Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

I 1971. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Jugoszláv mérleg A testvéri jugoszláv nép mérlegkészítése nagy nem­zeti ünnepén minket, magyarokat, szomszédaikat öröm­mel és megelégedéssel tölt el, hiszen azokat az ered­ményeket, amelyeket elértek, a sajátunkénak érezzük, a szocialista internacionalizmus szellemében. Amint hogy osztozunk gondjaikban is. A mérleg feltétlenül pozitív. November 29-én min­dig két, a jugoszláv nép, de az európai haladó és béke- erők szempontjából is igen fontos, fényes évfordulóra emlékezünk. 28 évvel ezelőtt, 1943-ban ezen a napon alakult meg a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítást Bi­zottság, az új jugoszláv ideiglenes kormány, amely el- • határozta, hogy a fasiszta megszállóktól megtisztított országban új államrenáet hoz majd létre. 26 évvel ez­előtt, 1945. november 29-én kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. A szövetségi államforma keretében a hat köztársaság és a két autonóm tartomány — amelyek közül termé­szetesen a Vajdaság életének alakulására mi, magyarok különösen figyeltünk — megkezdhette az új államrend megszervezését. S ma elmondhatjuk, hogy a soknyelvű és soknemzetiségű ország valóban rendkívül tiszteletre méltó eredményeket ért el. Jugoszlávia, amely 1,7 mil­lió embert veszített a háborúban — s mindenekelőtt a hősies, minden európai nép csodálatát kivívó partizán­harcában — jól sáfárkodott elnyert szabadságával, amelyet saját erőfeszítésein kívül a szovjet hadsereg áldozatos harcának és világra szóló győzelmének kö­szönhet. A történelmi okokból meglehetősen elmaradott or­szágban gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulást hajtottak végre. Erőteljesen fejlődött az egész népgaz­daság, emelkedett a lakosság anyagi és kulturális szín­vonala, különösen az egykori királyi kormányzat által magára hagyott és rendkívül elhanyagolt területeken. Az 1971—75. évek időszakára vonatkozó igen nagyvo­nalú fejlesztési elképzelések módozatait jelenleg vizs­gálják. Évi 7 százalékkal kívánják növelni a társadal­mi össztermék mennyiségét oly módon, hogy évi 4—5 százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége. Nö­vekedni fog az ipar részvételének aránya a nemzeti jövedelem termelésében, s az ország kevésbé fejlettebb területeinek a tervidőszakban gyorsabban Ítéli fejlőd­niük a fejlettebbeknél, elsősorban Horvátországnál és Szlovéniánál. A foglalkoztatottak számát 900 ezerrel kívánják emelni, s ezzel az ország gazdasági élete egyik legégetőbb problémájának megoldása felé tesznek nagy lépést. Jugoszlávia azonban nemcsak a szocializmus építésé­ben keres sajátosságainak megfelelő utakat-módokat, hanem a nemzetközi porondon is igyekszik kezdemé­nyező szerepet vállalni. E politikája általában egybevág a szocialista közösség országainak célkitűzéseivel, min­denekelőtt pedig az antiimperialista világerők harcá­nak szolgálatával. Az utóbbi idők eseményei, elsősor­ban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának szep­temberi belgrádi látogatása és Joszip Broz Titóval együtt aláírt közös nyilatkozat az együttműködési} ezt a jellegét még jobban aláhúzták, és újabb ösztön­zést adtak a közös cselekvéshez. Magyarország és Jugoszlávia jószomszédi viszonyát, barátságát és szocialista együttműködését is jóleső ér­zéssel nyugtázhatjuk. Ezt a tendenciát ebben az évben is több részletmegállapodás erősítette. A bennünket ösz- szekötő tényezők, mindenekelőtt a két ország azonos jellegű társadalmi rendszere, mély meggyőződésünk szerint, ezután is a barátság és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés erős támasza lesz. Nemzeti ünnepükön őszinte baráti üdvözletünket küldjük Jugoszlávia testvéri népeinek, és szívből kí­vánjuk, hogy még nagyobb sikereket érjenek el hazá­juk szocialista építésében, a szocializmus nemzetközi ügyének felvirágoztatásában. Albánia ünnepén Az Albán Népköztársa­ság nemzeti ünnepén vala­mennyi szocialista ország — így hazánk — népe is tisz­telettel emlékezik meg azokról az albán hazafiak­ról, akik hat esztendőn át hősies harcot vívtak az olasz és német fasiszták el­len. Küzdelmük nagy mér­tékben hozzájárult Albánia felszabadulásához abban a történelmi pillanatban, ami­kor a szovjet hadsereg csa­pásai nyomán, a hitleristák a Balkán-félszigetről is vé­res fejjel menekültek. Szegény, mostoha és visz- szamaradott ország volt Al­bánia. Annál meggyőzőbb a szocialista átalakulásnak, az albán nép kiváló adottsá­gainak és a szocialista or­szágok szolidaritásának és testvéri segítségének az a példája, amely nagyszerű fellendülést, pezsgő életet teremtett a szabaddá lett országban. A szocialista or­szágok, mindenekelőtt ter­mészetesen a Szovjetunió egész gyárakat, erőműveket szállított Albániába, s ezzel megteremtődtek a fejlődés biztos alapjai. Sajnos a közös fronton való előrehaladásnak ez az albán nép számára igen kedvező irányzata megvál­tozott, mert dz albán veze­tők megváltoztatták poli­tikájukat és viszonyukat a szocialista közösséghez, a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsához is. Ez az irányvonal — amelyet saj­nos az Albán Munkáspárt nemrégiben lezajlott VI. kongresszusa megerősített —, kárt okoz a szocializmus albániai ügyének és a né­pek imperialistaellenes kö­zös harcának. A szocialista közösség, így hazánk is, ma is nagy­ra becsüli az albán nép erő­feszítéseit és elismeri ered­ményeit a szocialista épí­tésben. Azokhoz a szép cél­kitűzésekhez, amelyeket az 1971—75 évekre szóló öt­éves terv megjelöl — a nemzeti jövedelem 55—60 százalékos emelése, Albá­niának a mezőgazdasági­ipari országból ipari-mező­gazdasági országgá változ­tatásának meggyorsítása —, a legjobb kívánságainkat fejezzük ki. Tesszük ezt annál is inkább, mert meg­győződésünk, hogy a szocia­lista közösség egysége, va­lamennyi szocialista ország együttműködése a legerő­sebb fegyver az antiimpe­rialista harcban. Országa­ink kapcsolatainak norma­lizálására. az együttműkö­dés helyreállítására, az al­bán néppel való barátság erősítésére törekszünk. Ebben a szellemben kí­vánunk az albán népnek nemzeti ünnepén ar-lehető legjobbakat hazája szocia­lista irányú fejlesztésében és boldogulásában. HÉT NAP TÖRTÉNETE ElkiifiüMdá^ek hsle Viharfelhők Ázsia felett — Gyorsuló SALT és német párbeszéd Folytatódik a szovjet békeoítenzíva — Mozgásban a magyar diplomácia Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának ^elnöke Budapesttel ismerkedett: séta a Várban. hes álláspontnál alighanem csaik egy rosszabb van, ez pe­dig a háború... Saját kontinensünkről jobb, békésebb hírek érkeztek. Bécsben valószínűleg gyorsít a SALT, a hírek szerint az év végéig újabb részegyezménye­ket kívánnak kötni a straté­giai leszerelési tárgyalásokon. A két német állam képviselői négy napon át, egyhuzamban tanácskoztak, s a maratoni megbeszélések ugyancsak a megállapodás közelgését Iái­ból a számokból és adatokból, amelyek ezen a héten Moszk­vában nyilvánosságra kerül­tek. Nem panaszkodhatott tét­lenségre a magyar diplomá­cia sem. Sztanko Todorov bol­gár kormányfő magyarorszá­gi látogatása jó alkalmat nyújtott kapcsolataink sokol­dalú áttekintésére — ezek a látogatások a KGST' által elfogadott komplex fejleszté­si program fényében még na­dött át az indokínai csatáro­zások súlypontja, és a szabad­ságharcosok már Phnom Penh, a főváros közvetlen közelében építették ki állásaikat. A Lón Nol-rendszer megmentésére, úgy látszik, nem maradt más út, mint az amerikai pénzzel, amerikai fegyverekkel és ame­rikai kiképzőkkel a „vietna- mizálási” program keretében létrehozott saigoni elitalakú- latok bevetése. A tüzérségi és légi támogatást azonban vál­tozatlanul az Egyesült Álla­mok hadserege biztosítja, sőt a hét derekán amerikai gépek Nagy-Britannia és Rhodesia megállapodott, hogy véget vet a két országot egymással szembeállító hatéves vitának. lan Smith rhodesiai miniszterelnök (balra) és Alec Douglas-Home brit külügyminiszter Saiisburyben aláírta az országaik kap­csolatát rendező dokumentumot. újból több ízben bombázták a demokratikus Vietnamot is... Üjabb adalék ahhoz, hogy Washington úgy akar menni Indokínából, mintha jönne. Lényeges harci cselekmények nem történtek ugyan, de köl­csönös a készenlét. Szódat egyiptomi elnök több beszéd­ben hangsúlyozta az időiténye­szanak jelezni. Vendéget vár­nak Skandináviában, rövide­sen Koszigin szovjet kormány­fő folytatja a személyes csúcs­diplomácia gyakorlatát, Eszak-Európában. Moszkva vendége viszont Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter. Jóleső érzésekkel nyugtáz­hattuk azokat a moszkvai hí­reket is, amelyék az SZKP KB plénumáról) illetve a Leg­felsőbb Tanács ülésszakáról tudósítottak. Ismét kitűnt, hogy szovjet részről — az SZKP XXIV. kongresszusá­nak szellemében — követke­zetesen folytatják a sokat emlegetett békeoffenzívát. Er­re utaltak a tárgyalások dip­lomáciájával foglalkozó hatá­rozatok, ez tükröződik -'z egész szovjet népgazdasági tervezésben, a munkás-hét­gyobb lehetőségeket tárnak fel. Moszkvában aláírták a magyar—szovjet árucsere­forgalmi megállapodást, amit joggal nevezhetünk különö­sen fontos politikai esemény­nek 's, hiszen a Szovjetunió a legfontosabb külkereske­delmi partnerünk. A kölcsö­nös érdekek jegyében került sor Péter János bukaresti tár­gyalásaira is. Közeli bará­taink mellett messzebbre is te­kintünk most: hétfőn az afri­kai kontinensre indul Lo- sonczi Pá\ az Elnöki Tanács elnöke. Útja Algériába, Gui­neába és Kongóba minden bi­zonnyal tovább erősíti majd hazánk és a fiatal, fejlődő, af­rikai országok, általában a szocialista államok s a har­madik világ kapcsolatait. Réti Ervin Moszkvában aláírták az 1972. érre szóló szovjet—magyar árucsere-forgalmi egyezményt. Képünkön: Biró József ma­gyar és Nyikolaj Patólicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az egyezmény aláírása után. elnök viszonylag visszafogott kijelentéseket tett, a pakisztá­ni héják szánté a végletekig mennek. Sajnos, a kibontako­zás változatlanul távolinak tűnik, sem a lcelet-pakisztáni rendezésre nem történt újabb erőfeszítés, sem a tízmilliónyi menekült visszatelepítésiére. Borúlátó sajtóvélemények a héten már „több esztendeig tartó válság” kilátásairól cik­keztek ... ző fontosságát; ezen a héten emlékezhettünk meg a neve­zetes biztonsági tanácsbeli ha-1 tározat negyedik évfordulójá­ról. Az évek múlnak, de az amerikai—izraeli magatartás következtében a válság nem mozdulhatott ki holtpontjáról. Kairóban a harc szükségessé­gét fejtették ki,! az ajtót azon­ban nem csapták be a politi­kai rendezés lehetősége előtt sem. Ez a harc a minden­irányú nyomás fokozását je­lenti a megszállt területek, ki­ürítése érdekében, de nem a háború végső szavának ki­mondását. A szocialista orszá­gok politikája változatlan a közel-keleti krízisben is: szo­lidárisak a térség antiimperia- lista erőivel, s a politikai ren­dezés valamennyi tartalékának kihasználása mellett vannak. A jelenlegi, veszélyekkel ter­Cschszlovákiában a hét vé­gén általános választásokat tartottak. Képünkön: dr. Gus­tav Husák, a CSKP KB első titkára a prágai Troja-körzet- ben szavaz. köznapokban, amelyek során különös hangsúlyt kap az élet­színvonal-program, a békés építés valamennyi ága, a fo­gyasztási cikkek termelése. Mindenki olvashatott azok­Nir.ts nyugalom az ázsiai földrész „bejáratánál”, a Szue- zi-csatorna térségében sem. . Az NDK Népi Kamarájának ülésén megválasztották az or­szág vezetőit. Mint ismeretes, Honecker javaslatára újra Ulb­richt lett az államtanács és Stoph a minisztertanács elnöke. Képünkön jobbról balra: Stoph, Ulbricht, Honecker. 144 óra Hétfő: Szadat egyiptomi elnök beszédei a közel-keleti helyzetről — Magyar—román külügyminiszteri talál­kozó Bukarestben. Kedd: Befejeződik az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése — Sztanko Todorov bolgár kormányfő hazánkba érkezik. Szerda: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka — London kiegyezik a rhodesiai rezsimmel. Csütörtök: Scheel nyugatnémet külügyminiszter Moszkvában — Folytatódik a saigoni csapatok kam­bodzsai inváziója. Péntek: Megkezdődnek a választások Csehszlovákiá­ban — Az NDK Népi Kamarájának ülése. Szombat: A „maratoni” Kohl—Bahr-találkozó negye­dik napja — Diplomáciai lépések az indiai—pakisztáni viszályban. AAár szinte közhely ha a kommentátor azt mondja: is­mét eseményektől zsúfolt hét zárult a világpolitikában. A helyzet bonyolultságát és el­lentmondásosságát tükrözi, ' hogy a nemzetközi életben egyaránt megtalálhatók a ked­vező és kedvezőtlen jelensé­gek. Az elmúlt napokban egyes válságterületeken tovább nö­vekedett a feszültség, másutt viszont az enyhülés reményt keltő jelei mutatkoztak. Ami a viharfelhőket illeti, azok elsősorban az ázsiai kon­tinens felett gyülekeznek. Hétfőn megkezdődött a saigo­ni csapatok inváziója Kam­bodzsa ellen, s beözönlésük egész héten át tartott. A hát­térhez tartozik, hogy az utób­bi időben Kambodzsára tevő­Érthető tehát, hogy folytató­dott a hiábavaló csütörtökök sora: ezen a héten immár a 138. Vietnam-értekezletre ke­rült sor Párizsban, az előrelé­pés azonban ismét elmaradt. Az indiai szubkontinjnsen azok a pakisztáni hírek kel­tettek nagy izggj.mat, amelyek négy in-diai hadosztály állító­lagos behatolásáról szóltak. Üj-Delhi cáfolt, s hozzáfűzte: valóban voltak heves harcok, de kelet-pakisztáni gerillák és kormánycsapatok között. Ugyanakkor indiai részről is megerősítették, hogy bizonyos, korlátozott összeütközésekre sor került a határvonalak mentén. A zavaros helyzetben egyre nagyobb teret kapnak a szélsőséges hangok. Jellemző, hogy miközben a pakisztáni PEST MEGYEI i&Míritm

Next

/
Thumbnails
Contents