Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
4 K^öriflP 1971. DECEMBER 21., KEDD Hová tegyék a könyvet? Felszerelést vesz a termelőszövetkezet KÖZMŰVELŐDÉSI GONDOK A VÁCI JÁRÁSBAN A váci járás joggal lehet büszke a közművelődés és a kulturális fejlődés terén elért eredményeire — állapította meg Berkó Árpád, a járási művelődési osztály vezetője tegnap délelőtt azon a közművelődési tanácskozáson, amelyet a járási pártbizottság kezdeményezésére hívtak ösz- sze. Jó néhány megyei vagy országos hírű rendezvényt említhetünk. A fóti ősz műsorait, a vácrátóti Mozart-hang- versenyeket, a zebegényi képzőművészeti szabadiskolát, a szobi nemzetiségi napokat, a dunakeszi művészeti napokat. Ugyancsak jól működnek a múzeumok, egyiket-másikat jobban számontartják a megye, a járás határain túl, mint idehaza. A képhez azonban hozzátartozik, hogy a járás lakosságának több mint negyven százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. S a riasztó számok ellenére is a felnőttoktatás az utóbbi években halódik. Ennek bizonyára az az oka, hogy az „iskolás” módszerek miatt sokan visszariadnak a tanulástól. Mint a későbbiekben Baráth Endrétől, a járási pártbizottság művelődési osztályvezetőjétől hallottuk, a jövőben a művelődési házakban kellene szervezni magánvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Így kevésbé hatnának a gátló körülmények. A nagy- és kisközségek 40 művelődési intézménye közül mindössze 23 alkalmas feladata ellátására. Működésük akkor lenne igazán gyümölcsöző, ha a helyi üzemek, termelőszövetkezetek anyagilag és erkölcsileg segítenék a kulturális intézmények munkáját. Püspökhatvanban már megvalósult a közös fenntartás — mondta el felszólalásában Jakus Lászlóné tanács- titkár —, s Galgagyörkön is tapasztalható hasonló fejlődés. A nagyközségek közül Gödön és Dunakeszin kötnek a közeljövőben hasonló szerződést. Takács Lajos, a gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet párttitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi összefogás ne helyettesítse a tanáKotrógépre, dózerra, homlok- és forgórakodókra kioktatunk az általános iskola Vili. osztályát elvégzett, katonai szolgálatukat letöltött fiatalokat. Vontatóvezetői jogosítvánnyal rendelkezők előnyben I A jelentkezőket 3 hónapi gyakorlat után SZAKMÁSITÓ TANFOLYAMRA KÜLDJÜK. Munkahelyeink: Pétfürdő, Ajka, Százhalombatta, Almásfüzitő, Leninváros, Visonta. Jelentkezés az alábbi címen: 22. CZ. ÁLLAMI építőipari vállalat gépgazdálkodási osztálya j Budapest V., Irányi u. 17. i csők művelődési beruházásait. A művelődési intézmények segítésén túl, a tsz szerződést köt a gödi általános iskolákkal, saját erőből fejlesztik az iskolák politechnikai felszerelését és szemléltető eszköztárát. Weisz Gábor, a váci városijárási könyvtár igazgatója a területi könyvtárakról tájékoztatott. A nagyközségek közül Dunakeszin életveszélyes, Gödön és Nagymaroson igen rossz körülmények között működik a könyvtár. A könyvállomány gyarapítására lenne mód, de a könyvek elhelyezésére már alig-alig. A kisközségekben a személyi feltételek is igen rosszak. A két-háromszázforintos tiszteletdíjért nehezen találni szakképzett, alkalmas könyvtárost. A továbbiakban a közművelődési tanácskozás a jövő feladatait határozta meg. Dunakeszinek és Szobnak, a járás két nagyközségének a feladata lenne, hogy a kisközségek kulturális munkáját támogassa. A váci Madách Imre Művelődési Központ jó együttműködés esetén sok segítséget adhat a községi művelődési házak vezetőinek. Hasonló okok miatt helyes elhatározás, hogy megalakul a járási közművelődési tanács, amelyben a kulturális szakembereken, a népművelőkön, a párt- és tömegszervezeti vezetőkön kívül helyet kapnak az üzemek, szövetkezetek és intézmények gazdasági vezetői is. Cs. A. A Hajdúság ipari centruma A vidéki iparfejlesztési program keretében ipari központtá válik a hajdúk legnagyobb települése. Hajdúböszörmény. A második világháború előtt csak egy hatszáz főt foglalkoztató kötszövő üzem, továbbá néhány kisebb malom és daráló képviselte a városban az ipart. Az 1965-ben megkezdődött gyors ütemű fejlődés óta azonban egymás után adott otthont Hajdúböszörmény fővárosi üzemeknek. 1975-ben Hajdúböszörményben már több mint hatezer embert foglalkoztatnak ipari munkahelyen. A két srác úgy verte egy- mást az utcasarkon, mintha most emelték volna meg az egy órára jutó verés normáját, s nekik itt és most kellene bebizonyítaniuk: a szorgalom és a hozzáértés a még oly szigorú norma kereteit is képes szétfeszíteni. A két srác nemcsak verte egymást nagy-nagy szakértelemmel, hanem legalább még oly szakértelemmel tartott előadást egymásnak és a világnak arról, hogy a tíz év körüli kor semmiképpen sem jelenthet akadályt, ha egy önmagára valamit is adó ember bátran akar meríteni a magyar káromkodások kimeríthetetlen kincsestárából. Szülő vagyok, tehát örök pedagógus. Ahogy ott verték egymást, eszembe jutott boldog gyermekkorom, amikor néha olyan pofonokat és rúgásokat kaptam az ilyen utcasarkokon, amelyekhez fogható csak az volt, amit én adtam visssza gyorsan és keményen. Szép idő volt, jó idő volt, de a kapitalizmus átkos ideje volt mégis, amikor a szülői társadalom mit sem törődött más gyermekével, akár meg is ölhették volna egymást, ha olyan hülyék lettek volna a gyerekek, mint amilyenek mór akkor a felnőttek voltak. Ma azonban más világ van, szülői munkaközösKapós, de kevés a csákvárí TV-FIGYELŐ zöldmázas A Dunántúl legnagyobb fazekasfalujában, Csákváron, a helyi építőipari ktsz fazekas részleget alapított a „gölöncsérmesterség” hagyományainak folytatására. A nyolc dolgozóból álló részleg év közben is alig győzi a munkát, de az ünnepek előtt szinte megállás nélkül dolgoznak a korongok, hogy legalább a megrendelések egy részét tudják teljesíteni. Kapós ajándéktárgy lett a csákvárí zöldmázas boroskészlet, a népművészet hagyományait őrző kancsók, tálak köcsögök. A karácsonyi ajándékvásár idejére 400—500 egyedileg megmunkált, ízléses dísztárgyat szállított a Hermes szövetkezet boltjaiba a fazekasrészleg. Az áru igen kelendő volt: szinte két-három nap alatt elfogyott. A csákvárí fazekasmunkák népszerűségére jellemző, hogy a helyi ÁFÉSZ - boltba, — ahová rendszeresen szállít árut a fazekasrészleg — az ország legtávolabbi tájairól is érkeztek a csákvárí zöldmázas cserepek iránt érdeklődő vásárlók. — Sámánizmus címmel rendezett kiállítást a Csepel Autógyár szakszervezeti művelődési központjában a Központi Múzeumi Igazgatóság. irodalom a képernyőn. Tataxj Sándor három novellájának tévéjátékká egyesített pénteki bemutatója (Nagyapák, szülők, unokák!) régi igazságot bizonyított: vannak helyzetek, írói stílusok, melyek ellenállnak az adaptációnak. Az első emberi dráma (A teljes bosszú) alaphelyzete olyannyira ellentmondásos, hogy inkább a sejthető írói szándék ellen érvel. Tekinthetjük ugyan a hőst — doho- gásai alapján — a népelnyomó rendszer elleni anarchista lázadónak, de mit szóljunk ahhoz, hogy a „felkelés” közvetlen oka a zugpálinkafőzés szabadságának védelme? (Ez inkább szesztestvéri, mint politikai együttérzésre alkalmas magatartás.) Az Éjféli mise valódi családi-társadalmi problémát tükröz, Az aviati- kus unokája viszont a rendező Nemere László kísérlete a filmburleszk világában, tegyük hozzá: meglehetősen elmaradva saját legjobb színvonalától. Az abszurddá élezett helyzeteket csak mesteri kivitelben tudjuk elfogadni, máskülönben a szándékoltság fércei kilógnak a cselekmény szövetéből. A szombat éjszakai bemutató egységesebb képet mutatott. Hintsek György, a rendezőátdolgozó A tetovált nő-ben azokat az élni (és minden történelmi forgószelet túlélni) tudó hamisítatlan pestieket vitte képernyőre, akik Karinthy FeSzámítóközpont- és klubavatás a ceglédi kórházban Tegnap délután a ceglédi városi kórház két új intézményét, úgy lehet mondani, járulékos beruházását avatták fel ünnepélyes keretek közepette. Előbb a kórház új épületének alagsorában nyitották meg a számítóközpontot. Ebben a központban számítógépsor gyorsítja meg a kórház orvosi és gazdasági adminisztrációját. Különösen jelentős segítséget nyújt a betegnyilvántartásban és a kórház orvosainak kutatómunkájában az adatok feldolgozásával, a gazdasági adminisztrációnak pedig elszámolásai elkészítésében. v Az egybegyűltek a számító- központból, az új kórházépületből a régi épületekbe mentek át. Azok egyikében dr. Unoka József kórházigazgató felavatta és átadta a kórház dolgozóinak a most létesített klubhelyiséget. A ceglédi kórház 500 dolgozója közül mintegy 300 fiatal. Sokan közülük a kórház területén kialakított orvos- és nővérszállásokon, tehát a város központjától messze laknak. Így szórakozási lehetőségük jóformán nincsen. “Éppen ezért szerdán és szombaton a fiataloké a klub, amelynek előadótermében csütörtökön viszont az orvosok szakmai előadásokat hallgatnak és szakmai megbeszéléseket folytatnak a délutáni órákban. A hét többi napjain folyamatosan sor kerül úti élménybeszámolókra, irodalmi és képzőművészeti előadásokra. A három helyiségből álló klubban tv-készülék is van, amelyet esténként az éppen szolgálatban nem levők használhatnak. Az egyik helyiség a szakszervezet könyvtára és olvasószobája. A kórház dolgozói nagy örömmel vették birtokba és az avatóünnepség után már első este megtöltötték klubjuk helyiségeit. Békéltetek ség van, ifjúságvédelem van, kollektív szülői felelősség van, tehát... Igen, odamentem, szétválasztottam a két verekedő srácot, egyiket a jobb, másikat a bal kezemben tartva, igyekeztem a lelkűkre beszélni: — Dolgozó, felnőtt és becsületes emberek lesztek, de csak akkor, ha már most megtanuljátok fiaim, az egymás kölcsönös tiszteletét és megbecsülését. Ti, gyermekeim, nem tudjátok mi a háború... Ne rúgj belém kisfiam, mert nem illik, hogy egy nagyobb bácsiba csak úgy belerúgj ... Köpni sem illik ... Szóval, kisfiúk, a békét, a békés egymás mellett élést már most, ebben a korban kell megtanulnotok. Ha a felnőtt bácsik, akik annak idején, de még manapság is háborúkat robbantottak és robbantanak ki... ... Ne csípj a lábamba, kis kölyök, mert azt nem szeretem, hanem hallgasd csak tovább ... szóval, ha a felnőtt bácsik már gyermekkorukban megtanulták volna szüleiktől, meg a felnőttektől,' hogy a vitás kérdéseket... Ne mondj ilyen csúnyát, kisfiam, mert ez nagyon illetlen dolog ... tárgyalások és nem az erő útján intézzék el, akkor más lenne már ma a'világ. S ugye, ti is azt akarjátok, hogy másmilyen legyen a világ. Na, ügye... mondtam már, hogy ne köpj le, mert az egészségtelen és gusztustalan is... Látjátok, én most itt vagyok közietek. Ti vagytok most a két háborús fél, én vagyok a közvetítő és szépen, hármasban megbeszéljük, miért haragudtok egymásra, mi a diplomáciai státusotok, meg miegyebek... Te kis dög, ha még egyszer leköpsz ... Te, ne rugdoss, az anyád keserűit... Én nem az anyádat szidom ... Na, szóval beszéljük meg... ... még hallottam egy kalapos öreg nő rikácsolását: — Fogják meg a disznót... Nem szégyelli magát, nagy lakli és két ilyen kis gyereket odaáll megverni, a nyílt utcán !... ... zihálva ugrottam be egy kapu alá. Megmenekültem. A fene egye meg az én békéltető fejemet! Gyurkó Géza renc írói világában oly fesztelen magabiztossággal nyüzsögnek. Átmentette az alakokat körüllengő enyhe iróniát, és apró sikereik-kudar- caik még enyhébb reménytelenségét is, tollrajzoknak elsősorban könnyed vonalvezetését, eszköztelen biztonságát helyezte előtérbe. Az ismert színhelyek, az életforma fent- jeinek és lent-jeinek beavatott kezelése jellemezte a színészi, játékot. Inke László lusta írója, aki megszépített kalandok szóbeli előadásával „alkot”, Huszti Péter mindenkit körüludvarló, helyezkedő fiatal orvosa, Schütz lla táj- szólásos, napról napra élő „elhagyott” lánya, dekorációként pedig színészek és közismert civilek kellemesen szórakoztató játék részeseivé lettek. Kettős szerepben. Ez a régebbi francia film a „játék a játékban” ismert dramaturgiái formuláját játék és valóság párhuzamossá tételével sem nehezítette el; a szórakoztató vígjáték megfelelt a vasárnap esti igényeknek. Mindenekelőtt az esett, tragikus figurák sikeres filmalakítójaként megismert Francois Pé- rier jóvoltából, aki maszk, elváltoztatott hang vagy gesztusok mankói nélkül is pompásan oldotta meg a kettős szerep fordulatait, lendületes összjátékban együttműködve a rutinos partnerekkel, elsősorban a finom szépségű Micheliné Presle-lel. A magyar szinkront kitűnően oldotta meg a Périertől eltérő alkatú Módi Szabó Gábor (rendező: Vas János). Röviden, a „Mindennapi és örök...” című összeállítás értelmesen végigélt életek példájával szolgált — ez volt az érdeme a közelmúltban elhunyt kiválóságok felidézésének. Losonczi Pál afrikai utazását véletlenszerűségében is mozgalmas (részben már a híradóban látott) riportfilm örökítette meg. Nagyobb körültekintéssel jobb filmek is születtek ilyen alkalmakkor, de információs tartalma tekintetében (zene, táncok) ez is szolgált érdekességekkel. A ma délutáni dokumentumfilm egy Balaton melléki termelőszövetkezet életébe ad bepillantást. Az országházi jelentés után este magyarul beszélő jugoszláv filmet (Két mamám és két papám van) láthatunk, majd a Jogi esetek foglalkozik a szülő—gyermek viszony problémáival. Szerdán intünk búcsút a sokáig figyelemmel kísért Fazekas-családnak; este ismét fjlm a főműsor: a Találkozások c. francia alkotás Michéle Morgan és Pierre Brasseur főszereplésével. A számítógép-sorozat csütörtöki adása a szakemberkérdést tárgyalja, este pedig Roger Martin du Gard Nobel- díjas regényének, A Thibault- családnak drámaváltozata kerül közvetítésre a Thália Színházból, felvételről. A péntek elsősorban a nyugdíjasoké és a gyerekeké: lesz Életet az éveknek, továbbá színdarabközvetítés (a Rab ember fiai a Bartók Színpad előadásában), Hókusz-pókusz, verses-zenés összeállítás. Beethoven IX. szimfóniája után késő este magyarul beszélő olasz tévéfilm (Moravia Rómája) zárja a műsort. Lehotay-Horváth György Könyvtárosok jutalmazása A legtöbb új könyvtári olvasó szervezéséért a járási könyvtárak öt munkatársát, valamint négy községi és öt tiszteletdíjas könyvtárost jutalmaztak meg tegnap a megyei könyvtárban. A jutalmakat Debreczeni Jmrév.i, a megyei könyvtár igazgatója adta át. Tüzelés ól Ároktőn • GÁTŐR - SZÉL ELLEN • TANYÁZÓ - FÉRFIAKNAK ® A HÁZBAN - CSAK ASSZONY Borsod megye déli, már alföldi jellegű vidékén, a Tisza mentének falvait az úgynevezett két beltelkes település jellemezte. Az egyik telken kizárólag a lakóházak, míg a másikon csak a gazdasági épületek, köztük az ólak épültek. Ez az ősi települési forma az állattartó gazdálkodással függött össze. Bomlása már a század elején megkezdődött, s különösen az utóbbi évtizedben a falusi lakosság életmódjának változásával, a beltelkeken az új családi házak építésével gyakorlatilag be is fejeződött. A miskolci Herman Ottó Múzeum kutatói azonban Ároktő községben, a Deák Ferenc utca 42. szám alatt egy, még a régi életformát teljesen megőrző két beltelkes, tüzelőólas telket találtak. A belteleknek számító területen álló vályogból készült nádtetejű tüzelőólas istálló a rajta lévő évszám szerint az 1809-as évek végén épült. A tizennyolc méter hosszú építménybe két ajtó vezet, benne a két oldalt elhelyezett jászol mellett mintegy harminc szarvasmarhát tudtak bekötni. Az ajtók előtt szélvédőként két oldalt úgynevezett gátőrt is emeltek. Bent az ólban pedig látszik még az a hely, ahol az állatok mellett tanyázó férfiak az őszi és téli napokon tüzeltek. A család férfitagjai ugyanis csak ünnepnapokon jártak be a házba, amely egyébként az asszonyok és gyermekek lakóhelye volt, — többi idejüket az ólban az állatok gondozásával töltötték. A muzeológusok megállapítása szerint a hajdani tüzelőól az ősi alföldi lakóháztípus egyik napjainkig fennmarad változata. Megóvására és nép műemlékké nyilvánítására javaslatot tettek. Nyársdugás Somogy megye falvaiban a karácsonyi ünnepek előtt a hízott sertések ezreit vágják le. Több faluban egy régi népszokást, az úgynevezett nyársdugást. is felelevenítették a fiatalok. Álruhába öltözött fiúk, lányok keresik fel a disznótort ülő családokat. Kihegyezett gallyakat — nyársakat — dobnak be a lakás ablakán, vagy ajtaján. A nyársakra jókívánságokkal, rigmusokkal teleírt papírokat kötnek. A gazdasz- szony szokás szerint hússal, kolbásszal, hurkává tűzdeli meg a kihegyezett ágaka, és úgy teszi ki a: ajtó elé, ahonnai a nyársdugók aztán magukkal viszik. Az ilyen módon összegyűlt ■ fi nőm falatokat ( mulatságban résztvevők egyikének a lakásán vi dámság közepetu fogyasztják el. I A i