 4—5 százalékos növekedést várnak termelésük­ben. Valamit az exportról is: a tanácsi ipar egymiliiárd fo­rintnyi termelési értékén bélül 20 százalékra tehető a kivitel aránya. Jelentősnek tartom, hogy bővült a lakosságnak nyújtott szolgáltatások köre, így egyedül a Patyolat 10—12 százalékkal növelte szolgálta­tásait. Szintén a közvélemény reíleklorfenyében áll a sütő­ipar: napi teljesítőképessége 10—11 tonnával emelkedett, javult, a kenyérellátás, nagy­mértékben nőtt a péksütemé­nyek forgalma. De általában is: a megyei tanácsi kereske­delem, vaiamint az ÁFESZ-elí forgalma az országos forgal­mat meghaladóan alakult. — Hogyan értékeli az élel­miszergazdaság idei eredmé­nyeit? — Néhány, minden eddigit fölülmúló produkium az idei esztendőkhöz kötődik, így min­denekelőtt a búzatermesztés 17,4 mázsás megyei átlaghoza­ma. De a kukorica holdanként! 20 mázsás átlagtermése is ta­gadhatatlanul jo eredmény, ha a talaj adottságokhoz és az idő­járáshoz mérjük. A sertésállo­mány is olyan magas, amilyen még nem volt a felszabadulás óta! Most félmillióra tehető a sertések száma, a legtöbb 330 ezer darab volt az elmúlt évek­ben. Igen jelentős mindaz, ami a korszerű módszerek elter­jesztésében következett be: új beruházások, köztük 300 férő­helyes tehenészeti telepek ke­rül telt átadásra. Jó néhány he­lyen a szövetkezetek összefo­gásával, de önállóan is sertés­kombinát építéséhez láttak hozzá. — Talán beszéljünk egy me­gyei specialitásról, az idegen- forgalomról ... — Megyénk természeti adottságai valóban csodálato­sak és sajátosak; a Duna pél­dául átszeli a megyét, de a Pilis, a Börzsöny, mind, mind nevezetesség. 1971-ben az el­múlt évhez képest 10—15 szá­zalékos az emelkedés, ami re­kordnak felel meg. Különösen jelentős a külföldi turisták számának növekedése. Igaz, hogy szerény eredményeket, de eredményeket értünk el az idegenforgalom feltételeinek megteremtésében az idén: a kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatások, kempingek, a szórakozási lehetőségek gyara­podtak. A hagyományosan megrendezett programokat so­kan keresték( föl, hadd említ­sem meg a szentendrei Teátru­mot, vagy a kiskunsági pász­tor- és lovasnapokat, amelye­ken 20 ezer ember vett részt. A vácrátóti botanikus kertben megrendezett hangverseny, a különböző tárlatok, múzeumi programok szintén látogatot­tak voltak, akárcsak azok a túrák, amelyeket megyénk ide­genforgalmi hivatala szerve­zett a Pilisbe, a Börzsönybe, Pest megye más, történelmi és idegenforgalmi településeire. Néhány új színfoltot is meg­említenék: a toki termelőszö­vetkezet szórakoztató kombi­nátját, a lovasbemutatóval kombinált pincemulatót, ame­lyet évente immár több ezren látogatnak csupán külföldről. — Es az üdülésre, hét végi ker­tekre vágyóknak mint mond­hatunk? — Az idén tovább folyt az üdülőterületek kialakítása, az erre alkalmas földek parcel­lázása. Igaz, az idén nem ke­rült sor olyan nagymérvű par­cellázásra, mint tavaly, de a vílcendtelkek értékesítésének bizonyos visszafogása a rende­zési parcellázási tervek jobb elkészítésével járt együtt. Több helyütt gond a telekig Ínyek kielégítése: ha minden kívána­lomnak eleget tennénk, úgy némi túlzással, a fél megyét felparcellázhatnánk. Ezért nem is Ígérhetjük, hogy mindenki kap majd telket, aki szeretne. Már csak azért sem, mert gon­dolnunk kell a vállalatok ha­sonló törekvéseire, tehát ahol összefüggő táblákat tudunk ha­sonló célra biztosítani, ott vál­lalati, intézményi üdülőket építhetnek. Illetve ehhez mind­járt hozzáteszem, hogy nem szabad megfeledkeznünk a csoportos kirándulókról, olya­nokról, akiknak nincs autó­juk, nincs telkük, de HÉV-vel, busszal, vagy hajóval, időnként kikívánkoznak a természetbe. Ügy tervezzük tehát, hogy né­hány helyen — így a pilisvö- rósvári tavaknál, a szigetcsépi Duna-parton, a Börzsönyben, Királyrét mögött, a kisoroszi szigetorrnál — központi támo­gatással hozunk létre különfé­le turisztikai berendezéseket. — Szállodák? — Az idei esztendő jelentős eredménye volt Silvanus Szálló átadása Nágyvillám— Visegrád környékén, csodálatos környezetben. Épül, s 1972 má­jusában Dobogókőn átadják rendeltetésének a Nimród el­nevezésű szállót. Mindez együttvéve már jelentős hala­dást bizonyít, bár sok még a tennivaló új szállók építésében. — Az előbb a földről, a föl­dek hasznosításáról beszéltünk. Mit eredményezett az idei év a földtörvény végrehajtásában, a zártkertek kialakításában? — Bízvást állíthatom — mondja az elnökhelyettes —, hogy 1971 a földtörvény vég­rehajtásának jelentős éve volt. A tsz-ek részéről sok állami földterület megváltására került sor. Mindent összevetve így már a megye tsz-einek hasz­nálatában levő állami földelt 70 százaléka a szövetkezetek tulajdonába került. A földhi­vatal nagy munkája volt ez, miként a zártkertek rendezési programja szintén. Teljesítet­ték azt a tervet, amely 25 köz­ségben és két városiján 7285 holdon, azaz 4192 hektáron ha­gyott jóvá ilyen programot. Ennek az a lényege, hogy a termelés biztonsága a tulaj­donviszonyok rendezésével to­vább szilárduljon. Jövőre egyébként befejezik a zártkert- rendezést. A földhivatal irá­nyításával több helyütt külte­rületi zártkertek kialakítására is sor kerül. Ezek szintén a hétvégi pihenést, a víkend- telepek fejlesztését szolgálják. A földügyek kapcsán mondom még el, hogy az idei év fel­adata volt: előkészülni az egy­séges birtoknyilvántartásra való áttérésre. A telekkönyvi hatóság és a földhivatal ja­nuártól együtt lesz, ez az ösz- szevonás dátuma. — Az úgynevezett 6-os, a földek védelméről intézkedő törvíny miként érvényesül? — Változatlanul fontos en­nek a törvénynek a végrehaj­tása, s nem kedvező, hogy to­vább csökken a földterület. Számos gazdaságban nem hasznosítják megfelelően a földeket, s részben gazdaságos- sági okokra hivatkoznak, ami­kor elhanyagolják azokat. Ki­váltképp probléma: a kisüze- mileg telepített szőlőparcellák művelésének elhanyagolása, ami a termelési érdekeltség hiányának következménye. A következő évben nagyobb fi­gyelmet fordítunk majd a földek rendeltetésszerű hasz­nosítására. A lényeg: minden művelésre alkalmas föld ka­matozzon. — Bevezetőként szólt arról, hogy a megyei kereskedelem forgalma meghaladja az orszá­gosét. Csökkentek volna a pa­nasz ik? — Azt nem mondanám, hogy nincs panasz a kereskedelemre, de tény, hogy a hálózat sokat fejlődött, új boltok nyíltak az idén ... A javulás jele, hogy kevesebb volt a hosszú ideig hiányzó cikk. A kiegyensúlyo­zottabb ellátás ellenére sem sikerült néhány áruból eleget tartani. Sok panasz hangzott el például a gáz- és a tüzelőol^j- ellátásra. Ez részben szervezési hibát tükröz, de a gáz esetében a lehetőségeknél jobban nőttek az igények. Akadt nyitva tartá­si panasz éppúgy, miként az áruk minősége és a kiszolgálás is adott okot itt-ott az elége­detlenségre. Csökkent a kon­fekció iránti kereslet: az ipar nem követi elég gyorsan a di­vatot, a változó igényeket. Ami az árakat illeti, nagyon érzé­keny pont, hogy a zöldségárak több mint tíz százalékkal emel­kedtek egy év alatt... — Ez a téma már átvezet a gondolt, éspedig a mezőgazda- sági gondok terepére .,. — Igen, éppen ezért többször is terítékre került a zöldségter­mesztés ügye. Megyénkben rendezték meg például a ker­tészeti akadémiai napokat, amelyeken szintén eleméztük a zöldségtermesztés visszaesésé­nek okait. Várható, hogy ösz­tönzőbb közgazdasági szabá­lyozással kívánják megoldani ezt a gondot Véleményünk szerint nem elsősorban a fel- vásárlási árak emelésével, ha­nem komplex műszaki fejlesz­téssel lehet elérni a változást. — Ha egyáltalán kiválasztha­tó, akkor mit jelölne meg még­is a legfőbb gondnak, egyszer­smind tennivalónak? — Hétszázmillió forint érté­kű befejezetlen beruházás hú­zódott át tavalyról 1971-re, s ez a mennyiség 1972-re álrcun- vén se csökkent a termelőszö­vetkezetekben. Az ipar, a me­zőgazdaság és a kereskedelem beruházásainak közös jellem­zője a költségek növekedése, a tervkészítés, a kivitelezés meg­annyi hátulütője. Nagyon fon­tos feladat, hogy csökkentsük a beruházási feszültségeket és az üzemek jobban -használják ki az elmúlt évektfcn megépí­tett korszerű kapacitásokat. A Pest megyére jellemző kiegé­szítő tevékenység szabályozása sok tsz-t és ÁFÉSZ-t érint, várható, hogy a ,bevétel, a nye­reség jövőre visszaesik majd ebből a forrásból. Mindez arra figyelmeztet bennünket, s a szövetkezeteket, hogy helyze­tüket alaposan mérlegeljék, s ennek megfelelően készítsék el terveiket. Használják ki maxi­málisan azokat az új jogszabá­lyok nyújtotta lehetőségeket, amelyek a szolgáltatások, az élelmiszer-feldolgozás, a köz­vetlen értékesítés fejlesztésére ösztönöznek. Alapvető feladat mindenütt a munka eredmé­nyességének fokozása, a terme­lés és a lakossági ellátás szín­vonalának emelése. Mindez azt célozza, hogy 1972-ben még ke­vesebb panaszra legyen oka a megye lakosságának. Keresztényi Nándor Prognózis 1935-ig Porszívó, televízió A szakembereket foglalkoz­tatja: hogyan alakul a követ­kező 15 esztendő folyamán a különböző cikkek fogyasztásá­nak növekedése, szerkezete. A reális prognózis megállapítását elősegíti a múlt objektív elem­zése. E szerint Magyarországon az elmúlt 12 évien — 1958— 1970 között — a lakosság egy főre jutó fogyasztása — össze­hasonlítható árakon számolva —, évenként átlagosan 4,6 szá­zalékkal növekedett. Jellemző, hogy a növeke­dés üteme az utolsó há­rom évben — 1967—1970 között — felgyorsult, s évi átlagban elérte az 5,3 szá­zalékot. Érdekesen alakul a tartós fo­gyasztási cikkek „prognózisa”. Á kutatók azt vizsgálják: 100 háztartás közül jelenleg hány­ban található hűtőszekrény, porszívó, mosógép, rádió, te­levízió, személygépkocsi, mo­torkerékpár — s azt is szem­ügyre veszik: ugyanezekből mennyi lesz 1985-ben. Száz háztartásból manapság 81 a rádióelőfizetők száma —- 15 esztendő múlva várhatóan „telítődik” a piac: a kutatók szerint akkor már 98—100 rá­diótulajdonosra számíthatunk. Ugyanilyen alapon vizsgálják a televízió-előfizetőket; a, mai számarány 55, a várható: 90— .92. Ugyancsak 55 mosógép könnyíti meg minden 100 ház­tartás közül a háziasszonyok munkáját — 1885-ben már csak 10—15 háztartásban mos­nak kézzel száz közül. Alapve­tő tartós fogyasztási cikk a hű­tőszekrény is: 100 háztartás közül ma 33-ban jelent nagy segítséget, 15 év múlva 88—90- ben. A porszívók száma sokkal kevesebb: jelenleg 32 — s várhatóan 70—75 lesz 1985-ben. Izgalmas kérdés a személy- gépkocsi száma: napjainkban, minden száz háztartást alapul véve, átlagosan 7 található, másfél évtized múlva 38—40. „Megugrik” a motorkerékpá­rok mennyisége is: 19-ről 24— 27-re. 71 december Veresegyházon a nyugdíjasok klubjában.----------------------------- 1941. Az or a napoa, dsccm­! ---------------------------- bar 24­I én, szerdán, valamivel koráb- | ban indult meg a Conti utcai j pártház és szerkesztőság szu- ! terénjében a jó öreg rotációs. I Dübörögve ontotta magából a | gép a 40 oldalas Népszava j másnapi, 1941. december 25-i | keltezésű karácsonyi számát. E I lap első példányát sürgősen to­vábbítani kellett az ügyészség­nek a cenzúra pecsétjével ellá­tott levonatokkal ' együtt. Ügyészségi engedély nélkül a lap nem kerülhetett ki az ut­cára, a pályaudvarokra, az ország különböző tájaira in­duló vonatokra. Pedig, ha va­laha szívügyünk volt a Nép­szava, most az volt. Tudtuk — sokan álltuk körül akkor este a szorgalmas masinát — rend­kívüli esemény tanúi vagyunk. Pártemberek voltak jelen, szo­ciáldemokraták, kommunisták és mások; a lap munkatársai;’ nyomdászok — szedők, akik nem mentek haza; és mintegy 100 „Népszava látogató”, vagy­is az éjszakai szeminárium résztvevői. Még Max is ott­hagyta rejtekhelyét, ahol a titkos világvevőt hallgatta. Szőts Áron, az öreg harcos, az egykori főispán, aki ebben az időben szerkesztőségi „altit- kár” volt. meghatottan forgat­ta az első lapot: „Milyen jó il­lata van ennek az újságnak — mondta —, milyen jó kézben tartani.. És Oszvald, az egyik expedi- tőr és ügyészségi futár, szo­rongva jegyezte meg: „Csak az utolsó pillanatban ne lépjen közbe mégis az ügyészség ... Már volt rá eset..Igen, volt rá eset, nem is egyszer... —--------------------------mondom, I Túlzás nélkül | V3la- ----------------------------------meny­nyien becsíptünk akkor este a friss lappéldányok különleges illa itátől. Azon a 40 oldalon a magyar közéleti személyiségek közül olyanok cikke jelent meg, mint Bajcsy-Zsilinszky Endréé, Szekfü Gyuláé, Mó­ricz Zsigmondé, Benedek Mar- cellé, Jordáky Lajosé, Balogh Edgáré, Szakasits Árpádé, Kál­lai Gyuláé. Csoda történt? Mi, akkor, olyasvalaminek tartot­tuk. Különféle pártállású és világszemléletű politikusok, közéleti személyiségek talál­koztak a lap hasábjain, hogy világgá kürtöljék: szabad, füg­getlen, demokratikus Magyar- országot akarnak. Minden egyes írás azt hirdette: vagy létrejön a nemzeti ellenállás a fasizmus ellen, vagy dicstele­nül, gyáván elpusztul a ma­gyarság. Nemzeti parancs volt tehát: a halál útjáról az élet útjára kell terelni a magyarsá­got és megálljt kell kiáltani az irredenta részegségében a vég­zet felé tántorgó felső veze­tésnek. Ezt a feladatot vállalta a Népszava 1941-cs karácsonyi száma — s hozzátehet :m: az illegális KMP kezdeményezé­sére. Nem bántok meg senkit,- nem kicsinyítem az érdemét senkinek, ha i.dézem a történel­mi tényt: a KMP népfrontpoli­tikája nélkül ez a fegyvertény aligha születhetett volna meg.------------------ Szakasits Ár­j A mikor | pád a szociál­-----------------demokrata pá rtvezetőség elé terjesztette a laptervet, Peyer dühösen el­utasította, kalandorságot em­legetett. Azt mondta, nem sza­bad kockáztatni a kereteket — a pártot, a szakszervezeteket, az ÁFSZ, a takarék, a nyomda létét —, mindent át kell men­teni csendben piegiapulva. „Nélkülünk is győznek majd az angolszászok” — mondta. Kéthly elnézően mosolygott, nem hitt abban, hogy akad olyan polgári politikus, aki vállalni meri cikkének megje­lenését a Népszavában. Mórtus szkeptikusan jegyezte meg: „Ugyan, ki fogja kivinni a bő­rét a vásárra, amikor a Vár gőgös ura még a halk pissze­gést is megtorolja?” Nos, Szekfű Gyula kivitte. Színvallásával egész naciona­lista múltját tagadta meg. Be­nedek Marcell megint úgy vi­selkedett, mint 1919-ben, pe­dig két évtizeden át üldözték miatta. Jordáky Laj03 és Ba­logh Edgár az erdélyi magyar tábornokok dühét zúdították magukra. Móricz Zsígmondet pedig azzal fenyegették meg, hogy nem adják ki díszkiadás- ban életművét, ha a cikke a Népszavában megjelenik. De sem Móriczot, sem a kommu­nista Földes Ferencet, Kállai Gyulát, Mód Aladárt nem ret­tentették vissza. A szociál­demokraták pedig Szakasits Árpáddal az élükön vállalták 89. &r»?!/nm 593! sedm ttmtcpect, 1041 CccsmbM a#, cttMMBfc $ E Ára 4® Mér ,T-Á ?.£. 5,0 2.P.D vili. Cooii ueea 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • TaiofóMiim-. 130-330, 130-331 «• 130339 a mi földünk; a mi életűnk irta; tzAKAtm árpád .fCttórltric ni az Cnnopí idtaimkal a nemzet! önállóság és ffc- ffcttnwg tingy »romlóin ts. a jiéimabadz&c örök eszméje bi a ' «só­éiul!«. train<lna történelmi «»ükaégoaséjpiuok követelő hangja 6*ánuu-a, E*'»Hírt núivk «•tétének* feaomaradáeájvak bnladáainak ez a báron» felfalnia* tényezője nem — mert nem fa Wkrt — páríkén!*» éa mert mejtrmditlM'teilen hflCT enpefc « óméinak rnJo A*u * ntaoiirevalV «■*•!* kall. kor,; emt — KfcíMva min­den «nevét» teonivakU — *mwk a káros?. TMrfrM enakak aaot*á!a- tába «lUifaa lelfra egáaa ere#* U l«í»faa Mwnáé*» Me-, •' HarnxwnSg ndirfdiia fa fi elSenefae. a nfpmaWbf« am­cSalata év a asociália túriadé« nem a pWanal poU.ikai jeUsava bakit. haatm milyen átgonoolt ét a magyar lörténHembe* oétraú K4fyrocram. Ea a program most külön"« idfaaenlaeget ajrert. Nagy fctaUk filier* lazában «! a vili« bt ilyen Mókhea kell. bmj viláflema Uenk kfatöriai feladatainkat. Ekért !a adjak k5«re «tton a antarmV- !*a aa* a t&Uaalmi aomaatot. aaadykél napnál TUfemabtaa UdectL bitty aalakdayaaor es a ad ortaaeufek nagy töetéocfaai eerafarAaÜ «36 jc&tte takáaWfeatü emelkedett fél a méiyMI a 1 A Népszava 1941 karácsonyi számának első oldala. Népszava, 1941 karácsony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents