Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

I MOMOP»vnm —mi i iwaiMJiiBayi§aBBaaemmEmagM XIII. ÉVFOLYAM, SOI. SZÁM 1971. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK A VJCSÓSÍ VÍIÉP tervei: Műszaki fejlesztés, megfontolt beruházások Túlteljesített terv - Gáz- és vízcsövek a fővárosnak Új üzemcsarnokot építenek 15 éve munkásőrök Tizenöt éves fennállásához közeledik a munkásőrség. Mi­lyen volt az indulás, hogyan szerveződött az ellenforradalom utáni nehéz napokban a proletárhatalom védelmére a monori i járási munkásőrség? Erre emlékeznek mostanában törzsérte­kezleteken, a tiszteletükre adott fogadáson, a szakasz- és raj­összejöveteleken munkásőreink. Erre emlékeznek elsősorban azok, akik 15 évig megmaradtak a monori járási munkásőrség tagjainak. Okét szólaltatjuk meg, az alapító tagokat a 15 év eseményeiről, fegyverbarátságokról, érdekes gyakorlatokról, a szolgálatról — s önmagukról. SZTANÓ ISTVÁN — A kezdet? Az ellenforradalom utáni hetekben már összejöttünk néhányon itt, Monoron, éreztük, szervezetten kel­lene fellépni a még meglevő helytelen nézetek ellen, az esetleges rendbontók, hangoskodók ellen. 1957 januárjában kijött Monorra a megyei pártbizottság első titkára. Összejöttünk vagy tízen a járási pártbizottságon, mindazok, akik­kel előtte már beszéltünk valami ha­sonlóról, mint a munkásőrség. Akkor tudtuk viszont meg, hogy országosan megindult a munkásőrség szervezése. Módunkban áll, hogy fegyverrel védjük meg a proletárhatal­mat, mindazt, amiért eddig is küzdöttünk. S mivel mi addig sem voltunk tétlenek, megkezdtük a szervezést. Egy hét múlva jelenthettük: a monori járási mun­kásőrség a haza védelmére együtt áll. Hogy kik segítettek a szervezésben? H. Kovács János, Kovács László, Gronszkij János, Sima István, Kupecz Ferenc, Imre Ádám, Balogh Péter és jómagam. Szinte valamennyien itt vagyunk most is. Ha az egészségem engedi, szeretnék a 25 éves jubileumon is mint munkásőr részt venni. KUPECZ FERENC — Mint Monor község akkori tanács­elnöke, az ellenforradalom után polgári őrséget szerveztünk, fegyver nélkül, éj­jeli őrszolgálatot adtunk. Azt is mond­hatnám, a megalakuló munkásőrség előhada voltunk. A megalakulás utáni hetekben meg­hívtak néhányunkat a monori munkás­őrségből a megyei pártbizottság nagy- aktíva-értekezletére. Soha nem felejtem el: utána betértünk mi, monoriak egy vendéglőbe. Észrevettünk két polgári személyt, akiknél fegyver volt. Oda­mentünk, igazoltattuk őket. Kiderült, a karhatalomhoz tar­toznak. Természetesen ők is visszakérdeztek: mi kik vagyunk. Amikor igazoltuk magunkat, azt mondták: nagyon nagy öröm számukra, hogy már vidéken is vannak munkásőrök. Elszaladt a 15 év. Mint tanácselnök, már nyugdíjba vonul­tam. Négy éve az új munkásörök alegységének parancsnoka vagyok. Népi mondom, ha fiatalabb lennék? így azonban sze­retnék jövőre tartalék állományba vonulni. Látom, az után­pótlás megbízható, s a lakosság megbecsülése épp úgy övezi munkásőreinket, mint a vezetőké. F. O. A TÖVÁL épít - a SERVÁL-nak Ügy is fogalmazhatnánk: az egyik tsz-vállalko/ás segíti a másikat. A SERVÁL monori telepén ugyanis jelentős épít­kezés kezdődött: 180 ezer ka- lóriás, olajtüzelésű kazánt épít a gyömrői TÖVÁL. A fűtés­re szükség van a fiaztatókban, ahol termoventillátor és pad­lófűtő berendezés biztosítja majd az újszülött kismala­cok „melegigényét”, a koca­szállásra fűtőtestek kerülnek. Az épületek már eleve úgy épültek, hogy ezt a fűtés- technikát alkalmazhassák. A munka már folyik, a csöve­ket lefektették, s a kazán 16 méteres kéményéből is áll már öt méter. A fűtőkombi­Fázós utasok A gyömrői állomásnál, a buszmegállóban 15—20 utas fázott. Már a busz is ott volt, jó meleg is volt belül, de be­szállni csak az indulás előtt ö'; perccel lehetett. Biztos IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZET Gyömrő: Halvány őszi szereplés nát egymillió 102 ezer fo­rintba kerül, előreláthatólag a jövő év első negyedében már működni fog. Fenyőfa ünnepség az ifjúsági klubban Hangulatos fenyőfaünnep- séget rendezett Üllőn a műve­lődési otthon ifjúsági klubja. A tagok kedves ajándékokkal lepték meg egymást, s a jó­kedv azután éjfélig tartott. van szabály arra, hogy pon­tosan mikor szabad az utaso­kat felengedni a buszra. De ha minderi ilyen szépen együtt van, a busz is, a vezető is, az utasok is, talán nem kellene ennyire szigorúnak lenni. ÜLLŐ Következik a kövezés Megtörtént a szerződéskötés Üllőn a József Attila és a Rá­kóczi út kikövezésének terv­szerű végrehajtására és a költségvetés elkészítésére. A tervek elkészítése után bízunk abban, hogy valóban a köve­zés következik. REGGELI NÉLKÜL Miért nem lehet a Róna Vendéglátó Vállalat monori Fészek kisvendéglőjében reg­gelizni? Van, aki nem szeret_ tejet, kakaót inni reggel és így’ igényelné, hogy a vendéglő­ben rántottákat, vagy kis adag sülteké? készítenének. Van ugyan egy gondosan elkészí­tett tábla az üzletben, mi­szerint főtt virsli kapható, csak éppen e2 igen ritkán fordul elő. Azt hiszem, hogy az ilyen reggeli igénylése nem túlságo­san nagy kérés egy vendég­látó vállalattól. Lehetne tavasz előtt? A Maglód és Vidéke ÁFÉSZ talán legszebb egysége a 3. számú presszó, Mendén. Az ide betérőket' udvarias ki­szolgálás, jó áruválaszték, tisztaság fogadja. Akad azon­ban néhány szépséghiba is. Rosszul, vagy egyáltalán nem záródó ajtók nehezítik az üz­letvezető munkáját. — Hiába tüzelek el bármilyen mennyi­ségű szenet naponta, a meleg elillan a nyílásokon — mond­ja Badacsonyi Ferenc üzlet­vezető. — Még ősszel ígére­tet kaptam, hogy az ajtók elé nehéz hőszigetelő függönyö­ket szerelnek fel, de ezt még most, december közepén sem sikerült megoldani. A vas függönytartókat egyéb­ként már idén nyáron föísze- reUélj.^Nem igényelne nagy beruházást’ a két függöny el­készítése. Reméljük, az ÁFÉSZ vezetősége még tavasz előtt intézkedik. Cígájiydalos magyarnóta-est Népszerű művészek közre­működésével magyarnóta-estet rendez Üllőn a művelődési otthon január 25-én. Fellép kovács Apollónia, Urbán Ka­talin, Horváth István, Bujtor István és még mások. A magyar nóták mellett el­hangzanak cigánydalok is. MAI MfSOR MOZIK Gomba: Ördög mérnök ha­lála. Monor: Vesztesek és győztesek. Űri: Préri. Vecsés: Belorusz pályaudvar. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig. M. néni kicsi és szürke. Pe­dig feketében jár, de a fekete is szürke rajta, mintha bele akarna olvadni az ecseri járda szürke kockaköveibe, hogy senki ne. vegye észre. Csak a cipője kopog, bőrtalpú cipő, spiccvassal, hogy ne kopjon el hamar, mert nem nagyon telik másikra. A nyugdíja olyan ke­vés, hogy mindent fillérre ki kell számítani, A lánya nem segít. A lánya azt mondta, hogy ha egy öregasszony úgy viselkedik, ilyen szégyenlete­sen, még a köszönést is saj­nálni kell tőle. Néha találkoz­nak az utcán, a boltban, ilyen­kor a lánya elfordítja a fejét, vagy kifordul az ajtón. Az em­berek meg nézik, hogy a kis öregasszony szeme teleszalad könnyel. Sajnálják? Biztosan. De neki azért az is fáj, ami­kor azt mondják mögötte t „Na, A vecsési VIZÉP vezetőjé­vel, Viola Ágostonnal beszél­getünk arról, hogyan zárják az évet, mik a terveik a IV. öt­éves terv időszakára. — Ügy terveztük, hogy az éves tervünket november 7-re teljesítjük. Ez sikerült is. Hat­vanmilliós termelési értéket terveztünk, 61,5 milliót való­sítottunk meg. Év végéig még mintegy 6 millió forintos túl­teljesítés várható. Ez utóbbi azokból a munkákból adódik, amivel a főváros gáz- és víz­ellátásának javítását segítjük, vagyis: nagyméretű gáz- és vízcsöveket gyártunk. A vállalati eredmény meg­felelően alakult, a dolgo­zók így az elmúlt évihez hasonló nyereségre számít­hatnak. Az idén is beneveztünk a vál­lalati egységeink közötti mun­kaversenybe, reméljük, az él­üzem címet újból megkapjuk. Hogy alakult a termelékeny­ség? Százhuszonhét százalékra sikerült teljesítenünk, s ez el­sősorban a műszaki fejlesztés eredménye. Például automati­kus csőgyártókat terveztünk és hasonlókat. — Mik voltak az év legje­lentősebb termékei? — A földmunkagépek fel­újításán kívül munkáink leg­nagyobb részét a csőgyártás adta. Ezenkívül a gázkazánok, melyeket nagy lakóházak fűté­séhez készítettünk. ' — A következő évek? — A IV. ötéves terv idősza­kában üzemi munka jobb szervezésére törekszünk. A ha­tékonyságot elsősorban ezzel szeretnénk növelni és jelentős műszaki fejlesztéssel. A szo­cialista brigádokra is számí­tunk. A korábbi időszakhoz viszonyítva 29,7 százalékos ter­melésemelkedést tervezünk, azonos létszámmal. A IV. öt­éves terv végére a vállalati eredményt mintegy 60 száza­lékkal kívánjuk növelni. Ha sikerül megvalósítani tervein­ket, akkor a vállalati ered­ményből kerül .ki a fejlesztési alap, nagyobb lehetőségeink lesznek a beruházásokra. Ez utóbbin főként a munka és szociális körülmények javítá­sát értjük. Építünk egy fedett csar­nokot, jelenleg ugyanis a szabadban dolgoznak a nagy átmérőjű csöveken, tartályokon munkásaink. ez is két sírra hordhatja a vi­rágot”. M. néni az ura halála után eladta a házát, odaköltözött a lányához. Jól megvoltak, hosz- szú évekig, amíg a szomszéd utcából t oda nem szokott egy öregember. „Odaszokott.” így mondták. Ültek a konyhaasz­talnál, beszélgettek, minden­féléről, a vő eleinte meg is kí­nálta az öreget borral, aztán az emberek beszélni kezdték, hogy a lány férjhez akarja adni az anyját, mert útban van a háznál. Az öregnek meg saját háza van, ha kicsi is, roz­zant is ... Aztán a vő meg­mondta: Jani bátyám, ne jár­jon ide, össze-vissza beszélnek, nincs erre szükség. És az öreg nem jött többet. De M. néni tudta, hogy nehéz neki a főzés, a takarítás, néha átjárogatott, megcsinálta, amit Sem a dolgozók egészségének, sem a gépeknek nem jó ez. Ha rossz idő van, eső, hó, nem is lehet kint dolgozni. Ha meg­lesz a fedett csarnok, folyama­tossá, biztonságossá válik a termelés. Sor kerül - az üzem fűtésének rekonstrukciójára is, központi olajfűtést tervezünk. A nődolgozók munkakörülmé­nyein is javítanunk kell, új öl­tözőket, mosdókat építünk 1972-ben. — Űj termékünk a negye­dik ötéves terv közművesí­tés i programjához kapcso­lódik: automatikus szenny­vízátemelő telepeket gyár­tunk. Azonkívül különféle nagyságú fűtőolajtárolókat, elsősorban ipari üzemek számára, de nagy lakóházakhoz is. Készí­tünk még új típusú olajtüzelé­sű kazánokat a gépszakmai szövetkezettel közösen. A bu­Az elmúlt hét végén Üllő és Vecsés között a nagy köd mi­att négyes autószerencsétlen­ség történt. A mentők a sé­rülteket kórházba szállították. A forgalom jó időre leállt, amíg a tűzoltók szabaddá tet­ték az utat. A szerencsétlenség oka: nem az útviszonyoknak megfelelően vezették a gépkocsikat. Üllőn a 4-es számú főközle­kedési út mentén, a Malom utca sarkánál is történt egy baleset. Az üllői ÁFÉSZ te­herautója be akart fordulni a Malom utcába, s ezt jelezte is az utána jövő pótkocsis Volán teherautónak. A teherautó hir­telen fékezett, a pótkocsi féke azonban felmondta a szolgála­tot, s így a teherautót belökte az árokba. Személyi sérülés nem tör­tént. ' Egy másik üllői baleset: egyik este az üllői „halálka­nyarnál” egy svéd rendszámú sze­mélygépkocsi beleszaladt az árokba, megfordult a saját tengelye körül, majd lehetett. Tiltották, ilyenkor sir- dogált kicsit, hogy mi van ab­ban, annak az öregnek szük­sége van a segítségre ... Sza­porodtak a viták és M. néni egy napon átköltözött a szom­széd utcába. A lánya ettől kezdve nem köszönt, mert azt mondták, ő üldözte el a ház­tól az anyját. ★ M. néni válla kicsikét rázkó­dik, mintha sírna. Nem sír, pe­dig csak nézi a kézzel faragott szék hátát: „Ezt ő csinálta...” — Én megértettem, hogy rossz volt neki egyedül, egy férfiembernek százszor rossz, ha egyedül marad. A lányom­nál nem dolgoztam, nem kel­lett csinálnom semmit, itt meg szükség volt rám. Jó is volt, hogy úgy szólnak hozzám, mint amikor... amikor haszna van az ember életének. Meg a dapesti vízellátáshoz szükséges csápos kutak gyártását tovább­ra is folytatjuk. Az olajkazá­nokból jövőre három proto­típust készítünk, a sorozat- gyártást 1973-ban kezdjük. Mindehhez elsősorban az kell, hogy a műszaki fejlesztést mi­nél gyorsabban és jól végre­hajtsuk. . F. O. GYÖMRŐ Háromszáz méter mély kút Elkészült Gyömrő és Üllő közös vízvezetékének első 300 méter mély, bővizű kútja. Áp­rilisban az érdekelt lakosság már azt is megtudja, hogy házanként mennyibe kerül a víz bevezetése. kerekeivel az ég felé me­redve megrekedt. A kocsit egy 22 év körüli fiatalember vezette, komo­lyabb baja nem történt. Ki­mászott a kocsiból és elment. A kocsi lámpáit azonban égve felejtette. A baleset — mint már annyiszor — ismét Balogh Lászlóék háza előtt történt. Mivel a balesetet szenvedett kocsi lámpái égtek, a család egész éjjel nem aludt, ugyanis az arra haladó autósok — di­cséretükre legyen mondva — sorra megálltak a baleset szín­helyén és bezörgettek a ház­ba. A hírhedt üllői halálka­nyarban ezen kívül még két autó fordult az árokba. Az ott lakók Ismételten sürgetik a sárga villogót, amelyet a KRESZ szerint, a különösen veszélyes he­lyeken alkalmazni kell. Balogh László már szinte min­den követ megmozdított ez ügyben, most azt tervezi, hogy a Közlekedési Minisztérium­hoz fordul segítségért. (egres—kiss) végén már annyit veszeked­tünk, mondtam a lányomék- nak, mire való ez, de csak azt vágták a szemembe, hogy ilyen szégyent. Akkor aztán idejöt­tem. Egy évig se voltunk együtt. Meghalt. Nem volt senkije, összerakta a pénzt a temetésére, nekem mondogatta mindig, hol találom majd meg, ha szükség lesz rá ... Nem pa­naszkodom én. Jól van ez, ahogy van. Az unokám, az hiányzik, néha odamegyek az iskola elé, hogy lássam, eleinte vittem neki cukrot is, de egy­szer azt mondta, az anyja nem engedi, hogy elfogadja tőlem. Mi van már nekem hátra? Nem sok. Addig meg... Le­gyint. Hiszen olyan mindegy, ha nem értik. ■ Esténként nem gyújt vil­lanyt. Korán lefekszik, az ágy­ban még sokáig gondolkozni szokott. Csak úgy, mindenfélé­ről. Hogy kellene venni egy meleg cipőt, otthonra, de majd akkor, ha kilesz a pénz a te­metéséhez. Mert nem sok kell hozzá. Koblencz Zsuzsa A 14. helyen végzett a gyömrői labdarúgócsapat az őszi szezonban. Érthető a szur­kolók, vezetők rossz hangula­ta, bosszankodása. Az elmúlt idényben még a bajnokság megnyerésére is esélyes volt a csapat, most gyenge szereplé­se következett. Indok van bő­ven a gyenge szereplésre. A szezon elején néhány játékos „leállt”, és ez bizony rányom­ta bélyegét a további küzdel­mekre. Még hazai pályán is sokszor gyenge teljesítményt nyújtottak. Elég, ha a Sülysáp elleni 0:l-re gondolunk. Me­net közben Vecsésről két já­tékos: Kalász és Lendvai Gyömrőre igazolt. Velük je­lentősen megerősödött a csa­pat. Különösen Kalász gól­képessége lendített a csapaton. Még így sem sikerült az első tíz közé kerülni, mindössze Bugyi és Dabas csapatát előz­ték meg. Tavasszal nagyon kell igye­kezni a gyömrőieknek, ha el akarják kerülni a kiesést. Pe­dig erre nagyon számít vala­mennyi gyömrői szurkoló. A játékosok közül nehéz ki­emelni bárkit. Mégis Tóth J., Kalász és Kiss A. teljesítmé­nyéről szólhatunk, akik egyen­letes játékot nyújtottak. (gér) öregek ISMÉT A „HALÁLKANYAR” Ruták a ködben Sorozatos balesetek Üllőn I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents