Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
1971. NOVEMBER 28.. VASÁRNAP "■'vMtrkm 7 „Mindentudó” * porszívó Videokazetták versenye Az ún. faltól falig szőnyegek elterjedésével meg kellett oldani azok rendszeres karbantartását is. A feladat két részből áll: egyrészt ki kell szívni a szőnyeg rostjai közül ez oda lerakódott port és piszkot. másrészt folyamatosan tisztítani kell a szőnyeg felületét. E célra készült a képen látható. angol gyártmányú szívó hatású gép nem hagy szilárd szennyeződést a szőnyeg rostjai között, ugyanakkor a tisztítószerekből képződő hab részben leköti a felvert port, részben eltünteti a szőnyeg esetleges foltjait. A sajtó híradásaiból köztudott, hogy a lemezjátszót követő szalagos, majd kazettás magnó után az utolsó nehézségeket kell már csupán leküzdeniük a szakembereknek és tömeges méretekben elterjedhet a videokazetta. Az az eszköz, amely most már nemcsak hangot, de. képet, mozgóképet és hangot is rögzít egyidejűleg. Kevés szó esik ugyanakkor a videokazetta műszaki megoldásairól, bár kétségtelen, ebben a pillanatban úgy látszik, elsődlegesen nem is műszaki, hanem szabványosítási problé-; mák vannak. A Columbia Broadcasting System, a Sany, a Philips, a Decca, a Telefunken szakemberei és vezetői még élénken emlékeznek ugyanis arra, hogy a mikrobarázdás lemezek megjelenését követő években, amíg nem alakultak ki a szabványok, a „kapkodó”, az elsőbbséget megszerezni óhajtó cégek közül nem egy nagy pénzt vesztett, mert be nem vezetett szabványt alkalmazott: a későbbi fejlődés útja más lelt. A késlekedés okát tehát a terjesztés, a forgalmazás szakemberei egyöntetűen ebben látják, mert a probléma műszakilag megoldottnak tűnik, mégha természetesen továbbfejleszthető is. „Magyar“ szabadalom Elsőként a Columbia Broadcasting System jelentkezett ún. Electronic Video Recorder rendszerével még 1968-ban. Ennek érdekességei közé tartozik egyébként, hogy feltalálója egy magyar, származású mérnök volt,. ‘Peter Goldmark. ,A rendszer lényegében a hagyományos fil.mszalag elvét használja fel, de a szalagnak a hagyományostól eltérő a szélessége, nincs perforációja és akárcsak a kazettás magnószalagok, ez is kétszeresen használható ki; vagyis két képcsík és kát -hangcstk van rajta: A hang egyébként nem az ún. fényhangos eljárással kerül a szalagra, tehát ráfényképezés- sel, hanem mágnesesen, a magnóhoz hasonló eljárással. A kazetta lejátszásának ideje 2-szer fél óra és a gyári vizsgálatok szerint kétezer lejátszás után is elfogadható képminőségre számíthatunk. Gyors működésű számítógépek Napjainkban a tudományos kutatás, oktatás, ipar, kereskedelem, közlekedés stb. területein egyre szélesebb skálán alkalmazzák az elektronikus számítógépeket. A számítógépek új generációinak kialakításánál a miniatürizálás mellett a műveleti sebességek növelése a fő cél. A vilniuszi Lenin Számítógép tízemben nemrég kezdték meg a Ruta—110 típusú, gyors működésű elektronikus számítógép gyártását. A mérnökök más tudományos kutatóintézmények munkatársaival karöltve terveket dolgoztak ki a Ruta—110-es gépekből álló' komplexumoknak automatizált termelésirányító rendszerekben való alkalmazására. Speciális készülékek segítségével az információt telefonon, távírón közvetlenül a számítógépbe továbbítják, ami jelentős mértékben csökkenti a feldolgozás idejét. Mindezek a fekete-fehér képet rögzítő kazettára vonatkoznak. A színes változatnak két lényeges tulajdonságát emelik ki: a szalag kihasználása csupán egyszeres, tehát a játékidő a felére csökken; és ami még lényegesebb, hogy kizárólag az amerikai színes tv technikájára alkalmazták, ami különbözik az Európában honos mindkét megoldástól. litban a házi-tv felé A nagy rivális a japán Sony és az európai Philips cégek kötos megoldása, az ún. Video . Tape Recorder. Ez az eljárás sokkal közelebb áll a magnószalaghoz, mint az előzőek. Tulajdonképpen nem egyéb ez, mint a „hagyományos’* tv- képmagnó hordozható változata. Ebből következik egyébként óriási' előnye is versenytársával szemben: a szalag törölhető, elvileg tehát korlátlanul újból és "újból felhasználható. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a kézi filmfelvevő kamerához hasonló hordozható felvevőberendezést és lejátszó szerkezetet készítsenek, így mindenki rögzítheti saját „produkcióját” is családjáról, külföldi útjáról egyaránt, de a berendezés csatlakoztatható a tv-'készülékhez is. és így annak bármelyik műsora rögzíthető. A- rendszer alkalmas fekete-fehér és színes műsor felvételére egyaránt. A hangcsík kétcsatornás, ezért térhatású hangfelvételek is készíthetők. E kát eltérő megoldás mellett még legalább két másik találmányt érdemes megemlítenünk. Az egyik a nyugatnémet—angol közös vállalkozásban készített video-lemez- szisztéma. A lejátszás teljesen hasonló a hanglemezéhez, a műanyag korongról letapogató fejjel játsszák vissza a képet és a hangot egyaránt. A megoldás előnye, hogy olyan olcsó anyagból készülhet a lemez, mint a közönséges papír. Kétségtelen hátránya . viszont, hogy jelenleg mindössze 12 percnyi műsor rögzítésére alkalmas. A Selectovision a kész filmszalagot másolja át egy műanyag szalagra; a másolás azonban lézersugárral történik, a tárolás pedig hologramok formájában. Ebben rejlik vonzerejének forrása is: a hologram háromdimenziós képet ad. A rendszerben azonban egyelőre probléma még a líang visszajátszása. Ez röviden a műszaki helyzet. Végül is melyik rendszert, esetleg ezeknek milyen „összeházasított” változatát fogadják el a szakemberek, azt most még nehéz megjósolni. Egy értékes izotóp születése A szén—11 glukóz iránt világszerte igen nagy a kereslet, széles körben alkalmazzák a biológiai és orvosi kutatásoknál; ez a legfontosabb a kereskedelemben kapható mintegy 150 izotóp közül. Egy amerikai radiokémiái központban új eljárással nagy mennyiségben állítják elő ezt a keresett izotópot, s 80 országba exportálnak belőle. Uvegbura alatt egy pohár vízbe állítva egy trópusi növény — a Canna indica — nagy glukóztartalmú levelét helyezik cl. Ezután a burát levegő és szén—14-gyel jelölt széndioxid-keverékkel töltik meg, majd erős fényhatásnak teszik ki a növényi részt. A megvilágítás következtében fotoszintézis zajlik le, amelynek eredményeképpen szén—14 glukóz keletkezik, s ez a levélből kivonható. A iVlarson túi nincs tovább? A meteorkövek olyan egyedi kozmikus testek, amelyek a naprendszer távoli térségeiből származnak. Lényeges változáson nem mentek keresztül keletkezésük óta, hiszen már négy és fél milliárd évesek, összetételükben számos olyan kozmikus esemény nyomát őrzik, amely ez alatt az idő alatt ment végbe a naprendszerben. A meteorkő az egyetlen olyan természetes objektum, amelyen közvetlenül le lehet mérni, hogy időben és távolságban hogyan változott pl. a kozmikus sugárzás inlen- zivitása, Kozm'kus szonda Mialatt ugyanis a meceorkö- vek nyújtott ellipszispályán haladnak a Nap körül, magukba .gyűjtik a különböző radioaktív izotópokat, amelyek a kozmikus sugárzás gyors részecskéi és a meteoritek anyagai közötti nukleáris kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. A radioizotópok aktivitása egyrészt a különböző nukleáris reakciókban való képződés valószínűségétől, másrészt pedig attól függ, hogy az adott izotóp íelgyülemlési ideje alatt milyen intenzív a kozmikus sugárzás. Minden Földre hulló meteorit egy-egy sajátos kozmikus szonda, amely értékes tudományos adatokkal szolgál. Ma már számos adatunk van arról, hogy a napfolttevékenység 19. és 20. ciklusában a Földre hullott kő- és vasmeteori tokban különböző radioizotópok Vannak. A tudósok ebből próbáltak adatokat szerezni az ez idő alatti kozmikus sugárzás intenzivitásá- nak változásaira. A nukleáris folyamat modellje Éveken át kísérletezlek a különböző obszervatóriumokban, hogy utánozzák'a meteorokban végbemenő nukleáris reakciót. E célból a meteori- toknak megfelelő vegyi összetételű anyagot 109 millió — 20 millárd elektronvolt nagyságrendnek megfelelő energiájú protonok sugárzásának tették ki. Rájöttek, hogy a különböző izotópok hasadása a bombázó részecskék energiájától függ. Végső soron sikerült előállítani a különböző méretű és összetételű meteoritokban végbemenő nukleáris folyamatok modelljét, és megszámlálni a nukleáris aktív részecskék vertikális elosztódását. Ebből egy sor meglepő és érdekes következtetés származott. Minden azonos vegyi összetételű meteorkőben. amely a 19. és 20. ciklus (1959—1970) idején hullott le, felfedezték a nátrium— 22 radioizotóp aktivitási állandóságát. Ez pedig arra vall, hogy a Mars és a Jupiter pályája közötti térségben a Galaktika . felől érkező kozmikus sugarak áramlata a napfolttevékenység egész ciklusa alatt állandó. Hogyan lehet ez? Hiszen a földi atmoszféra határánál ez idő alatt a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitása legalább kétszer változott! A változás pontosan függött a napkitörés intenzivitásától. Mágneses meiők, napszél A megfigyelt különbözőségnek elvi jelentősége ven. Világos, hogy a naprendszer e térségében a mágneses mezők és a napszél terjedése nem felel meg a kialakult elképzeléseknek. Ez nemcsak felismerés szempontjából érdekes, hanem gyakorlatilag is fontos az űrhajózás feltételeinek kiszámításánál. Mi történik a bolygóközi térségben? A legkézenfekvőbb magyarázat a következő: a szuperszonikus sebességű és a Nap atmoszférájából . szakadatlanul áramló napszél a Föld pályáján tűi, arra az elliptikus pályára tár rá, amelyen a bolygók és az aszteroidák haladnak. A plazmával együtt a Nap légköréből kisodródik a mágneses mező is, és az intenzív kitörések éveiben — a Nap kozmikus sugarai. A bolygóközi közeg mai -modellje feltételezi az időben és térben dinamikusan változó mágneses felhőket, vagyis a mágneses mezők különneműségét. A kozmikus sugárzás változása A nyugodt Nap eveiben a galaktikus kozmikus sugarak akadálytalanul behatolnak a Naphoz közel fekvő térségekbe. Amikor ~az aktivitás növekszik, bekövetkeznek a nap- kitörések — igen intenzív száláramlat áll be, intenzívebbé válik a kozmikus sugárzás, és fokozódik a mágneses mezők intenzivitása, amelyek óriási sebességgel haladnak a Naptól ellenkező irányba, és a közeli térségekből kiszorítják a galaktikus gázokat és kozmikus sugarakat. Ennek következtében csökken a galaktikus kozmikus sugárzás intenzivitása a Föld 'atmoszférájának határánál a maximális naptevékenység éveiben. Ez a jelenség kapta a galaktikus kozmikus sugárzás 11 éves modulálása elnevezést. Az.eddigi tények igazolták ezt, de ú részletekben meg sók minden? néni világos. Mindmáig ismeretlen például a modulálás mérete. Az 1959—1970-ben lehullott 10 meteorkő izotóptartalmának ismeretében arra a következtetésre jutottak a kutatok, hogy a határ, ahoj all éves moduláció gyakorlatilag rnár nem észlelhető 300 millió kilométernyi távolságra van a Naptól. Vajon miért? Kiderült, hogy ez a határ egybeesik az aszte-roidöve- zet kezdetével, amelyben a mikroaszteroidák összeütközése eredményeként, párolgás útján turbulens gázok keletkeznek. A gázokat a napszél ionizálja, amelyekből mágneses mező keletkezik. Ez tehát' a láthatatlan korlát, akadály, amely miatt a napplazma, a mágneses mező és a kozmikus sugár nem terjedhet túl a Mars pályáján. Naperőmű az Ar arát on A Moszkvai Energetikai Intézet heliotechnikai laboratóriumában elkészült egy erőmű terve, amelynek fűtőanyagát a napsugarak szolgáltatják. Az erőművet Örmény- országban, az Ararát-völgyé- ben, az Ajgerlics-tó közelében építik meg. . . * s ijiiír. Egy 35 niéjet injigas toráitfy tetejére széreíiK Jet*á gőzkfe' zánt, amely függőleges tengely körül forog, a Nap látható mozgását követve. A tornyot 23 koncentrikus körben vasútvonal övezi. A síneken a Nap látható mozgásával azonos sebességgel, lassan haladnak a szerelvények, umelyek- nek kocsijaira szerelték az 1300 visszaverő ' tükröt. A visszaverő felületeket úgy helyezték el, hogy rgluk állandóan a kazán felületére essen a napfény. Az Araráton épülő naperőmű a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz: évi tervezett kapacitása 2,2 millió kilowatt-óra. Ezenkívül a turbogenerátorban előállított gőz egy abszorbeiós hűtőberendezést működtet, amely óránként 20 tonna jeget állít elő. Anyagmozgatás - golyókon A (rumihevederes szállítószalagok és a költséges görgősorok előnyeit egyesíti a képen látható egyszerű és olcsó „fcál- Iítópáiya”, melyen kevés erővel is továbbítani lehet súlyos ládákat, csomagokat és sokféle alaktartó áruféleséget. A konstrukció rendkívül egyszerű: „fészkében” könnyen elforduló acélgolyókat helyeznek el a lémből való alaplemezben. \
