Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

«ec» '^Mírlap 1971. NOVEMBER 4.. CSÜTÖRTÖK F§jl KUSZ KEDVEZŐ LÉGKÖR Az utóbbi hetek a szovjet békés diplomáciai offenzíva jelentős és látványos sikereit hozták. Ezek egyben az egész szocialista közösség sikerei is, minthogy a Szovjetunió a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd nagy programjának megvaló­sítása során számításba vette a testvéri országok több kezde­ményezését is. A szovjet ál- , lamféríiaik nagy utazásai Ka­nadától, Kubától, Indián és a VDK-n keresztül Marokkóig, Franciaországig és az NDK-ig a béke és a biztonság átfogó értelemben vett ügyét szolgál­ták — jegyzi meg kommentár­jában a varsói Glos Pracy cí­mű lap. A tárgyalásokon kétségkívül kiemelt helyet foglalt el az európai konferencia előkészí­tésének ügye. Ebből a szem­pontból rendkívül jelentős volt Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou párizsi esz­mecseréje, ami komolyan meggyorsítja e konferencia összehívását. Az európai érte­kezlet eszméjének sikere újabb lépés a hidegháborús gátak felszámolása útján. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága Brezsnyev franciaországi látogatásáról most kiadott nyilatkozatában ezen túl még rámutat arra is, hogy a francia—szovjet együtt­működés most még inkább, mint valaha, a dolgozók érde­keit szolgálja, hiszen a francia gazdaság is érzi már a kapi­talista világrendszer pénzügyi válságának következményeit; A moszkvai Pravda Leonyid Brezsnyev NDK-ban fett láto­gatását követően a kiadott közleményt értékelve megálla­pítja; ez a fontos nemzetközi dokumentum híven tükrözi a szocialista közösség országai­nak fokozódó egységét és ösz- szeforrottságát. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok diplomáciai offen- zivájának leglényegesebb vo­nása. hogy kedvező légkört te­remtett a tárgyalásokhoz és a vitákhoz, egymás kölcsönösen jobb megismeréséhez és meg­értéséhez. A szovjet kezdemé­nyek az SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett béke­program lenini eszméinek megvalósítását szolgálják E program alapvető célja a há­borús tűzfészkek kioltása és az államok közötti konfliktusok politikai megoldása, amiben a háborúk nélküli világról val­lott lenini koncepció ölt testet. A. B. T. Folytatódott a kettős német párbeszéd Berlinben, az NDK főváro­sában, szerdán délelőtt 10 órakor kezdődött meg Günter Kohrt NDK külügyi államtit­kár és Ulrich Müller nyugat­berlini szenátus irodaigazgató 15. megbeszélése. , A szerdai találkozón — az eddigi megbeszéléseikhez ha­sonlóan — nyugat-berlini la­kosok berlini, illetve NDK- beli látogatásáról és az NDK területébe beékelődő nyugat- berlini enklávék cseréjéről van szó. Günter Kohrt és Ulrich Müller szerdai találkozója 6 óra hosszat tartott. Az NDK külügyi államtit­kára és a nyugat-berlini sze­nátusi irodaigazgató legkö­zelebb november 12-ón talál­kozik Nyugat-Berlinben. A német államközi megbe- széléssorozatot szerdán Bonn­ban folytatták. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi ál­lamtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal ál­lamtitkára lő órakor kezdte meg 27. megbeszélését a Nyu- gat-Berlinrőí szóló négyhatal­mi megállapodás gyakorlati végrehajtásáról. A várhatóan két napig tartó ülés homlok­terében — az eddigi ülések­hez hasonlóan — a nyugat­berlini és az NSZK közötti tranzitforgalom, valamint az NDK és az NSZK közötti ál­talános közlekedési szerződés kérdése áll. A tanácskozáson részt vesznek a két német ál­lam szakértői is. HORMUZI SZOROS Három sziget A moszkvai Pravda szerdai számában A. Vasziljev, a. lap tudósítója azzal a látogatással foglalkozik, amelyet W. Luce, az angol külügyminisztérium különleges képviselője tesz szerződéses Oman sejkségei­ben. Luce feladata az, hogy ki­dolgozza azt a formulát, amely szerint .az angol, gazda­sági és stratégiai érdekeknek megfelelően lehetne létrehoz­ni a sejkségek föderációját — állapítja meg a tudósító. Egy ilyen föderáció létreho­zása azonban számoís aka­dályba ütközik. Nem döntöt­ték még el, hogy Iránhoz, vagy a tervezett föderációhoz tartozik-e majd a Hormuzi- szorosban levő három, straté­giailag fontos sziget, miután „Anglia távozik a térségből”. Anglia teljes mértékben al­kalmazza a Perzsa-öböl me­dencéjében az „oszd meg és uralkodj” régi imperialista politikát Az angolok arra töreksze­nek, hogy kiélezzék' az arab országok és Irán ellentéteit a három sziget jövőjét illetően és ezután a döntőbíró' szere­pében léphessenek fel. U Thant - kórházban Kedden délután kórházba szállították U Thantot. A vi­lágszervezet főtitkára rend­kívüli kimerültségre és gyen­geségre panaszkodott. A New York-i Le Roy klinikán kö­zölték, hogy alapos kivizsgá­lásnak vetik alá; az első vizs­gálati eredmények megnyug­tatóak. Ez év végén jár le U Thant főtitkári megbíza­tása. ENSZ-körökre hivatko­zó jelentésében a Reuter Iro­da arról számol be, hogy ha­marosan megkezdődnek a tár-' gyalások utódjának szemé­lyéről, feltehetően azután, hogy megérkeznek a világ­szervezet székhelyére a Kínai Népköztársaság képviselői. Mariner hadó Laird Saigonban Melvin Laird, amerikai had­ügyminiszter háromnapos lá­togatásra Saigonba érkezett. A hadügyminiszter szemle- útja során előkészíti Nixon elnök november 15-re kitű­zött nyilatkozatát, amikor be­jelenti a további csapatcsök­kentési menetrendet. Általános feltevés szerint Nixon jövő júliusig 40 000- re akarja csökkenteni a Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai hadsereg létszámát, a katonai parancsnokságot tanácsadó csoporttá kívánja átminősíteni, Abrams tábor­nokot, az ottani amerikai had­sereg főparancsnokát pedig a szárazföldi hadsereg vezérka­ri főnökévé óhajtja kinevez­ni. Az amerikai parancsnokság adatai szerint jelenleg 196 700 amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnamban. Rendkívüli állapotot rendel­tek el egy időre a NASA-ban (Amerikai Országos Űrha­józási Hivatal), mivel a Ma­riner—-9 erősen legyengült jel­zéseiből .a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars-szonda meteoritba ütközött. ötórás megfeszített munka után, több sorozat rádióutasí­tással sikerült kiigazítani a Mariner—9 helyzetét és le­fújták a készültséget. A Mariner—9 november 13- án tér Mars körüli pályára; célja az lesz, hogy televíziós képeket készítsen a . vörös- bblygóról és megállapítsa, van-e a Marson éléit. A Ma- rinerek, ellentétben a szovjet Mars-szondákkal, nem száll­nak le a bolygóra. ★ Két katonai távközlési boly­gót lőttek fel kedd éjszaka a Florida állambeli Kennedy- fokról. Szakértők szerint a katonai műholdakat úgy tervezték meg, hogy „potenciális ellen- ség” ne zavarhassa és ne fog­hassa el adásait, jelzéseit. Kína küldött© Huang Hua eddigi kanadai nagykövetet nevezték ki a Kí­nai Népköztársaság ENSZ- küldöttségének vezetőjévé. Ö képviseli majd Kínát a Biz­tonsági Tanácsban is. RADAR-MEGFIGYELÖ- LÁNCOT épített ki Izrael az etióp partok mentén — jelen­tette a bejrúti Uszbuju Al- Arabi című hetilap. Értesü­lése szerint hamarosan hadi­tengerészeti és légitámászpomt is létesül etióp földön, még­pedig az Eilat izraeli kikötő felé irányuló hajóforgalom vé­delmére és annak megakadá­lyozására, hogy az eritreai lá­zadók arab országoktól kato­nai segítséget kapjanak. Qrissai szökő ár Egymillió lakóház Mint arról az elmúlt napok jelentései beszámolnák, India, számára súlyos nehézségeket okoz az a szökőár, amely a múlt hét végén pusztított a kelet-indiai Orissa államban. A természeti csapás halálos áldozatainak számára 1 vonat­kozó jelentések hol 6000, hol pedig 20 000 halottról beszélnek. Pontos számadatot még felte­hetően sokáig nem tudnak közzé tenni. A központi kor­mány pénzügyminisztere, aki szerdán a helyszínre utazik, ©•« a kár felmérése és a segély­szállítmányok megszervezése ügyében, előzetesen több mint 10O millió font sterlingre be­csüli az anyagi ^cárt. Az új­delhi rádió beszámolója sze­rint - ­legalább egymillió lakó­ház pusztult el, s így a ciklon ilyen vagy olyan formában közel négymillió személyt érint, közülük igen sokan Kelét-Pakisztániból me­nekültéit. Az egészségügyi ha­tóságok járvány kitörésétől tartanak. 23 éves az UNESCO CSAK RÖVIDEN INDIRA GANDHI minisz­terelnök asszony szerdán — magyar idő szerint az esti órákban — repülőgépen New Yorkba érkezett. SZERDÁRA VIRRADÓ HAJNALBAN az IRA embe­rei szöges bambát dobtak Bel­fastban az angol hadsereg egyik járőrére. A szétspricce­lő éles fémdarabok súlyosan megsebesítettek hét katonát. A járőr nyomban tüzet nyi­tott a támadókra, de azok el­menekültek. AZ ALEUT-SZIGETEKHEZ tartozó Amchitkán tervezett nukleáris kísérletre legko­rábban november 6-án, szom­baton kerülhet sor — jelentet­te be kedden az Egyesült Ál­lamok Atomenergia Bizottsá­ga. HÍRÜGYNÖKSÉGI JELEN­TÉSEK SZERINT a harmadik vatikáni nemzetközi püspöki szinódus delegátusai kedden a papok nősülésgt megtiltó XII. századi törvény bármifé­le enyhítése ellen szavaztak. A BEBÖRTÖNZÖTT AN­GELA DAVIS HÜGA, Fania Davis, aki jelenleg Pozsony­ban tartózkodik, beszédet mondott azon a városi ifjú­sági gyűlésen, melyet Angela Davis támogatására rendeztek. A DÉL-VIETNAMI SZA­BADSÁGHARCOSOK a Hes­ter nevű forgószél pusztítása óta először, kedden ágyúfűz alá vették a saigoni kormány­csapatok egyik gyalogsági ál­lását a fegyvermentes övezet közelében. NIXON elnök kínai utazá­sát valószínűleg nem kapcsol­ja össze más ázsiai országok meglátogatásával — jelentette be kedden Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, aki nem volt hajlandó nyilatkoz­ni a Nixon-út pontos dátu­máról. Mlmnzajárvány Romániában A „szokásosnál” hamarabb és váratlanul kezdődött az idén Romániában az influen­zajárvány. Az első megbete­gedéseket először október ele­jén jelezték Erdélyből, Októ­ber végére azonban már Bu­karestben is történtek megbe­tegedések. Az idén is az A—2 elnevezésű, hongkongi eredetű, vírus okozza a betegséget, amely Romániában először 1969—70 telén indított el sú­lyos járványt. Az idei azon­ban lényegesen enyhébb, mint a megelőző volt. A román egészségügyi szervek intézke- léseket tettek a járvány meg­fékezésére. Párizsban Bábel tornyára — amelyet az ókori mezopotá­miai város hajdani lépcsőze­tes toronytemplomával azono­sítottak a tudósok — legin­kább az Eiffel-torony emlé­kezteti az utast. De Bábel tor­nya töhb egy hajdan volt épít­ménynél: a mezopotámiai böl­csőből felserdült európai kul­túra sok évezredes jelképe. Ez a jelkép kezdettől magába fog­lalta azt a gondolatot, hogy az emberiség egy, s ha össze­fog, nincs lehetetlen előtte — munkája gyümölcsétől csak a széthúzás foszthatja meg. Erre a Bábelre sokkal in­kább emlékeztet Párizsban egy másik épület, nem messze az Eiffel-toronytól, a' Place de Fontenoy új palotája. A palota szó képzeletünkben mesebeli, cifra, csúcsos-tor­nyos, régimódi formákat idéz. A Place de Fonitenoy-i palota — az Egyesült Nemzetek Ok­tatási, Tudományos és Kultu­rális Szervezetének, az UNES- CO-nak a központja — egyál­talán nem ilyen; Formáját ne­ves nemzetközi építészegyüttes tervezte: a magyar származású amerikai Breuer Marcel, a francia Bemard Zehrfuss és az olasz Pietro Nervi. Nagyjából ,.Y” alaprajzú, hétemeletes fő­épülete'beton és üveg. Az „Y” szárához csatlakozik egy fo­lyosóval a tanácskozótermek csarnoka, amelynek előterét egy Picasso-festmény díszíti. Az épületegyüttes mögött egy üdítő, egyszerre ősi és modem japánkert — a japán kormány ajándéka —, szélén még egy irodaház lábakra helyezett négyemeletes „doboza” áll. S ha már ehhez az épülethez érkeztünk, lépjünk is be, köze­lítve azokhoz az eszmékhez, Az UNESCO palotája Párizsban. mák megoldására koncentrál­nak. Shakespeare-t idézte, a történelem, az idő szívós, tü­relmes, láthatatlan őrlő mun­kájára — ehhez hasonlította az UNESCO tevékenységét. E hasonlatban nagyfokú sze­rénység van, jóllehet találóan kifejezi azt, hogy a népek szel­lemi és múveltségbeli közelí­tése lassú, kiterjedt és szívós, hangyaszorgalmú tevékenység. De a történelem anyagi hagya­tékainak megőrzése — mint az ókori egyiptomi műemléke­ké —, az afrikai, a dél-ameri­kai népiskolázás fejlesztését vagy a sajtó fejlődését szolgáló oktatási központok megszerve­zése, az írástudatlanság elleni nemzetközi kampány s egye­bek között olyan nemzetközi munkák, mint az óceánkutatá­si vagy hidrológiai program, látványos erőösszefogások is az emberiség egy-egy közös feladatának elvégzésére. E szé­les körű tevékenység a világ­részekre terjed ki, s szálai a Place de Fontenoy-i központ­ban futnak össze. Az intézet munkatársai között angolok­kal, amerikaiakkal, franciák­kal, lengyelekkel, olaszokkal és — honfitársainkkal talál­kozhatunk. Nemcsak az ott dolgozók vagy az ott különböző tanács­kozásokon, rendezvényeken vagy akárcsak látogatóként megfordulók nemzetközi tár­sasága idézte föl Bábel tor­nyát, még kevésbé a karcsúan elhelyezett tömegével Párizs évszázadok emlékét lehelő pa­lotáinak arányaihoz igazodó modem éoületegyüttes. Inkább az a szellem, amely a mítosz­ban az embernek Bábelnél el­veszett nagy ^ehetőségét: a sokféleségben az egységet, azl egész emberiség testvériségét,1 a szellemi közeledést és együtt­működést, az örökségek együttes gondozását és a gon­dok közös megoldását szol­gálja. Németh Ferenc AESZ-delegárió Izraelben ke esélyeinek fel­ír mérésére érkezett Jeruzsálembe az Afrikai Egységszervezet küldöttsége. A képen (halról jobbra): Gowon tábornok Nigéria, Ahidjo Kamerun és Senghor Szenegál államelnöke, valamint a vendéglátók, Sha- zar izraeli államelnök és Meir miniszterelnök-asszony a Tel Aviv-i repülőtéren. A küldöttség negyedik tagja, Mobutu Kin- shasa-Kongó (Zaire) elnöke nincs a képen. amelyeket a Place de Fonite- noy-i beton- és üvegház jelké­pesen magába foglal, s ame­lyek a 25 éve — 1946. novem­ber 4-én — megalakul!; világ- szervezet tevékenységét vezér­lik.. Hatodik napja vettünk részt azon a szemináriumon, amely­re az UNESCO meghívott ben­nünket, hogy magismerked­jünk tevékenységével, amikor ebben az épületben irodájá­ban fogadott bennünket Ri­chard Hoggart professzor, a vi­lágszervezet egyik főigazgató- helyettese. Mindaz, amiről szó esett a közel egyórás, kötetlen beszélgetésen, nem pusztán egy szervezet belső ügyel vol­tak, hanem egyszersmind és főként a mai világ társadalmi gondjai, szellemi életét foglal­koztató kérdései, mint az egész világra kiterjeszkedő „techno­lógiai fejlődés” egységesítő fo­lyamata és az általa vagy ve­le szemben támasztott kultu­rális igények, a különböző kul­túrák örökségeinek megőrzése és helye, a modem ipari nagy­városok ifjúsági problémái, s a tömegekre ható közlési rend­szerek — tévé, rádió stb. — szerepe... Mindez egy nyi­tottba mai világgal együtt lé­legző, benne munkálkodó szer­vezetet tükrözött. Ám a világ népeit, társadalmait sokféle különbség, őrzött sajátosság, ellentét osztja részekre. — Vajon — kérdeztük a professzort — hogyan látja e közegben a világszervezet te­vékenységét, lehetőségeit? Válasza árnyaltan utalt ar­ra, hogy az ellentétek feloldá­sa hosszú történelmi folyamat. A különbségek, a sajátosságok az emberi kultúra részei. A közös problémákat keresik, ezekre, a gyakorlati problé-

Next

/
Thumbnails
Contents