Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

4 1971. NOVEMBER 6.. SZOMBAT TV Zord folyó. Befejeződött I Vjacseszláv Jakovlevics Sis- kov nagyszabású regényének négy részbőil álló tv-fümválto- zata. Bizonyára nagyon sokan nézték és izgulták végig ezt a romantikus hangvételű törté­netet, amely lényegesen több volt egyszerű kalandfilmnél; őszinte, emberi érzelmek be­mutatásával tárta fel a nézők előtt az orosz emberek világát, «az ábrázolt korszak ellentmon­dásosságát. A filmsorozat al­kotóit dicséri, ha sűrítve is, de művük hűen tükrözte a siskovi regény legjellemzőbb vonásait. Ön például hogy fejezné be? Alighanem úgy, ahogyan Kál­lai István: hamiskás mosoly- Jyal lebbenve ki íüstfelihői szárnyán a „népi passziójá­ték” folytatását követő leve­lek hullámaiból, csendes iró­niával figyelmeztetve minden műsor-tengeriikígyó törvény­szerűen bekövetkező végvo- nagiására, amit a maga részé­ről nem óhajt megvárni. A be­fejező paródiák vidám 'nekro­lóg gyanánt bizonyították: az amatőr drámaírás útjai kifür- készhetetlenek, kiterjedhetnek a világon fellelhető valameny- nyi elcsépelt fordulatra. Kál­lai okos önmérséklete nem csupán Gór Nagy Máriát és Kern Andrást mentette meg a hosszú időre szóló „jutkaság” és „péterség” kétes népszerű­ségétől, hanem akaratlanul fi­gyelmeztetést adott a televízió valamennyi létező és leendő sorozatának írói-szerkesztőd- közreműiködői számára: az évődésbe csomagolt jó taná­csokat szakembereknek sem tilos felhasználni. Ha léteznék ilyesmi, Kállai Istvánt a „Kellő időben” elnevezésű nívódíjjal jutalmaznám... Szülőföldem, Sárvár. Rég­óta felfedezte magának Urbán Ernőt a tv, s nem csupán házi szerzővé — házi riporterré is avatta. A Kántor család sike­rére szokás ilyenkor hivatkoz­ni; helyett ezúttal az olajozott összmunkát emeljük ki. Az író barátságos lénye, behatóan fürkésző, mégis bizalmat éb­resztő embersége megnyeri magának munkatársait, alko­tókat és riportalanyokat egy­aránt. összeszokott „együtte­se” (Szűcs László rendező, Ja- novics Sándor operatőr, Ma­jor Sándor szerkesztő) most is mindent megtesz, hogy Urbán minél szuggesztívebb képet ad­hasson a kisvárosról, mely je­lentős történelmi múlt után napjainkban ismét éledezik, s ott lakó vagy haza-hazajáró bennszülötteinek segítségével is lassan rágördül a „korszerű fejlődés” feliratú jelképes sín­párra. Sárvárott múzeumokban is jártunk, de nem a művelő­dés kényszerű áhítatával, ha­nem egy mindent láttatni tudó tárlatvezető képzelete nyomá­ban. Eső szavára elénk lépett a hajdani ősnyomdában tevé­kenykedő Sylvester János, a „szereimetes” feleségével leve­lező felvilágosult főúr Nádas- dy, s a századforduló munkás- mozgalmának harcosa — az író apja. Kevésbé romantiku­san, ám erős tárgyszeretettel szóltak a mai hivatali férfiak a jelen terveiről és egy haza­talált szobrászművész, Németh Mihály az emberek kandi ér­deklődéséről, mely előbb- utóbb a műalkotás értésébe- megbecsülésébe is átcsap. Ele­ven képet köszönhetünk hát Urbán Ernőnek, példaadót is a jövő számára — ilyen ra­gaszkodással kell híressé ten­ni a szülőföldet, hogy mások is megismerhessék. Röviden. A Naponta száz új lakás szívderítő címét viselő riportműsort — ha zsörtöiőd- hetnékünk támad — akár a bosszúságok tárlatának is ne­vezhetjük. Hiszen nem csupán a házgyárak valóban meg­nyugtató termelési üteméről fcsett szó, hanem a gyári táro­lótereken tétlenül zsúfo1'" tó épületelemekről is, m< : „objektív okokból” heve parlagon, holott sok ezien várják összeszerelésüket. A-FIGYELŐ riporteri gárda pontosan tájé­koztatott a helyzetről; ilyen közérdeklődést (némelykor közingerültséget) kiváltó téma esetében azonban több szenve­délyt és ötletet vihettek volna munkájukba, mely — az egyet­len Kovalik Károlyé kivételé­vel — a tisztes sablon szint jén mozgott. Színháztörténeti érdekessé- gű rekonstrukciót láthattunk szovjet filmen: Pogogyin híres darabja, A Kreml toronyórája filmváltozatban lényegében megtartotta Nyemirovies— Dancsenko eredeti színpadi el­képzelését, kitűnő színészek megvalósításában. Egy mai újrarendezés bizonyára még jobban visszafogná a fel-fel- törő pátoszt,* még jobban ki­emelné a rokonszenves öniró­niát, akkoriban viszont ez a játékmód .a lélektani realiz­mus megvalósulását jelentette. Ma délután a népdalked­velőknek ajánljuk a felsöszent- iváni Röpülj, páva! kör mű­sorát, majd Kollányi Ágosto­non az ajánlás sora: ezúttal magyar természetfilmeket mu­tat be. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jára emlékező műsorokat a fértődi Interfórum gálaestjé­nek első része követi; majd késő este szellemes mulatság­ban lehet. részük azoknak, akik megnézik a Madách Színház előadását felvételről. Shaw Sosem lehet tudni című vígjátéka a nem avuló nagy ír tréfacsináló kevésbé gyilkos, de groteszk helyzetei révén re­mek színészi teljesítményekre sarkalló műve. Vasárnap dél­után a Gyulai Várszínház sza­badtéri produkcióját, Morato klasszikussá lett Donna Diana című vígjátékát sugározzák. Este a XII. résszel befejeződik az első magyar monstrepro- dukció, a Rózsa Sándor; utána még a népszerű Alfonzó vilá­gába kapunk bepillantást. Lehotay-Horváih György Elárvult művelődési ház Budakeszi kulturális gondjai A csaknem tizenegyezer la­kosú Budakeszinek nincs föld­területe, s néhány frissen ki­helyezett apró üzemegységtől eltekintve nincs ipara sem. A falu gondozott portái mégis jólétről árulkodnak: a fővá­rosban keres és talál minden­ki munkalehetőséget. Sőt: Budapest közelsége más­fajta bevételi forrást is biztosit Budakeszi lakos­ságának: több ezer albér­lőt és ágyrajárót fogad be évről évre a község. Azt gondolnánk, a főváros árnyékában napról napra gya­rapodó falu napról napra igé­nyesebb is. Hazatérve a napi munkából, utazásból, a Buda­pesten látottakhoz hasonlót szeretnének kapná szülőfalu­juktól, állandó lakhelyüktől vagy ideiglenes otthonuktól az emberek. A valóság azonban más: a budakeszáek zárkózott­ságáról és közönyéről panasz­kodnak a falu kulturális éle­tének szervezői. Ezt a begom­bolkozott magatartást' példáz­za művelődési házuk, a buda­keszi járási művelődési köz­pont riasztó vergődése is. rányos helyzetű diákjai számára, „nagy nevekkel” becsalogatni a közönyösöket, de miből és hol? — teszi fel a prózai kér­dést a művelődési ház vezető­je körülpillantva birodalmán, egy korszerűtlen épületen, me­lyen társbérlőként osztozik a könyvtár, a művelődési ház és újabban a mozi is. Megoldás nemigen akad. Űj épületet, anyagi támogatásit senki nem ígér. Az elkövetke­ző nyolc esztendőben egyéb gondjai vannak a községnek. Pedig jó lenne, ha a mai lel­kes gárda támogatásra találna. És az a tizenöt gyermek, aki hetente rohan a bábfoglalko- zásokra, kamasz korában is kedvére való programot talál­na. Lőcsei1 Gabriella asaj> omaT Amolyan senki földje ez a művelődési központ. Mivel „járási”, sem a község lakói, sem vezetői nem tekintik iga- ; zán a magukénak. Nem is tá-'l mosatják sem anyagiakkal, sem társadalmi munkával. A közigazgatási rendszerünk át­formálódása óta pusztán for­mális járási cím a ház költség- vetését is átokkal sújtja. Az ebből származó defici­tet nívótlan siker rendez­vényekkel, lakodalmi heje- hujákkal kénytelenek helyrebillenteni a ház szebbet-jobbat akaró nép­művelői. Pedig a Kollár Imre vezeté­se alatt álló művelődési ház tervei, kezdeményezései, sőt megvalósított programja is a modem szocialista népművelés iskolapéldáiul szolgálhatná­nak, ha éppen felfigyelne va­laki mindarra, ami Budake- keszin történik. Orvost, esztergályost, tudo­mányos kutatót gyűjt egy cso­portba a sakk-kedvelők klubja. Kodály és Bartók dalait dra­matizálják a bábkör kisiskolá­sai. A Balázs Béla filmstúdió alkotásaival és alkotóival is­merkednek a tizenévesek. Munkácsy-díjas festőművésztől leshetik el a grafika elemi sza­bályait a képzőművészet hí­vei. ötletesség tekintetében a megvalÓ6Ítottakk«al egyenran­gúak a csupán elképzelésként élő, kicsinyes anyagi és szemé­lyi problémákon megbukó programok is. Jó lenne létrehozni egy filmklubot, egy irodalmi kört, egyetemi előkészítő­vel egyenrangú tanfolya­mot szervezni a falu hát­A Szabad szombat króniká­sa ezen a héten mindenekelőtt a Fővárosi Állat- és Növény­kert érdekességeire hívja fel az olvasók figyelmét. Ál lat kert A pálmaház érdekessége no­vemberben: az orchidea vi­rágzása. Ettől függetlenül ér­demes megnézni a halvány­lila Catleyákat, a hófehér Phalenopisszokat és a Croto- nokat A tenrárium érdekes­sége a fiatal, fán lakó kutya­fejű boa, amelyik ugyan még nem nagy, de máris jó ét­vággyal fogyasztja a fehér pat­kányokat. Az emlősosztály új állatai között találhatjuk a három gnut, a jávorantilopo­kat és a gepárdpárt, Trisz­tánt és Izoldát. Az akvárium­ban a világkiállításról meg­maradt 30 féle édesvízi hal éldegél, s emellett érdemes lesz megnézni a kősüllőket, a vésett ajkú paducokat, vala­mint a rózsás mámákat is. Kirán dúl ások A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat disznótoros programjai között ezen a hé­ten is találtunk Pest megyei utat. Hetedikén azok, akiknek kis kocsijuk van, részt vehet­nek egy börzsönyi úton, amelynek keretében megláto­gathatják Kisinócot, Kóspal- lagot, Márianosztrát és Ze- begényt. Egy másik börzsönyi út szintén Kisinócna, Zebegény- be és Nagymarosra vezet A disznótoros ebéd színhelye a nagymarosi Mátyás király ét­teremben lesz. Egy Főt—Dunakeszi—Vác— Nógrád kiránduláson, szintén A HÓNAP ÚJ FILMJEI A szovjet film hetének ki­emelkedő alkotásai mellett újabb nyolc játékfilmet tűz­nek novemberi műsorukra a filmszínházak. A bemutatásra váró alkotások között két ma­gyar újdonság is szerepel, mindkettő elsőfilmes rendező munkája. A fiatalok mai éle­tét idézi színes filmjében, a „Madárkák"-ban Böszörményi Géza. Az utóbbi idők egyik legköltöibb alkotása Huszárik Zoltán „Színdbád”-ja, Krúdy Gyula novelláiból a fiatal ren­dező írta, a színes felvételeket Sára Sándor készítette. Szovjet—grúz alkotás a „Nagymamák és unokák’’, fi. Mcsedlidze filmje a Nagy Hon­védő Háború idején játszódik egy grúz falucskában. Holland hadifogolytábor a színhelye a jugoszláv—olasz koproduk­cióban készült „Vesztesek és győztesek” című ■ filmnek. A felszabadulást követő napok­ban kezdődik a cselekménye a lengyel Waldemar Podgorski rendezésében készült „Nulla délkör”-nek. Az olasz filmgyártást a „Szenzációvadászok” című színes alkotás képviseld a no­vemberi programban, Mar­cello Fóndato rendezésében, Jean Sorellel a főszerepben. A Pesiti Színház műsorán is nagy sikerrel szereplő Neil Simon vígjátékot ezúttal amerikai fil­A Berettyó melletti Szent- péterszegen élő 14 éves Pásztor Irma személyében ismét magyar kislány nyerte az indiai Shankar és Weekly gyermekrajz-kiállítás első díját, az elnöki aranyérmet. Képün­kön: Pásztor Irma (balra) iskolatársai és tanárnője körében. Májusban eljönnek a báránytáncért Siker Indiában Dr. Kurt Petermann Ceglédbercelen A Művelődésügyi Miniszté­rium meghívására, a Magyar- országi Németek Demokrati­kus Szövetsége- vendégeként hazánkban tartózkodik dr. Kurt Petermann, az NDK táncarchivumának igazgatója, az UNESCO tánctanácsának tagja, aki sorban megláto­gatja a magyarországi német­lakta falvakat. Pest megyében, Ceglédbercelen fogadták a na­pokban dr. Kurt Petermannt és a szakmaközi bizottság ren­dezésében; dr. Karsai János­áé vezetésével, a helyi népi- tánc-csoport tartott számára bemutatót, majd a község la­kosai elevenítették fel a ha­gyományos régi táncokat Kutyafejű boa az Allatkertben Disznótoros túra a Börzsönybe Jelentkezés az országházi sétára egyik művelődési háziban hét men láthatjuk viszont: a „Furcsa pár” kacagtató sztori­jának két főszereplője: Jack Lemmon és Walter Matthau. Egy vakáció vidám napjait idézi a „Napsugaras szemek” című színes francia film, Mi­chel Boisrond munkája. — Könyvtár a megálló­ban. Az egykori Gödöllő—: Veresegyház vasútvonal Blaha Lujza megállójában fiókkönyvtárrá alakították át a váróhelyiséget. A vá­rosi könyvtár a gödöllői ta­nács segítségével végeztette el az átalakítást, az egyetem pedig bútorokat kölcsönzött. Az olvasók egyelőre ezer kö­tet között válogathatnak az első gödöllői fiókkönyvtár­ban, amelyet ma avatnak fel. disznótoros ebéd várja az ér­deklődőket. Rétségra, a Bör­zsöny-kisvendéglőbe lehet menni. Kiállítások, tárlatveze tések A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban a rozs termesz­tésének történetéről dr. Pál Istvánná tart előadást dél­előtt 11 órakor. A Magyar Nemzett Galériában a hagyo­mányokhoz híven most is két tárlatvezetés lesz. A XIX. szá­zadi festészetünket Kisdégi- né Kirimi Irén'dr. művészet- törtténész mutatja be, Munká­csy Mihály festészetét pedig Borbély László művészettör­ténész ismerteti vasárnap dél­előtt 10 órától. Ismerkedés a fővárossal Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy az Országházba ki­rándulást szervez a TIT. A séta ideje november 21-e, va­sárnap, s azért írjuk meg ilyen korán, mert jegyeket kizárólag elővételben lehelt váltani a Központi Jegyiro­dában, Budapesten (VI., Le­nin krt 96.). Tánc, szórakozás A Csepel Autógyár Művelő­dési Központjában vasárnap 9 órától diavetítéses mesedél- előttöt rendeznek. Vasárnap fejeződnek be Vácott a városi sportversenyek (asztalitenisz, sakk stb.), amelyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendeztek. Ezeken kívül majd mind- I végi táncos, zenés estét ren­deznek szombaton, illetve. va­sárnap. Előzeteskénft még felhívjuk olvasóink figyelmét a jövő hé­ten Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában megren­dezendő irodalmi estre, amelynek vendége Nagy Lász­ló Kossuth-díjas költő lesz. A műsorban közreműködik Czine Mihály, Fábián Zol­tán, Berek Kati, Sellei Zoltán és Sebő Ferenc. M. S. A vendég a ceglédberceliek- kel. folytatott beszélgetése sórán többek között elmon­dotta: intézetükben negyvenezer táncot őriznek, tartanak nyilván. Jelenlegi gyűjtőútja alkal­mából ellátogat minden olyan európai országba, ahol német nemzetiségű lakosság él, hogy felkutassa és megörökítse hagyományaikat. Eddigi magyarországi ta­pasztalatairól a következőket mondotta: — Sok országban jártam eddig, de Magyarországon ta­láltam a legszebb példáit a nemzetiségi hagyományok megőrzésének. A nemzetiségi művészeti csoportokban sok magyar népművelő, pedagó­gus olyan értékes munkát végez, amelyet sajnos még az NDK-ban sem mindenütt tudtunk elérni. Ceglédberce­len is azt tapasztaltam, hogy megbecsülik és ápolják a német nemzetiségű lakos­ság hagyományait. Az itt bemutatottak közül há­rom új táncot találtam. Saj­nálom, hogy a báránytáncot, amely kimondottan cegléd- berceli, nem tudták bemu­tatni. A község vezetői azon­ban meghívtak a jövő évi májusi búcsúra. Akkor inté­zetünk filmeseivel együtt el­jövünk és színes szalagra vesszük a ceglédberceli tán­cokat, népszokásokat Illés István A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14-16 éves, általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: / KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZŐ. VAS- ES FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTA­LOS, FAPADLÓZÓ- ÉS MÜANYAGBURKO- LÓ, KOZPONTIFÜTÉSSZERELÖ, VIZ- ÉS GAZ- VEZETÉK-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, SZO­BAFESTŐ ÉS -MAZOLO, ÜVEGEZŐ, ÉPÜ­LETBURKOLÓ (H), MÜKÖKÉSZITÖ, VAS­BETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDO­GOS, TETŐFEDŐ Jelentkezés az alábbi címen: Budapest XXL, Csepel, Kiss János altb. u. 19-21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents