Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

r«»i «ECVEI 1971. DECEMBER 19., VASÁRNAP Kastélylakók háborúja ' Lapunk számtalanszor fog­lalkozott már as 1702-bén épült ráckevei Savoyai-kas- téllyal, amely a környék ide­genforgalmi központjává vál­hatna. Labirintus Az épület a felszabadulás után különböző intézmények birtokába került, melyek szol­gálati lakásnak adtak ki egy- egy termet, folyosót. Ezekből alakították ki a kisebb-na- gyobb lakásokat. Néhány éve azonban megkezdődött az in­tézmények és a lakók kiköl­töztetése. Nagyobb, állagmeg­óvó restaurálásra is sor ke­rült és elkészült az újjáépített kupola. Még ma is az épület­ben van azonban a mentőállo­más, és 18 lakás, amelyekben a íőbérlők, családtagok, jog­cím nélkül lakók élnek. A mentőállomás már épül a község jövendő központjá­ban. És felépült tizennyolc la­kás. A kastőlylakók pedig vélt vagy valódii sérelmeik miatt, leveleket írnak a helyi tanácsnak, a pártbizottság­nak és a különböző lapok szerkesztőségeinek. Íróasztal mellől, csak az egyik fél meg­hallgatása után, könnyű len­ne dönteni és kijelenteni: a tanácsnak vagy a lakóknak van igazuk. A helyszínen azonban szinte minden a visszájára fordul. A tizennyolc lakásból ki­lencben jártam. A tizedik aj­tajában egy nyugdíjas erdő­mérnök elémállt, és nem en­gedett be. Erről a lakrészről tehát nem szólhatok. A látot­tak alapján megállapíthatom: ha tőlem függne, minden al­kalmat megragadnék, hogy meneküljek innen. A kasté­lyon a sok átalakítás mit sem változtatott. Az egyszo­bás lakáshoz éppúgy, mint a háromszobáshoz, különböző sötét zugok, semmire sem használható, jéghideg folyo­sók, kamrák, beszögei lések tartoznak. Mint egy labirintus. lyiségek így is használhatók. Vízért sem az udvarba kell járni, mint a kastélyban, a la­kásokban folyó víz van. Mégis vannak, akik között indulat, pletyka, szóbeszéd gazdag szövevénye fonja körül a ki­költözést. Emberi dolog, hogy a jelenlegi bizonytalan hely­zetben, amikor még csak a tárgyalások folynak, sokan mindent jobban akarnak tud­ni és minden rémhír termőta­lajra talál. Az egyik levélíró például azt állítja, hogy a la­kók közül ötöt szociális ott­honba szándékoznak küldeni. Az idős, egyedülálló embe­rektől valóban megkérdezték, nem akarnak-e a most elké­szült járási szociális otthon­ba költözni? A neknleges vá­lasz után azonban ezek az idős emberek is éppúgy hoz­zájutnak lakáshoz, mint bár­ki. Szövevény A családok jelentős része reálisan felmérte a helyzetet, és boldog, hogy végre elkerül­het a kastélyból. Még akkor is, ha a tanács által épített új házsorba átmenetileg nem kötik be a fürdőkádak lefo­lyóit, miután csatornázásra csak akkor kerül sor, ha az új községközpont, valamint a bölcsőde és a mentőállomás is elkészül. Bár a derítők be­fogadóképessége korlátozott, de a mosdók és a mellékhe­Látogatásomkor szinte min­denki arról beszélt, hogy ez már a második ház, amit' , a kastélylakóknak építettek. Eb­be sem ők fognak beköltözni, hanem majd mások, akiknek megtetszett a modem épület. Egyik mondatukban jónak nyilvánították a tízmillióból épült 18 lakásos házsort, a másikban pedig elmarasztal­ták azzal, hogy kicsik, ké­nyelmetlenek a lakások. Fel­háborodottan mondták: két családot a szomszédos Sziget­becsére akarnak áttelepíteni. Egyik levélírónk azt sérelmez­te: miért alakult társadalmi bizottság a lakások odaítélésé­re, amikor itt nines szükség mérlegelésre, a lakásokat a ki­költöző kastélylákóknak épí­tették. / » Jogosság Tóth Gáborral, a nagyközsé­gi tanács elnökével és Nagy J. Csaba igazgatási főelőadóval először az új házsort tekintet­tük meg, majd Szigetbecsén a kétlakásos lakóházat. Utána leültünk a tervrajzok, levelek és jegyzőkönyvek mellé, hogy egyeztessük: kinek az állás­pontja a helytálló? Az új házsor a falúközpont­ban van. A kétemeletes épü­letek fűrészfogszerűén sora­koznak egymáshoz. A lalcások egy- és két, nem pedig másfél szobásak, mint ahogy a lakók állítják-. Szigetbecsét két évvel ez­előtt csatolták Ráckevéhez, tehát, része a közös tanácsú nagyközségnek. Az óránként közlekedő buszjárattal a két kilométer, tíz perc alatt tehe­tő meg. A tanács tulajdoná­A nagy érdeklődésre «aló tekintettel kedvezményes olajégővásárunkat december 31-ig meghosszabbítjuk A korszerű, kényelmes, tiszta fűtést On is megteremtheti otthonában, ha kazánjára PG1N-4G típusú olajégőt szereltet EZT MOST 700 FORINTTAL OLCSÓBBAN MEGVÁSÁROLHATJA A VASÉRT-NÁL Viszonteladók is olcsóbban megrendelhetik a VASÉRT Tüzeléstechnikai Főosztályán (Budapest Szt. István tér 15.) A magánvásárlók a VASÉRT alábbi boltjaiban . l szerezhetik be: « Budapest V., Pesti Barnabás u. 4. Budapest Vili., Mária u. 32. Budapest XIII., Váci út 195/b. i Tata II., Somogyi Béla u. 19-21. Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem u. 28. Az AFÉSZ-VASÉRT közös vasboltjában, Nagykőrösön, az AFÉSZ-VASÉRT közös vasboltjában, Rakamazon, valamint bárhol az országban, az olajégőket árusító szakboltokban. ban lévő sokát vitatott térre néző házat átalakították két­lakásossá. Az egyik egy szoba komfortos, a másik szoba- konyha-kamra-zuhanyozóból áll. A vizet a lakásokba be­vezetik, ezenkívül szép kert és fáskamra tartozik hozzá. Tóth Gábor ráckevei ta­nácselnök azt is közölte: a ti­zennyolc lakás zömét valóban a kastélylakóknak ítélte a tár­sadalmi bizottság, amely 11 tagú, s a lakásügyi rendelet írja elő megalakítását. Soha, senki nem állította, hogy az új lakásokra csak a kastélylakók tarthatnak igényt. Mivel azon­ban ügyüket rendezni kell, ezért elsősorban az ő helyze­tükkel foglalkoznak, őket akarják kártalanítani — je­lentette ki határozottan a ta­nácselnök. Az eljárást a 2/1969. számú korm.-rendelet értelmében folytatják le, mely szerint: „A kártalanításra jo­gosult, ha az igénybe vett la­kás a jogos lakásigényét nem elégíti ki, csak azonos szoba­számú, ha pedig az igénybe vett lakás a jogos igényét meg­haladja, csak a jogos lakás­igényének megfelelő szoba­számú lakásra tarthat igényt”. Megindokolva A tizennyolc lakásból mind­össze kettőt adnak ^ másnak. Egy kétszobást a ráckevei köz­ségi pártbizottság titkárának utalnak, alá Szigetszentmik­lóson lakik családjával, és ez gátolja munkájában. Egy má­sik* kétszobás lakást a sziget­becsei általános iskola igaz­gatója kap, mert most életve­szélyesnek nyilvánított ház­ban lakik, megrepedt a főfal. A megmaradt 16 lakáson a kastélylakók osztoznak, míg két családnak a szigetbecsei lakásokat ajánlották fel. Több családnak semmi problémája nincs, elfogadják a felajánlott cserelakást és az esetleges használati díjkü­lönbözetet, amit a tanács ad. Eddig. öt lakóval egyeztek meg, akik örömmel költöznek új otthonukba. A problémás ügyék viszont a teljesíthetetlen követelések­ből erednek, Eddig együtt la­kó, egy szobát bérlő két özL vegy sógornőt nem tudnák kü- lön-külön állami lakáshoz juttatni, most is csak egyszo­bás lakást utalhatnak szá­mukra. Az eddig két szobában lakó idős házaspárnak vi­szont, .a rendelet értelmében sem, adhatnak két szobát, csak egyet. Nyilvánosan Aztán vannak ezeknél is jó­val nehezebb esetek. Két só­gornő eddig egy közös kony­hái ú, kétszobás lakásban la­kott. Az- egyik elválit, kislá­nyával él, a másik a férjével, gyermekével, s nemsokára megérkezik a második gye­rek. A lakásrendelet értelmé­ben — jövedelmük után —, állami lakáskiutalásra nem jogosultak. Minthogy azon­ban nem saját akaratukból költöznek, és eddig is közösen laktak, az eddigi jogállapot­nak megfelelően, kétszobás la­kást utalnak ki számukra. El­foglalhatnák a szigetbecsei há­zat is, ahol az egyik család egy szoba komfortos, a másik egy szoba félkomfortos ott­honhoz juthatna. Ettől viszont húzódoznak. Akad felháborító követelés is. Van, akit szükséglakásból költöztettek évekkel ezelőtt a kastélyba, ahol két szobát kapott A háromtagú család most nem elégszik meg a két­szobás lakással, mert az'„nem komfortos”. A döntések még nem végle­gesek. A kiutalás nyilvános, a társadalmi bizottság műkö­dését mindenki figyelemmel kísérheti. Egy tény: ha már készen állna a 300 lakás, ami­vel Ráckeve a következő évek­ben gazdagodik, könnyebb lenne a lakók és az elosztásért felelős tanácstagok dolga. Minden tőlük telhetőt meg­tesznek azonban így is az igazságos elosztásért. A kü­lönböző igényeket is meghall­gatják mindaddig, amíg azok nem ütköznek a lakástörvény szigorú, de ma még szükséges rendelkezéseibe. Komáromi Magda 1972-73-ban Ugrásszerűen nő a bauxitbányák termelése A magyar—szovjet timföld- és alumínium­ipari egyezmény óta megkezdődött hazánk­ban a bauxitbányászat és timföldipar erőtel­jes fellendülése. Hazai „kulcsberuházásnak” számít az Ajkai II. új timföldgyár építése. Több mint kétmilliárd forintos beruházással épül a jelenleginél jóval korszerűbb és na­gyobb üzem, amelynek első lépcsős próbaüze­melésére rövidesen sor kerül. Az új üzemben évente 240 ezer tonna timföldet állítanak elő. Az ajkai beruházás mindenekelőtt a hazai bauxitbányászatban érezteti hatását. Erőtel­jesebb ütemben az ötéves terv következő éveiben kezdődik meg a termelés a többi bá­nyában, az ugrásszerű növekedéshez már ko­rábban megkezdték a felkészülést. A Halimba III. bányából idén már 200 ezer tonna bauxi- tot hoztak felszínre, s ha befejeződik a beru­házás, ez a szám 600 ezerre nő. Tervek szerint halad a feltárás az Iza II. elnevezésű új bá­nyánál, továbbá a Darvastól II. és a dűltnyí- resi koncentrációnál, s megkezdődött a Rák­hegy II. elnevezésű bánya feltárása, Az új bányák üzembe helyezésével 1972—73-ban ug­rásszerűen nő a bauxitbányászat termelése, amely tetőpontját 1975-ben éri el. , Aranyvasárnap (Zsoldos Sándor rajza) Ügyészi vizsgálat a fiatalkorú bűnözés helyzetéről A statisztikai adatok intéz kedéseket sürgetnek. Pest m gyében a fiatalkorúak arán; a bűnözésben évek óta maga­sabb az országos átlagnál. Ta­valy az országban a bűnözők 12 százaléka, Pest megyében 15 százaléka volt fiatalkorú. EZ az arány pillanatnyilag a legmagasabb az országban, még a főváros statisztikája is jobb. A kedvezőtlen tényt a Pest megyei Főügyészség vizsgála­ta állapította meg, amelynek során a fiatalkorú bűnözés és az ifjúságvédelem helyzetét mérték fel. Káros környezet Pest megyében tavaly 720 fiatalkorú követett el bűntet­tet. A korábbi évek csökkenő tendenciájával szemben 1969 —70-ben számszerű emélke- dés tapasztalható. A bűncse­lekmények között a vagyon elleni bűntettek, valamint a garázdaság és a testi sértés volt többségben. Jóllehet, a bűntettek többsége nem sú­lyos, mégsem megnyugtató, hogy viszonylag magas a fia­talkorúak által elkövetett rab­lások és erőszakos nemi közö­sülések száma is. A fiatalkorú bűnözők 61 százaléka 16—17 éves, 39 százaléka 14—15 éves volt. S rajtuk kívül tavaly 253 gyermekkorú — 14 éven aluli — követett el bűntettet Pest megye fővároscentri­kus helyzetével függ össze, hogy a megye területén bűnö­ző fiatalok 16 százaléka buda­pesti lakos volt, vagy más megyéből érkezett. Ugyanak­kor — ha pontos adatok nem is állnak rendelkezésre — a tapasztalatok bizonyítják: Pest megyei fiatalok is követnek el bűntetteket a fővárosban és az ország más részében. Az ügyészi felmérés néhány számadata a megelőzés, utó­gondozás szempontjából külö­nös figyelmet érdemel. A sta­tisztika tulajdonképpen túl­ságosan is jól ismert tényeket rögzít. Az 1970-ben Pest me­gyében bűnöző fiatalok 22 szá­zaléka rendezetlen, széteső vagy felbomlott, mindenkép­pen káros hatású családi kör­nyezetben él, nevelkedik. A bűntettek elkövetésénél a fia­tal életkor ellenére feltűnően nagy szerepe van az alkohol- fogyasztásnak, amellyel szem­ben a családokban, a vendég­látóiparban és gyakran a mun­kahelyeken is nagy fokú kö­zömbösség tapasztalható. Ta­valy a fiatalkorúak 10 száza­léka, ezen belül a 16—17 éve­sek 15 százaléka szeszes ital hatása alatt követett el külön­böző bűncselekményeket: fő­ként garázdaságot és testi sér­tést. Szököttek és gondozottak A büntetések sok esetben nem érték el a várt nevelő hatást, erre utal, hogy a fia­tal bűnözők több mint tíz szá­zaléka büntetett előéletű volt. A kedvezőtlen arány kialakí­tásában közrejátszik, hogy a bűntett elkövetése után csak ritkán kerül sor, nyomban védő- és óvóintézkedésekre, s bírósági eljárás esetén is csak hosszú idő elteltével kez­dődik meg a fiatalkorúak utó­gondozása. A fiatalkorú bűnözők nagy számiban az aszódi javítóinté­zetből szököttek, illetve Aszó­dot megjárt fiatalok, vala­mint azok a fiatalok, akik ál­lami gondozás alatt állnak vagy álltak. Ez ismételten fel­hívja a figyelmet az utógon­dozás gyengeségeire, vala­mint arra, hogy körültekin­tőbben kell elbírálni sok fia­tal állami gondozásának vagy intézeti nevelésének megszün­tetését. Pártfogói hálózat Ezek tehát az intézkedése­ket sürgető tények. Az utóbbi időben született állami intézkedések sorában kiemelkedő fontosságú az ifjú­sági törvény, amely e téren is feladatokat szab az állami, társadalmi és tömegszerveze­teknek, az ifjúságvédelemre is ráirányítva a figyelmet. A ko­rábbi intézkedések között említést érdemel az a rende­let, amely a kiskorúak álla­mi gondozását a nagyközségi végrehajtó bizottságok szak­igazgatási hatáskörébe utal­ta. Egy másik rendelet hiva­tásos pártfogó felügyelet szer­vezését írta elő: Pest megyé­ben öt ifjúságvédelemmel fog­lalkozó pártfogó dolgozik. Még nem tisztázódott azon­ban: munkájukat a rászoruló fiatalok személyes pártfogá­sára vagy pedig a társadalmi pártfogói hálózat bővítésére, szakmai támogatásra össz­pontosítsák-e jobban. A meg­előzés és az utólagos gondo­zás terén alapvető felada­tuk van a tanácsválasztások után, most újonnan megala­kult községi gyermek- és if­júságvédelmi bizottságoknak. Ezek összetételében még nem férvényesűípefe égyseges /elvéit: egyes helyeken kizárólag ne­veléssel, népműveléssel fog­lalkozó szakemberek dolgoz­nak. másutt üzemekből, ter­melőszövetkezetekből, társa­dalmi szervezetekből is be­vonnak aktívákat a munkába. A megyei főügyészség az if­júságvédelmet elsőrendű fel­adatai közé sorolja. A fiatal­korúak bűnözésével foglal­kozó ügyészek felvilágosító munkát is folytatnak, fel­mérik a különösen veszélyez­tetett területeket, állami, tár­sadalmi szerveknek nyújta­nak szakmai segítséget. Vizs­gálataik kiterjednek az utó- göndozásra, az állami gondo­zottak és a javítóintézetbe került fiatalok helyzetének felmérésére. Szervezettebb ifjúságvédelem A már megtett és a mé hiányzó, tervezett intézkedé sek listája korántsem telje; Az ifjúságvédelmi munka ed dig még nem eredményezte fiatalkorú bűnözés csőkké nését. Több új intézkedés a idő rövidsége miatt nem érez tette hatását, ugyanakkor különböző szervek munkája nak jobb összehangolásávi tóvál b kell keresni>. a még ki aknázatlan lehetőségeket. Ez a célt szolgálta a minap a ügyészi vizsgálat tanulságai I elemző értekezlet, amelyre j Pest megyei Főügyészség, megyei tanács, a főkapitány ság, a bíróság és a-KISZ-bi zottság vezetőit,, képviselő: hívta meg. A tanácskozás© a bűnüldöző és igazságszol gáltató apparátus, a tanácsol iskolák, KISZ-szervezetek fel adatait rögzítették. A sok irányú tevékenység koordiná lása a megyei tanács műve lődési osztálya mellett mű ködő munkabizottság felada ta. Az eredmény, remélhető leg, a fiatalkorú bűnözé csökkenő statisztikájával te lemérhető. Szitnyai Jenő / 4

Next

/
Thumbnails
Contents