Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
fffíl. DECEMBER IS., VASÁRNAP "“^JCíriap 7 HNIXA Az Interkozmosz együttműködése Nagyszilárdságú alumínium Az alumíniumot érthető ckokból „szárnyas fémnek'’ nevezik, amellyel a fém speciális jó tulajdonságait igyekeznek kihangsúlyozni. Az alumínium szilárdsága azonban az ötvözés és a porkohászati módszerek 'alkalmazása ellenére elmarad az acél szilárdságától. A Moszkvai Repülőipari Technológiai Intézet tudósai szokatlan módon igyekeztek növelni az alumínium szilárdságát — a vasbetongyártáshoz hasonlóan erősítő bordákat ágyaztak be az alumínium alkatrészekbe. A bordákat 0,2—0,8 milliméter átmérőjű rozsdamentes acéldrótokból készítették. A huzalt és az alumínium lemezeket felhasználás előtt gondosan előkészítették: aceton- nal tisztították meg az érintkező felületeket, az acéldrótot pedig sósavval is marták, majd forró levegőáramban szárították. Ezután a megfelelő módon megtekercselt alumínium lemezeket kötegekbe szerelték. A kötegeltet 400 Celsius-fo- kon hengerelték, amelynek során a merevítők megbízhatóan megkötöttek a lemezekhez. A hengerlés után hőkezelés következett Hasonló módon táblák, lemezek,- szalagok, sőt különböző pfófilök is előállíthatok. A vizsgálatok szerint a szilárdító acéldrót mennyiségétől függően az alumínium szilárdsága néhány- szorosára nőtt. A szocialista országok körében még a hatvanas évek első felében felmerült egy nemzetközi együttműködés lehetősége és szükségessége az űrkutatás terén. Tekintettel azonban a terület; újszerűségére, valamint a tennivalók és a lehetőségek szokatlan bonyolultságára. időre volt szükség, amíg az elképzelés valóra válhatott. Mindenekelőtt tisztán kellett látni néhány alapvető fontosságú kérdésben. Tudomásul kellett például venni, hogy az együttműködés a tudományos tevékenység területén lehetséges, s a költséges és rendkívüli műszaki-ipan felkészültséget igénylő rakétakutatás nem lehet a kisebb államok feladata, hiszen ez lehetőségeiket meghaladja. Meg kelleti határozni azokat a területeket is, amelyeken a szocialista országok együttműködhetnek. Nyilván más lehetőségekkel kapcsolódik a munkába a Német Demokratikus köztársaság, mint Lengyelország, és ismét más lehetőségei vannak Magyarországnak. Ezeket, az ipari kutatási eszközlehetőségek mellett, döntő mértékben a szakemberek felkészültsége és érdeklődése szabja meg. A munkába való bekapcsolódásnak emellett más vonatkozásban is különféle lehetőségei vannak. így például alkalom kínálkozik automata mesterséges égitestek egyes műszereinek tervezésére és kivitelezésére, ami azonban azzal a kötelezettséggel jár együtt, hogy a műszer észlelési eredményei feldolgozásának módszereit is ki kell dolgozni és közreadni. Másrészt be lehet kapcsolódni a megfigyelésekbe, és ez szükséges is, hogy a mért adatok maradéktalanul értékelhetők legyenek. Ez utóbbi tevékenység végezhető speciális műszerek tervezése és kivitelezése nélkül is, azonban a földi észl.előrendszerek beszerzése, a kezelőgárda betanulása és folyamatos munkája ennek is fontos feltétele. Az együttműködés lehetőségeinek tisztázása után az egyes szocialista országok kutatógárdáinak először az űrben végezhető speciális műszeres kutatások lehetőségeivel kellett megismerkednie. Egyeztetni kellett Cipőgyártó5 — automatákkal A cipőiparban világszerte háttérbe szorult a tartósság és előtérbe került a divatos külső és az olcsó ár igénye (a naKísérleti sznpergyorsvosút A pálya egyelőre mindössze it)0 méter hosszú, amelyen ez 1 kísérleti jármű próbafutá- iait végzi. A kísérlet az első epés egy olyan szupervonat” élrehozásában. amely a Ham- jurg—Köln—München úlvo- talon közlekedne, s amely dobén, kényelemben és árban 'elvehetné a versenyt a jelen- egi repülőjáratokkal. A pályát nem klasszikus érdemben vett sínek alkotják, íanem terelőlapoknak felfog- íató fémtartók, amelyek kötött, illetve fölött mágneses ;rőtér hatására lebeg az 5200 ig súlyú járműlest, miközben Iránként 000 kilométeres se- jességgcl suhan tova. A szó szoros értelmében vett suha- násról beszélhetünk, tekintettel a „szupervonat” ún. lineáris elektromotorral való hajtására, mely zajtalan, a levegőt szennyező gázoktól mentes üzemet tesz lehetővé. A nyolcvanas évek elejére elkészülő „valódi” pályát 5—8 méter magas tartóoszlopokra helyezve építik majd meg. Természetesen a jelenleginél jóval több befogadóképességű kocsik, szerelvények fognak közlekedni rajta. Már az eddigi kísérletek is ötmillió márkát emésztettek fel. Tehát nem lesz olcsó vállalkozás a szupergyorsvasút megépítése. gyobb élettartamról való lemondás, persze, nem a rossz minőséget jelenti). A gyárak átalakítják termelési profiljukat, s a korábban gyártott, sok anyagot és sok munkát igénylő, nehéz, „örökéletű” cipők helyett a könnyű súlyú, tehát kevesebb anyagot igénylő, ezért olcsóbb, hajlékony, főként ragasztott eljárással készített divatcipőket gyártják. Az ár kialakításánál nemcsak a kevesebb anyag játszik szerepet, hanem a modern tömeggyártási technológia is. A ragasztásos technológia, a melegen vulkanizálás és a fröccsöntéses eljárás ma a legkorszerűbbnek számít. Az előtérben látható kis gépen még szakaszosan, igen‘ rossz hatásfokkal végezték a ragasztásit. A mögötte levő „óriáskerék”, a folyamatos talpragasztó gép viszont már a korszerű technológia reprezentánsa. a már kialakult kutatási irányokat és elképzeléseket, meg kellett találni a még feltárásra, kutatásra váró lehetőségeket. Mindez természetesen nem ment egyik napról a másikra. Az egyes országok e téren való tevékenység koordinálása érdekében megalakult nemzeti bizottságok végezték el az előzetes felmérések bonyolult feladatát. Ezt követően a hatva nas évek második felében megkezdődhetett a tényleges együttműködés is. Az első fázisban hazánk ebben a munkában elsősorban napfizikai észlelésekkel, megfigyelésekkel és a nyert adatok feldolgozásával vett részt. Amint a lehetőségekkel — mind a kutatás szempontjából kívánatos területekkel, mind saját szellemi, anyagi és ipari adottságainkkal számolva — egyre behatóbban ismerkedünk meg, úgy szélesedhet részvételünk a munka további szakaszaiban. Éppen ezért nincs semmi meglepő abban, hogy a közelmúltban újabb interkoz- mosz-megállapodás aláírására került sor a Szovjetunió és a szocialista országok között. Ez természetes velejárója, a fejlődésnek. Sinka József Rádió — japán módra Hagyományosnak csöppet sem mondható módon alakítja ki rádiókészülékei „káváját” egy japán gyár. Telepes, több hullámsávos, 9—11 tranzisztoros vevőkészülék található a szép vonalú műanyag házban, mely néhány mozdulattal többféle íormájúra alakítható. A japán tranzisztorosrádió-gyártás szinte egyeduralkodóvá vált a világpiacon az utóbbi 10—15 év során. Árban egyik ország ipara sem tud verséhyezni vele az óriási szériában előállított, kisebb igényeket kielégítő, de mégis jó minőségű híradástechnikai tömegcikkek gyártása terén. A jelek tudománya: a szemiotika Alighanem mindenki egyetért azzal, hogy az úttestre festett nyilak, az utcasarkon felállított közlekedési táblák: jelek. Különféle forgalmi viszonyokat jelölnek, bizonyos cselekvések végrehajtására (állj, maximális sebesség 80 km,óra stb.) szólítanak fel vagy tiltanak (Várakozni tilos stb.). utal és így tovább. Végül beletartozik ebbe a hármasba az úgynevezett jelentés, ami nem egyéb, mint. a tudatunkban levő tartalom, kép a megjelölt tárgyról. A böik'üiéJőI a szavakig Tulajdonképpen a bennünket körülvevő világnak minden olyan mozzanatát jelként értelmezhetünk vagy értelmezünk, amely informál, tudósít bennünket világunk valamely részéről, vagy ítéletet mond róla. Ebben az értelemben még a befagyott víztócsa is' jel; a hideg, a talajmenti fagy jele, amint jelek mindazok a tünetek, amelyeket a betegség megállapításakor az orvos felderít: a láz, a fejfájás, a bőr elváltozásai stb. És természetesen jelek nyelvünk szavai is. Legfeljebb nem egyformán, nem egyféleképpen jelek ezek. Abban viszont mindannyian közösek, hogy három' különféle „dolog” összetartozásáról van szó bennük. Az első maga a jelenség, ami jelöl valamit: a láz, a szó, az útjelző tábla, ezt pontosabban és tudományos kifejezéssel jelölőnek nevezik. A második az a tárgy vagy jelenség, amit megjelölünk (ez a jelölt): *eg.y betegség, amire a láz utal, egy tárgy (pl. az asztal), amire a szó utal vagy egy meghatározott útkereszteződést, amire az „elsőbbségadás kötelező” tábla Ez a három különböző „dolog”: a jelölő, a jelölt és a jelentés együtt alkotják a jelet a fogalom szemiotikái, általános jeltudományi értelmében. Ez a tudomány még alig néhány évtizedes múltra tekint vissza világszerte, Magyarországon pedig csupán években mérhető múltja van. Egyike ez azoknak az 1 ismeretköröknek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a múlt századból ránk maradt tudományos örökséget (továbbfejlesztésük mellett) átrendezzék, rendszerezzék, összefoglalják. Az elmúlt évszázadokban ugyanis a tudomány valamennyi agára, a társadalomtudományoktól a természettudományokig jellemző volt az ún. analitikus szemlélet, a széttagolódás, a nagyfokú specializálódás. Erre természetesen szükség van, de egyre világosabbá válik, hogy ezeknek a széttagolt ismereteknek az integrációjára, egységére legalább annyira szűkFűtés — fűtőanyag nélkül Az irodaépületekben lévő világítótestek, irodagépek, hűtőgépek hőcserélő részei, de még maga az emberi test is, tekintélyes mennyiségű hőt adnak le egy munkanap folyamán. Ila az épület ablakfelületei nem nagyobbak a külső falfelület 40 százalékánál, s ha a nyílászáró szerkezetek jól tömhettek, a felfogott és összegyűjtött, majd a hőszivattyú elvén működő berendezésben „koncentrált” meleggel még téli időben is megoldható az épület fűtése. Az egyes helyiségek mennyezeti nyílásain elvezetett meleg levegő csőrendszerben keringő' víznek adja át a bőtartalmát, mely a központi gépházba jut. A gépházban a víznek átadott meleget gázközeg veszi át, azt nagyobb nyomásra komprimálják, miközben a hőmérséklete is növekszik. Az így nyert nagyobb hőfokú gázzal ismét vizet melegítenek fel, mely a csővezeték-rendszeren a helyiségek fűtő radiátoraiba jut. A fölöslegessé váló meleget jól hőszigetelt tartályban tárolják, s szükség esetén (pl. éjszaka, munkaszüneti napokon) ezt is fűtésre használják fel. A képen látható ún. melegrekuperációs berendezés létesítési költsége körülbelül ugyanannyi, mint amennyi a központi kazánok és a hozzá tartozó segédberendezések ára lenne. Az üzemköltség viszont csak fele a hagyományos fűtés költségének. Az előzetes számításokat jól igazolták a piítsburghi egyetemi épületkomplexumában megvalósított melegvisszanyerő rendszer üzemi tapasztalatai. ségünk van, hogy komplex, bonyolult világunkban mindinkább eligazodjunk. A rangjelzések szemiotikája Azok az egyszerű . példák, amiket idéztünk, csak illusztrálják a szemiotikái problémákat, de semmiféleképpen sem merülnek bennük ki. Mert pl. természetesnek «tekintjük, hogy nyelvünkben a szavakat meghatározó szabályok (nyelvtan) segítségével rendezzük mondatokká, nagyobb egységekké. Arra viszont kevesebbet gondolunk, hogy pl. a katonák váll-lapjának jelzései is hasonló (színtaktikai) szabályokkal épülnek fel. A tisztek váll-lapjainak két eleme („szava”) van: a csillag és a váll-lap alapja. Ha az alap teljesen arany, akkor tábornoké a váll-lap, az egy-kettő vagy három csillag csak a fokozatokat jelöli. Ha csak részben arany a váll-lap, akkor főtiszti, egy csillag esetén őrnagy, kettőnél alezredes, háromnál ezredes. Ha nincs a . váll-lapon arany alap, akkor egy csillaggal a tiszt hadnagy, kettővel főhadnagy, hárommal százados. A pragmatika jelentősége Az efféle kombinációs szabályokat szintaktikaiaknak nevezik. A szemiotika egy másik ága a jelentéstan, a szemantika, azzal foglalkozik, hogy egy jelsorozathoz hogyan keil „hozzárendelni” a jelentést, hogy pl. egy híradástechnikai méréssorozatban hogyan kell a helyes értéket meghatározni, azaz elválasztani az ún. háttérzajtól. Efféle problémák természetesen nyelvünkkel kapcsolatban is felmerülnek: Egy híres példamondat: „A színtelen zöld eszmék dühöd- ten alszanak”. Ebben nyilvánvaló, hogy tökéletes, ép magyar maidat, minden színtaktikai kívánalomnak eleget tesz, csak nincs semmi jelentése. Egy másik példa: „Török követ”. Ennek meg épp ellenkezőleg több jelentése is van (1. Törökország követe; 2. egy török követ az utcán; 3. töröm a követ; 4. egy Törökországból való követ kaptam). A szemiotika harmadik ága az ún. pragmatika, a jelhasználat kérdéseivel foglalkozik. Mikor hatásos egy hirdetés? Milyen indulatok dolgoznak egy művészben alkotás közben? Milyenek újsúgolvasási szokásaink? A szemiotika friss tudomány, de nagy perspektívák állnak előtte. H. Ö.