Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
\ 1971. NOVEMBER 8., SZOMBAT "“&Űrtap 3 A mérlegnek két serpenyője van (4.) Kötelező verseny szabású kiállítással emlékezSZOBOR, OYODA KÖZERŐBŐL Együttműködés — Megyei ünnepség Vácott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából Az Omszkban járt megyei delegáció útban az obeliszkhcz (Folytatás az 1. oldalról.) lyos betegen, hordágyon vitték a vesztőhelyre 1919 nyarán. Így halt hősi halált Ligeti Károly, s vele sok-sok orosz és más nemzetiségű harcostársa,. köztük több mint száz magyar' vöröskatona. — Emléküket az egész szovjet nép, különösen az omszki terület dolgozói szeretettel, hálával őrzik. Szibéria második legnagyobb városában, a csaknem kilencszázezer lakosú Ornszk legszebb terén emlékmű hirdeti a magyar internacionalisták dicsőségét — mondotta. Küldöttségünk tagjai erről a közös sírról hozták magukkal azokat a rögöket, amelyeket a Bara- novról elnevezett motorgyár VMnkásai bíztak ránk, azzal a kéréssel, hogy helyezzük el is. A hősök emlékére Az ünnepi beszéd • után Cservenka Ferencné és a vezetésével Omszkban járt pártmunkás-delegáció tagjai Beemelik az emléktáblát a rögöket tartalmazó urna elé itthon a magyar nép szabadságáért életüket áldozott szovjet hősök emlékművénél. — Mi Vácra gondoltunk, megyénk legnagyobb munkás- városára, amely együtt nőtt, fejlődött a szovjet néptől kapott szabadsággal. Ügy véltük, itt méltó helyre kerülnek e rögök. Az itt nyugvó szovjet hősök, valamint a Szibériában elesett magyar internacionalisták emléke együttesen hadd hirdesse a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, vérrel pecsételt barátságát. Életük, harcuk, hősi haláluk a proletár internacionalizmus legszebb jelképe, örök záloga. Emléküket együtt őrzi majd a jövő nemzedék jet katona tette az urnát az üregbe; a rögök fölé márványtábla került, hogy örökre hirdesse a hősök emlékét. ' A szalkmyelv export-orientációjú ágazatoknak nevezi azokat az iparterületeket, amelyek termelésük jelentős hányadát — legalább negyedét — külföldön értékesítik. Hazánkban ilyen például a vegyipar, amelynek részesedése évről évre nő az exportban, a műszer-, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, hogy csak hármat említsünk. Ezek az iparágak — s természetesen az iparágat alkotó üzemek is — döntő szerepet játszanak abban, hogyan alakul az ország külkieresfce- deimi mérlege, de súlyos hiba lenne — márpedig megtörténik — a többi iparterületet, más üzemeket huszadrangúként kezelni. A versenyben maradás minden ipairberületen kötelező. Például: a textil- és a ruházati ipar tőkés exportja döntő mértékben hagyományos, a divathatásokra kevésbé érzékeny tömegárukból áll. E termékösszetétel sebezhetővé teszi a kivitelt, ugyanis a fejlődő országok egyre nagyobb konkurrenciát jelentenek ilyesfajta áruk esetén. Amikor tehát megkezdődött az ágazat rekonstrukciója, elkerülhetetlen, hogy a termékösszetétel „rekonstrukciója” is napirendre kerüljön; ha ez elmarad, az értékesítés távlatai tűnnek el! Először a cselekvés Hétköznapi terméknek számit a villamos fogyasztásmé- ■rő, egyszerűbben a villanyóra. A Ganz Műszer Művek Árammérőgyára Gödöllőről hosszú évek óta nagy tételben adja el külföldön, s mert hosszú éveken át kiegyensúlyozott volt az értékesítés, egy'kicsit elké- nyelmesedfcek a fejlesztők is, az értékesítők is. 1969-ben azután. az eddig mindig 200 ezer darab fölött levő exportmeny- nyiség meredeken zuhant; 145 ezer darab lett csak belőle. Lehetett volna mentségeket, magyarázatokat keresgélni, okolni mindent és mindenkit. A gyáriak nem ezt tették. Hanem gyorsan keményebb munkába fogtak. Az eredmény: 1970-ben ismét 229 ezer villamos fogyasztásmérő jutott el sok országba, s így a harmadik ötéves tervben összesen 1.2 millió darabbal járultak hozzá a devizaszarzéshez. Másik példa. Az 1966—1970 közötti években, annak ellenére, hogy a piacokon kiéleződött a kankurrencia, 22,9 százalékkal növelte exportértékesítését a Nagykőrösi Konzervgyár, s ma teljes termelésének miegközelítőpn hatvan százalékát adja el öt földrészen. A növekedés magyarázata: új termékek, bővebb választék, a Vevő kívánságainak maximális figyelembe vétele, pontos szállítás, megbízható minőség. Minden iparág együttes munkája összegeződik tehát a külkereskedelemben — hiszen az árammérőgyárnak műanyagot, alkatrészeket, gépeket, szerszámokat stb. szállítanak más, nem a műszeriparhoz tartozó üzemek, a konzervgyárnak nemcsak a mezőgazdaság a partnere, hanem az üvegipar meg a gépipar, de még a nyomdaipar is —, s ezt nagy nyomatékkai szükséges hangsúlyozni. Sok esetben ugyanis nem exportáló iparterületek üzemeinek filléres termékei hiányoznak, s akadályozzák exportáló iparágak sok milliós szállításainak időbeni lebonyolítását A külkereskedelem ezért a szó szaros értelmében a népgazdaság minden területének ügye kell hogy legyen. Ma még ez inkább csak kívánalom, követelmény jó néhány jparterülettel szemben. Nem „általában" Döntő kérdés ez azért, mert ha ' egy ország gazdaságában I az exportképesség növekedése tartósan elmarad az import- tzükségletek emelkedésétől, akkor elkerülhetetlen az import korlátozása. (Mivel, mint korábban írtuk, hazánk devizaforrása csakis a kivitel.) Az import kényszerű korlátozása viszont lassítja a gazdasági növekedést, a műszaki fejlesztést, s ezzel áz életszínvonal, valamint az exportképesség javítását. Bűvös kör alakulhat ki, amelynek áttörése azután csak súlyos erőfeszítések és nagy terhek vállalása árán lehetséges. Ahhoz tehát, hogy a gazdasági növekedés külgazdasági feltételei is meglegyenek, nemhogy tartaná, hanem növelni kell a versenyképességet. Ami — bár hazai gyakorlatunk ma még erre kevéssé ügyel — nem egységes fogalom. Az a termék, amely a szocialista országok piacán állja a versenyt, a fe jlett tőkiésországökban már nem biztos, hogy megfelel a követelményeknek. Sőt, sűrűn orazágoniként mások a versenyképesség feltételei — amit például napról napra tapasztalnak a legkisebb apróságban is az élelmiszeripari termékek exportálói, mert ugyanazt a málnadzsemet egyik országba dekás, a másikba librás egységekben beül szállítani, s ezen belül is van, ahol csak húsz- dakás, másutt a negyedkdlós stb. kell — s éppen ezért nem eiéS „úgy általában” egyenA következő hetekben, hónapokban számos előadással, filmvetítéssel, -kiállítással, nem utolsósorban pedig hangversennyel idézi a világ — Libanontól Havannáig — Bartók Béla emlékét. A bejrúti ünnepségeken magyar delegáció is részt vesz. Ankarában ,a Szépművészeti Galériában ugyancsak nagyPEST MEGYÉBEN és ezen belül a ráckevei járásban, jó hagyományai vannak a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének. Most — miután a községi tanácsok megtárgyal-,ták helyi alkotmányukat; a tanács és szervei működési szabályzatát — a községi népfrontelnökségek a további együttműködést tűzték napirendre. Hasznosak ezek a megbeszélések. A közös munka egyik eddigi eredménye például: a többi tömeg- és társadalmi szervvel együttdolgozva az elmúlt három esztendő alatt a járás lakosságát több mint 21 millió forint értékű társadalmi munkára tudtuk mozgósítani. Az eredmény szép, de tovább kell lépnünk. Főleg most, amikor az új tanácstörvény új feladatokat tűz ki és új gyakorlatot igényel. Hiszen az új- tanácstörvény alapján „a Hazafias Népfront a tanácsok politikai bázisa”. S ez egyben azt is kifejezi: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lételeme, hogy a lakosság és hatalomgyakorló, valamint mozgalmi, érdekvédelmi szerved a helyi célok érdekében is szervezetten és szorosan együtt munkálkodjanak. A SZIGETSZÖNTMIKLÓ- SIAK SZIGETSZENTMIKLÖ- SÉRT elnevezésű mozgalom jó példa erre a közös munkára. Keretében minden lakos négy óra társadalmi munkát ajánlott fel községe gazdagítására, szépítésére. Természetesen nemcsak a lakosság, hanem a vele kapcsolatban álló üzemek is kiveszik a részüket ebből a mozgalomból. A község 200 személyes óvodája a tanács és a Csepel Autógyár közös beruházása. A Pestvidéki Gépgyár garzonlakásokat épít nőtlen dolgozóinak. A Taksony és környéke ÁFÉSZ áruházat nyit. A községi pártház építéséhez az 1. számú Szolgáltató Vállalat dolgozói társadalmi munkával járultak hozzá. súlyra törekedni a külkereskedelemben. Ésszerű átrendeződés Szilárd alapokon nyugvó, tehát tartós egyensúly csakis akkor jöhet létre a külkereskedelmi tevékenységben, ha az ún. elszámolási viszonylatok — rubel és dollár — országcso- portjaival folytatott kereskedelem kiviteli és behozatali része több éven át kiegyenlítődik, s ha ennek érdekében mind a termékösszetételben, mind a piacok összetételében ésszerű átrendeződés megy végbe. E folyamatot a gazdasági reform bevezetése megindította, s a reform kibontakozása állandóan napirenden tartja. Sínen vagyunk tehát, s most már csak a tempón kell gyorsítani? A gazdaság lényeges eseményei nem hónapok, hanem évek alatt mennek végbe. Türelmetlenkedni legalább olyan rossz, mint tétlenkedni. Mészáros Ottó (Következik: Sz'gorú sorrend) hek meg a Bartók-évforduló- ról. November folyamán három héten át a Német Szövetségi Köztársaságban az augsburgi városi színház előcsarnokában láthatja a német közönség a Bartők-ddk urnán- tációs kiállítást. November 29 és december 4 között Havannában lesz Bar- tók-hét, s ennek során ugyancsak több hangversenyt és kiállítást rendeznék. Dunaharaszllban — az országgyűlési képviselő és a megyei tanácstag társaságában — a községi pártbizottság titkára, a tanácselnök és a népfrontelnök meglátogatta a tsz-t és a helyi vállalatokat. A megbeszélések során a sütőipari vállalat igazgatója javasolta, hogy az óvoda építésére létesítsenek közös alapot. A javaslatot támogatja a hajógyár, az Autóker, az Ezüstlcalász Tsz; s nemcsak pénzt adnak, hanem fuvart és sódert is biztosítalak. A szigetújfalvi művelődési ház építését a helyi Béke Tsz segíti pénzzel és társadalmi munkával. Az áporkai tsz évi 30 ezer forintot ad a művelődési ház fenntartásához. Döm- södön a tsz-ek, az ÁFÉSZ és a Kiskunsági Állami Gazdaság a lakossággal együtt vállalta, hogy 1973-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára szobrot állíttat a költőnek. S egyben azt is vállalták, hogy — letudva egy régi gondot — közösen készítik-készíttetik el az új piacteret. AZ ÖSSZEFOGÁS azonban nem korlátozódik az építésre. Az 1970—71. évi téli politikai oktatási évadban a TIT, a népfront és más tömegszervezeitek több mint ezer előadását a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, htsz-ek, ktsz-ek 44 ezer forinttal támogatták. Ebből került ki az előadói tiszteletdíjak és a szemléltető eszközök egy része. A járási pártbizottság 1969. októberi határozata alapján területünkön művelődési tájközpontok alakultak. Ráckeve a képzőművészet, a műemlékvédelem és a barokk zene központja. A járási kórust a Ráckevei-Duna Intéző Bizottsága évi 10 ezer forinttal támogatja. Dunavarsányban működik az ifjú zenebarátok köre. Tököl a nemzetiségi hagyományok feltárásának és ápolásának központja, 40 tagú nemzetiségi együttesét a Délszláv Szövetség támogatja. gukénak. E száműzöttek között volt hazánk fia, Ligeti Károly is, több száz társával. A megyei pártbizottság első . titkára ismertette Ligeti Károly tevékenységét, aki az oroszországi magyar hadifoglyok politikai mozgalmának egyik kiváló vezetőjeként,'maga köré gyűjtve honfitársait, a szovjetekkel együtt harcolt a fehérgárdisták, az intervenciósok ellen, s amikor Kol- csakék kezére került, sem vallatással, sem a hosszadalmas, embertelen kínzásokkal nem tudták rávenni a proletárforradalom elárulására, Az elszenvedett kínzásoktól súDömsödön Petőfi irodalmi társaság alakult, működéséhez a járás Petőfi nevét viselő tsz-ei 20 ezer forinttal járultak hozzá. A Bartók- és Beetho- ven-évforduló megünneplésére, irodalmi estekre, író—olvasó találkozók rendezéséhez a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, több, mint 70 ezer forintot adtak. A DUNA-ÄG ÉS KÖRNYÉKÉNEK fejlesztése együttműködés nélkül nem lenne megoldható. Az üdülőterület csak akkor lesz valóban üdülőterület, csak akkor lesz méltó a tájhoz, ha a községek is jól ellátottak, szépek és rendezettek. A fejlesztés terveiről nemcsak a politikai, a gazdasági vezetők tanácskoztak, hanem — különböző fórumokon — majdnem 30 ezer ember is kifejtette a véleményét. A megvalósításért sokat tesznek ezek az emberek, és sokat jelent az is, hogy a Ráckevei-Duna Intéző Bizottságát az ipari és mezőgazdasági üzemek évente . 300— 350 ezer forinttal támogatják. Tető alá került 1971-ben a szigetszentmártoni KlSZ-tá- bor, más községekben csónakházak épültek; az ifjúság összesen 400 ezer óra társadalmi munkát végzett ezeken a helyeken. További adalékok az új vendéglők, járdák, utak. GONDOLOM, PÉLDÁIM eléggé meggyőzőek. Bizonyítják, hogy ' társadalmi ügyről van szó. Nem osztozkodásról, amikor azt vitatják, hogy kire mi tartozik, hanem azt nézik, hogy ki mit tud mielőbb elvégezni. A demokratikus együttműködéssel, — a tanács, a népfront, a többi társadalmi és tömegszervezet összefog egymással és a lakossággal —, olyan célok érhetők el, amelyek megvalósításáig egyébként hosszú éveket kellene várni. Dékány Sándor, a Hazafias Népfront rác- , kévéi járási titkára — Novák Béla, a Budai Járási Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Balogh László, a Váci Járási Pártbizottság és Ma- róthy Lászlója Szentendrei Járási Pártbizottság első titkára, valamint dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője — elhelyezték a szibériai rögöket tartalmazó urnát az obe- liszk., üregében. A Warsza- wianka dallamára, díszsortűz hangjai mellett egy munkásőr, egy magyar és egy szov* Az ünnepség befejező aktusaként a megyei, a járási és a városi pártbizottság, valamint az üzemek, hivatalok, termelőszövetkezetek, iskolák képviselői megkoszorúzták &z emlékművet. Valóságos vörös szegfűszőnyeg ’epte el az obeliszk talapzatát, amikor — az ötvennegyedik évforduló szimbólumaként — ötvennégy úttörő is elhelyezte a kegyelet virágait az emlékműnél. Az ünnepség az Interna- cionálé dallamával ért véget. LIBANONTÓL HAVANNÁIG Bartók Béla emléke \ A i
