Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
1971. DECEMBER 11., SZOMBAT «ST IltCYK I kXlrltcp A KISZ VI!!. KONGRESSZUSÁNAK HARMADIK NAPJA (Folytatás az 1. oldalról.) szervezetek — mondotta a többi között A párt ifjúságpolitikai állásfoglalásának szellemében a középfokú tanintézetek K1SZ- munkáját úgy kell korszerűsíteni, hogy növekedjék az ifjúsági szervezetek öntevékenysége, eszmeisége, szélesedjék demokratizmusa, erősödjön a tanulói önkormányzat — hangsúlyozta Borbély Gábor referátumában. Az oktatási intézményekben a diákok jórészt csak tanulják a közéletiségst, viszonylag kevesebb lehetőségük'van annak tényleges kipróbálására. Az önkormányzati formák fejlesztésével lehet és kell megteremteni erre az eddiginél nagyobb lehetőségeiket. Az egyetemi és főiskolai szekció Referátumot Szűcs Istvánná, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője mondott. Egyebek között hangsúlyozta: sokat javult az egyetemi, főiskolai KISZ- és párt- szervezetek munkakapcsolata, s ma már egyaránt kiterjed nevelési, oktatási, érdekvédelmi területekre. A pártszervezetek segítségével el kell érni, hogy a felsőoktatási intézmények ifjúsági szervezeteinek munkájában általános legyen az ideológiai ismeretszerzés, kialakuljon az aktív politizálás igénye. Együttes munkával oda kell hatni, hogy a leendő szakemberek felismerjék: a társadalom fejlődése nagymértékben függ a szakmai és politikai kérdésekben egyaránt jártas, önálló véleménnyel rendelkező alkotó, tevékeny és közösségi indíttatású szakemberek munkájától. A politikai munkában kerülni kell mindén formalitást, a va- lóságbanjs égető kérdések, a realitások elemzése legyen ennek a tevékenységnek gyakorló terepe. Szűcs Istvánná a továbbiakban a felsőfokú tanintézetekben folyó érdekvédelmi tevékenységről szólt. Az érdekvédelmi munka ma már egyaránt kiterjed a tanulmányi ügyekre, diákszociális kérdésekre, a szabad idő tartalmas felhasználására. Az igényektől leginkább a szabad idő esetében maradnak el a lehetőségek. Rendezésre vár az egyetemi hallgatók betegbiztosítása, s még ennél is sürgősebb a kisgyermekes diákanyákról való szervezett szociális gondoskodás. Az ifjúsági szövetség csak akkor képes valamennyi' érdekvédelmi feladatát megoldani, ha számíthat az összes társadalmi és állami szerv, testület segítségére, közreműködésére — állapította meg a referátum. Az útiözövezstök szekciója Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára tartotta meg a vitaindító előadást az úttörővezetők szekciójának tanácskozásán. A többi között elmondotta: A piros és kék nyakkendős kisdiákokat az úttörőpróbák teljesítése, a különböző akciókban való részvétel, valamint szűkebb közösségükben kifejtett munkájuk egyaránt a közéleti, politikai aktivitásra neveli, előkészíti a KISZ-életre. Ennek érdekében a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatok épüljenek ki a'z egységes ifjúsági mozgalom két nemzedéke között. Az úttörőmozgalomnak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania arra, hogy minél több KISZ-fiatalt nyerjen meg ifjú vezetői munkára. Bebizonyosodott, hogy a KISZ-életre való felkészítés döntő részesei az ifivezetők, akik napról napra példaként állhatnak a gyerekek előtt. A A kongresszus szünetében Az ülésteremben folyik a tanácskozás, egymást váltják a felszólalók és a témák is. A mozgalmi munkától a párttaggá nevelésig, a szakmunkástanulók problémájától a politikai oktatásig sokféle kérdésről vitatkoznak a küldöttek. Mégis maradt megbeszélni való a kongresszus szünetére is. Fotóriporterünk e beszélgetések néhány mozzanatát örökítette meg. Közös témára talált Balázs Ferencné gödöllői. Dobos Mihály ceglédi, Sziráki Éva halásztelki, Bakos Zoltánná budakalászi küldött és a két úttörővezető, Jámbor Éva és Gáspár Zoltán. A kongresszus könyvpavilonjában minden délután más fiatal író s költő dedikálja műveit. A két váci tanuló, Szabó Mária és Kapomay Júlia „friss szerzeményeivel”. közös munkában eltöltött évek során az ifivezetők egyénisége, rátermettsége fokozatosan megérlelheti a gyermekekben azt áz elhatározást: ifjúvezetőikhez hasonlóan a KISZ-ta- gok sorába lépnek. Tanuló és tsz-elnök Szekciókban, egymás között A szekcióüléseken élénk eszmecsere bontakozott ki az előterjesztések fölött. Az ifjúmunkás szekcióban a küldöttek szóltak a szakmunkástanulók helyzetéről, gondjairól. Elmondották: az üzemi KISZ-szervezetekre vár a feladat, hogy segítsék a pályakezdő fiatalok beilleszkedését, s a különböző szervezeti és gazdasági fórumokon is behatóbban kellene foglalkozni a munkásutánpótlás kérdéseivel. Többen kiemelték, hogy a KISZ-nek jobban kell törődnie a bejárók, a munkásszálláson lakók problémáival. Akad bőven tennivaló a munkafegyelem javítása terén is, hiszen még korántsem „dolgozzák lei” mindenütt a napi 8 órát. A mezőgazdasági szekció a többi között a dolgozó lányok, fiatalasszonyok állandó foglalkoztatásának megoldatlanságára tért ki,, sürgette a tanyasi ifjúság élet- és munkakörülményeinek javítását. A munkabizottság — a felszólalások alapján — ajánlásokat fogalmazott meg a VIII. kongresz- szus számára. Az egyetemi , és főiskolai hallgatók szekciójában a felszólalók rámutattak: a KISZ politikai nevelő munkája mérhető abban, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok mennyiben és hol fejtenek ki társadalmi, közéleti tevékenységet. A munkabizottságok tagjai a szekcióülések befejeztével is együtt maradtak. A szakminisztériumok vezetőinek meghívására ellátogattak ágazati főhatóságukhoz. A tárcák vezetői tájékoztatták a fiatalokat minisztériumuk tevékenységéről, terveiről, válaszoltak a kongresszusi küldöttek „inter- pellációs” kérdéseire. A Vili. kongresszus küldöttei este a Vígszínházban rendezett gálaest műsorát tekintették meg. A kongresszus szombaton plenáris ülésen folytatja munkáját: a napirendi javaslat szerint várhatóan’ lezárják a beterjesztett dokumentumok feletti vitát, újjáválasztják a KISZ Központi Bizottságát és a központi pénzügyi ellenőrző bizottságot. A középiskolások és szakmunkástanulók szekciójában egyebek között szó esett arról, hogy célszerű lenne, ha a középiskolákban és a szakmunkásképzőkben pontosan meghatároznák a követelmény- rendszert : milyen elvárásai vannak az ifjúsági szervezetnek új tagjaival szemben, a jelölteknek milyen emberi, erkölcsi, politikai normáknak kell megfelelniük. Az úttörővezetők tanácskozásán számos hozzászóló hangsúlyozta: a jövőben is,nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ-életre való felkészítésnek fontos mozzanata az ajánlások elkészítése is. A kollektíva döntése határozza meg, hogy a közösség kit ajánl a KISZ-szervezetbe. A szekcióüléseken is sűrűn hangzott a taps; a bátor problémalátás sikert arat. Tegnap még inkább munka- I értekezletté változott a KISZ j VIII. kongresszusa; a küldöttek öt szekcióban vitatták meg a szakterületüket érintő kérdéseket. „Egymás között vagyunk...” — ez a tudat tegnap sajátos tartalmat kapott. Nem kellett magyarázni, hogy mi az a szerfás istálló, miért szükséges a beruházások hatékonyságát fokozni, jó-e osztályfőnöki -órán KISZ-taggyűlést tartani — falun élő a mező- gazdasági fiatallal, ipari KISZ-es a gyári munkásifivel, középiskolás a .gimnazista diákkal könnyebben és mélyebben érthetett szót. Azzal lehetett és kellett foglalkozni, ami egy egész ifjúsági réteg öröme vagy gondja. Nem sommás véleményekre, de konkrét elgondolásokra, elemzésekre, javaslatokra volt szükség. Gyakorlati fórumot kapott a rétegpolitika. Tökéletesedjenek a formák Mi foglalkoztatja a munkásifjúságot? Szinte minden, ami az iparban történik. Izgatja őket, hogyan lehetne többet tenni üzemük, gyáruk gazdasági eredményeiért, milyen módokat lehetne találni a fiatal tehetségek még intenzívebb felfedezésére, miként fokozhatnák a munkásifjúság politikai, ideológiai tudását, mit kell tenniük a mozgalmi munka színesítéséért — s ki győzné mind felsorolni a témákat. Könnyebb arra választ kapni, hogy mi foglalkoztatja Szabó Károlyt, az Egyesült Izzó váci gyárának KISZ- esét: — Kiadtuk a jelszót: „Arccal az alapszervezetek felé!”, s a jelszó a mai napig sem vált gyakorlattá. A legkisebb szervezeti egységeket elhanyagoljuk, az .alapszervezetek nem kapnak kellő útmutatást. Dolgozik egy csúcsvezetőség, kinevelődik egy jó aktíva- gárda, aztán határozatokat hozunk, de a jó gondolatok elsikkadnak végrehajtás közben. Az üzemi alapszervezeti KISZ-titkároknak kellene az egyes tagokkal foglalkozniuk, de ők az oktatás, a továbbképzés, az információ hiányosságai miatt gyakran nem képesek megoldani az egyes fiatalok gondjait. Én javaslatot is kigondoltam az ellentmondás feloldására: végezzünk az alapszervezeti fiatalok körében közvéleménykutatást, tárjuk fel problémáikat. Ilyen kérdések szerepelhetnének a közvélemény- kutató-lapokon: „Hányszor beszélt veled az elmúlt időszakban a KISZ-titkár? Hány ízben láttad alapszervezeted taggyűlésén a csúcsvezetőség valamelyik tagját?”... Az alapszervezetek megbízatási rendszere sem tökéletes. A vezetők néhány fiatal lelkesedésére felfigyelnek, ők kapják a legtöbb feladatot, hiszen, ha rájuk bízzák, az eredmény jó lesz. Ezért egy-két ifinek két-három társadalmi funkciója is van. Nem képzglbetq el, Hogy egy ember három munkáját tudná elvégezni. Ilymódon ideje csak az adminisztráció ellátására elegendő ... Módszerhiányban szenvedünk: bélyeg, társadalmi munka, gyűlés — egy teenager-lány nem feltétlenül forradalmi eszmékkel lép a KISZ-be, közösséget igényel. Baráti társaságra vágyik, vonzó programokra, s ezt az ifjúsági szervezetnek kell biztosítania, kiegészítve a hasznos ismeretek megszerzésével. A módszerre, a „hogyanra” persze nehéz választ találni, de azért is tanácskozunk, hogy a tartalommal párhuzamosan a formák is tökéletesedjenek ... Nehéz körülmények között Mi foglalkoztatja a tanuló- ifjúságot? Szinte minden, ami az iskolával összefügg. Az oktatás, a nevelés, az osztály-, zás, a tanulás segítése, a szórakozás, a sport, a verseny, a vetélkedő, a mozgálmi élet sok-sok területe. Könnyebb arra választ kapni, hogy mi foglalkoztatja Szabó Máriát, a váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola harmadikos tanulóját: I.ados Magdolna, az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-ese, Keller László váci katonával vitatja meg a tanácskozáson hallottakat. (Foto: Kotroczó) — Nincs önálló épületünk, egy általános iskolával vagyunk „társbérletben”. Állandóan délutánosokként, háromnegyed kettőkor kezdődik a tanítás és este hétkor fejeződik. be. Kényelmetlen állapot, igaz, a bejárókat hamarabb elengedik, de késői órákban nehéz aktív KISZ-munkát végezni. Mi az osztályfőnöki órán tartjuk a taggyűléseket. Sporteseményeket nem tudunk rendezni, mert nincs rá lehetőség ... Természetesen az eredményeinket sem szeretném elhallgatni: nagyon sokat járunk színházba, versmondó versenyt szerveztünk, az ünnepi eseményekre műsorokat készítünk. Sokát foglalkozunk a fiatalok munkájával. Általános tapasztalatunk, hogy a legtöbb fiú és lány szereti a szakmáját. A lakóhelyünkhöz közel eső boltokban sajátítjuk el az eladói mesterséget, vagy tanboltokban tevékenykedünk. A tanulmányi átlagunk szerint ösztöndíjat, s a harmadik osztályban a forgalom után jutalékot is kapunk. Felnőtt kollégáink segítenek, s általában megfogadjuk tanácsaikat. Szeretnénk tovább javítani KISZ- munkánkat, de ehhez színtér, iskola is kellene, mi, KISZ- fiatalok társadalmi munkával is hozzájárulnánk az új iskola felépítéséhez ... Nagyobb megbecsülést érdemelnek Mi foglalkoztatja a falu ifjúságát?: Szinte minden, ami a mezőgazdaságban történik. A korszerűsítés, a gépesítés, a jövedelem alakulása, a kulturá- lódás lehetőségeinek megteremtése, a a gazdaságokba való beilleszkedés, a fiatalok vezetővé való nevelése — s a mezőgazdasági szekció témagazdagsága szinte kimeríthetetlen. Könnyebb arra választ kapni, hogy mi foglalkoztatja Újvári Miklóst, a hévízgyörkí Dózsa Tsz fiatal elnökét: — A Galga völgye termelő- szövetkezeteiben vizsgáltam a fiatal szakemberek helyzetét. Megerősödtem abban a tapasztalatomban, hogy a fiatalokat nem vonják be eléggé a vezetésbe. Sok helyütt a vezetőség olyan szilárd burkot von maga köré, hogy azt alig lehet áttörni ... Mint fiatal vezető, mit tanácsolok az ifjaknak? A szakemberek az elméleti ismereteik mellé minél rövidebb idő alatt szerezzék meg a gyakorlati készséget is. Ne csapódjanak a gazdaság semelyik érdekcsoportjához; az érdekcsoportok változnak. Viszont ne produkáljanak fölöslegesen nemzedéki vitát sem. Tudásukat adják közre, fokozatosan készüljenek fel hivatásukra — ügyesen, diplomatikusan ... A fiatal mezőgazda- sági szakemberek ma sok segítséget kapnak, például letelepedési segélyt, kedvezményes lakásépítési akcióban vehetnek részt, a gyakornoki béreket emelték. De: meghívtak engem a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, s a jövő szakemberei élesen vetették fel: „Akik megteremtik a kenyeret, a húst, azoknak tortúrát kell kijárniuk, hogy a napköziben ebédet kapjanak. A végzős orvostanhallgatótól már az egyetemen megkérdezik a község vezetői, hogy milyen színű csempe legyen épülő lakása fürdőszobájában...” — a mezőgazdasági szakember igazi elismerése még ma is várat magára. Pedig az ifjakra nagy lehetőségek várnak, újat hozhatnak a település, a gazdaság életébe. A szekcióüléseken összefoglalták egy-egy réteg, szakma eredményeit és gondjait. Csak a realitás ismeretében lehet hasznos célokat kitűzni. Ehhez járult hozzá a kongresszus öt szekciójában dolgozó minden küldött, s gondolataik az egész ifjúsági mozgalmat gazdagítják. F. P. Kongresszusi zsánerkép (Zsoldos rajza) i i
