Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
PHI ME Cff-t KrfCirtap 1971. DECEMBER 11.. SZOMBAT A jogorvoslás m — titok? VITÁS MUNKAÜGYEK A JÁRÁSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELŐTT Nem mindig dicsőség,, ha a I sorban az első, vagy az első I helyek egyikét foglalja .el az ember. Vagy egy járás. A mo- nori járási közös munkaügyi döntőbizottság elnöke keserűen mondja: az idén, december elejéig száznegyvennégy ügyben hoztak határozatot. Sok a munkaügyi vita. Hasonlóan sok volt tavaly, tavalyelőtt. A pálmát rendre a termelőszövetkezetek viszik el, A tsz-jogászok már valósággal hazamennek a döntőbizottság tanácskozótermébe. A szemben álló két fél többnyire a termelőszövetkezet és a melléküzem alkalmazottja. Hogy mi lehet a vita tárgya? Az elnök jellemző példát mond a közelmúltból. A TSZ IGAZA A, monori Kossuth Tsz egy budapesti- vállalatnál dolgozó szakembert alkalmazott orsózó melléküzemébe részlegvezetőnek, aki mellékállásban látta el a tsz-nél feladatát. A szövetkezet a munkaszerződésben, illetve annak mellékletében rögzítette az 1969. évre érvényes prémiumfeltételeket. Az orsózóüzem év végére teljesítette tervét, a részlegvezető megkapta a neki járó prémiumot. Vita nem volt. 1970-ben év közben elment a termelőszövetkezettől a részlegvezető, az ott töltött »időre azonban1 követelte a prémiumot. A tsz nem adott, hivatkozván arra, hogy 1970-re nem rögzítették írástan az újabb prémium- feltételeket. Ez igaz, ' mondotta a .részlegvezető, de szóban megegyeztek, a múlt évi feltételek érvényesek 1970-re is! A döntőbizottság a termelőszövetkezetnek adott igazat, a szóbeli megegyezést nem fogadta el érvényesnek. Már azért sem, mert az orsózóüzem 1970. évi törve nyílván inágú- tíifeb volt az előző évinél... A határozatok mintegy egy- harmadát fellebbezték meg az érintettek, s leginkább a termelőszövetkezetek fellebbeztek. Ez azt jelenti, hogy a járási közös munkaügyi döntő- bizottság az esetek többségében a panaszosoknak adott igazat. Mire lehet ebből következtetni ? Mindenekelőtt arra, hogy a termelőszövetkezet gyakran téved. Íme, egy másik példa. ÜRÜGYET KERESTEK Az egyik Monor melletti kis termelőszövetkezettől 1970. december 31-én közös megegyezéssel, a legnagyobb békében elment a főmezőgazdász. A tavasz folyamán új munkahelyén türelemmel, várta, hogy — miként az jogos — utána küldik az eredményes gazdálkodásért járó — mintegy 25 ezer forint — prémiumot. Alaposan meglepődött, amikor pénz helyett levelet kapott. Közölték vele, hogy 1969 őszén (!) helytelenül tároltak a szövetkezetben 278 mázsa kukoricát, ennek jó része tönkrement, s ezért ő a felelős. Büntetésként 4 ezer forint kártérítésre kötelezik, s megvonják az 1970. év (!) prémiumát. A teljességhez tartozik, hogy az 1969. évi prémiumát annak idején hiánytalanul megkapta. A döntőbizottság a főmezőgazdász panaszának adott helyt, és kötelezte a termelőszövetkezetet a prémium kifizetésére. A határozat megállapította, annak- idején az egész vezetőségnek együtt kellett volna gondoskodnia a kukorica helyes tárolásáról, ehelyett vitatkoztak... Még ha megállapítható is lenne a főmezőgazdász felelőssége, a munkatörvénykönyv szerint egy év eltelte után fegyelmi- leg akkor sem vonható felelősségre. A tanulság egyértelmű: ha problémák adódnak, időben kell intézkedni. De térjünk vissza a kérdésre. A döntőbizottság legtöbbször a panaszosoknak ad igazat, mire lehet ebből következtetni? Egyrészt arra, hogy valóban a panaszosnak van igaza! Másrészt: nemritkán a termelőszövetkezet hiányosan, nem meggyőzően, elnagyoltan készíti elő az aktákat a tárgyalásra és emiatt elveszti a vitát. HIÁNYOS AKTÁK Feltűnően sok olyan ügyirat érkezik a döntőbizottsághoz, amely formailag rossz, hiányos, s itt megint csak a termelőszövetkezeteket kell említeni. Sok panaszt egyszerűen szóban utasít el a tsz-elnök, holott a termelőszövetkezeti törvény pontosan meghatározza az úgynevezett vezetőségi bizottság feladatát, hatáskörét. A hiányos ügyiratot a döntőbizottság kénytelen visszaküldeni... Szaporodik az akta ... A tapasztalatok szerint a munkahelyek elutasító határozataik mintegy húsz százalékánál nem tüntetik fel, hogy a panaszos hová. fordulhat jogorvoslásért, hová fellebbezhet. Gyanakodhatnánk — s egyszer-egyszer nem ok nélkül —, hogy ugyan miért ez a „titkolózás”, ez azonban nem érzelmi kérdés. A jbgsza- bályok, a rendelkezések egyértelműen előírják, hogy a határozatban minden esetben fel kell tüntetni a jogorvoslás módját. Hivatkozunk ezúttal csak két ilyen jogszabályra: a tsz-törvény végrehajtási rendelete 6'1967. (X. 11.) MÉM 223. §, és a munkaügyi miniszter 91967. (X. 8.) MŰM. számú rendelete. (1. g.) Elektronika és szűrővizsgálat A szegedi • Neumann János Számítástechnikai Kutató Intézet konferenciára hívta meg az ország' egészségügyi elektronikus szakcsoportjait, ame- k a számítástechnikai gé- ket. egyebek mellett tömeges vizsgálatok kiértékelésére is felhasználják. Az Egészség- ügyi Minisztérium szervezési osztálya részére Kónya István és a Ceglédi Onkológiai Gondozó Intézet főorvosa, dr. Kovács Jenő, mint arról annak idején beszámoltunk, Abonyban és Nagykőrösön általuk kidolgozott módszerrel tartottak szűrővizsgálatot. Erről számoltak be a konferencián. Előadásukhoz a konferencia több résztvevője szólt hozzá, és elismeréssel nyilatkozott elért eredményeikről. Székesfehérvár Pályázatok a millenniumra Székesfehérvár fennállásának ezredéves évfordulójára a város tanácsa képzőművészeti, irodalmi és liórusmű- pályázatot hirdetett. A pályázatokra , beküldött legsikeresebb műveket a városi tanács megvásárolja, a legjobbakat díjazza. A díjakat a millenniumi ünnepségsorozat keretében adják majd át. TV-FIGYELŐ A nagybőgő lürlénele. Van a cseh filmművészetnek egy jellegzetes irányzata, mely groteszk és 'kö&őU~étetérzése- ket kever játékos képsorokká. A cselekményvezetés némelykor szürrealista bakugrásoktól sem mentes, a szereplők jelleme elmosódott, de kitűnő operatőri munka, ötletesen csipkelődő világlátás kárpótol a történet helyenkénti homályáért. Ez a Vido Itornák rendezte, Vincent Rosi- nec fényképezte film is inkább Csehov ürügyén született, az író szelíd iróniáját nem annyira maivá, inkább időtlenné tágítva. Kitetszik belőle a szabad, kötetlen (csavargók jelképezte) élet iránti vonzódás, az ál-erkölcsös előítéletek megfricskázása, mindez azonban nem konkrét társadalombírálat, hanem általános emberi elégedetlenség formájában. Csehov világát tehát nem érdemes számon kérni rajta, hiszen itt kesernyés, némiképp lemondó hangulatú művészi kísérlet tanúi vagyunk, melynek különös formái közül némelykor az igazság fénye. is előcsillan. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK kőműves, épületbádogos, vízvezeték-szerelő, lakatos, asztalos, festő, hidegburkoló, villanyszerelő, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, üveges, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, könnyűgépkezelő, útkövező szakmunkásokat, toronydarukezelőt, (EDILMAC típusú toronydarura), „Bjeloruss” rakodógépre gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező kezelőt, gépkocsivezetőket, segéd- és betanított munkásokat (16 évet betöltött fiúkat is), raktári segédmunkásokat, rakodókat. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt. Kék fény. sietek beismerni (a töredelmes vallomás enyhítő körülmény): nekem is van . barna orkánkabátom, hordani is szoktam, a -műsorban említett lakásbetörőhöz hasonlóan. A körmönfont ötlet, hogy a tettes azért hordta, mert több évet ült előzőleg, s kabátja gazdájára várakozván kiment a divatból, nem érzett meggyőzőnek. (Annál kevésbé, mert időközben december lett.) Lám, a telefonbeszélgetések szerint Is azóta már bőrkabátban-bőrkalapban grasszál... Az évődést félretéve: a Kék fény összeszokott gárdája érdekes áttekintést adott a bűnügyi technika fejlődéséről (egy hajlott korú gyilkos vesztére), s különösen tanulságos volt Szivák, a lefülelt bandavezér megjegyzése, aki az állomáson megismert „hippikülsejű” egyéneket kevéssé bizalomgerjesztőeknek minősített. Hogy az emberi jellem nem csupán a hajviseleten múlik — éppen az ő sima szavai bizonyították a legmeggyőzőbben ... Röviden, a. Traviata közvetítése pompás alkalom az opera megkedveltetésére: szárnyaló Verdi-dallamok, áradó érzelmek, az átlagnál jóval előnyösebb megjelenésű, kitűnően képzett énekesek — mindez együttvéve sokakat •barátkozhat meg egy műfajjal, melytől korábban talán idegenkedtek. Nem minden riporter lényének tartozéka a könnyedség. A tudományos témákban otthonosan mozgó Kopeczky Lajos tréfálkozó hajlama sajnálatosan elnehezítette a szegedi gyufagyári riportot, mely különben érdekes információkkal is szolgált. Bolondságok — enyémetj is, másé is... szerénykedett^ címében a Móra Ferenc írásaiból összeállított műsor. Minden oka megvolt a szerénységre: az olvasva kitűnő karcolatokat avittas ötletek segítségével tett át képernyőre, nem éppen jó szolgálatot téve kiváló írónknak. A késő esti Integrál a művészet és szociológia összefüggéseivel foglalkozott, lényegében hasonló rádióműsorok témáját ismételve. Nem volt világos, kiknek szól a program: értelmiségieknek alig mondott újat, szélesebb közönségnek viszont túlzottan elvont fejtegetések hangzottak el. Szükség lenne némi „profil-tisztításra” ... A szerda délutáni kisfil- mek közül a Flatyerty nyomában járó cseh filmesek mozgalmas képet adtak a Shet- land-szigetek életéről. Az érdekes, plakátfigurákat alkalmazó szovjet produkciót orosz nyelvű feliratokkal vetítették, ami nem a legszerencsésebb módszere a nyelvtanulásra való közvetett ösztönzésnek. délután ismét láthatunk Bonanza-filmet és a fertődi Inter fórum egy részletét, később • a KlSZ-kong- resszus is jelentkezik a képernyőn. Este, „nyári élményben” lehet részünk: Móricz Zsigmond Űri murijának szabadtéri előadását sugározzák a Margitszigetről, felvételről, majd. Claude Brialy műsorát láthatjuk. A vasárnap délelőtti gyerekműsorban iísmét lesz Flipper és Hang-villa, délután a Kabaré utca 1. ‘ második része, majd Prizma és Flinsto- ne, este pedig — A hét szokásos jelentkezése után — Hemingway híres elbeszélése, A Kilimandzsáró hava kibővített filmváltozata a főműsor, jeles színészekkel a főszerepben. Lehotay-IIorváth György R ákóczi-címeres palackokban A Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát különböző évjáratú aszú, szamorodni, furmint és hársíeveű borait a jövőben a Rákóczi-család címerével díszített palackokban hozza forgalomba. A kiváló minőségű borok megismertetésére az ország megyeszékhelyein és nagyobb városaiban vacsorákat rendeznek, aliol az ételek mellé a gazdaság új borkülönlegességeit szolgálják fel. Az első ilyen vacsorát' pénteken este Miskolcon a diósgyőri Hámor Étteremben tartották. A disznótoros vacsora után a vendégek a hagyományos hegyaljai borok mellett két új különlegességet: a tokaji muskotályait és a tolcsvai szentvéri hárslevelűt is megkóstolhatták. Ezek karácsonyra már kaphatók lesznek az üzletekben. Néhány brosúrával A nagyon tájékozatlan, a mindenről jókora késéssel tudomást vevő emberre mondják; hogy elmaradt néhány brosúrával. A kiszólásízű szavak mélyén azonban több van, mint felszínes tréfálkozás. Napjaink gyors ritmusában valóban meghökkentően, iiat az, al*i — hogy képletesen szóljunk — lovas kocsi bakjáról próbál gyorsvonatokat dirigálni. Kevésbé képletesen : munkánkban egyre jobban, s fokozódó örömmel tapasztaljuk, hogy a korábbiakhoz mérten alaposan megváltozott a takácsi tisztségviselők és tisztviselők szemlélete a tájékoztatásról. Míg korábban majd’ minden esetben a megkérdezettek a főnökeik illetékességére — azok meg a maguk felettesének utasítására — hivatkoztak, most, a 'tanácsok önálló munkáját, területük gazdájává válását így is bizonyítva. szívesen szóinak eredményeikről, gongjaikról. Fölismerték, hogy a tájékoztatás — a lakosság informálása akár tervekről, akár fennakadásokról — nem kegy, szeszély diktálta cselekedet, hanem önérdek és — kötelesség! Kötelesség, nemcsak azért, mert kormány rendelet írja elő, hanem azért is, mert a szocialista demokratizmus fából vaskarika tenne nyílt szó. alapos tájékoztatás, a minden fórumot fölhasználó véleménycsere nélkül. E fából vaskarikát még napjainkban is — szemben a tanácsok föntebb méltatott példájával — sokan megpróbálják összebarkácsolni, s ezért, hogy elmaradtak néhány brosúrával. Nem veszik észre — nem akarják észrevenni? —,; hogy- régóta és állandó érvénnyel ' politikai kötelezettségnek számít a tájékoztatás tökéletesítése. Legutóbb az országos kommunista újságíróaktíván Kádár János elvtárs mutatott rá nagy hangsúllyal, hogy az információ nem személyes tulajdon, nem néhány vezető „titka”, s így minden poszt betöltőjének egyik legfontosabb kötelessége a sajtó számára nyújtott rendszeres, megfelelő, folyamatos információ, még olyan esetekben. is, ha a hírközlő szervele annak csak egy részét használják fel, sőt, akkor is, ha az csupán az újságírók alaposabb témaismeretét és ' eligazodását szolgálja. Hangsúllyal szólt erről a párt X. kongresszusa is, s az azóta eltelt egy esztendőben jó néhány tény tanúsította a kongresszusi határozat erre vonatkozó részének valóra válását. Megszokottá lettek a miniszteri sajtótájékoztatók, ahol egy-egy tárca felelős vezetője az irányítása alatt álló terület egészéről ad nagyon alapos áttekintést a legszélesebb nyilvánosság számára. Ugyancsak rendszeresen napvilágot látnak azok a közlemények, amelyeket a párt Központi Bizottsága üléséről, a kormány ülésének napirendjéről kiadnak, s amelyek a tárgyalt témák részletes ismertetését is tartalmazzák. Csupán példákat említettünk, de ezek is világossá teszik, hogy a vezető párt- és kormány- szervek nemcáak határozatot hoztak a: tájékoztatás megjavítására, hanem példát is mutatnak. Ezért hat azután — hogy finoman fogalmazzunk — furcsának, amikor esetenként újra meg újra tapasztaljuk, hogy különböző helyi . vezető emberek maguk vélik megszabni: mi tartozik a nyilvánosságra, s mi nem. "TY/J egtörtén.t például, hogy I az újságíró többszöri telefonbeszélgetés után | megállapodott egy vállalat | igazgatójával a személyes ; találkozás időpontjában, j Amikor megjelent az ap- ! rócska üzemit igazgató em- | bar szobájában, kiderült, hiába jött. A partner ugyanis kinyilatkoztatta, hogy az üzem termelési gondjai nem tartoznak a nyilvánosságra, ez „belügy”, s mivel ő az egyszemélyi felelős vezető. ő dönti el, hogy „mi kerüljön róluk az újságba”. Aki úgy véli, hogy ez az igazgató karikatúrafigura, az téved. Sajnos, napról napra találkozunk hozzá hasonlókkal, s ha csupán szakmai gondról lenne szó, nem untatnánk e kérdéssel az olvasót. A helyi vezetők némelyikének fontoskodása, felfuvalkodotteága azonban nem szakmai gond, hamm politikai kérdés. Azt tapasztaljuk ugyanis ezeken a helyeken, hogy általában rossz a tájékoztatás, á gyár, a vállalat dolgozói maguk sem ismerik a legalapvetőbb . kérdéseket, ío- gatmuk sincs arról, milyen feladatokat kellene megoldania közösségüknek s azoknak hogyan tesznek eleget, mi munkájuk eredménye stb. A maguk fontosságát e nevetséges módon is bizonyítgatni kívánó emberek úgy őrzik a legegyszerűbb adatot is, mintha az a legnagyobb államtiltok lenne — aminek nem mond ellent, hogy a tényleges államtitkokat messzemenően tisztelni kell —, s házilag gyártott mércével osztályozzák az embereket. Vannak első osztályúak, akiknek ■tudomásuk lehet a dol- gok^irtesfeténők; -s •.vannak' máSödöíSztályúak, akiknek semmihez nincs köze. „Tegye a dolgát, s mással ne törődjön” — hangzik a pattogó szavuk a beosztottaknak, a kívülállónak meg az jut, hogy menjen a pokolba. Ha finomabban fogalmazva is. Véletlen vagy törvényszerű-e, hogy hői milyen a tájékoztatás? A véletlennek nincs benne szerepe. Hallgatni, semmiről nem beszélni ott akarnak, ott tartják „a dolgok szellőztetését” bajnak, ahol — bajok vannak. Ahol gondok sűrűsödnek, ellentétek feszülnek, hibák halmozódnak, mulasztások sorakoznak, ott egyszeriben kiderítik, hogy mindezekről szólni, írni apolitdkus lenne. Micsoda fejtetőre állított logika! Nem a hiba, a mulasztás a' baj, hanem az, ha beszélnek, írnak róla, ha megtudják mások is. Ilyenkor azután képtelenségek sorát hallani. Fecsegést népgazdasági érdekről, a kollektíva megsértéséről, a dolog kimondásának beláthatatlan hatásáról. Mosakodást és magyarázkodást, hangoskodó fenyege- tődzést és alamuszi mell- döngetést. Csak egyet nem hallani. A tényeket, az igazságot. C aját portánkról indul- írunk el, de messzire jutottunk. Olyan magatartásig — s nem pusztán egyéni, hanem politikai magatartásig —, amely erősen idejétmúlt, nevetséges, de nevetségessége ellenére is veszélyes. A közömbösség forrása í sűrűn abban lelhető meg, hogy őszinte szó* helyett csali mellébeszélést hallanak az emberek, s kérdéseik válasz nélkül maradnak, mert az igazságot, a tényeket, a való helyzetet néhányan saját tulajdonukként kisajátítják, s csak ..maguk között” beszélnek róla. Ezért nem elég elma- vrasztalni a közömbösöket. . Azt is kutatni kell, hogy miért lettek olyanok, amilyenek. Mészáros Ottó 4
