Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

fE51 HEGfKI ^Mtrlap 1971. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Negyvenkilenc mű az amatőrfílm- fesztíválon Székesfehérvárott a 19. or­szágos amatőrfilm-fesztiválon szombaton befejeződött a versenyfilmek vetítése. Ezen a napon újabb 23 alkotást mutattak be. A két nap alatt összesen 49 filmet vetítettek. A versenyfilmek vetítése után az Építők Művelődési Házában Film és társadaíovi címmel B. Nagy László kri­tikus tartott előadást. Este a Petőfi Filmszínházban kül­földi, amatőrfilmekkel ismer­kedett a közönség. Tornaterem Tápiógyörgyén Tornatermet, úttörőszobát, zenetermet és orvosi rendelőt magában foglaló emeletes épületrésszel bővül az általá­nos iskola Tápiógyörgyén. Ez­zel már a nagykátai járás má­sodik általános iskolája jut jól felszerelt tornateremhez. Az új zeneteremben az abonyi zeneiskola kihelyezett tago­zata működik majd. A több mint egymillió forintos költ­séggel emelt épületrészt a közeljövőben adják át. EGY PANASZOS LEVÉL NYOMÁBAN Ki őrizze a közöst? Maglódi vélemények az eltűnt kukoricáról Szabó Jánosáé maglódi olvasónk panaszos levelet írt szerkesztőségünkbe. Megírta, hogy 43 éves tsz rokkant nyugdíjas, és az őszön részes kukoricatörést vállalt csa­ládjával a Micsurin Termelőszövetkezetben. Megbánta, rosszul járt. Egyrészt: rossz területet kapott, a tsz késve szállíttatta be a határból a letört kukoricát, mert „egy kicsit hangosabban beszéltem a vezetőséggel”. Más­részt: „...a csőszök által kinn őrzött kukoricát, illetve annak egy részét ellopták”. Szabóné nyolc mázsát kö­vetel most munikadíj fejében a tsz-től, és kérdezi, jo- gos-e a követelése? „A tsz-től azt a választ kaptam, hogy az övékét is ellopták, nem tehetnek semmit... Mindenekelőtt meghökken­tő, hogy e néhány sorban két­szer is szerepel az „ellopták”, „övékét is ellopták” kitétel. Hát hogyan, a maglódi határ­ban az idén csak úgy „ellop­ták”, ellophatták a kukori­cát!? Az egyén és a közös, Szabóné és a tsz tulajdonát nem őrizte senki vagy, ha őrizte, így őrizte? — A termelőszövetkezeté — mondja dr. Illanicz György, a Monori Járási Hivatal élel­miszer-gazdálkodási és -ke­reskedelmi osztályának igaz­gatási csoportvezetője. A járásbírósághoz A szövetkezet mégis eluta­sította Szabóné követelését. Mivel indokolja Tóth Imre tsz-elnök a döntést? Sok min­ÜNNEP BLDAJENON A századik Kaialin-nap % A dédunoka a Bújj, bújj, zöld ágat énekli. Eolo: Gárdos Már a gyermekei sem gye- ' rekefc: hat közül három él, kettejük tsz-nyugdíjas. Egyik lánya, Kelényi János- né, 71 éves. Ma ő látja el édesanyját. Mert néhány év­vel ezelőtt Katalin néni még saját házában élt, rn^ga tar­totta és látta el magát, se­gítséget nem fogadott el; csu­pán három éve szorul segít­ségre és szociális segélyre. Katalin néni, özvegy We­ber Jánosné november 25-én ünnepelte a századik szüle­tés- és névnapját. A Budaje- ■női Községi Tanácson össze­gyűlt ismerősök, családtagok, községi vezetők így beszél­nek róla. — Reggel azon törte a fe­jét, melyik ruháját vegye fel. Én nagyjából meg tudom mondani, hány éves ez a bár- sonypruszlikos , fekete ün- neplőruhá'ja, mert a nagy­anyám varrta, s ő tizennégy­ben halt meg. Megvan'ez a ruha is hatvanéves. De nem azért vette fel, mert nincs újabb, hanem mert ragaszko­dik a régi viselethez. Unokája szól közbe. — Nyáron fekete kendőt vettem neki; nem kellett — azt mondja: sötétet csak ün­nepen visel, öreges S'zín. — Igaza van. Rég elmúlt kilencven éves, amikor még maga gondozta az állatokat, csirkéket, disznót nevelt, kertet művelt, főzött magá­nak. — Amikor szőlőnk volt, ha o nagymama is beállt dolgoz­ni, nem kaptunk napszámost. Azt mondták, nem győzik az iramot. Ma is csak azon bán­kódik, hogy már nem tud dolgozni. Katalin néni sosem volt be­teg, még a fejfájást, álmatlan­ságot is csak hírből ismeri, soha injekciót sem kapott, gyógyszert nem szedett. Ami­kor lánya néhány éve meg­özvegyült és magához vette, orvost hívott hozzá: nézze meg, nincs-e szüksége gyógy­kezelésre. Katalin néni felsó­hajtott: ' ­— No, ekkora vizsgálatot sem éltem még át! A vitamint, amit a doktor felírt, nem vette be: „Ha ki­lencven évnél tovább nem szedtem gyógyszert, ezután sem szedek!” n Mindenre emlékszik, a leg­régibb eseményekre is, a fa­lubeliek azt mondják, sosem téved időpontokban, törté­netekben — nyaranta ma is hajnalban kel, vagyis minden oka megvan rá, hogy öre­gesnek találja a fekete színt. A krumplit különben nem szereti, inkább húst eszik, néhány éve egy-egy pohár bort is ivott ebéd után — és 93 évesen még a lányának is segített a tsz-ben kapálni. Dédunokája Nyugat-Né- metországban született, de hogy most ismét hazalátogat­tak, a négyéves Johanna a Bújj, bújj, zöldággal köszön­tötte a dédnagymamát. Ma­gyar mesekönyv nélkül nem hajlandó elaludni — mondja az édesanyja. Katalin néni élő ellenpél­dája annak a hiedelemnek, hogy a hosszú élet titka a sok aludttejeves. Az ő hosszú éle­tének és egészségének titka a szorgalom, a munka, önálló­sága megőrzése. P. G. dennel. Vitatott mindenek­előtt, hogy ki lopta el a letört kukoricát. Tisztázatlan a le­vélíró egyik hozzátartozójának a szerepe. Vitatott, hogy mennyit loptak el. Vitatott, hogy kinek a hibájából hevert egy hétig* a határban a letört kukorica. Aztán: nem Szabóné az egyetlen, aki .ilyen követe­léssel lép fel a tsz-szel szem­ben. Egy másik indok: jelen­tős kárt okoztak a közösnek az idén a tolvajok, most már vigyáznak minden csőre. Már megint ez a „kukorica­lopás”! De még egy pillanat... Jogos volt-e a tsz elutasítása? Az 1967. évi III. számú tör­vény kimondja, hogy terme­lőszövetkezettel szembeni minden vagyoni követelés el­bírálása első fokon a tsz ve­zetőségi bizottságára tartozik. Ha ez elutasítja a követelést, a panaszos a járásbírósághoz fordulhat igazáért... — Semmilyen papírt nem kaptam — mondja olvasónk, Szabó Jánosné —, szóban uta­sítottak el. Ettől függetlenül a monori járásbírósághoz for­dultam igazságért. Ezerötszáz forintért? Messze földön, a Micsurin termesztett, az idén a legna­gyobb területen, pontosan 700 holdon, kukoricát. A terület a fővárosi, az ecseri, a gyömrői és a péceli határig nyúlt. Ke­resztül vágott rajta a többi között a 31 -es főút, a Vasút. — Két mezőőrünk egészen egyszerűen képtelen volt az illetéktelen kezektől megőriz­ni a kukoricát — mondja az elnök. — Nagyon elszaporod­tak a tolvaj lások, több tízezer forint a kárunk ... — Olyan eset is előfordult — mondja a főmezőgazdász, Farkas Sándor —, hogy a kó­bor személyek szembeszálltak a fegyveres mezőőrrel. Megtá­madták. — Világos nappal is beme­részkedtek a földre. Több ese­tet jelentettünk a rendőrség­nek. Kiszálltak a gyanúsított lakására, de addigra nyoma veszett a lopott kukoricának... Tíz nyugdíjast is alkalmaztunk ellenőrnek, de ők csali nappal­ra vállalták a munkát... Felmerül a kérdés: miért nem állított be a szövetkezet több fegyveres mezőőrt? — Ez nem megy egyik nap­ról a másikra. Ahhoz, hogy valaki mezőőr legyen s fegy­vert viselhessen, különböző szigorú feltételelmek kell .meg­feleljen, kiképzésen kell részt vegyen. A másik ok: ezeröt­száz forintos fizetésért senki sem töri nagyon magát. Már­pedig mint alkalmazottnak ennyit fizethetünk, nem töb­bet ... Csak egy csőtörő Az eddigiek alapján ezek a válaszok nem elfogadhatóak. A termés őrzésére már akkor kellett volna gondolni, amikor hétszáz holdat vetettek be ku­koricával. Hiszen az ideinél — igaz — kisebb mérvű tolvajlá- sok tavaly is előfordultak ... — Nem született volna meg Szabóné panaszos levele, sem­mi gondunk nem lett volna a betakarítással, a termés meg­őrzésével, ha eredeti elképze­léseinket következetesen meg tudjuk valósítani. Nagyon jól tudjuk, hogy hétszáz hold ku­koricát csak nagyüzemi mód­szerrel lehet megtermelni, s ami jelen esetben fontosabb: betakarítani. Egészen a beta­karításig nem is volt semmi különösebb gond. Ügy tervez­tük, hogy gépekkel törünk, ta­karítunk be. Meg is rendel­tünk időben az AGROKER-től öt csőtörőt és egy adaptert. Ebből mindössze egy csőtörő érkezett-meg... Egyik napról a másikra munkáskézről kel­lett gondoskodnunk, és szál­lítóeszközről a letört kukorica beszállításához. Mindössze 40 —50 helyi, maglódi jelentkező akadt. Szerencsére Borsodból, Hevesből sikerült vagy hat­van szabadságon levő bá­nyászt szerződtetni. Ahhoz, hogy az általuk naponta letört kukoricát már estére beszál­líthassuk a majorba, 30—40 traktor, illetve pótkocsi kel­lett volna. A tsz-nek ezzel szemben van 12. Két idegen Zetort ds felfogadtunk. Nem győzték. Pedig volt olyan nap, hogy 13 vagon kukoricát is behordtak. A vendégmunká­sok megtették, hogy éjszaka is kinéztek a határba, őrizték a kupacokban levő kukoricát, segítettek a mezőőröknek. Szá­ll óné családja is megtehette volna ezt. A maga és a közös érdekében ... S ezzel ismét visszatértünk olvasónk ügyéhez. Az ő pana­száról majd dönt a bíróság. Ami azonban a tsz kárát, pa­naszát illeti — az idei év jó néhány tanulságot szolgáltat­hat a jövőre. Deregán Gábor Tormát toptak, zellerrel csaltak Súlyveszteség elődé Fiktív áru jó pénzért Zöldségkereskedők a bíróság előtt A bűnügy három szereplőjé­nek közös vonása, hogy szak­emberei a zöldségkereskede­lemnek, s kisebbenagyobb bűntettekért már mindannyian feleltek különböző bíróságok előtt. Bánki Kálmánt, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat ceglédi gyáregységének áruátvevőjét korábban csalásért 7 hónapi, felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélték. A hátrányos jogi következményektől azonban a próbaidő lejártával mentesült, csakúgy, mint főnöke, Dénes László, a ceglédi gyáregység áruforgalmi osztályvezetője, akire legutóbb — a többi kö­zött — devizagazdálkodást sér­tő bűntett miatt szabtak ki pénzbírságot. A harmadik társnak, Valkai Ambrusnak» mozgalmasabb a múltja: sik­kasztásért, bűnsegédként elkö­vetett vesztegetésért hat hóna­pot töltött büntetésvégrehaj­tási munkahelyen, gondatlan veszélyeztetésért pedig javító­nevelő munkára ítélték. Valkai ezután a tormatiszütó telep vezetője lett a csemői Új Élet Tsz-nél, ahol régi életét foly­tatta. Ötven alkalmazott Bánki, Dénes és Valkai jól ismerték egymást. S főként is­merték annak módját, hogy törvénytelen eszközökkel - ho­gyan kereshetik meg fizetésük többszörösét. Pedig nemigen lehetett panaszuk jövedelmük­re, amit mellesleg a csemői tsz-szel kötött szerződéssel is növeltek. Zöldségtermesztésre hárman béreltek előbb 28, majd 35 katasztrális hold föl­det, amelyen 30—50 alkalma­zottat is - foglalkoztattak. A szövetkezet 40 százalékos rész­művelésre adta ki a területet. De mindez kevés volt. A sikkasztásra elsőként Valkai használta fel az alkalmat. Az általa vezetett telepen — a gyári feldolgozás előtt — tor­matisztítást végeztek, s e fo­lyamat során számolni kellett a torma bizonyos súlyvesztesé­gével. Hogy pontosan mennyi­vel, azzal kevéssé törődtek a ceglédi gyáregységben, s a laza ellenőrzésnek tudható be, hogy olykor a telepre szállított tor­mamennyiség 50—70 százalé­kos súlyveszteségét is elismer­ték, igazolták. Miután ez a ha­nyagság megfelelő feltételeket teremtett a lopáshoz, Valisai­nak csak annyi dolga akadt, hogy a telepen maradt 20 má­zsa tormát összegyűjtse és el­adja. A kelendő árut egy kecs­keméti szövetkezet üzemébe továbbította, s zsebre vágott érte 26 ezer forintot. Nincs bizonyítvány Bánki Kálmán- •> is., szívesen csatlakozott üzlettársnak, jól­lehet első közös munkájukat nem koronázta siker. A gyár áruátvevője 20 mázsa tormát szállíttatott a telepre, ahol egyébként — ünnepnap lévén .— éppen senki sem dolgozott. Terv szerint Bánki ennél a mennyiségnél jóval kevesebbet tüntetett fel a szállítólevélen, A telepre fuvarozott tormához még hozzácsaptak 10 mázsát, amit egy bedolgozótól vettek vissza, mondván: addig nem tisztíthatja a tormát, míg nincs tisztiorvosi bizonyítványa ... Ám k tormatolvajoknak pechük volt: árujuk nem kel­lett a kiszemelt konzervüzem­nek. A lopott zöldséget így kénytelenek voltak egy rokon lakásán raktározni. Dénes László nem kerülhe­tett ilyen kellemetlen helyzet­be, magasabb fokon űzte tizei­méit, mint Bánki, akinek kü­lönben egyszemélyben volt fő­nöke s ugyanakkor gazdálkodó társa a bérelt földön. Az osz­tályvezető rájött a legegysze­rűbb megoldásra: nem kell annyit bíbelődni az áruval, a zöldségen akkor is keresni le­het, ha csak papíron szere­pel ... Birtokába került a kecske­méti,, áruértékesítő iroda né­hány, hivatalos pecsétekkel el­látott szállítólevélé.' Elérésére, Bánki ezen az okmányon, va­lamint a mérlegjegyen, porta­könyvben úgy tüntette fel, mintha 6600 kiló ^zellergumót átvett volna a gyáregység ré­szére. Dénes a fiktív áruról bizonylatokat kapott, s ennek alapján a kecskeméti irodától több mint 23 ezer forintot vett fel. A „koncepciózus” főnök az összeget igazságosan meg­osztotta beosztottjával. Mát korábban is A Ceglédi Járásbíróság az ítélkezésnél a jelentős kár mellett figyelembe vette, hogy Bánki és Valkai már koráb­ban is munkaköri beosztásu­kat kihasználva követtek el visszaéléseket, Dénes László pedig az elvárható ellenőrzést a bűntettre való felbújtással cserélte fel. Üzletük „mérleg­zárása”: a bíróság Bánki Kál­mánt 2 évi, Valkai Ambrust 3 évi és Dénes Lászlót 1 év 6 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Sz. J. GYILKOSSÁG KOKAN A rendőrség felhívása Ismeretlen tettesek törtek be a november 14-re virradó éj­szaka Kákán az Üj utca 45. szám alatt özv. Pozsgai Sán- dorné 72 éves tsz-járadékos lakásába. Az egyedül élő idős asszonyt megölték, és holttes­tét az udvaron levő kútba dobták. A súlyos bűntett fel­derítésére indított nyomozás során a rendőrség megállapí­totta, hogy november 13-án 18 és 21 óra közötti időben a községben, a fenti bűncselek­mény helyszínének közelében egy 20 év körüli férfi megál­lított az utcán két fiatalkorút, és beszélgetett velük. A Pest megyei Rendőr-főkapHányság bűnügyi osztálya ezúton kéri az ismeretlen fiatalembert, hogy a nyomozás elősegítése érdekében tanúként jelentkez­zen személyesen Budapesten, a VI. kerületi Aradi utca 21— I 23. szám alatt, vagy telefonon I a 124-278/305 mellékállomáson. — — Elgázolta egy mozdony Sára Gábor 39 éves előíűtő, MÁV-dolgozó, túrái lakost, Budapesten, a Keleti pálya­udvari fűtőház bejáratánál. A szerencsétlen férfit — aki figyelmetlenül haladt át a fűtőháznál — kórházba szál­lították/a mentők, ahol azon­ban mái- nem tudtak segíte­ni rajta. — Figyelmetlenül vezette személygépkocsiját Cegléd határában Kecskés Csaba 27 éves gépészmérnök, helyi la­kos és elütötte a vele szem­ben kivilágítatlan kerékpá­ron haladó Horváth István 18 éves tsz-tag, ceglédi la­kost, aki a baleset következ­tében kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe. A "személygépkocsi vezetője el­len eljárás indult. *

Next

/
Thumbnails
Contents