Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-19 / 299. szám
\ rtsi «tc> KJCírlap 1971. DECEMBER 19., VASÁRNAP Mire jó a művészet (9.) Oidiposz szmokingban Miért áldozott mindig is pénzt, fáradságot, energiát a művészetekre az emberiség, amióta csak leszállt a fáról és két lábra állt? időszámításunk előtt 525-ben vagy 524-ben, Athén közelében, egy földbirtokosnak íia született. Később felnőtt fiatalemberként nagyon szeretett költeményeket írni, de ezekkel nem volt igazi sikere a poéták versenyein. Furcsa újítást vezetett hát be. Divatban volt akkoriban, hagy a jókedvű, vidámságot, bort hozó Dionizosz isten ünnepén olyan táncos játékot mutassanak be, amelyben a táncokon kívül egy verset mondó kórus is szerepel, meg egy színész, akik így, együtt, különböző történeteket, emberek és istenek szenvedéseit, sorsát mesélték el. A fiatalember elhatározta: ne egy színész beszélgessen a kórussal, hanem kettő, akik egymással is dialogizálhatnak, az adott történetben szereplő különböző személyek álláspontját képviselhetik. Ez az újító fiatalember írt hát egy darabot, arról — a korabeli mondából jólismert — Oidiposz királyról, aki nem tudta, hogy egy verekedésben -az apját gyilkolta meg, s hogy később saját édesanyját vette feleségül, akitől gyermekei ts születtek. Mikor mindez kiderül, Oidiposz megvakítja magát és elbujdosik, de előbb megátkozza rajta gúnyolódó fiait, akik aztán egymás kardjától esnek el. Oidiposz leánya, Antigoné is elpusztul, amikor azért .küzd, hogy mindkét testvérének egyformán adják meg a végtisztességet. A történetet a nézők már a bemutató idején — 464-ben — mindannyian "jól ismerték, csak így, párbeszédekben, dráma formájában nem találkoztak még vele soha, merthogy az újítással az akkor fiiár' nem* is olyan fiatal költő —' akit Äiszkhülosznak hívtak — a modern drámát teremtette meg. Oidiposz, Antigoné és a nagy görög drámaköltő többi hőse azóta, immár 2300 esztendeje, újra meg újra szerepel a világ színpadain. HA EZBK UTÁN valaki felteszi a kérdést: Mitől klasz- szikus egy dráma, vagy bármely más műalkotás, akkor elég egyszerű válasz kínálkozik. Klasszikusnak nevezhetünk egy művet, ha megszületése után, jóval alkotója halála után is, játsszák a színpadon, illetve olvassák — tehát nem feledkeztek meg róla. Nos jó volna, ha ilyen egyszerű lenne a válasz, bér az igazság bizonyos elemei ebben az egyszerű válaszban is benne foglaltatnak. Közelítsük meg most fordítva a problémát: nem nevezhetünk klasszikusnak olyan műveket, amelyek ‘ már megszületésük évtizedeiben feledésbe mentek. Csakhogy, már arra is akadt -példa, hogy a mű megszületése idején, s utána még sokáig, nem figyeltek fel az alkotás jelentőségére, hanem jóval később fedezték csak fel értékeit. S itt nem csupán \ arról az egyszerű esetről van szó1, amikor jelentős művészekről mit sem tudnak a kortársak: például Franz Kafkáról vagy Csontváryról. A késői felfedezéseknek nemcsak romantikus okai . vannak. Előfordul. hogy egy, már életében jelentősnek elismert művésznek bizony’os művei, mellett érzéketlenül mennek el a kortársak — esetleg az utódok is —, és. csak késői nemzedékek éreznek rá, milyen értékeltet rejt! MIÉRT? Hát ml köze a '„klasszikusságnak” a ráérzé- sekhez? Hiszen, egyszer erre érezhet rá a kor nézője, másszor amarra. Ha ezzel függne össze a klasszikusság kritériuma, akkor az értékek ugyancsak megbízhatatlanokká válnának. Persze,, nem egészen ez a helyzet. Tudniillik jobbára •sak olyan műalkotásra lehet < Vráérézni”, amely erre lehető- íéget ad: olyan erővel tudja felidézni a maga korát, hogy azok más korszakok hasonló vonásait, is felidézhetik, magyarázhatják, árnyalhatják. Meg is állapodhatunk abban, hogy klasszikusnak csak az a műalkotás tekinthető, amely olyan hiteles erővel sugallja a maga korát, hogy éppen ez ad lehetőséget más korok rokon- vonásainak beleérzésére is. A művésznek nemcsak a saját koráról kell igazat és elhihető erejűt mondania, hogy műve fennmaradjon, hanem fel kell fedeznie valamit az emberről. KLASSZIKUS MÜ tehát az, ami örök érvényű dolgokat tud mondani az emberről? Örök érvényűt „általánosan igazat” mondani azonban az emberről nem lehet egyértelműen korhoz kötött, meghatározott társadalmi viszonyokhoz kötött kapcsolatainak ábrázolása nélkül. Azok' a bizonyos általános emberi tulajdonságok csak a történelem meghatározott pillanataiban mutathatók be, mert olyan ember nincs, aki a történelmen kívül élne! Klasszikus műalkotás tehát csak az lehet, amely képes megidézni egy kort olyan erővel, hogy más lcorok is felismerhessék egy-egy vonásában a magukét, i Dehát akkor miért öltöztetik néha Aiszkhülosz Oidiposzát szmokingba, s egyáltalán: hogyan lehet akkor klasszikusokat modernizálni, mai környezetben megidézni? Aid. ilyen kérdéseket tesz fel, nyilván úgy gondolja, hogy a klasszikusok sajátos korát elsősorban a díszletekkel, a kosztümökkel, s talán a beszéd módjával vagy a mozgással kell felidézni. Pedig ezek csak külsőségek, amelyeket bátran el lehet hagyni, különösen, ha a nézővel éppen azt akarják érzékeltetni, hogy ez a megidézett kor itt vagy ott rímel a mienkkel. A lényeget az emberi kapcsolatok viszonya rendje árulja el a korról. Antigoné szilárdsága, megtörhetetlen állásfoglalása, meg nem alkuvó kitartása egy maga választotta elv mellett: olyan emberi magatartás példája, amely éppúgy volt, van és less, mint ahogyan gyakran összeütközésekhez vezetett és vezethet ma is. Ez Antigoné már nemcsak korhoz kötött, hanem „örök emberi” üzenete. Mindehhez képest igazán lényegtelen, hogy görög ruhá- ba^i — ami ma éppúgy .nem lehet azonos Antigoné vagy akár Aiszkhülosz korának női viseletével — vagy mai estélyi ruhában szereplő színész szájából halljuk a tragédia veretes sorait.'Az estélyi ruha esetleg — nem bizonyosan, de talán — hozzásegítheti a nézőt, hogy a leginkább mához szóló üzenetre figyeljen! HOGY EZ CSAK EGYFÉLE magyarázata Antigonénak? Lehetséges. Éppen ez ad módot a rendezőknek «arra, hogy mindegyik a maga művészi hite és gondolatai szerint elemezze nekünk a drámát, fedezzen fel új értelmezési lehetőségeket számunkra. Éneikül nincs is értelme a klasszikusok felújításának. Akkor elég lenne egyetlen minta- -előadás és 2300 éve ugyanazt a darabot, ugyanúgy játszanánk. De altkor kit érdekelne ugyanaz, akár másodszor is? Az él<ji művészet soha sem múzeumi tárgyaltat mutogat. Nem kiállítás, hanem alkotó, bennünket, nézőket is alakító folyamat. Akkor köszönthetjük csak érdeklődéssel a 2300 éves apagyilltos, anyagyalázó, szerencsétlen Oidíposzt — görög köntösben vagy szmokingban —, ha nekünk, ma és itt felidéz valamit rólunk: emberekről Bern át h László ÚJ CIKKSOROZAT KÖZLÉSÉT KEZDJÜK MEG KARÁCSONYI LAPUNKBAN Nem helytörténet, nem szociográfia, nem útirajz és nem is aktuális riport lesz az a cikkfüzér, amely karácsonyi .lapszámunktól kezdve hétről e cím alatt hasábjainkon megjelenik. Figyelmes barangoló járja be Pest megyét keresztbe- hosszúba: Szobtól Nagykőrösig, Aszódtól Ráckevéig, Zsámbék- tól Zsámbokig, s a távol és közelmúltat'a jelennel egybevetve, pillanatképekben igyekszik rögzíteni mindazt, amit megismert, észlelt, látott és hallott. Pest megye számos városának, községének regés-kalan- dos históriájáról, megszívlelendő hagyományairól, változatos település- és fejlődésformáiról, intézményeiről és embereiről ad tarka, miniatűr- ábrázolatokat a rövidebb- hosszabb írásokból álló sorozat, amelyből végül is megyénk hajdankorát, s mai életét bemutató színes mozaikkép formálódhat. Múltunk eseményeiben, hagyományaiban járatos, azokat korszerűen értékelő, jelenünk feladataival. kívánságaival, küzdelmeivel bensőségesen azonosuló író: Békés István vállalkozott arra, hogy Pest megyét bebarangolva, tapasztalatait, benyomásait jegyzettömbjében és agyában rögzítse, a hallottakat-látottakat a tényekkel egybevesse, s cikkeiben megpróbálja felvázolni egy-egy Pest megyei település arculatának jellegzetes vonásait. Vajon nem végez-e ezzel a vállalkozással felesleges munkát a lap és az író? Amikor annyi ismeretlen vagy alig ismert hely van az országban és a világban, vajon be kell-e mutatni Pest megyének Pest megyét? Ügy véljük, hogy a „megyejárás” nem felesleges és hogy Pest megyével éppen Pest megyét kell és illik újabb és újabb szemszögből megismertetni. ' Az események krónikája !az j aktualitások tükörcserepeit j villantja fei, a publicisztika a közélet problémáit # elemzi, a I hírcikkek a múlékony köznapoknak kölcsönöznek némi maradandóságot — a Pest megyei barangolások színes vázlataiban megyénk különböző történetű településeinek mába torkolló ‘ sorsát igyekszik a szerző emlékezetes, élvezetes olvosmánnyá tömöríteni. Pest megye — kicsiben az ország. Tájain romkoszorúzta hegyek, erdős dombvidékek, legelők, lapályok, gabonaföldek és gyümölcsöskertek, folyópartok és szigetek váltakoznak. Ódon kastélyok, régi polgárházak, szegény zsellérszállások, templomok és betyártanyák idézik a hajdarii időket, hatalmas erőmű, nagyüzem, gyár, szövetkezetek, áruházak, egészségházak, kórházak, sokszintes panelházak, modern művelődési házak, iskolák, lakó- és üdülőtelepek raja tanúsítja az alkotó jelent. Aki Pest megyéről szól — az országról beszél. Aki a múltat vizsgálja— a jelennek kínál* tanulságot. Aki a máról ad számadást — a jövő felé vezető utat is keresi. Nagy tétek ezek olyan röpke írások számára, mint amilyenek a Pest megyei barangolások lesznek, de minden jószándékú írásnak méreténél nagyobb a tétje. Mi azt óhajtanánk, hogy olvasóink együtt barangolják be oz íróval e cikksorozat zegzugos útvonalát, azt szeretnűk, ha a megyebeliek ezeken az írásokon keresztül bensőségesebben megismerkednének, megbarátkoznának egymással, ha növekednék közös érdeklődésük, ha erősödnék egykori és mostani életük ■ tapasztalatainak cseréje. Reméljük, hogy olvasóinknak' a Pest megyei barangolásokban kedvük fog telni. 4A művelődés hajlékai a Tápió mentén Természetesnek tartjuk manapság, hogy a nagykátai járás 15 községében 14 művelődési ház van. Magától értetődőnek fogjuk fel, hogy minden községben — kivéve Szentmártori- kátát — található egy otthona a kultúrának, művelődésnek, ismeretterjesztésnek, könyveknek, kluboknak, művészeti együtteseknek. Sajnos, azt is természetesnek tartjuk, hogy a művelődés hajlékainak csak a fele alkalmas arra a járásban, hogy büszkén mutathassunk rá, íme, olyan fedél van a kultúra otthonán és olyan falak határolják, amilyenek korszerűségükkel, meghittségükkel, ízlésükkel meghódíthatják a közművelődés még fehér foltjait. Sajnos, ezeknek a művelődési házaknak a fele erre nem alkalmas. „Új hullám” A külső azonban még nem minden, a tartalom határozza meg, hogy a közművelődés milyen széles sugarú körben érvényesül. A közművelődés tartalmi munkája hatással lehet — hatással is van — azokra, akik anyagi eszközeikkel lehetővé tehetik, hogy a művelődési házak külsőleg is megváltozzanak. Mintha újabb művelődési otthonok alapításának korszakát élnék a járásban. Tápió- ságon új könyvtárat és klubtermet építettek. Felújítják a tápióbicskei művelődési házat. Tápiószelén már lebontották a régit, és újat emelnek helyette teljesen modern építészet: megoldásokkal. Jövőre újabb művelődési házak felújítására kerül sor. Utoljára ennyi anyagi áldozatot a kultúra hajlékaira 1965-ben hoztak errefelé, amikor két művelődési otthont adtak át. Azelőtt pedig az ötvenes évek végén. A művelődési házak csinosításának „új hulláma” talán összefügg azzal is, hogy a községek nagyobb önállóságot kaptak saját ügyeik, így köz- művelődési ügyeik intézésében is. S amit teljesen sajátjáénak mondhat egy község, arra több és nagyobb gondot fordít. Maga a járási művelődési központ Nagykátán is a nagyközségi tanácshoz került. Szervezetileg. Természetesen módszertanilag továbbra is ugyanúgy irányítója a községi művelődési házak munkájának, mint azelőtt. A községek közművelődésének . munkásai szakmai, módszertani tanácsért közvetlenül ezután is a járási művelődési központhoz fordulhatnak. Árnyaltabb feladatok A járásnál azt mondják, hogy nemcsak a művelődési otthonok változnak, hanem az femberek is. Tápiógyörgyéről elment a művelődési ház igazgatója, Tápiószelén a ház lebontása miatt vált meg az intézménytől az igazgató. Az utánpótlás biztosítása sohasem volt könnyű, de az imént felsorolt példák is bizonyítják, hogy a közművelődés állandó mozgása, változása az eddigieknél is sokkal jobban felveti a kis községekben a művelődés irányításában dolgozók utánpótlásának kérdését. A nagyközségek megnövekedett hatásköre és anyagi ereje elég biztosítéknak látszik, hogy üres állásokat betöltse- nek, hogy az igazgató mellé ott, ahol szükséges, ott, ahol ezt a tartalmi munkával bizonyították, művészeti előadó Is kerüljön. Tápiószecsön már alkalmaztak egy művészeti előadót. A közművelődésig munka ugyanis intenzívebbé, sokrétűbbé, árnyaltabbá vált. Rétegek alakultak ki a községekben is, akiknek érdeklődése, műveltségi szintje különböző. Mindenkihez meg kell találni az utat, nemcsak a .tartalmi munkában, hanem új formák létrehozásában is. Klubok létesítésével már sikereket értek el. De mintha kevés lenne a járásban a klub. Nagykátán működik a Kossuth klub, amely főleg ismeretterjesztési munkát végez, és létezik az Akvárium klub, amelyben fiatal értelmiségiek tömörültek. Szenímártonkátán a Magvető ifjúsági klub inkább beatklub, a. tizenéveseket tömöríti. Tápiószentmár- tonban a KISZ-klub szintén a legfiatalabbak érdeklődését keltette fed. Több klub alapítása lenne szükséges, hogy mindenki megtalálja szabad idejének a legmegfelelőbb társaságot és programot, hogy lehetősége nyíljon érdeklődésének kielégítésére. Együttesek reneszánsza A különböző tanfolyamok is ezt a célt szolgálják. Nagykátán és Tóalmáson gépírónői tanfolyamra lehet járni. Nagy szó ez, hogy nem’ kell bejárni Budapestre, mert az sok időt és terhet jelent. Ugyancsak az említett két helyen német nyelvtanfolyamot is indítottak, Tápiógyörgyén pedig gyermek tánc-, mozgásművészeti tanfolyamot. Tápiászent- mártonban képzőművészeti kör működik. A tanfolyamok száma sem mondható soknak. E tekintetben bizony, hátrányban van a járásban .lakó, még a kisebb városok lakóival szemben is. A cél csak az lehet, hogy ne legyen hátrányban azért, mert ki$ helyen él. Ezért a tanfolyamok számát szaporítani kellene. A művészeti együttesek viszont mintha újabb reneszánszukat élnék. Már a „Tápió- menti Nyár” rendezvénysorozatai bizonyították, hogy a helyi hagyományokra támaszkodó népi együttesek milyen nagy tömegeket tudnak megmozgatni. A tápiő'szecsöi, a szentfyrinckátai, a nagykátai együttesek, a szentmártonka- tai „Röpülj páva”-kör, a tá- piószentmártoni irodalmi színpad mind spontán alakult társulatok. Tagjaik kedvtelésből próbálnak, szerepelnek, miközben társaságra találnak, miközben népi és irodalmi hagyományokat őriznek, miközben bővül látókörük és elősegítik, hogy közönségük látóköre is szórakozva táguljon. A spontán alakuló együttesekben nagy fantázia van ma is. Értő vezető kell az élükre, akik müvészileg-szakmailag, műveltségben és emberileg igazi vezetők lehetnek. Akkor nemcsak az együttes tagjaira vannak hatással, hanem a közönségre is. Különösen a minőségi munka a fontos. Hiszen a statisztikai adatok bizonyítják, hogy egy-egy rendezvényen pem mindig telik meg a nagyterem — a kényelmes otthon és a tv nagy kon- kurrencia —, viszont azt is bizonyítják, hogy a rendezvények szama nő, s színvonaluk emelkedik. B. Gy. Sokszínű karácsonyi tv-műsor A televízió karácsonyi kínálata sokszínű szórakozást ígér jövő hétre a különböző érdeklődésű, ízlésű nézők számára. A december 20-i rendkívüli adásnapon a sportrajongók tanúi lehetnek a Szovjetunió— Svédország jégkorong-mérkőzés küzdelmeinek. Két mamám és két /papám van — ez a címe arínak a jugoszláv íflmvígjátéknalt, amelyet 21-én este j»utataaikv.he»-nya.. . December 22-éu délelőtt a szünider- matiné műsora a gyermekek számára igen kellemes időtöltést ígér. Csütörtökön kerül képernyőre Roger Mariin du Card: A Thibault- család, című regényének színpadi változata. A következő napon az Életet az éveknek című műsor igazi cserhegével szolgál. A nézők néhány érdekes filmrészletben Bársony Rózsival, Kiss Manyival és Salamon Bélává^ találkozhatnak. December 25-én az Egri csillagok I. része szórakoztatja a vakációzó gyerekeket. Az esti főműsorban érdekesnek ígérkezik Jókai Mór: Három- királyok csillaga című regényének dramatizált változata, amelyet A vasrács címmel mutat be a magyar televízió. Karácsony második napján délelőtt az Egri csillagok II. részét láthatják az ifjú nézők. A tévé. a nézők kívánságára. délután ismét műsorra tűzi a Halhatatlanul című üsz- szeállítást, amely a Duna menti költők verseit fűzi csokorba. Az est főműsora Kós Károly: Budai Nagy Antal című drámájának tévéjáték-változata. Önállóan Az érdi Vörösmarty Gimnáziumban a biológiatagozatos osztályok szakóráit a korszerűen berendezett előadóteremben tartják, ahol minden növendék önállóan elvégzi a tanár által bemutatott kísérleteket. Képünkön éppen orsósférget boncolnak a tanulók. (Foto: Gárdos) t * Pat megyei harci n cjofáóoh
