Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-24 / 277. szám
fí»l «teeret 'séMírlm» 1971. NOVEMBER 21., SZERDA Csaknem kéimallióan A mostani választásokat a két és fél éves konszolidációs folyamat befejezésének tekinthetjük — hangsúlyozta Zde- nek Horeni, a Rudé Právo főszerkesztő-helyettese azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartottak a Csehszlovák Kultúra Népköztársaság úti helyiségében. A továbbiakban beszámolt arról, hogy általában aktivitás, az állampolgárok megélénkülő tevékenysége jellemzi ezeket a napokat Csehszlovákiában. A pénteki és szombati választások előkészületeiben csaknem kétmil- lióan vesznek részt. Ugyanakkor országszerte jelentős munkasikerek köszöntik a fontos eseményt. Intéiked'stk a hústermelés fokozására Több jövsdúímetbiztosít a szarvasmarha-tenyésztés Dr. Soós Gábor előadása az állatorvosok kongresszusán A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kedden kétnapos állatorvosi kangnssz- szus kezdődött. A tanácskozáson 600 szakember vesz részt, közöttük külföldi állatorvosok. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter olső helyettese megnyitó előadásában a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről és ezzel kapcsolatban a régebbi és újabb keletű problémákkal foglalkozott. Elmondotta, ahhoz, hogy a IV. ötéves terv végére a jelenlegi 42,5 grammról több mint 100 grammra növekedjen az egy főre jutó napi f eh érj «fogyasztás, fokozni kell a hústermelést. A saját bölcsődébe sem Egészségügyi dolgozók — falun Az orvos-egészségügyi szakszervezet elnökségi ülése előtt Fontos és sokakat érdeklő kérdéseket tárgyalt tegnap az Orvos-Sgászségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának elnökségi ülése. A napirend első pontja a falun élő egészségügyi dolgozók helyzete. Dr. Zaletnyik Pál, a ráckevei járási főorvos bár csak saját járásáról számolt be, mégis mindaz általánosságban az »egész megyére, sőt az országra vonatkoztatható. I A járásban dolgozó védő- ' nők többsége rossznak tartja munkahelyi körülményeit. Á betöltetlen állások miatt rendes munkájuk mellett sokat kell helyettesíteniük. Több községben a tanácsadónak megfelelő helyisége sincsen. Több védőnő és még több más középkáder albérletben kénytelen lakni. Kiskorú gyermeke, némelyiknek három is van, de mintegy harminc százalékuk helyhiány következtében nem tudja bölcsődében, óvodában elhelyezni gyermekeit. Még bölcsődei gondozónők sem saját munkahelyükön. Három körzeti orvosnak nincs telefonja, huszonöt százalékuknak pedig nincs gépkocsija, hanem csak kerékpárja. Azon járnak a védőnők és körzeti ápolónők is. Részükre szolgálati mopedre lenne szükség. Reviczky Lászlóné, a járási Szakszervezeti bizottság titkára a tanácsi hatáskörök decentralizálásával kapcsolatos kérdésekről számolt be, dr. Bánhidy Ferenc szakmapolitikai felelős pedig a törzsgárdaszabályzatok elkészítésének tapasztalatairól. Végül Déri Miklós, a Pest megyei Gyógyszertári Központ szakszervezeti bizottságának titkára ismertette vállalata kollektív szerződésének néhány, a gyógyszerészek nagyobb megbecsülését szolgáló pontját. A fiatalok családalapitási szándékát például építési vagy lakásvásárlási kölcsönnel és segéllyel segíti _ elő a vállalat, és erre a célra évente félmillió forintot tártalékol, hlíg 50 ezer forintot vissza nem fizetendő segélyre a lakásépítőknek. A szarvasmarha-tenyésztésnél azonban az elmúlt két évben olyan belső ellentmondások alakultak ki, amelyek visszavetették a termelési eredményeket, és megcsappant az érdeklődés a szarvasmarha-tenyésztés iránit. Dr. Soós Gábor a kongresszuson bejelentette, hogy a jövedelmezőséget javító intézkedések egész sarát is tervezik. A következő egy-két évre tervezett intézkedésekkel ezért a jelenleginél jóval magasabb jövedelmiét biztosítanak a gazdaságoknak, mégpedig úgy, hogy fokozzák a végtermék előállításához fűződő anyagi érdekeltséget. Egy másik intézkedés: 1972. január 1-től újból hatályba léptetik azt a korábbi rendelkezést, amely- lyel szabályozták, hogy egyes vidékeken időszakonként hány szarvasmarhát lehet levágni. A tehenek levágásáról operatív bizottságok döntenek, hogy valóban csak a tenyésztési és állategészségügyi szempontból értéktelen állatokat selejtezzék ki a gazdaságok. Biztonságtechnikai konferencia November 25-én és 26-án rendezik meg a Technika Házában a biztonságtechnikai konferenciát — jelentették be kedden a Technika Házában tartott sajtótájékoztatón. A kétnapos tanácskozásra több mint 400 szakembert várnak, közöttük NDK, NSZK, lengyel, cseh és bolgár részvevőket. Részletesen ismertetik majd többek között az Állami Energetikai és Biztonságtechnikai Felügyelet tevékenységét, munkamódszereit, eredményeit. Az Április i Ruházati Ktsz ócsai üzemegységében havonta 5000 darab modern fazonú milprint bikinit készítenek. A divatos strandöltözet már a jövő nyarat idézi. Foto: Urban Kiállítás a Lengyel Kultúrában Hatmillió lengyel állampolgár vesztette életét 1939 és 1945 között a hitlerista támadás következtében. A lengyel nép harcának, mártíromságá- nak állít emléket az a kiállítás, amelyet kedden nyitottak meg a Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségében. Dr. Stanislaw A. Sochackinak, a Lengyel Kultúra igazgatójának üdvözlő szavai után Janusz Lipinski, a Harc és Mártírom- ság Emlékművédelmi Tanácsának tagja ismertette az 1947- ben alakult társadalmi szervezet eddigi tevékenységét. A több száz dokumentumot, fényképet, maketteket, leveleket, plakátmásolatokat, emlékeket bemutató kiállítást Lud- wik Ochocki lengyel városgazdálkodási miniszterhelyettes, a Harc és Mártíromság Emlékművédelmi Tanácsának alelnö- ke nyitotta meg. A sokrétű és számos új elemet tartalmazó kiállítást december 15-ig naponta 11 és 19 óra között tekinthetik tneg az érdeklődők. Háromszor teherbíróbb az acél Kedden megkezdődött, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, a III. nemzetközi hőkezelő szimpozion, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület és a Gépipari Technológiai Intézet közösen rendezett. A nagyszabású eszmecserére 20 országból érkeztek szakemberek, s összesen 32 előadásban ismertetik a hőkezelés legújabb eljárásait. A szimpozion elsődleges célja, hogy a részvevők tovább bővítsék ismereteiket a rendkívül hatékony technológiákról. A szakemberek szerint ugyanis nincs a világon eljárás, amely kis befektetéssel akkora értéknövelő hatású volna, mint a hőkezelés. A kovácsolt, hengerelt acél teherbíró képességét két-há- romszarosára növeli, s ellen- állóbbá teszi az alumíniumot is. A négynapos tanácskozáson négy fő témában cserélik ki tapasztalataikat a részvevők, foglalkoznak az acélok hőkezelésének anyagszerkezettani vonásaival, az acélok kérge- sítési eljárásaival, a korszerű szilárdságnövelő módszerekkel, valamint a hökezelőbe- rendezésék és technológiai folyamatok kölcsönhatásával. HOVA JUT A TAMARISK A? Tahitótfalun járt iskolába — Mennyi ideig iskolaköte- < is, ha hó van, metszők, gon- lesek ezek a „nebulók?” dozzuk a fákat, a cserjéket. Hány perc alatt készül a ruha? A rekonstrukcióval együtt a munkaszervezést is korszerűsítik a textiliparban Tanulságos és érdekes felmérés tapasztalatait foglalták össze a közelmúltban a textilipar termelékenység- és hatás- fokvizsigálatról számot adó 16 tanulmánykötetbe. Mintegy félszáz szakembert vontak be a felmérésbe, amelynek során több millió adatot dolgoztak fel számítógépeken. Elsősorban az élőmunka felhasználását vizsgálták gépfajtánként és termékcsoportonként. A szakembereknek az volt a dolguk, hogy kimutassák: Ötezerért ölelgetett a stopos tolvajnő Jakab Annát lopásban mondta ki bűnösnek a bíróság, s ez a 35 éves asszonnyal már nem először fordult elő. Ki- sebb-nagyobb stílű tolvajlásai- ért többször ült börtönben, mégis, ahányszor kedvező alkalom kínálkozott, újra kezdte „foglalkozását”. Legutóbb a kókai országos vásáron adódott ilyen alkalom: M. János tsz-nyugdíjas a tolvajnő szeme láttára vágott zsebre 5 ezer forintot, amit egy csikóért kapott a budapesti zsokéktól. Hogy-hogy nem, a sikeres vásár után a lovas kocsijával hazafelé tartó gazda „véletlenül” találkozott Jakab Annával, aki két kisgyermekével bandukolt előtte az országúton. A tolvaj nő felkérezkedett a kocsira, s nyomban akcióba lépett. Előbb egy „meghitt” helyre, az erdőbe próbálta csalogatni M. Jánost, s miután a gazda nem hajlott a csábításra, kénytelen volt eltűrni, hogy hölgyutasa ölelgesse... így értek Nagykátára, ahol Jakab Anna gyorsan búcsút vett a gazdától. M. János ekkor önkéntelenül megtapogatta zsebeit, s csak most döbbent rá a sűrű ölelgetés okára: pénzének nyoma veszett. Lovas kocsijával üldözőbe vette a tolvajt, ám utolért utasa sértődötten visszautasította a vádat, és eltűnt a forgalomban. A póruljárt gazda kénytelen volt a rendőrséghez fordulni, amely aztán a tolvajnőt megérdemelt helyére juttatta. A lopott pénz egyébként más konfliktust is okozott Jakab Anna családjában: mivel zsákmányából csupán kétezer forintot adott férjének, az hirtelen mérgében lánccal elverte spórolós feleségét. Jakab Annát a Nagykátai Járásbíróság 1 évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. egy bizonyos fajta gépen egy adott terméket hány munkaperc alatt lehet előállítani. Tovább lépve megvizsgálták, hogy hasonló terméket hasonló gépen gyárt-e más vállalat, s ha igen, hány perc alatt éri el a kívánt eredményt. Az így kapott adatokat feldolgozták, majd ennek nyomán azt, hogy a technika mai állása mellett, optimális munkaszervezéssel hány munkaperc alatt lehet előállítani az adott terméket. Lényegében véve tehát normatívákat dolgoztak ki. A módszert az ENSZ UNIDO-szervezetének tanulmányából kölcsönözték. A kapott magyar időket ezután összehasonlították néhány külföldivel, vizsgálva, hogy más országokban ugyanezeket a termékeket ugyanilyen gépeken mennyi idő alatt állítják elő. A felmérés adataiból kitűnt, hogy az egyes nagyvállalatokon belül és között rendkívül nagy a szóródás a termékek előállításához felhasznált munkaidő tekintetében. Az eredmények láttán miniszteri értekezlet napirendjére tűzték a tapasztalatokat, a felmérés eredményeit megvitatták igazgatói értekezleteken is, ezeken a tanácskozásokon megállapodtak: keresik annak lehetőségét, hogyan lehetne közelíteni — egyidejűleg az egész iparon belül — a legrosszabb munk aidő-fel használásokat az átlaghoz, illetve a jobbakhoz. A jövő év márciusáig irányozták elő ezt a „ki- egyenlítettségi” vizsgálatot. A következő lépésként néhány kijelölt vállalatnál komplex módon — minden területen — mintaszerűen újjászervezik a munkát, hogy a legkorszerűbb szervezési-irányítási, technikai módszerekkel, s ahol ez lehetséges, a legkorszerűbb technika alkalmazásával élenjáró munkatermelékenységi eredményeket érjenek el. Ehhez körülbelül egy-két év szükséges. Ugyanakkor indítanak egy szélesebb programot is: egy- egy munkahelyet, illetve egy- egy munkatevékenységet, például a vállalati információ- rendszert szervezik át mintaszerűen. Mindegyik munkafázishoz terveket készítenek, amelyeket az iparág szakembereivel vitatnak meg. Az elgondolások szerint ezekből a „mintasejtekből” — párhuzamosan a textilipar technikai rekonstrukciójával — fokozatosan kialakul az egész iparág magasabb szervezettségi szintje. — Az apróbbak 2—3, a nagyobbak 4—5, a túlkoröSak pedig 7—8: esztendeig maradnak nálunk. Különleges iskoláról van itt szó... A Fővárosi Kertészeti Vállalat egyetlen faiskolájáról, a tahitótfalui 3-as számú telepről. — Mivel foglalkoznak ilyenkor? — Ami a gabona termesztésénél az aratás, az nálunk a fakitermelés — legalábbis, ha a munka nehézségét nézzük. Igaz, az aratók kánikulában dolgoznak, de nem könnyebb a kitermelők helyzete sem a fagyos, havas, szeles időben. A „végzős” fákat most szedjük ki a földből, hogy új, végleges helyükre, a fővárosi utcákra, terekre szállítsuk. Ez a munka lombhulláskor kezdődött, s addig tart, amíg a fagy any- nyira megkeményíti a földet, hogy nem lehet az ásót belenyomni. — így hát télen megszűnik áz élet a telepen... — Attól nem félünk, hogy nem tudunk mindenkinek munkát adni, már azért sem, mert mint sokan másutt, mi is munkaerőhiánnyal küszködünk. Két rózsaházunkban ezen a télen 42 ezer tövet hajtatunk, s elő kell készítenünk 250 ezer fadugványt is. Aztán, ha enyhül az idő, még akkor • A tahitótfalui telep területe i— amelynek nagy része közigazgatásilag Dunabogdány- hoz tartozik — bizony alaposan megnőtt tavaly óta. Míg egy esztendeje csak 99 holdon gazdálkodtak, most már több mint 200 holdon dolgoznak. A dunabogdányi termelőszövetkezettől bérlik az új földet, ami még be sincs kerítve. Idén 7 ezer fasorba való fát és 2,5 millió forint értékű cserjét szállítottak Budapestre. — A növényeket a főváros melyik részén láthatjuk? — Elsősorban az új lakótelepeken, a Lenin úton, Pasaréten és a Gazdálkodó úton, de természetesen máshol is vannak gyöngyvesszőink, ta- mariskáink, jezsámeneink, valamint juharunk, platánunk és kőrisfáink. M. S. Pisztrángfejés Garadnán A Bükk hegység hideg vizű patakjainak őshonos lakóját, a sebes pisztrángot mesterségesen szaporítják a Lillafüred környékén levő garadnai tógazdaságban, ahol a hirtelen hidegre fordult időjárásban megkezdődött a sebés pisztrángok násza. A gazdaság dolgozói már napokkal ezelőtt hozzáláttak a nevelőtavakban tenyésztett halak válogatásához. A pisztrángok hosz- szát és súlyát lemérték, s külön medencébe helyezték az ivarérett anyákat és a hímeket. Ezt követően az anyahalakat lefejték. Szakemberek szerint az átlagosan egy kilogramm súlyú anyahalaktól ezer-ezerkétszáz borsószem nagyságú, narancssárga petét nyernek. Ezeket keltetőkbe helyezik, majd a hím tejét az ikrákra fecskendezik. A mesterségesen termékenyített peték az oxigéndús vízben hat hét alatt kelnek ki, s a vékonytörzsű lárvák másfél hónap alatt formás kis halakká fejlődnek. A telepen nyolcszáz sebes pisztráng anyától mintegy háromszázezer ivadékra számítanak az idén. A kis halakat tavasszal a Bükk, a zempléni és a dunántúli hegyek sebes vizű patakjaiba helyezik. — Parazitológiai kutatás. A Természettudományi Múzeum két kutatója: dr. Topái György és Matekási István gyűjtőexpedícióra indult a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, melynek során apró emlősöket, rágcsálókat, gyűjtenek, s a külső és belső élősködőket leszedik róluk. A hat hétig tartó gyűjtőút célja, hogy tisztázzák, milyen állatoknak van szerepük a fertőző betegségek terjesztésében. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő- hely ettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadő: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VHL. Somogyi Béla u. 6. II. em. Levélcím: Bp. 10. Postaflők 10. Kiadóhivatal: Budapest, VTU., Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100. 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál« a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér I. s/.). Előfizetési ú 1 hónapra 20 forint.
