Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
/ , 19"1. DECflMBER in., VASÁRNAP HSf mecvei c/Círlap örvényárammal Arckép — bélyegekből # Kiderült, hogy a posfabélye- gek is felhasználhatók képző- művészeti alkotások céljaira. Unnék bebizonyítója a Tor unban élő Henryk Zawadzki lengyel jogász volt. Zawadzki bélyegkompozícióit eredetiség és rendkívüli színhatások jellemzik. A bélyegragasztási technikát 1940—41 fordulóján kezdte alkalmazni, amikor a Gestapo elől rejtőzött, s idejét ezzel a tevékenységgel töltötte ki, felhasználva az egyetlen rendelkezésére álló nyersanyagot. A ragasztásos „festegetés” igen munkaigényes művelet: egy kép elkészítéséhez kb. 300 órai munkára van szükség. Henryk Zawadzki eddig több mint 30 liülönböző képet készített bé- lyegeRből: arcképeket, tájképeket, ikonokat, csendéleteket. Henryk Zawadzki kitartó keresése ellenére sem lelt senkire, aki hasonló technikát alkalmazott volna. Képünkön: Henryk Zawadzki, az utolsó simításokat végzi Mikolaj Kopernikusz bélyegekből készült arcképén. A rakománnyal teli pótkocsis teherautókat, az egyre növekvő méretű kamionokat síkos úton vagy lejtőn nagyon nehéz „megfogni”, lefékezni. A motor fékezőerejének kihasználásával és a hagyományos dobfék használatával nem mindig lehet biztonságosan megállítani a lendületben levő hatalmas tömeget. Valószínű viszont, hogy a francia szakemberek által tervezett örvényáramú fék a jövőben megoldja ezt a problémát. A Telma-féle örvényáramú fák egy sor elektromágnesből és két, hűtőbordákkal ellátott lágyacél tárcsából áll. A hátsó tengely által hajtott tárcsák a tekercsfejek előtt forognak. E tekercsek fékezéskor tápáramot kapnak a dinamóról vagy az akkumulátorról, ennek hatására forgást gátló örvényáramot keltenek, a tárcsákban. A „felemésztett” mozgási energia az örvényáramú fékben hővé alakul át, így fékezéskor a forgó részek hőmérséklete rövid időre a 3C0—350 C fokot is eléri. Az örvényáramú fék pillanatnyilag még nagyon drága, a felszerelésével járó költségtöbbletet egyelőre csak a legnagyobb kamionok, pótkocsis „szerelvények” bírják el. Pedig közlekedésbiztonsági szempontból nagyon is indokolt lenne a mihamarabbi elterjedése. Iparváros a Tienközepén A Tiensan-hegység szívében fekszik Majli-Szaj kirgiz városka. Az utóbbi években messzire jutott a híre. .4 Szovjetunió hatalmas izzólámpagyára fejlődött itt ki. A város az 1910-es években épült, amikor e területen szenet és kőolajat találtak, majd később földgázt. Idővel azonban egyes lelőhelyek kimerültek, mások üzemeltetése pedig nem volt gazdaságos, a kőolaj és földgáz kitermelését viszont teljesen automatizálták. , — Üj munkalehetőséget kellett keresnünk a város lakóinak — mondja Szopubek <Be- gaiisev, a Kirgiz Köztársaság állami tervbizottságának elnöke. — Ügy látszott, jó lenne a már meglevő mechanikai üzemet gépgyárrá fejleszteni. A tiensani viszonyokat tekintve azonban a szállítás nagyon körülményes lett volna. Végül is a város az izzól ámpa gyárat választotta. A termeléshez női és férfi munkaerő egyaránt szükséges, s a szakértők számításai »szerint a szállítások költsége ebben az esetben a legkisebb. Majli-Szaj tehát megváltoztatta arculatát: az izzólámpák városa lett. A város „eltartójának”, az izzólámpagyárnak jellemzésére két adatot érdemes említeni: annyi energiát fogyaszt, mint amennyit egy 100 ezer lakosú város háztartásai igé-, nyelnek, előirányzott kapacitása pedig napi 1 millió 200 ezer különféle izzólámpa. Talán érdekes lenne megemlíteni, hogy a XX. század elején ezeken a nomád kirgiz területeken egy egyszerű petróleumlámpa is ' 'csodaszámba ment. Ha a pásztorok vándoroltak, világítófáklyákat vittek magukkal, táborhelyükön pedig úgy őrizték a tüzet, hogy Fém és üveg „házassága“: a zománc Bármennyire is a műanyagok és a^kebá.yűíérhek korszakában éltünk, a fázekak és lábosok világában rendíthetetlenül tartja magát a zománcozott vasedény, ez a tetszetős, hőálló és könnyen tisztítható háztartási eszköz. A zománcozás múltja messzi évezredekre nyúlik vissza, s mint látni fogjuk, a jövőjéért sem kell aggódnunk, annak ellenére, hogy az utóbbi két évtized során sokan azt jósolták, hogy az újabb ; anyagféleségek kiszorítják. Francia régészek 1960-ban Ilum-Isar, több mint. kétezer évvel ezelőtt élt sumér uralkodó palotájának maradványai között két zománccal borított vaskádra bukkantak. A zománcréteget valószínűleg dísznek, nem pedig korrózió elleni bevonatnak szánták az ókori alkotók, azonban tény, hogy a jókora kádak csaknem tökéletes épségben maradtak ránk. A zománc az emberiség kultúrtörténetének szerves része, jó bizonyságai ennek az ásatások sorátr előkerülő' dísztárgyak és ékszerek. Az említett kádakhoz hasonló nagyságú zománcozott felületek készítése azonban még száz évvel ezelőtt is ritkaság számba ment. Ám mintegy hét évtizede a zománc olyan magától értetődően van jelen az ember mindennapos életében, hogy gyakran már fel sem figyelünk rá. A zománc nem más, mint a fémtárgyak felületére megolvasztás útján felvitt üvegréteg. Ügy készül, hogy lisztfinomsá- gú üvegport vízzel finom péppé kevernek, majd színezőanyagot adnak hozzá. Ezt a vizes keveréket mártással vagy szórással felviszik a tárgy felületére, azután pedig 700—800 fokra felfűtött kemencében ráégetik, illetve ráolvasztják. A folyamat maga tehát nem túl bonyolult, annál inkább a kísérleti laboratóriumokban A lázer jelene és jövője A lézersugár technikai alkalmazása egy évtizedes múltra tekinthet vissza. 1965-ben már lehetett látni, hogy a lázer a mérési technikát számos területen forradalmasítja, de a régi eljárásokat azért nem szorítja ki, ellenkezőleg, inkább kiegészíti. , Ma elmondhatjuk, hogy a lézersugár hatótávolsága bár nem véletlen, felhasználási skálájának határait nehéz lenne megjósolni,' Az osakai : világkiállításon mutatták be a japán Hitachi konszern lázeres rendszerének prototípusát, amely a színes v-képek nagy felületre történő kivetítését teszi lehetővé. A berendezés kettős polarizációjú forgó-sokszögű tükör modulációs rendszer. A japánok úgy oldották meg működését, hogy a kék és a zöld színt argon laser, a vörös nyalábot nagyobb lullámhosszú kripton lézerrel közvetítik. A három színt kosos tengelyre kombinálták. A nagy fényerejű 8 W-os teljesít- nényű berendezés mozivászon ■nagyságú vetítést tesz lehetővé. A berendezések sorozat- gyártását 1975-ben kezdik el. A tűzesetek világszerte jelentős . károkat' okoznak. Ezért áldoznak jelentős ösz- szegeket • a különféle elven .működő tűzjelző és riasztó készülékek fejlesztésére. Lawson angol tudós nevéhez fűződik a lézersugár tűzjelzésre történő felhasználásának felfedezése. A Lawson-fé- le berendezésnél a jelzést a keletkező hő vagy füst adja. A jelzőberendezés lényege a lá- zersugárnyaláb fókuszában elhelyezett fűtőelem. Amennyiben a sugárnyaláb eltér a cellától, működésbe lép a riasztó szerkezet. Nyugati' szaklapok, hasábjain olyan értelmű előrejelzések olvashatók, hogy a lázer ebben az évtizedbe»! szerepet fog játszani a meteorológiai kutatás területén is. A közeljövőben lehet számolni a hatvanas évtizedben kifejlesztett lidar műszer tökéletesítésével. A lidar működésének lényege, hogy' egy lézerberendezés fény-impulzusokat bocsát ki. A céltárgyról visszavert jeleket a vevőkészülék érzékeli. A jelek alakja és nagysága függ a légköri jelenségektől és a légkör optikai tulájdönságaitól. Ez a módszer a légkör tanulmányozására és meteorológiai problémák megoldására alkalmas. A hetvenes évtizedben a lázer fokozottabb szerephez jut mind az orvos-biológiai kutatásoknál, mind a Jiáromdimen- ziós képrögzítés területén. Ennél a módszernél a lefényképezendő tárgyat lézersugárral világítják meg, amelyről fény- érzékeny negatívra verődnek vissza a sugarak. Ezzel egy- időben a megvilágító lázersu- gárnyaláb egy részét kiiktatják és közvetlenül is fényt bocsátanak a negatívra. A kétféle sugárnyaláb összetalálkozása hozza léire a negatívon a hologramot, amely a tárgyat a térben minden dimenzióban ábrázolja. Az előhívott negatívot természetesen lázer sugárral kell átvilágítani, hogy az illető tárgy háromdimenziós képét megkapjuk. Várható tehát, hogy az elkövetkező években ki fogják fejleszteni a háromdimenziós lá- zermozit. Ilymódon a televízió és a filmtechnika egyaránt részesül a lézersugár adta új technikai lehetőségek kiaknázásában. folyó előkészítő munka. Mindenekelőtt ügy cin i kell arra, hogy a zománc alapjául szolgáló fém és a majdani zománcréteg közel azonos hőtágulás ú legyen, hiszen, ha ez nem így lenne, a zománc a lehűlés szakaszában összevissza repedezne, vagy később pattogna le. Persze, az sem közömbös, hogy a zománcozandó tárgynak egyenletes-e a fal- vastagsága, mivel a vastagabb fémréteg később hűl ki és húzódik össze, ami az átmeneti részeknél ugyancsak repedéseket idézhet elő. A laboratóriumban kell megállapítani a pépes keverék legmegfelelőbb sűrűségét is, vigyázva arra, hogy a túl híg keverék lefolyik a bevonandó tárgyról, a túl sűrű pedig légbuborékoka.t zár magába, ami később hibássá teszi a zománcréteget. Ezzel összefüggésben a rétegvastagsággal kapcsolatos takarékossági szempontokat is figyelembe kell venni. Gondos kísérleteket kíván a megfejelő festőanyag kiválasztása is, a fémlemez színének ugyanis nem szabad átütnie a zománcrétegen, holott sok esetben világos pasztell és színtónusokat kell megvalósítani. A zománcvegyészek kutatásainak • eredményéként az utóbbi évek során megszületett a titánzománcok sok űj lehetőséget nyújtó széles skálája. Ezek a vékonyabb rétegű — s így gazdaságosabb anyagfelhasználású — zománcok modern színező és mintázó technológiát tesznek lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy a zománcipar nemcsak a -háztartásokat szolgálja ki, hanem a vegyi, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar szigorú követelményű kívánságainak is eleget tesz. Ennek keretében speciális sav- és lúgálló zománcréteggel látják el a különféle tartályokat és készülékeket. A magyar zománcvegyészet az elmúlt évtizedek során jó hírnevet vívott ki magának a világban. Ennek köszönhető, hogy kutatóink szívesen látott vendégei és rendszeres előadói a nemzetközi konferenciáknak. De ugyancsak ennek köszönhető az is, hogy a hazai zo- mápcipar termékeit nagyon sok országban becsülik és keresik. * a parázsló üszköt hamuba temették. Az Ak-Sijrak határán egyszerű kövekből állítottak emléket annak a lánynak, akit farkasok téptek szét, mikor munkásképző központja lett. Ahhoz, hogy a várost teljeJ szépségében láthassuk, felkeli mennünk a hegycsúcsra, ahol két hatalmas puszpángfa nő. A hegyről, a terebélyes diófák sűrű lombján keresztül jól látszik a kultúrpalota, a mozik, klubok, az úttöróiiáz, a zeneA Majli-Szaj városban működő izzólámpagyárban az égők ellenőrzését végzik. hajnalban szálláshelyükre vitte a féltve őrzött parazsat. Az emlékmű Majli-Szaj közelében található. Kirgíziát már teljesen villamosították, és Ázsiában Japán után a másodiic helyen áll az egy főre jutó elektromos- energia-termelésben. Erqíorrá- • sai óriásiak: csupán a narinsz- ki gát 22 erőművel rendelkezik. Xírgízia a Szovjetunió délr keleti részének legfontosabb 'énérgtiftermelő ’központja', emellett azonban a precíziós műszerek, az elektrotechnikai és autóipari gépek gyártását is fejleszti. A majli-szaji gyár legfontosabb berendezései a köztársaság területén, a frun- zei elektrovákuumgép-gyártó üzemben készültek. 'A „világ végén” létesült új üzem valójában a legmegfelelőbb helyen épült. A város vezetői eleinte bizony kételkedtek: a volt bányászok, pásztorok és gyapot- termelők el tudják-e sajátítani az összetett technikai műveleteket? Elsajátították. Három és fél ezer munkásnő dolgozik itt. Sőt Majli-Szaj az iparvidékektől távol, a Tiensan közepén a kirgiz lakosság szakiskola — a város magasabb épületei, a folyónil található a sportkombinát: 8 ezer személyes stadion, uszoda, télisport- terem, kézi- és kosárlabdap i- lyák... A városban 8 iskola működik. .Mindez 22 ezer lakosnak épült. A sűrű zöldövezeten túl van az egészségügyi központ. A város különböző pontjain másik két rendelőintézet található. A tíz óvoda és bölcsőde' s miridéií' épület* * afroi ‘tanúskodik, hogy ebben a városban értenek a széphez. Hozzáértéssel, ízlésesen alakították ki az izzólámpagyárat is. — Szépül a városunk ,— mondja az üvegforrasztó automata irányítója, Kurmanbek Adzsibajev. Hegyipásztor fia; miután leszerelt a hadseregből, a gyárba jött, és szakképzettséget szerzett. Vele ülünk a. hegytetőn, a puszpángfák alatt, s beszélgetünk. — Olvasom, hogy Amerikában, az Appalache-hegység’oeri elhagyott bányászvárosok vannak. Kimerültek a szénbányák, a tulajdonosok elbocsátották a munkásokat. Hát él lehetne tűrni, hoglv elsorvadjon egy ilyen szép város? Azat Uszmanov Számológép I Ha csak egyszerű asztali számológép lenne a képen látható készülék, nem volna indokolt a terjedelmessége. A szovjet gyártmányú „Iszkra—12” típusú „mini számítógép” azonban jóval „többet tud”, mint csattogó, mechanikus felépítésű elődei: összead, kivon, szoroz, oszt, gyököt von, hatványoz, és más matematikai műveleteket is elvégez. Két memóriával is ellátták e rendkívüli gyorsaságú elektronikus gépet. Az egyik az ún. operatív memória, amelyre csak a feladatok megoldása során van szükség, míg a másik állandó értékek, az eredmények tárolására szolgál. Az irodai, pénzintézeti, postai, kereskedelmi gyakorlatban előforduló számítások legtöbbje éppúgy elvégezhető e készülékkel, mint a mérnöki, tervezői munka mindennapi feladatainak jelentős része.
