Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

6 's*JCiriap 1971. DECEMBER lí., VASÄRNAP Megoldást keresve Hátrányos helyzetű gyerekek problémája November 20-án írtam a ceglédi 203. számú, Bem József Szakmunkásképző Intézet né­hány tanulójának nehéz hely­zetéről: a távolabbi községek­ben lakó gyerekek hajnali fél háromkor-háromkor kelnek, hogy elérjék a vonatot — né- hányuk a vasútállomásig két- három kilométert gyalogol, sárban, hóban, porban, hogy a szokatlan időpontban, három­negyed 7-kor kezdődő tanítás­ra odaérjenek. Iskolakezdésig másfél órát lődörögnek, haza­felé ugyanez megismétlődik, mert akkor is előbb, azaz jó­val később indul a vonat, mint ahogy a tanítás befejező­dik. Idéztem az érvényes munkaügyi minisztériumi ren­deletet is, amely lehetővé te­szi a közlekedési okokból aka­dályozott tanulók elméleti órák alóli fölmentését és be­számoltatását. Egy másik probléma, néhány fodrászta­nuló szombati iskolába járása is gondot okozott: a gyerekek éppen a fodrászatban közis­merten legforgalmasabb na­pon, amikor gyakorlatban is többet sajátíthatnak el, és né­mi zsebpénzre is szert tehet­nek — iskolakötelesek. Mind­két panaszt a ceglédi járási KIOSZ titkárának beszámoló­jából, s a hozzá beérkezett szülői panaszokból ismertem meg. Az intézet igazgatójával, a terület gazdájával azonban nem beszéltem, aki ezt joggal kifogásolta. Korai az órakezdés ' A cikkre gyors és többolda­lú reagálás érkezett. Az isko­laigazgató meghívására .ismét Ceglédre utaztam, a szintén meghívott megyei KIOSZ-tit- kár,' s a KIOSZ országos köz­pontjának párttitkárá férsafcá- gában. dnmn Minthogy természetesen je­len volt a beszélgetésen a já­rási KlOSZ-titkár is, valamint az iskolaigazgatón kívül a he­lyettese és az intézet párttit­kára is — kissé túlzottnak tet­szett a létszám a fontos, de ennyi * tárgyalófelet mégsem igénylő témához képest. A majd félnapos beszélgetésből azonban kitűnt, hogy másról is szó van, nemcsak a gyerekek korai fölkeléséről. Kérdésemre, hogy a panasz­tevőkön kívül hány, környék­ből bejáró gyereket érint a túl korai felkelés — azt a választ kaptam, hogy még karácsony előtt összesítést készít erről az iskola, de tény, hogy a tanu­lóknak csupán kétharmada helybeli lakos. A KIOSZ or­szágos központjának képvise­lője is azt javasolta: oldják meg beszámoltatással a kér­dést, annál inkább, mert a há­romnegyed 7 órás kezdés még a fővárosban sem fordul elő, ahol pedig többnyire helyben lakók a gyerekek. Annál meg­alapozottabban hangzott ez a propozició, mert már a be­szélgetés kezdetén kiderült, hogy a kora hajnalban kelő tanulók tanulmányi eredmé­nye nem rosszabb a többieké­nél — vagyis feltételezhetően áthidalják ezek a gyerekek az elméleti beszámoltatás problé­máit is. Söntés — vagy fűtött terem? ■ Csakhogy ennek sok akadá­lya van; s az őgyelgés sem az iskola hibájául róható fel. Azt ugyanis nem akadályozhatják meg, hogy a pályaudvaron vagy a söröspultnál töltsék el a gyerekek az időt — de az is­kola kapuját reggel hatkor ki­nyitják, és órakezdésirf fütött teremben várakozhatnak a ta­nulók. ban szívesebben ődöng, mint hogy az iskolateremben vára­kozzék. De különben sem élez­ni, hanem a helyzetet elren­dezni jöttünk. Világosan kitűnt a félnapos tárgyalgatás közben, hogy van mit. Újból és újból ismét a gyerekek problémájának meg­oldására kellett terelni a szót. Mert mindig másról került szó; időközben kinyílt egy vas­kos, dosszié is, amelyet az igaz­gató maga elé készített az asz­talra, s a dossziéban sem a tárgyhoz, sem az iskola, sem a KIOSZ illetékességéhez szoro­san nem tartozó akut esetek dokumentációja lapult. Hogy miért kellett ezeket szellőztet­ni? Láthatóan azért, hogy ez­zel is igazolják az iskola veze­tősége. és a járási KIOSZ kö­zötti sajátságos, és egyáltalán nem célravezető, elromlott vi­szonyt. Előkerült egy gyerek ügye, aki megverte a mesterét (ezt az egyik oldal hozta föl) — az­tán egy mester ügye, aki po- fonvágta a tanulóját (ezt a másik oldal említette fel). A dolog kezdett presztizsvitává fajulni, egymás elfogultságá­nak taglalásába fúlni. A dosz- sziéban összegyűlt ügyeknek lenne pedig illetékes fóruma, akár tanács, akár bíróság — ide semmiképpen fiem tarto­zott, s az ügyet nem vitte előbbre. Elhangzott olyan kije­lentés is, hogy a maszekok nagy része a tanulón törleszti le azt, amit inaskorában el­szenvedett. Általánosításban is, személyeskedésben is bővelke­dett a vitává fajult megbeszé­lés, és nem volt könnyű ismé» telten a kellő mederbe terelni. A tanulóügy bármennyire égető probléma is — csak olaj volt a tűzre. Nem beszélni er­ről — mulasztás lenne. Hiszen — mint a KIOSZ országos központjának párttitkára is mondta: országos viszonylat­ban 99 százalékban jó az együttműködés a szakmunkás- képző iskolák és az érdekvé­delmi szerv (a KIOSZ) között, s a problémák tisztázása nem­csak közös érdek, hanem kor­mányprogram is. Még Szolnokról is Vitathatatlan, hogy az iskola nehezen elhárítható, objektív gondokkal küzd. A legtöbb ta­nuló a fémipari tanműhelyben van, az órarendet hozzájuk kell igazítani. Az iskola 950 növendéke a legkülönbözőbb helyekről, más járásokból való, szakmájuk is százféle; s az úgynevezett szórványszakmák tanulóit még Szolnokról is ide- járókkal kell osztállyá kiegé­szíteni. Előadódott például idén, hogy — mivel a nagy- kátai helyiipari tanintézet magánkisiparosoknál leszer­ződött tanulókat csak külön engedéllyel iskoláz be, az ezt elmulasztók Ceglédre kérték magukat, majd amikor felfor­gatták miattuk az osztályösz- szetételt, visszakérjék magu­kat Nagykátára, s egy okta- tás-gazplasági szempontból tarthatatlan, csonka osztályt hagytak maguk mögött. Idén éppen a szombat az a nap, amikor a szórvány szakmák ta­nulói is együtt vannak, a köz­ismereti tárgyakat tehát csak erre a napra tehetik. Vagyis a fodrásztanulók szombati men­tesítése idén ezért megoldha­tatlan. A teljes felmentés pe­dig csonka osztályokat ered­ményezne. Ez sem helyes. Vitathatatlan, hogy egy ilyen adottságú iskola alapve­tően más nehézségekkel küzd, mint egy szakosított, s csak helybeli gyerekeket oktató fő­városi tanintézet. Mégis, most is úgy vélem: ahhoz nem kell sem újságcikk, sem a KIOSZ járási, megyei és országos kép­viselete, hogy néhány (hogy végül is hány, az az összesí­tésből tűnik majd ki) tizen- négy-tizenhét éves gyerek — nehéz körülmények között élő, falusi gyerek, fizikai dolgozók gyereke — ne keljen hajnali félháromkor-háromjcor, ne ér­jen haza sötétedés után, ne álljon másból az élete, mint utazásból, várakozásból, tanu­lásból és alvásból. Mert így nagyon nehéz felkészülni az életre, a szülőkénél jobb élet­re. A körülményekhez képest... Különben: végül is haszon­nal járt a maratoni megbeszé­lés. A gyerekek szülei adjanak be írásbeli kérést, s az iskola vezetősége hozzájárul a messze lakók későbbi érkezéséhez, ko­rábbi elmeneteléhez. Vagyis a körülményekhez képest, némi­leg javul a helyzetük. ’ Van, amiben a két félnek: a járási KIOSZ-nak és a tanin­tézetnek még egyeztetnie kell a véleményét, hogy politikai feladatukat jól megoldhassák. Pereli Gabriella FŰZFŐ Szénhidrogén-tüzelésű erőmű . Nincs értelme fürkészni, iga­za van-e annak a közbeszólás­nak, hogy csak a cikk megje­lenése után vált lehetségessé a fűtött teremben való várako­zás. Nincs értelme, mert ez amúgy sem oldja meg a gondot, . s mert a gyerekek egy része utcán, eszpresszóban, italbolt­A fűzfői Nitrokémia iparte­lepek széntüzelésű erőművét a por, zaj, és hőártalom meg­szüntetése érdekében korsze­rűsítik. A szénnel táplált föld alatti erőművet megszüntetik és helyette szénhidrogéntüze­lésű kazánokat építenek. Há­rom kazán már üzemel, a na­pokban a negyedik is megkez­di a próbaüzemelést. Jövőre két kazán épül. A korszerűsítési munkákat — amely összesen 75 millió fo­rintba kerül — saját erőből, saját szakemberekkel végzik úgy, hogy a termelést nem szü­neteltetik. Az átalakítás követ­keztében 100 személy felszaba­dul a nehéz fizikai munka végzése alól és a termelés más területein foglalkoztatják. Mi­vel eddig az energiafejlesztés­hez szükséges szenet Várpalo­táról szállították, így most a jelentős vasúti szállítási igény felszabadul és a gőzkapacitás is 44 tonnával növekszik. A vállalat, amely a bizton­ságtechnikai tényezők megszi­lárdítását központi feladatának tartja, ezzel eléri, hogy a mun­kavédelmi, egészségvédelmi szempontból káros por- és légszennyeződés lényegében csökken. Klubtag a tanácsülésen Ritka alkalom, hogy egy község ifjúsági klubjába a ta­nácselnök is ellátogat. Ez tör­tént most Tökön, ahol Szűcs István tanácselnököt faggatták a fiatalok a község jövőjéről, fejlesztéséről. Az elnök beszá­molt arról, hogy jelenleg ké­szül a fejlesztési terv, s arról is tájékoztatta a fiatalokat, hogy Tök és Zsámbék között új lakótelepet építenek, ta­nácsháza és sportpálya készül. De, hogy a fiataloknak mindig tudomásuk legyen arról, hogy mi történik a faluban, a ta­nácselnök felajánlotta: egy megbízottjukat minden tanács­ülésre meghívnak, hogy tájé­koztassa a klubtagokat az ott hallottakról. A fiatalok tovább szeretnék szépíteni klubjukat, bővíteni felszerelését. Munkát kértek a község vezetőjétől, hogy az az­zal keresett pénzből játéko­kat, sportszereket tudjanak vásárolni. Gy. J. STAFÉTA (Zsoldos Sándor rajza) DERÜLÁTÓ MONORI TERVEK Csatornázás, vízmű 171 lakás •Ki örül annak, ha feltúrják a lakása előtt- az utcát? Ha agyagos sarat, feneketlen mély gödröket, betoncsöveket kell kerülgetni? Talán nem túl­zunk, ha azt mondjuk: a mo- noriak már türelmetlenül vár­ják ezeket az áldatlan állapo­tokat...‘Helyesebben: türelem­mel várják. Megnyugtató érzés volt annak idején hallani, hogy a negyedik ötéves tervben hoz­zákezdenek a járási székhely közművesítéséhez, több mint másfél száz lakás, huszonkét munkahelyes rendelőintézet épül. hogy csak a jelentősebbe­ket említsük. Türelemmel vár­nak, hiszen érthető, hogy száz­millió forint körüli összeget nem lehet egyik napról a má­sikra előteremteni, ekkora ér­téket be- illetve felépíteni. A negyedik ötéves tervből .azon­ban egy év lassan eltelik.... — Érdekes módon március­ban, áprilisban hallottunk olyan hangokat, hogy mi van, még sehol semmi!? — mondja dr. Vecserek Lajos monori ta­nácselnök. — Igaz, a tervező asztalon meghúzott első vona­lak, a tanácskozások nem lát­ványosak. De ma már a sport­pálya nyugati oldalán fektetik a csatornákat, és a 4-es műút mentén kész a három kút, amely Monornak majd a vizet adja...» — Menjünk sorjában! Elké­szült Monor csatornázásának tanulmányterve, az úgyneve­zett első ütemet ebben, a má­sodik ütemet az ötödik ötéves tervben valósítjuk meg. -Az el­ső ütem alatt a Kossuth Lajos, AZ AUTÓALKATRÉSZ beszerzésének gondjain segítünk o Kátai Áruházban ahol: Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics, Warszawa gépkocsikhoz minden alkatrészt árusítunk. Autóápolási cikkek nagy választékban BÁRMILYEN MÁRKÁJÚ GÉPKOCSIHOZ alkatrészeket, igény szerint, utólag is beszerzőnk. Szaktanáccsal állunk kedves vevőink rendelkezésére. NAGYKATAI ÁFÉSZ a Mátyás király, a Schölmann, a Petőfi, a Németh, az Ady, a Balassa és a Jókai utca csa­tornázását értjük. A második ütemben csatornát kap az Ady út—Vasút—Mátyás király ut­ca által határolt rész. Terve­ink szerint az első ütemmel és a szennyvíztisztító telep megépítésével a jövő év végé­re végeznünk kell. A szenny­víz szinte ivóvíz-minőségűre való tisztítás után a gyáli I-es csatornába kerül. A csatQj:ná- zájSra az államtól ti millió 300 ezer forintot kaptunk, nagy összeg ez, ’ de nem elég. A többi pénzt társulás útján sze­retnénk előteremteni, megala­kításán most fáradozunk. A je­lek szerint — sikerrel. — Állami segítséggel, de lé­nyegében szintén társulásos alapon épül meg a vízmű is. Az első ütem itt magában fog­lalja a csatornázás mindkét ütemében felsorolt területet, s a befejezési határidő: 1975. Említettem, három kút kész. A számítások szerint a nagyköz­ség napi vízigénye ezerötszáz köbméter víz, és örvendetes, hogy ezt a mennyiséget már ez a három kút megadja. Azért egy negyediket is furatunk, tartaléknak, biztonságból. — Ilyen nagyszabású állami lakásépítés még soha nem volt Monoron — de a környé­kén sem! —, mint amilyen eb­ben az ötéves tervben várha­tó. Harmincnyolc és fél millió forintot kapunk erre a célra, s ebből százhetvenegy lakást kell felépíténünk. Százhar­mincegy tanácsi bérlakás, 40 szövetkezeti lakás lesz. Körül­belül 18 lakást a piactér mel­lett építünk, és — a közel­múltban vált bizonyossá — az emeletes épület földszintjén a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat egy kor­szerű kisáruházat nyit. Gon­dunk van, illetve lesz mintegy százhuszonöt lakással, ugyan­is ezeket a község rendezési terve szerint olyanra kell fel­építenünk, amely jelenleg „foglalt”. Ott tehát szanál­nunk kell, telket, lebontandó házakat kell vásárolnúhk, ki­sajátítanunk, a pénzt azon­ban csak két év múlva kezdi folyósítani a bank. összetor­lódnak majd a munkák. Min­denesetre, igyekszünk min­dent úgy előkészíteni, hogy 1973-tól lehetőleg folyamato­san, zökkenőmentesen menjen minden. — A rendelőintézet helyét kijelöltük, a Balassa utcában épül fel. A kiviteli tervdoku­mentáció elkészült, a tizenöt milliót a jövő évtől kapjuk fo­lyamatosan. Erről egyelőre ennyit tudok mondani. Min­denesetre négy nagy beruhá­zás elindult a megvalósítás útján, az idei évre jutott munkák túlnyomó része a terv szerint haladt. — Nem lenne azonban tel­jes az év krónikája, ha nem esne szó a mintegy másfél milliós melegvíz-kutatásról és a saját erőből történt építke­zésekről, vásárlásokról. A mo­nori járás tavalyi úgynevezett többletbevételét, a járás veze­tőinek döntése alapján, a Mo­noihoz tartozó Monori-erdő kapta, melegvíz-kutatásra. A fúrás az ősszel kezdődött meg, és a váirt eredményt már meg­hozta. Hétszáz méter mélyen 45—46 fokos meleg vízre lel­tünk, s ez már elég ahhoz, hogy az erdei strand ne szép környezettel, hanem kel­lemes, langyos vízzel is várja nyaranként a környékbeli és a fővárosi kirándulókat. A fúrás azonban tovább folyta­tódik ... © •— Monori-erdőről még két jó hír: á közelmúltban , nyílt meg az óvoda és eladtuk a volt napközi otthon épüjetét a budapesti Minőség Vegyi Ktsz-nek. A kapott pénzből jö­vőre korszerű napközit, köz­ponti konyhát és úttörőott­hont építünk. A szövetkezet nemsokára megkezdi a terme­lést, mintegy 100—120 mun­kást, munkásnőt fog foglal­koztatni, helyben! Ezzel az erdeiek régi kívánsága tel­jesül. — Több régi kívánság tel­jesült Monoron is. Befeje­ződött több mint félmillióért a sportkombinát építése, vil­lanyt kapott két külterület, a Dietrich- és a Berki-tanya, járda épült százezerért, egy közikutat fúrtunk, orvosi é: állatorvosi szolgálati lakás! vettünk, illetve alakíttattunk át. Látszlólag nem túl nagy beruházások ezek, mégis, kél és fél milliót' adtunk ki az idén rájuk, saját pénzből, fc még egy szép — az ötéves ter­ven felüli — terv megvalósí­tásához tettük meg az első lépéseket, egy százszem élye.s óvodát akarunk felépíteni jö­vőre, társadalmi összefogás­ból. A diákok, a monori szo­cialista brigádok már több tízezer' forint értékű társa­dalmi munkát végeztek, a pénzből tégla lesz ... — összességében: elégedett-« Monor tanácselnöke a negye­dik ötéves terv első eszten­dejében elért eredipényekkel; — Az említett szanálások és a rendelőintézet dolgában szerettünk volna még előbbre jutni, ezektől eltekintve el­mondhatom, lényegében si­került az 1971-re eső terve­ket, elképzeléseket megvaló­sítani. D. G. * «

Next

/
Thumbnails
Contents