Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

w* P€SmEfrYE» XV. ÉVFOLYAM. 301. SZÁM 1971. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Év végi mérleg a konzervgyárban Sürgető a zöldségtermelés gépesítése Bíztató kísérletek Közeleg az év vége, a szám­vetések, leltározások ideje. Ha a konzervgyár zöldség-gyü­mölcs nyersanyag biztosítási törekvéseit vizsgáljuk, megál­lapíthatjuk, hogy zöldbabból, uborkából, paradicsomból és paprikából lényegesen keve­sebbet termelt a mezőgazda­ság, mint amennyire a gyár kapacitásának kihasználására szükség lett volna. A gyümölcsfélék közül jó termés volt cseresznyéből, meggyből, őszibarackból, csipkebogyóból és kökény­ből, a szükségesnél kevesebb ju­tott a gyárnak szamócából, málnából, sárgabarackból és léalmából. 1971-ben a konzervgyár fel­dolgozott 501 vagon zöldborsó­szemet, 100 vagon zöldbabot, 109 vagon főzőtököt, 120 vagon karfiolt, 100 vagon sárgarépát, 3 vagon zöldséggyökeret, 17 Vagon paszternákot, 5 vagon zellergumót, 13 vagon spenótot, 202 vagon cecei paprikát, 316 vagon paradicsompaprikát, 2856 vagon paradicsomot, 175 vagon uborkát, 2 vagon zöld­kaprot, 70 vagon vöröshagy­mát, 16 vagon pattisont, 9 va­gon' 'SÖSlíát" és 22" vagon sava­nyúkáposztát. A gyümölcsfélék közül a következő mennyisége­ket tartósította a gyár: 27 va­gon egrest, 10 vagon szamócát, 1 vagon zölddiót, 70 vagon cse­resznyét, 94 vagon nagy megy- gyet, 98 vagon apró meggyet, 164 vagon sárgabarackot, 2 va­gon málnát, 456 vagon ősziba­rackot, 113 vagon kék szilvát, 3 vagon vörösszilvát, 6 vagon otellószőlőt, 96 vagon körtét, 77 vagon birset, 5 vagon na­rancsot, 9 vagon csipkebo­gyót, 32 vagon kökényt, 115 vagon léalmát, 80 vagon be­főttalmát. A gyár termeltetési osztálya december 20-ig 9075 hold zöldségterületre 5211 va­gon zöldségre és 2693 va- » gon gyümölcsre kötött szerződést. A gyümölcsfélék közül már csak a szamócára kötendő szerződés hiányzik, a zöldség­félék közül babra, uborkára, paradicsomra és paprikára kötnek szerződést, továbbá még 1400 hold zöldségterület szerződésére van szükség. A gyár körzetében eddig 21 gyári tulajdonban levő és 4 termelőszövetkezeti tulajdon­ban levő zöldborsócséplő gép volt. Jövőre 13 borsócséplő gé­pet szándékoznak vásárolni a termelőszövetkezetek. A gépek biztosítása folyamatban van. Szükség is van rájuk, mert eb­ben az évben a 260 vagon szer­ződött kézi szedésű hüvelyes borsóból csak 160 vagon érke­zett a gyárba. Az új borsó­cséplő gépekkel a kézi szedé­sű hüvelyes zöldborsót pótol­ják, s mintegy 100 vagonnal növelik a gyár által feldolgoz­ható zöldborsószem mennyisé­gét. A 13 új borsócséplő gép 2000 hold zöldborsóterület ter­mését fogja feldolgozni. Ebben az évben a galgahéví- zi Rákóczi Tsz 150 hold terü­letről 33 mázsa hüvelyes bor­sót, a tápiószentmártoni Rákó­czi Tsz 196 holdról 19,6 mázsa borsószemet, a nagykőrösi Dózsa Tsz 250 holdnyi területről 15,6 mázsa borsószemet, a Sza­badság Tsz 320 holdról 15,4 mázsa borsószemet szállí­tott holdanként. A szolnoki Lenin Tsz 80 hol­don 29 mázsa zöldbabot, a ba- gi Vörös Csillag Tsz 55 holdon 46 mázsa uborkát, az aszódi Aranykalász Tsz 35 holdon 47 mázsa uborkát, a szolnoki Le­nin Tsz 350 hold paradicsom­területén 150 mázsa termést ért el holdanként. Ez utóbbi a paradicsomért 7,2 millió fo­rintot kapott a konzervgyártól, valamint 4 millió forintot a vetőmagért. A farmosi Üj Élet Tsz 236 hold területen 174 má­zsa paradicsomtermést ért el, és azért 5,2 millió forintot ka­pott a konzervgyártól, továbbá 400 ezer forintot a paradicsom­vetőmagért. A zöldségtermelő terület és a termelt zöldségmennyiség országszerte csökkent Í970-ben és 1971-ben is. E csökkenés a zöldségfélék áremelkedését idézte elő. A helyzeten csak a zöldségtermelés és szedés gé­pesítése segíthet. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és Mezőgépfejlesztő Intézet zöld­borsó, zöldbab, uborka, para­dicsom, vöröshagyna és fűszer- paprika szedő gépei eredmé­nyekkel biztatnak. Tovább kell kísérletezni. Elsősorban gépi szedésre alkalmas uborkafajtá­ra lenne szükség. Dr. Konrád Zoltán Fodrászszalon Nagykőrösön A szépek is szebbek lesznek Belga tükrök, holland székek — magyar ötletek Néhány héttel ezelőtt, ami­kor Nagykőrösön jártam, a város központjában, a szál­loda .mellett, zárt ajtajú fod­rászüzletre figyeltem fel. S eszembe jutott, hogy a körösi lányok, asszonyok híresek szép frizuráikról. Csodálójuk, 'iri­gyük van is épp elég. Ha va­lahol megjelennek, pompás kon ty toronnyal a’ fejükön, szinte „divatlapból vágott” rövid frizurájukkal, finom árnyalatú hajszínükkel, meg­fordulnak utánuk. A zárt ajtó mögött füttyös kedvű építők dolgoztak, olló csattogása halyett, a gyalu surranása hangzott, hajszíne­ző helyett enyves festéket ke­vertek a mesterek meg mal­tert, vödörszámra. A Fodrász Ktsz elnöke azokban a napok­ban azt mondta: „Igaz, hogy az átalakítás miatt bezártuk a boltot; de jöjjön csak kará­csony előtt, ha szépet, kor­szerűt akar látni. A nagykő­rösiek régi kívánsága telje­sül: részese lehet az örö­müknek.” Kíváncsi ember lévén, nem feledkeztem meg az ajánlat­ról. Türelmetlenségem bizo­nyítja, hogy még siettem is, hogy az első között láthassam azt a csodaüzletet. Intercontinental a módi Pasztell színű falon do­hányszín aranymintás kárpit. Rajta drága belga tükrök (darabja vagy 800 forint), műbőr keretben, plasztikusan, jó látószögben elhelyezve. Ké­nyelmes műbőrös székek, egy­forma és modern formájú valamennyi, karos függő- lámpák adnak fényt a mun­kálkodó fodrásznak és a szi­gorúan figyelő megrendelő­Az áruházban - ünnepek előtt (Foto: Kiss András) nek a tükrök előtt. Kisebb helyen ugyan, de mása ez a budapesti Intercontinental Szálló fodrászszalonjának, il­letve az ottani berendezésnek. Látszik, hogy a ktsz igazán sok évre szólót akart adni a nagykőrösieknek. Hát, ez si­került! Az egykori, igen magas üz­lethelyiséget most galéria osztja ketté. Lakkozott falép­cső vezet a magasba, a két kozmetikus birodalmába. Plexibúra, „csinigcp” A galéria alatt kapott he­lyet a hajmosó és szárító rész. Kényelmes karosszé­kek, buratartóval felszerelt holland bútordarabok segí­tenek elviselni a hajszáradás­ra várakozók türelmetlen per­ceit. Itt nem zúgnak a bu­rák, és a leghosszabb haj is megszárad harminc perc alatt. A hajmosáshoz villanybojler ad meleg vizet, a termet olaj­kályhával fűtik. Jut a kelle­mes melegből a galériára, a kozmetikai szalonba is. De ott mástól is melege lehet a kedves vendégnek. Kvarc­lámpa, arcgőzölő és „csira- gép”, azaz fogyasztógép se­gít a kozmetikusoknak, hogy még szebbé varázsolják Nagy­kőrös szépeit, és megismer­tessék a korszerű testápolás, a „megelőző karbantartás” technika adta lehetőségeit a nőkkel. Vasárnapi műszak Két műszakban nyolc fod­rász, két kozmetikus és egy hajmosónő dolgozik itt, eb­ben a csaknem félmillió fo­rinttá került, de korszerűsé­gét tekintve hosszú évekre 'előre készített szalonban. Igen, már dolgoznak, ugyanis né­hány nappal a tervezett előtt átadták ismét rendeltetésének a fodrászatot. Vasárnap dél­előttönként is nyitva tarta­nak néhány órára, sokak örö- ifiére. Hiszen melyik nő ne szeretne frissen fésült csoda­frizurával járni-kelni, ha megteheti. E. K. Ünnepi nyitva tartás December 24-én, pénteken, az egy műszakos ÁFÉSZ élel­miszerüzletek 16 óráig, a két műszakos élelmiszer-, édes­ség- és dohányboltok 17 óráig tartanak nyitva. A ruházati és iparcikikboltok 16 óráig, a vendéglátóipari egységek 18 órakor zárnak. Karácsony első napján a piaci boltok is zárva lesznek, a vendéglátóipári egységek vasárnapi műszak szerint tar­tanak nyitva. December 26-án, karácsony másnapján, a zöldség-, tej- és kenyérbolt a piacon a vasár­napi rend szerint árusít. s I P i o a R i T Kézilabda-teremtorna a Toldi Kupáért A nagykőrösi Toldi Miklós 250-as számú Iparitanuló Sportkör kézilabda-szakosz­tálya a már-már teljesen kész tornateremben, 1972 ja­nuár végétől, női teremké- zilabda-tornát rendez. A verseny célja, hogy fel­készülési lehetőséget biztosít­son az egyesületeknek a sza­badtéri bajnokságra, egyúttal célja a versenyzők és veze­tők sportbaráti kapcsolatának megteremtése és elmélyítése TYTanapság egyre több ember jut el külföldre. Feltűnő­en megszaporodtak a szakmai tápasztalatcserék is. örvende­tes dolog ez. A világlátás nem­csak új élményeket ad, ha­nem új gondolatokat is. Bete­kinteni mások életébe, össze­hasonlításokat tenni jó, gyak­ran megnyugtató, olykor ösz­tökélő: nekünk is tovább kell lépnünk. Az utóbbi időben jó néhány termelőszövetkezeti tag, veze­tő eljutott a szomszédos álla­mokba, nyugati országokba. Sokan először voltak külföl­dön, s ámulattal számoltak be élményeikről. — A külföld, az ám az iga­zi! — mondta az egyik, ami­kor élményeiről, a látottakról faggattam. — Micsoda múzeu­mok vannak ott! Micsoda szállodák és milyen gyönyörű színházak! Az üzemek rendjé­ről, korszerűségéről nem, is beszélve! Ismerem az illetőt. Paraszt- ember. Szorgalmas, becsületes, aki, ha nem is tud lépést tar­tani mindennel, azért igyek­szik, hogy el ne maradjon. Tudom róla, nem is tagadja, Űtravaló is. A terembajnokságra, a Nagykőrösi Toldi ITSK ren­dezésében, 1972. január vé­gétől kerül sor, vasárnapon­ként, a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet Ceglédi úti tornatermében, meghívott csapatokkal. A versenyben részt vevő 1—3. helyezett csapatok tag­jai éremdíjazásban részesül­nek, s a teremtorna első he­lyén végzett csapat egyévi időtartamra elnyeri a Toldi Kupát. A Toldi Kupa vándor­díj, amely csak akkor marad­hat véglegesen valamely egye­sület tulajdonában, ha az egymás után 5 éven keresz­tül, vagy, megszakítással, nyolc alkalommal végez az élen. A mérkőzések időtartama 2x15 perc, közben 2 és fél perc szünettel. Egy-egy talál­kozón 12 sportoló szerepelhet, amelyből 1 kapus, 5 mezőny- játékos, hatan pedig a csere­sort alkotják. A női teremkézilabda Toldi Kupával városunk téli sport­élete új színfoltot kap. Ügy hallottuk, Jiogy más szerv vagy egyesület rendezésében, férfi teremtorna is lesz, amelynek részletei azonban je­lenleg még nem ismertek. A tollaslabdázásról Többen érdeklődve nézték vasárnap a tv-ben a magyar— osztrák, 4:4-es tollaslabda­mérkőzést. E sportág 1967 óta egyre népszerűbb ha­zánkban. Ebben az évben már, 70 szakosztályban, 2000 tollaslabdázó sportolt. Főleg a tömegsportban népszerű ez, a minden izomcsoportot meg­mozgató sportág. 1970-ben 150 ezer, idén 200 ezer pár •ütő fogyott el a magyar bol­tokban, s többen külföldről is kaptak ajándékba. A Nagy­kőrösön is népszerűsödő sport­ág első szakosztályát a DÉ- MÁSZ keretében működő Elektromos Sportklub alakí­totta meg nemrég. Reméljük, rövidesen hallunk az első lépésekről, mert érdeklődők már jelentkeztek. Sportköltségvetésről A Kinizsi elnökségének de­cember 15-i ülésén, amelyen részt vettek az egyesület szakosztályainak képviselői is, az 1972. évi költségvetést tár­gyalták. Szakosztályokra bont­va, megállapították a több mint kétórás megbeszélésen a jövő évi anyagi kereteket Csütörtöki sportműsor Torna Budapest, Játékcsarnok: a férfi ifjúsági II. osztályú és serdülő I. osztályú csapatbaj­nokság országos döntője. s. z. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A kaktusz virága A népszerű francia vígjáték színes, szinkronizált amerikai filmváltozata. Kísérőműsor: Az öreg. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. \ k t hogy múzeumban sose járt, színházban .egyszer volt, a ter­melőszövetkezet gépkocsijá­val, Kecskeméten. Szállodában itthon még sohasem aludt. Külföldön, a szervezett programok keretében, nem­csak szakmai látogatásokat tesz, aki kijutott. Megnézi a kultúra híres fellegvárait, a nagy múzeumokat, a csodála­tos nemzeti kincseket, a vá­rosokat, elegáns szállodákban alszik, hangulatos bárokban kávét iszik. Itthon megjegy­zi: „Ott tejszínt is adnak a feketéhez, kis csészékben.” Azt nem tudja, hogy nálunk is kaphat a kávéhoz tejszínt, mert itthon nem issza meg a feketét, inkább felhörpint egy féldecit, vagy egy pohár bort. Itthon még nem sétált végig, nyugodtan, kíváncsi szemmel vidéki városban, de még Pes­ten sem. Mert, ha a főváros­ba megy, leginkább azért, hogy vásároljon, s olyankor nem lát mást, csak idegesítő forgalmat, és a hivatalok elő­szobáiban eltöltött várakozás óráira emlékezik. Ha munka­idő után kedve szottyan vala­mivel elfeledtetni a napi fá­radalmakat és a bosszúságot, legtöbbször ugyanabba az ét­terembe vagy borozóba megy, ahová már évek óta jár. Így hát nem veszi észre, hogy mennyi szép, kulturált, még a külföldi szemet is ámulatba ejtő szálloda, szórakozóhely van és épül nálunk is. Még soha sem látta a Nemzeti Mú­zeum, a Szépművészeti Múze­um és a Nemzeti Galéria kin­cseit. Ha külföldön ilyen he­lyekre vetődik be csoportjá­val, mert egyedül valószínű, hogy nem térne be, akkor nem győz csodálkozni, holott a mi birtokunkban is vannak az ot­taniakkal vetekedő szépségek, értékek, alkotások. í1 s nemcsak a kultúrkin- csekkel van így, hanem az üzemekkel is. Itthon csak hasonló „szintű és profilú” gazdaság portáján nézett szét, nem volt alkalma ' fejlettebb íjiódon gazdálkodó termelő- szövetkezettel vagy állami gazdasággal megismerkednie. Ipari üzemmel meg pláne! így hát a külföldi üzemekben sem tud összehasonlítani, mérle­gelni: mi az, amit azok csi­nálnak jobban, s mi az, ami­vel inkább mi büszkélkedhe­tünk. Egyértelműen megfo­galmazza hát: külföldön az üzemek szebbek, szervezetteb­bek, korszerűbbek. Jók, hasznosak a külföldi utazások. Az eddigieknél is sokkal több alkalmat kell ad­ni, főleg szakembereknek, hogy lássanak, tapasztaljanak, s tapasztalataikat itthon hasz­nosítsák. De külföldet járni csak megfontolással tanácsos. Alapos hazai ismeretekkel, előtanulmányokkal. TVem lehet téhát csupán az a cél, hogy minél többen lássanak világot. Arra kell törekednünk, hogy minél több kritikus, értő, mérlegelő sze­mű ember nézzen körül, is­merkedjen az ismeretlennel. Miklay Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents