Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

fffíl. DECEMBER IS., VASÁRNAP "“^JCíriap 7 HNIXA Az Interkozmosz együttműködése Nagyszilárdságú alumínium Az alumíniumot érthető ckokból „szárnyas fémnek'’ nevezik, amellyel a fém spe­ciális jó tulajdonságait igye­keznek kihangsúlyozni. Az alumínium szilárdsága azon­ban az ötvözés és a porkohá­szati módszerek 'alkalmazása ellenére elmarad az acél szi­lárdságától. A Moszkvai Re­pülőipari Technológiai Intézet tudósai szokatlan módon igye­keztek növelni az alumínium szilárdságát — a vasbeton­gyártáshoz hasonlóan erősítő bordákat ágyaztak be az alu­mínium alkatrészekbe. A bordákat 0,2—0,8 milli­méter átmérőjű rozsdamentes acéldrótokból készítették. A huzalt és az alumínium leme­zeket felhasználás előtt gon­dosan előkészítették: aceton- nal tisztították meg az érint­kező felületeket, az acéldrótot pedig sósavval is marták, majd forró levegőáramban szárították. Ezután a megfele­lő módon megtekercselt alu­mínium lemezeket kötegekbe szerelték. A kötegeltet 400 Celsius-fo- kon hengerelték, amelynek so­rán a merevítők megbízhatóan megkötöttek a lemezekhez. A hengerlés után hőkezelés kö­vetkezett Hasonló módon táblák, lemezek,- szalagok, sőt különböző pfófilök is előál­líthatok. A vizsgálatok sze­rint a szilárdító acéldrót mennyiségétől függően az alu­mínium szilárdsága néhány- szorosára nőtt. A szocialista országok kö­rében még a hatvanas évek el­ső felében felmerült egy nem­zetközi együttműködés lehető­sége és szükségessége az űr­kutatás terén. Tekintettel azonban a terület; újszerűségé­re, valamint a tennivalók és a lehetőségek szokatlan bonyo­lultságára. időre volt szükség, amíg az elképzelés valóra vál­hatott. Mindenekelőtt tisztán kellett látni néhány alapvető fontos­ságú kérdésben. Tudomásul kellett például venni, hogy az együttműködés a tudományos tevékenység területén lehetsé­ges, s a költséges és rendkívüli műszaki-ipan felkészültséget igénylő rakétakutatás nem le­het a kisebb államok feladata, hiszen ez lehetőségeiket meg­haladja. Meg kelleti határozni azokat a területeket is, amelyeken a szocialista országok együttmű­ködhetnek. Nyilván más lehe­tőségekkel kapcsolódik a mun­kába a Német Demokratikus köztársaság, mint Lengyelor­szág, és ismét más lehetőségei vannak Magyarországnak. Eze­ket, az ipari kutatási eszköz­lehetőségek mellett, döntő mértékben a szakemberek fel­készültsége és érdeklődése szabja meg. A munkába való bekapcso­lódásnak emellett más vonat­kozásban is különféle lehető­ségei vannak. így például al­kalom kínálkozik automata mesterséges égitestek egyes műszereinek tervezésére és ki­vitelezésére, ami azonban az­zal a kötelezettséggel jár együtt, hogy a műszer észlelé­si eredményei feldolgozásának módszereit is ki kell dolgozni és közreadni. Másrészt be lehet kapcsolódni a megfigyelésekbe, és ez szükséges is, hogy a mért adatok maradéktalanul érté­kelhetők legyenek. Ez utóbbi tevékenység végezhető speciá­lis műszerek tervezése és kivi­telezése nélkül is, azonban a földi észl.előrendszerek beszer­zése, a kezelőgárda betanulása és folyamatos munkája ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehetősé­geinek tisztázása után az egyes szocialista országok kutatógár­dáinak először az űrben végez­hető speciális műszeres kutatá­sok lehetőségeivel kellett meg­ismerkednie. Egyeztetni kellett Cipőgyártó5 — automatákkal A cipőiparban világszerte háttérbe szorult a tartósság és előtérbe került a divatos külső és az olcsó ár igénye (a na­Kísérleti sznpergyorsvosút A pálya egyelőre mindössze it)0 méter hosszú, amelyen ez 1 kísérleti jármű próbafutá- iait végzi. A kísérlet az első epés egy olyan szupervonat” élrehozásában. amely a Ham- jurg—Köln—München úlvo- talon közlekedne, s amely dobén, kényelemben és árban 'elvehetné a versenyt a jelen- egi repülőjáratokkal. A pályát nem klasszikus ér­demben vett sínek alkotják, íanem terelőlapoknak felfog- íató fémtartók, amelyek kö­tött, illetve fölött mágneses ;rőtér hatására lebeg az 5200 ig súlyú járműlest, miközben Iránként 000 kilométeres se- jességgcl suhan tova. A szó szoros értelmében vett suha- násról beszélhetünk, tekintet­tel a „szupervonat” ún. lineá­ris elektromotorral való haj­tására, mely zajtalan, a leve­gőt szennyező gázoktól men­tes üzemet tesz lehetővé. A nyolcvanas évek elejére elkészülő „valódi” pályát 5—8 méter magas tartóoszlopokra helyezve építik majd meg. Természetesen a jelenleginél jóval több befogadóképességű kocsik, szerelvények fognak közlekedni rajta. Már az eddi­gi kísérletek is ötmillió már­kát emésztettek fel. Tehát nem lesz olcsó vállalkozás a szupergyorsvasút megépítése. gyobb élettartamról való le­mondás, persze, nem a rossz minőséget jelenti). A gyárak átalakítják termelési profil­jukat, s a korábban gyártott, sok anyagot és sok munkát igénylő, nehéz, „örökéletű” ci­pők helyett a könnyű súlyú, tehát kevesebb anyagot igény­lő, ezért olcsóbb, hajlékony, főként ragasztott eljárással készített divatcipőket gyárt­ják. Az ár kialakításánál nem­csak a kevesebb anyag ját­szik szerepet, hanem a mo­dern tömeggyártási technoló­gia is. A ragasztásos technológia, a melegen vulkanizálás és a fröccsöntéses eljárás ma a leg­korszerűbbnek számít. Az elő­térben látható kis gépen még szakaszosan, igen‘ rossz ha­tásfokkal végezték a ragasz­tásit. A mögötte levő „óriáske­rék”, a folyamatos talpragasz­tó gép viszont már a korszerű technológia reprezentánsa. a már kialakult kutatási irá­nyokat és elképzeléseket, meg kellett találni a még feltárás­ra, kutatásra váró lehetősége­ket. Mindez természetesen nem ment egyik napról a másikra. Az egyes országok e téren való tevékenység koordinálása ér­dekében megalakult nemzeti bizottságok végezték el az elő­zetes felmérések bonyolult fel­adatát. Ezt követően a hatva nas évek második felében meg­kezdődhetett a tényleges együttműködés is. Az első fázisban hazánk eb­ben a munkában elsősorban napfizikai észlelésekkel, meg­figyelésekkel és a nyert adatok feldolgozásával vett részt. Amint a lehetőségekkel — mind a kutatás szempontjából kívánatos területekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipari adottságainkkal számolva — egyre behatóbban ismerkedünk meg, úgy szélesedhet részvéte­lünk a munka további szaka­szaiban. Éppen ezért nincs semmi meglepő abban, hogy a közel­múltban újabb interkoz- mosz-megállapodás aláírására került sor a Szovjetunió és a szocialista országok között. Ez természetes velejárója, a fejlő­désnek. Sinka József Rádió — japán módra Hagyományosnak csöppet sem mondható módon alakítja ki rádiókészülékei „káváját” egy japán gyár. Telepes, több hullámsávos, 9—11 tranzisztoros vevőkészülék található a szép vonalú műanyag házban, mely néhány mozdulattal többféle íormájúra alakítható. A japán tranzisztorosrádió-gyártás szinte egyeduralkodóvá vált a világpiacon az utóbbi 10—15 év során. Árban egyik or­szág ipara sem tud verséhyezni vele az óriási szériában elő­állított, kisebb igényeket kielégítő, de mégis jó minőségű hír­adástechnikai tömegcikkek gyártása terén. A jelek tudománya: a szemiotika Alighanem mindenki egyetért azzal, hogy az úttestre fes­tett nyilak, az utcasarkon felállított közlekedési táblák: jelek. Különféle forgalmi viszonyokat jelölnek, bizonyos cselekvések végrehajtására (állj, maximális sebesség 80 km,óra stb.) szólí­tanak fel vagy tiltanak (Várakozni tilos stb.). utal és így tovább. Végül bele­tartozik ebbe a hármasba az úgynevezett jelentés, ami nem egyéb, mint. a tudatunkban levő tartalom, kép a megjelölt tárgyról. A böik'üiéJőI a szavakig Tulajdonképpen a bennün­ket körülvevő világnak min­den olyan mozzanatát jelként értelmezhetünk vagy értelme­zünk, amely informál, tudósít bennünket világunk valamely részéről, vagy ítéletet mond róla. Ebben az értelemben még a befagyott víztócsa is' jel; a hideg, a talajmenti fagy jele, amint jelek mindazok a tünetek, amelyeket a betegség megállapításakor az orvos fel­derít: a láz, a fejfájás, a bőr elváltozásai stb. És természe­tesen jelek nyelvünk szavai is. Legfeljebb nem egyformán, nem egyféleképpen jelek ezek. Abban viszont mindannyian közösek, hogy három' különfé­le „dolog” összetartozásáról van szó bennük. Az első maga a jelenség, ami jelöl valamit: a láz, a szó, az útjelző tábla, ezt pontosabban és tudomá­nyos kifejezéssel jelölőnek ne­vezik. A második az a tárgy vagy jelenség, amit megjelö­lünk (ez a jelölt): *eg.y beteg­ség, amire a láz utal, egy tárgy (pl. az asztal), amire a szó utal vagy egy meghatározott útkereszteződést, amire az „el­sőbbségadás kötelező” tábla Ez a három különböző „do­log”: a jelölő, a jelölt és a je­lentés együtt alkotják a jelet a fogalom szemiotikái, általá­nos jeltudományi értelmében. Ez a tudomány még alig né­hány évtizedes múltra tekint vissza világszerte, Magyaror­szágon pedig csupán években mérhető múltja van. Egyike ez azoknak az 1 ismeretköröknek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a múlt századból ránk maradt tudományos örökséget (továbbfejlesztésük mellett) átrendezzék, rendszerezzék, összefoglalják. Az elmúlt év­századokban ugyanis a tudo­mány valamennyi agára, a társadalomtudományoktól a természettudományokig jel­lemző volt az ún. analitikus szemlélet, a széttagolódás, a nagyfokú specializálódás. Erre természetesen szükség van, de egyre világosabbá válik, hogy ezeknek a széttagolt ismere­teknek az integrációjára, egy­ségére legalább annyira szűk­Fűtés — fűtőanyag nélkül Az irodaépületekben lévő világítótestek, irodagépek, hűtőgépek hőcserélő részei, de még maga az emberi test is, tekintélyes mennyiségű hőt adnak le egy munkanap fo­lyamán. Ila az épület ablakfelületei nem na­gyobbak a külső falfelület 40 százalékánál, s ha a nyílászáró szerkezetek jól tömhettek, a felfogott és összegyűjtött, majd a hőszivattyú elvén működő berendezésben „koncentrált” meleggel még téli időben is megoldható az épület fűtése. Az egyes helyiségek mennyezeti nyílásain elvezetett meleg levegő csőrendszerben ke­ringő' víznek adja át a bőtartalmát, mely a központi gépházba jut. A gépházban a víznek átadott meleget gázközeg veszi át, azt na­gyobb nyomásra komprimálják, miközben a hőmérséklete is növekszik. Az így nyert na­gyobb hőfokú gázzal ismét vizet melegítenek fel, mely a csővezeték-rendszeren a helyisé­gek fűtő radiátoraiba jut. A fölöslegessé váló meleget jól hőszigetelt tartályban tárolják, s szükség esetén (pl. éjszaka, munkaszüneti napokon) ezt is fűtésre használják fel. A képen látható ún. melegrekuperációs be­rendezés létesítési költsége körülbelül ugyan­annyi, mint amennyi a központi kazánok és a hozzá tartozó segédberendezések ára lenne. Az üzemköltség viszont csak fele a hagyomá­nyos fűtés költségének. Az előzetes számítá­sokat jól igazolták a piítsburghi egyetemi épületkomplexumában megvalósított meleg­visszanyerő rendszer üzemi tapasztalatai. ségünk van, hogy komplex, bonyolult világunkban mind­inkább eligazodjunk. A rangjelzések szemiotikája Azok az egyszerű . példák, amiket idéztünk, csak illuszt­rálják a szemiotikái problé­mákat, de semmiféleképpen sem merülnek bennük ki. Mert pl. természetesnek «te­kintjük, hogy nyelvünkben a szavakat meghatározó szabá­lyok (nyelvtan) segítségével rendezzük mondatokká, na­gyobb egységekké. Arra viszont kevesebbet gondolunk, hogy pl. a katonák váll-lapjának jelzé­sei is hasonló (színtaktikai) szabályokkal épülnek fel. A tisztek váll-lapjainak két eleme („szava”) van: a csillag és a váll-lap alapja. Ha az alap tel­jesen arany, akkor táborno­ké a váll-lap, az egy-kettő vagy három csillag csak a fokozato­kat jelöli. Ha csak részben arany a váll-lap, akkor főtiszti, egy csillag esetén őrnagy, ket­tőnél alezredes, háromnál ez­redes. Ha nincs a . váll-lapon arany alap, akkor egy csillag­gal a tiszt hadnagy, kettővel főhadnagy, hárommal száza­dos. A pragmatika jelentősége Az efféle kombinációs sza­bályokat szintaktikaiaknak ne­vezik. A szemiotika egy másik ága a jelentéstan, a szemanti­ka, azzal foglalkozik, hogy egy jelsorozathoz hogyan keil „hozzárendelni” a jelentést, hogy pl. egy híradástechnikai méréssorozatban hogyan kell a helyes értéket meghatározni, azaz elválasztani az ún. hát­térzajtól. Efféle problémák természetesen nyelvünkkel kapcsolatban is felmerülnek: Egy híres példamondat: „A színtelen zöld eszmék dühöd- ten alszanak”. Ebben nyilván­való, hogy tökéletes, ép ma­gyar maidat, minden színtak­tikai kívánalomnak eleget tesz, csak nincs semmi jelen­tése. Egy másik példa: „Török követ”. Ennek meg épp ellen­kezőleg több jelentése is van (1. Törökország követe; 2. egy török követ az utcán; 3. tö­röm a követ; 4. egy Törökor­szágból való követ kaptam). A szemiotika harmadik ága az ún. pragmatika, a jelhasz­nálat kérdéseivel foglalkozik. Mikor hatásos egy hirdetés? Milyen indulatok dolgoznak egy művészben alkotás köz­ben? Milyenek újsúgolvasási szokásaink? A szemiotika friss tudomány, de nagy perspektívák állnak előtte. H. Ö.

Next

/
Thumbnails
Contents