Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

I#«. DECEMBER 12., VASÁRNAP ^flírJtsp A BABONA ÖTSZÁZ ÉVES Kéményseprők Ä városok, Haívak utcáin sétáló járókelő önkéntele­nül, szinte reflexszerűen kabátgombj ához nyúl, ha ké­ményseprőt Iáit Régi szokás, ötszáz évvel ezelőtt a ba­bonás középkor embere látta ördögnek a kémények or- ^»wöóáit: a kormos arcú kéményseprőket Ma már mo- soiygunk a szerencsét hozókra, ha újévkor vagy éppen kémények tisztítása, égetése közben harsány üdvözlést kapunk tőlük. A babona ötszáz éves, s a kormos egyen­ruha ia. 7/z év — Heuréka A telep gyárrá vált Hazánkban jelenleg "három­ezer kéményseprő • dolgozik. Munkahelyük egy-két, esetleg három község határában van, munkaidejük éjféltől éjfélig tart Állandó készenlétben áll­nak. Az országban tizenkilenc megyei vállalat s egy-egy me­gyében több telephely irányít­ja munkájukat A Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályha- készítő Vállalat 193 dolgozójá­nak életérőt munkájáról be­szélgettünk Kardhordó Endre igazgatóval. , — Vállalatról van szó, kezd­jük talán a gazdasági mecha­nizmussal: milyen változást hozott a mintegy kétszáz dol­gozó életében? — Az akkori vállalaitvezető- ség helytelen munkamódszerei miatt 1968-ban, & a következő két évben súlyos pénzügyi vál­ságba került vállalatunk Ügy is mondhatnám: a szanálás kü­szöbén álltunk. Alacsony bér­rel, s magas nyereségrészesedé­si alappal határozták meg a bérszintet, s ezt — természe­tesen — az új mechanizmus előírásai után nem tudtuk tar­tani. Tetézte a gondokat az is, hogy 1969-ben gázszerelő rész­leget hoztak létre minden anyági, szakismereti alap nél­kül, s az akkor megrendelt munkákat még a mai napig sem tudták hiánytalanul tel­jesíteni-, elvégezni. Az admi­nisztrációs részleget irreális módon felduzzasztották. Csak egy példa erre: tizenöt fizikai dolgozóra nyolc vezető ,, és ad- mjn^trírtíy .úolgpzp jutott, s ez az 'állápot pppén a gázsze­relő egységnél -alakult ki. Az anyagi csőd elkerülése érdekében 1969-ben új vezető­ség került a vállalat élére, de a régi hibák következményéit ma is „viselik”: sem tavaly, sem az idén nem tudtak .nye­reséget fizetni a dolgozóknak. A vállalati létszám 60 szá­zalékát a köznapi értelemben vett kéményseprők teszik ki. Azért „köznapi értelemben”, hiszen ma már a seprésen kí­vül kéményégetést és füstnyo­gével és más okokkal is. Nem utolsósorban azzal, hogy a já­rási pártbizottságok sokhe­lyütt nem tekintik még őket irányító pártszerveknek, en­nek következtében nem egy­szer az alapszervezetek sóm. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a sok helyen * még honos gyakorlat, hogy a járási pártbizottság a csúcsvezetősé­gek helyett közvetlenül maga igazítja el az alapszervezetek vezetőit, s hatáskörébe nem tartozó feladatokat lát el. Igazolják ezt azzal, hogy így gyorsabb, hatékonyabb a munka. Ez egyes esetekbetüe- hetséges, sőt szükséges is, de vajon nem célra vezetőbb len­ne-e, ha a járási pártbizott­ságok elgondolásai az alap­szervezeteikhez a csúcsvezető­ségek révén jutnak el. A csúcsvezetőségek jó működé­séhez szükséges feltételek megteremtésére fordítanának nagyobb gondot. Mert nem akkor dolgoznak jól, ha az alapszervezet helyett végzikel a munkát, hanem, ha minden­ki azt csinálja, ami a hatás­körébe tartozik. A községi pártbizottságok és esúcsvezetőségek tehát nem­csak koordináló feladattal ren­delkező, hanem irányjtó párt­szervek is. Ahhoz, hogy ennek mind jobban iheg tudjanak fe­lelni, alapvető feladatnak kell tekinteniük a községi szervek munkája tartalmi színvonalá­nak emelését. Ne a feleslege­sen közbeiktatott pártszerv szerepét töltsék be, hanem irá­nyításukkal és segítségükkel tegyék hatékonyabbá az alap­szervezetekben folyó politikai munkát. A pártszervezetek irányításának területi elvét községi szinten is érvényesíte­máspróbárt is végeznek, az elő­írt miniszteri és tűzrendészen utasítások alapján. A maga­sabb szintű munka megköve­teli a szakképzést; jelenleg 75 százalékuk képzett szakmun­kás. Pest megyében 250 ezer kémény gondozása a felada­tuk. — Milyen Juttatást, fizetést kapnak a vállalattól? — A havi átlag 2300 forint. Ezenkívül téli, nyári alsó-, fel­sőruhát, cipőket, különféle vé­dőöltözetet és havi száz forint tisztálkodási összeget kapnak. Mégis gond az utánpótlás. A kiegészítő üzemmel rendelkező tsz-eken kívül ipari vállalatok, üzemek csábítják őket. Átlag- életkoruk 47 év, harminc év alatti fiatal mindössze huszon­kettő van. Mégsem panaszko­dunk. A létszám stabil, 62 törzsgárda tagunk nevében be­szélek: aki itt eltölt tíz-tizen- két évet, nem szívesen megy el tőlünk. Miért? A 122 ké­ményseprő 122 községben él. Úgyszólván felügyelet nélkül végzi munkáját, önmaga ren­delkezik idejével, nincs bélyeg­zőóra és nincs művezető a háta mögött... — Nem „lazítanak” a ké­ményseprők? — Az ellenőrnél, művezető­nél sokkal keményebb kritikus a kémény tulajdonosa, a lakó. Természetes tehát, hogy a ké­ményseprő fontos érdeke a la­kossággal való jó kapcsolat ki­alakítása. Havonta csak 2—3 panaszos levél érkezik hozzánk a megyéből, s általában ilyen esetbe^ azonnal helyszíni vizs­gálatot tartunk. — Terveik? — A jövő évben a termelési érték felét építőipari és gáz- szerelési tevékenységből sze­retnénk teljesíteni. Célszerűbb, modernebb, szerszámokkal, eszközökkel szereljük fel dol­gozóinkat És nem utolsósor­ban.: hároméves kihagyás után dolgozóink végre megkapnák a nyereségrészesedést ni kell. Ettől csak indokolt esetben, a megyei párt-vb egyetértésével lehet eltérni. Ezért kívánatos, hogy a község területén funkcionáló minden pártszervezetet a községi párt­szerv irányítson. A közös tanácsú községek­ben az irányító pártbizottsá­got, csúcsvezetőséget leghelye­sebb a székhely községben lét­rehozni. A községi pártszerv fontos feladata az alapszervezetek munkájának koordinálása, együttműködésük segítése. Ez elősegíti annak a lehetőségét is, hogy községi szinten szer-' vezhető legyen például olyan pártoktatási forma, amely egy- egy alapszervezet kereteiben nem szervezhető meg, együt­tes pártnapok, ünnepségek, egyéb rendezvények. Egyes községekben eredményes gya­korlatnak bizonyult, hogy a községi pártszerv az átfogóbb jellegű feladatok előtt az egy­séges értelmezés, az egységes cselekvés és a hatékonyabb mozgósítás érdekében össze­hívja a község egész párttag­ságát. Érdemes azonban figye­lembe/venni, hogy az ilyen rendezvények elsősorban tájé­koztatásra jók, véleménycseré­re nem alkalmasak A tömegszervezetek és moz­galmak pártirányítását a köz­ségi pártszervnek döntően az illetékes pártalapszervezet ré­vén kell ellátnia. A közös ta­nácsú községek társközségei­ben dolgozó tömegszervezetek és mozgalmak erőszakolt cent­ralizációja nem helyes gyakor­lat. Javítani és fejleszteni kell viszont a munkájuk összehan­golását, ami egyrészt a községi pártszerv, másrészt az őket IPOLYTÖLGYES Védgát, 12 millióért Ez idén kezdtek hozzá Ipolytölgyesnél a védgát épí­téséhez, hogy a falut többé ne érje baj, ha az Ipoly kiárad. 1964-ben, az utolsó nagy ára­dáskor, az egész falut ellepte a víz, több ház összedőlt, még több megrongálódott, és óriá­si kárt okozott a vetésben is. A község védgátja napokon belül, tehát még az idén elké­szül, ezentúl hasonló vesze­delem nem fenyegeti a közsé­get. A gátépítés 12 millió fo­rintba került. Sárközi padlásmúzeum A népi munkaeszközöket, szerszámokat és használati tárgyakat őrző padlásmúzeu­mot rendeztek be a Tolna me­gyei Decs község járási műve­lődési házában. A honismereti szakkör tagjai a padlásokon, a pincékben, a kamrákban, a há­zak félreeső zugaiból gyűjtöt­ték össze a régi Sárköz emlé­keit, s az egész község társa­dalmi segítségével alakították ki a gazdag múzeumot. Az értékes gyűjtemény leg­utóbb parasztedényekkel, kor­sókkal, kancsókkal gyarapo­dott. Bogár András helybeli lakos az 1700-as évekből szár­mazó kenderfésülő vasgere­bent, valamint' egy szamár­nyerget ajánlott fel a község múzeumának. KISKUNSÁG Bárányvásár Megkezdődött a bárányvásár a Kiskunság juhászataiban. Elletőbe vonult á nyáj, piacra kerültek az első pecsenyebárá­nyok. A keresletnek megfele­lően a szokásos tavaszi elletés helyett decemberre, januárra időzítették a bárányoztatást Bács-Kiskun megyében, így máris több ezer újszülött bá­rányt gondoznak a juhászok. A kereskedelem megkezdte a pecsenyének való exportálását. irányító járási szervek felada­ta. A KISZ községi szintű szer­veinek pártirányítása a községi pártszerv feladatai közé tarto­zik. A községi pártszerv a szakszervezeti munkát az ille­tékes pártszervezetek útján koordinálja. A Hazafias Nép­front községi szintű bizottságá­val a" községi pártszerv tart szoros munkakapcsolatot. A közös tanácsú községekben szükséges a társközségek nép­frontbizottságainak erősítése. Velük ..viszont a társközségek pártszervezeteinek kell együtt dolgozniuk és a pártszerv se­gítségével kapcsolja össze ,a népfrontbizottságok munkáját. Amennyiben a sportkör, MHSZ-klub, Vöröskereszt­szervezet községi szinten dol­gozik, akkor pártirányításuk a községi pártszerv hatásköre, ha üzemi, intézményi, hivatali keretek között dolgoznak, ak­kor az ott levő pártszervezeté. A gazdasági élet irányítá­sának . alapvetően á termelő és forgalmazó egységekben dolgozó pártszervezetek tehet­nek eleget. A pártirányítás tartalmát a gazdasági életre vonatkozó, érvényben levő határozatok ismertetése, vég­rehajtásának megszervezése, segítése és ellenőrzése teszi ki. Törekedni kell arra, hogy rendeződjenek a káderhatás­körök és csak a legfontosabb munkakörök kerüljenek a pártszerv hatásköri listájá­ra, ugyanakkor rendszeresen ellenőrizni kell a gazdasági egységekben és intézmények­ben folyó személyzeti mun­kát. Azokat a gazdasági egysé­Vác, Csikópuszta, homo­kos táj, gyerekek fociznak. Aztán a homokon egy por­tásfülke épült, aztán mű­hely, aztán üzemek, végül is gyár lett a kis telepből. A főmérnök Dora Péter főmérnök: „1960. április elsején itt a Pálma Gu­migyár hulladékgyűjtő telepet nyitott. Ez év nyarán egy por­taépület állt, s körülötte lefu­tott gumiabroncsokból hegyek magasodtak. Az országnak nagy szüksége volt gumira­gasztó-oldatra, kérte a cipő­ipar, az építőipar. 1961. decem­ber 22-én egy ragasztóoldatot gyártó műhelyt avattak, amely negyven embernek adott mun­kát Én december elsején ér­keztem ide, üzemmérnöknek, megkezdődött a „gyári” mun­ka. 1963. júliusában összevón- táte a ’ gumigyárakat, az Orszá­gos Gumiipari Vállalat Pálma Gumigyárának telepe lettünk. Ekkor a gumiabroncsok újra- futózó üzemét nyitottuk meg. 1966 nyarán egy igen jelentős magyar szabadalom született, megoldottak a hulladék gumi­abroncs őrlését, a gumi és a szita különválasztását A gu­miliszt a tőkés importtal egyenértékű, s mi a szükséglet tíz százalékát tudjuk' biztosíta­ni. Aztán egy szabályos textil geket, amelyeknek tevékeny­ségi köre zömmel a községre korlátozódik, a községi párt- szerv hatáskörébe kell utalni. Ki kell emelni a község köz­vetlen irányítása alól azokat a nagyüzemeket és intézmé­nyeket, amelyek tevékenysége messze túlnő a község hatá­rain, vagy jelentőségüknél fogva felsőbb pártszerv hatás­körébe kell tartozniok. A tanácsok pártirányításá­nak általános elvei változat­lanok. Az érvényesítés mód­szerének azonban igazodnia kell a változott körülmények­hez. A községi pártszerv irá­nyító munkájának célja, hogy erősödjék a tanács állam- igazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellege, mind tökéletesebben lássa el az ez­zel járó feladatait. A községi tanácsok pártirányítására a községi pártbizottság, a köz­ségi csúcsvezetőség és ahol ilyen nem működik, ott a köz­ségi alapszervezet és vezető­sége ■ jogosult. A 'községi pártszervek a tanács pártirányítását a kom­munista tanácstagok és a ta­nács választott vezetői útján látják el. Politikailag indo­kolt esetben, a fontos dönté­sek előtt jól bevált gyakor­lat, hogy a községi pártszerv összehívja a tanács kommu­nista tagjait, ismerteti velük a pártszerv álláspontját, ki­alakítja az egységes állásfog-, lalást, biztosítja az állásfog­lalás egyöntetű képviseletét. A nagy és közös tanácsú községekben igen kívánatos a tanácsi dolgozók pártszerve­zetének megalakítása. Ez a üzemet is építettünk, amely­ben tépő, kártoló gép dolgo­zik, s a visszanyert textíliából ipari vattát és egyéb termé­keket készítünk. 1969 őszén megkezdődött a gumiáru-gyár-« tás, a különböző gumiszalago­kat a járműgyártásnál, s az építkezéseknél hasznosítják. 1971-ben kezdte meg a mun­kát a kalanderüzem, ahol a házgyári házak lapos tetőinek tetőszigetelő és hőszigetelő ele­mei készülnek. Legfiatalabb üzemünk az októberben nyi­tott autószőnyeg-gyártó rész­leg. így fejlődtünk... Én elő­ször a ragasztóoldat üzemben voltam üzemmérnök,. később üzemvezető, amikor a Pálma Gumigyár gyáregysége let­tünk, gyáregységvezető-helyet- tessé neveztek ki, az OGV megszervezése után, önálló Heuréka gyárrá váltunk, s az­óta vagyok főmérnök. Szép volt a tíz év, látni, ahogy gya­rapodunk, válunk valamivé. A legkellemetlenebb emlék? Há­rom éve megkezdődött a mun­kásvándorlás, ezt kellene vala­hogy megállítani...” A csoportvezető Franyó István, a ragasztóol­dat-készítő üzem csoportveze­tője 1957-től dolgozik a Pálma Gumigyárban, s 1961-ben jött vissza lakhelyére, Vácra. A pártszervezet azonban nem veheti át a tanács pártirányí­tását a községi pártszervek­től. Az irányító munka akkor jó, ha például nem sérti a tanács önkormányzati jellegét, s nem dönt a pártszerv olyan rész­letkérdésekben, amely a ta? nács vagy szakigazgatási szerveinek a dolga. Állást kell viszont foglalnia olyan kérdésekben, amelyek a köz­ség egész lakosságát érintik, amelyeknek politikai, köz­hangulatformáló hatásai le­hetnek, mint például fejlesz­tési tervek, beruházások, ha­táskörbe tartozó káderügyek. A politikai munka fontos feladata a tömegszervezetekre és mozgalmakra támaszkod­va a lakosság egészének moz­gósítása a községi célok el­érésére, a társadalmi erőfor­rások feltárására, koncent­rálására és legcélszerűbb fel- használására. A közös tanácsú községek­ben különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az általános és társközségi ér­dekek összhangban- legye­nek. Megfelelő politikai és szervező munkával érjék el az érdekek egyeztetését. Ilyen széles körű tehát és megnövekedett az a munka, melyet a községi szintű párt­szerveknek el kell látniuk. S ennek akor tesznek megfele­lően eleget, ha mindenkor világosan látják helyüket, sze­repüket és hatáskörük meg­felelő érvényesítésével han­golják ősszé a rendelkezésre álló erőket. Dr. Szabó Imre csoportvezető 45 éves, 19 éves lány édesapja. — Hogyan is kezdődött tíz évvel ezelőtt a munka? —- Tavasszal csak félig volt kész a műhelyünk épülete, késő ősszel kezdődött a ter­melés. Én gumiipari tanfolya­mokon vettem részt, s tíz év­vel ezelőtt hat-hét géppel dolgoztunk. Akkor szíjakkal hajtották. a gépeket, két-há- rom év múlva cserélték ki egyedi motormeghajtásúakra. — Veszélyes üzem az oldat­készítő műhely. — Mi nem dohányzunk, hogy véletlenül se essünk kí­sértésbe. Hát igen, tűz- és robbanásveszély a lakkhigító, a benzin miatt. A világítást is kívülről kapjuk, nehogy elekt­romos szikra képződhessen, Szerencsére, tíz év alatt nem volt baleset. — Az egészségre is ártalmas körülmények között dolgoz­nak. — Minden félévben orvosi vizsgálaton veszünk részt, mi­vel az alapanyag öli a vörös vérsejteket. Én tíz év alatt még betegállományban sem voltam. Észre sem veszem,' hogy nyomasztó az üzem le­vegője. A szervezetem is hoz­zászokott. Ha idegennel be­szélek, azt mondja, hogy pá­linkát ittam, persze nem, csak az oldószernek alkoholtartal­ma is van. Nemegyszer meg is szédülök... — Tíz évvel ezelőtt jól vá­lasztott-e munkahelyet? — Tizenkét forint az órabé­rem, plusz tíz százalék cso­portvezetői pótlék, hat-hét százalék prémium, kijön a fi­zetésem havi 2600—2800-ra, Heti 42 órát dolgozunk... Az új ember nehezen szokja meg az itteni .levegőt, szinte bele kell élnie magát, egy-két évet eltölteni, s csak utána mond­hat alapos véleményt... 1966- ban lakást kaptam a gyár­tól ... A hengerész A hengerész, Bossányi Fe­renc ruhája és arca kormos, az új gumiszőnyeg-gyártó ' üzemben dolgozik. Alapanyag a korom, amely száll, s ké­ményseprővé változtatja a hengerészt. A harminckétéves férfi tíz évvel ezelőtt az ol­datkészítőben kezdte a mun­kát, 1965—66 óta hengeren dolgozik, mindenes, 2600—2700 forintot tud megkeresni. Mun­káját nem tartja nehéznek, sajnos meg kell szokni, hogy mindig kormos az ember. Bossányi Ferenc szerint a tíz év alatt elég sok nehézséggel küzdöttek, de megérte, mert korszerűbbé vált a gyár. A hengerész elégedett, mert most volt normarendezés, s ma többet keresnek, mint két év­vel ezelőtt... Az Országos Gumiipari Vállalat Heuréka gyárá­ban ma ötszázan dolgoz­nak, tíz évvel ezelőtt negy­venen kezdték a termelést. Egy évtizede 20 millió fo­rint volt a termelési érté­kük, ma 200 millió forint, F. P. Foto: Urban Besze Imre

Next

/
Thumbnails
Contents