Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

rest »EGTEI I 1911. NOVEMBER VASÄRNAP „LENGYEL NAPOK" MAGYARORSZÁGON Hatodik kongresszusára ké­szül' a Lengyel Egyesült Mun­káspárt. Ezekben a napokban Budapesten és a vidéki váro­sokban a „lengyel ■napok’’ so­rozata fémjelzi a kongresszu­si előkészületeket. Dunaújvá­rosban például november 28- án „lengyel hét” kezdődik. Országos program: a követ­kező hetekben a „Ki tud töb­bet Lengyelországról?” cím­mel a fiatalok számára meg­hirdetett vetélkedők ígérnek jó szórakozást több vidéki városban. A Lengyel Kultúra szék­hazában november 23-án „Mindent a hazáért” címmel rendeznek reprezentatív be­mutatót. Kellemes szórako­zást ígér a házi moziprogram is. Év végéig tíz alkalommal tűznek műsorra lengyel tája­kat idéző útifilmeket, továbbá régi és új játékfilmeket Faipari kisüzemek 1 a VDK-nak Ez idáig már több bútor­gyártó kisüzemet szállítot­tunk a VDK-ba, s jövőre újabb épületasztalos-ipari kis­üzemmel bővül a lista. , Mint ismeretes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban gyors ütemben állítják helyre az amerikai légitá­madások által rombadöntött lakóházakat, kórházakat, is­kolákat és üzemeket. Ehhez az újjáépítési munkához a szocialista országokból ka­pott korszerű épületelem­gyártó üzemeken kívül szük­ség van az ablakokat, ajtó­kat előállító faipari kisüze­mekre is. A tervek szerint a Magyar- országról szállított kisüze­mek nagyobb részét a VDK- ban szövetkezeti formában üzemeltetik. Elsőként a Csepel Autóban Önkéntes rendőrnők Forgalomirányítás az óvodában Tanuljunk közlekedni! Cél: a gyermekbalesetek megelőzése A Keim Pál Gyermekkór­házban mondja a sebészeti osztály vezető főorvosa, dr. Horváth György: , — Ügyeleti napokon átlago­san 80 balesetet szenvedett gyermeket szállítanak be hoz­zánk. A mentők 15—20 gye­reket az utakról hoznak.' Rend­szerint ezek a legsúlyosabb esetek. Nemegyszer külön or­vosi csoportot kell alakíta­nunk, hogy az egymás után, súlyos vagy életveszélyes ál­lapotban beszállított gyerme­kek megmentéséért azonnal megkezdődhessék a harc a műtőkben. A gyermekbalese­tek számának rohamos növe­kedését legszembetűnőbben a kórházakban lehet lemérni. A másik szomorú orvosi tapasz­dandó testi, lelki következmé­nyeit. A kicsik védelmében A zebrán rendben áramlik a forgalom. Az autók, villamo­sok, tehergépkocsik néha ugyan „a kelleténél korábban startolnak, ám mielőtt a ka­rambolok bekövetkeznének, a gyalogosok egy mozdulattal eltolják az útból a járműve­ket. Az efféle forgalmi fenn­akadás azonban egyre ritkább, mert a zebra szélén, piros és zöld színű tárcsákkal kezük­ben, megjelennek a közleke­dési irányítók. A gyalogosokat pedig kézeni fogva, szabályos sorokban lányok kísérik az át­kelőhelyen. Színhely: a Csepel Autógyár ^nm tálát: évről évre fokozódik a reruiszerint gázolások okozta sérülések súlyossága. S van, akit már az orvostudomány sem tud megmenteni. Sokan pedig egy életen át viselik a közlekedési balesetek niara­TOBB SZÁZ METER UT Új orvosi rendelő Dunabogdány községfejlesz­téséről már írtunk az idén, most azért látogattunk el is­mét a községi tanácsházára, hogy megkérdezzük: valóra váltak-e a tervek? — A Táncsics Mihály út fel­újításából december 15-ig újabb 350 méteres szakasz ké­szül el, ennek költsége 680 ezer forint. A Petőfi Sándor út 220 méteren kapott új burkolatot 317 ezer forintért, s ezen kí­vül terven felül épült az Al­kotmány utca elején majdnem 50 méter hosszú új, sárrázó makadám-útszakasz. Ennek a költsége 150 ezer forint volt. Gányi Istvánnétól, a gazdál­kodási előadótól megtudtuk azt is, hogy nem kezdődött még el az óvoda építkezése. Igaz nincs késés, mivel a ha­táridő nem erre az évre, ha­nem a negyedik ötéves terv időszakára szól. Egyébként az óvoda másfél millió forintba kerül, az építkezésre a tanács 680 ezer forintot tartalékol. Egy újabb vb-ülésen dől majd el, hogy mikor kezdődnek el a munkálatok, ugyanis sok minden közbeszólhat, a többi között az, hogy új orvosi ren­delőre is szükség lenne... — Még akkor is szükség van a rendelőre, ha idén javult is a helyzet. Elkészült a 2-es szá­mú orvosi rendelő 60 ezer fo­rintért. Mivel többnyire fel­újítási munkálatokat végez­tünk itt, kívülről meglehető­sen csúnya az épület, belül vi­szont van egy újabb rendelő­szoba, valamint egy váróte­rem. — m s — Zöldségtermesztőknek ajánljuk 4.5 m, illetve 6 m széles, 1,8 m, illetve 2,6 m hasznos magasságú, tetszés szerinti hosszúságú ALUMÍNIUMVÁZAS FÓLIASÁTRAINKAT szellőzőredőnyökkel, tágas, kiemelhető ajtókkal, 1.5 m-es bordaközzel, 4,5 m hosszúságú modullal. RAKTÁRRÓL, AZONNAL BESZEREZHETŐ A Mezőgazdasági Ellátó Vállalattól AGROKER KECSKEMÉT, Halasi út 29. Telefon: 12-550. Telex: 46-06. üzemi óvodája. A járművek játékok, a gyalogosok 4—6 éves kisgyerekek, kísérőik, a 17—22 éves lányok pedig ön­kéntes rendőrök. A megye el­ső női önkéntes rendőri cso­portjának tagjai. Alakulásuk történetéről mondja Sebők Hilda: — A megyei főkapitányság közlekedésrendészeténjek 'kez­deményezésére a Csepel Autó­ban működő önkéntes rendőri csoport keretében alakítottuk meg a női gárdát. Kilencen vagyunk: Vencel Erzsébet, Gévai Magdi, Kocsis Margit, Ferencz Piroska, Knapp Er­zsébet, Vóna Amália, Rápolti Erzsébet és Lukács Attiláné és jómagam. Valamennyien az üzemben dolgozunk, gépírónő­től a villanyszerelőig, admi­nisztrátortól az üzemtechni­kusig különböző beosztások­ban. A kitűzött feladatot örömmel vállaltuk: megtanít­juk az óvodásokat a szabályos közlekedésre. Szabad időnk­ben rendszeresen meglátogat­juk a gyerekeket, és foglalko­zásokat tartunk. Játékos KRESZ — Milyen a KRESZ-oktatós óvodás fokon? — Játékkal sikerül felkelte­ni érdeklődésüket, ezek a já­tékok azonban valóságos köz­lekedési helyzeteket imitál­nak. A gyerekek szinte észre­vétlenül sajátítják el a bal­esetmentes közlekedés legfon­tosabb szabályait, megismer­kednek a KRESZ-szel. A sok­féle közlekedési játékot kiegé­szítjük majd elemmel működő kis utcai jelzőlámpákkal, és el­készítjük a közúti jelzőtáblák mását. Később lakótelepi sétá­kon a tanultakból a gyakorlat­ban is vizsgáznak majd a gye­rekek. Az óvoda vezetőnője, Szik­lai Jánosné ebben a nagy for­galomban a gondos házigazda szerepét tölti be: — A 230 kis­fiú és kislány közül most mint­egy százötvenet vontunk be a játékos tanulásba. Az óvónők pedagógiai módszereket adnak át az önkéntes rendőrlányok­nak, akik igazán megkapó szorgalommal, kedvvel és lel­kiismeretességgel foglalkoznak a kicsinyekkel. Nem utolsósor­ban — a szülők örömére is. Az iskolások már vizsgáztak A közlekedési óvoda króni­káját Bernáth Andor rendőr főhadnagy, a Pest megyei Bal­esetelhárítási Tanács titkára egészíti ki: — Kezdeményezésünk része a több éve tartó balesetelhá­rítási akciósorozatnak, amely­nek célja a gyermekbalesetek megelőzése. Ennek keretében a többi között százezer kerékpá­ros iskolást vizsgáztattunk le a KRESZ-ből, közlekedési úttö­rőőrsöket szerveztünk, a pe­dagógusok számára pedig ked­vezményes gépjárművezetői tanfolyamokat rendeztünk, hogy szakszerűbben oktathas­sák a közlekedési ismereteket. A sok országúti tragédia azon­ban arra hívta fel figyelmün­ket; a KRESZ-oktatást nem­csak az iskolában, hanem már az óvodákban el kell kezdeni. Az országban' elsőként ezért alakítottuk meg a Csepel Autóban a női önkéntes rend­őri csoportot. De ez csak az első lépés volt. A társadalmi szervezetek támogatásával, lá­nyok, asszonyok segítőkészsé­gére számítva hasonló csopor­tokat alaki tunic meg megye- szerte városokban és közsé­gekben egyaránt. A női ön­kéntesek munkájának eredmé­nye, reméljük, a baleseti sta­tisztika csökkenő számaival lesz majd mérhető. Szitnyai Jenő ÜLDÜZÉSES VERSENY (Zsoldos Sándor rajza) Hivatal a mészárszékben POSTÁSOK A pilisborosjenői postahiva­tal vezetője, Linzer Ödönné, a hivatali teendőket egymaga látja el. A levél, távirat, expresszcsomag, hírlap kihor­dását pedig két kézbesítő végzi, bár háromra lenne szükség. Harmadik vállalkozó azonban, erre a foglalkozás­ra, nem akad a községben.-.. Ha az ügyfelek, s a telefon- központ, olykor szünetet hagynak, a forgalom növeke­déséről kérdezősködöm, tíz, húsz, harminc év távlatában. Harminc éve. néhány újság ha járhatott ebbe a hegyek közé bújt faluba... A hiva­talos levéláradat egyre tartó növekedése köztudott, de ma­gánemberként, nem mondhat­ni, hogy manapság többet le­velezünk ... Táviratra ré­gebben jobban sajnálták a pénzt... Egyre több az OTP- befizetés... Holnapra, máris kilencven kiló csomagot je­leztek ... A posta forgalma, évtizedről évtizedre, ebben, az alig háromezer lakosú községben is hatványozódott. Kevés a hatmillió A posta nem tudta a fel­adatok növekedésével arányo­san fejleszteni, emelni a tech­nikai színvonalat. Igaz, a Bu- dapest-vidéki Postaigazgató­ság 1968—1971 között tíz millió forintért építtetett me­gyénkben, s berendezési tár­gyakra ugyanezen idő alatt több mint kétmillió forintot költött. A váci új Crossbar telefonközpont pedig hu­szonötmillió forintba került. A negyedik ötéves tervben is hatmillió forintot fordí­tanak építésre, fejlesztésre. Ez kevés. A magasfokú gé­pesítés, automatizálás, ami­re máris szükség volna, amely máris késik, a távo­labbi időkbe tolódott el, a postai munka java része a közeljövőben manuális ma­rad. A forgalom növekedése ezért a létszám fejlesztését sürgette. Megyénkben négy év alatt kétszázötvennel nö­velték — elméletben — a postai alkalmazottak számát. Kevés azonban a jelentkező. És egyre több a kilépő. Hiányzó emberek Kevés a postás. A szakér­telmet kívánó munkakörök­ben 1968-ban még száznyolc­van, az idén már négyszáz- tizennégy szakképzetlen alkal­mazott található. Kézbesítő pedig sok helyen egyáltalán nincs. „Nagykőrösön hét hír­lapkihordó helyett három dol­gozik.” „ALsógödön egyálta­lán nincs kézbesítő.” „Dömsö- dön három ilyen állás ürese­dett meg.” — A postaigazga­tósághoz sűrűn érkeznek az ilyen jelentések. Pilisvörösvá- ron november elsejétől a há­rom és fél ezer előfizető kö­zül több száznak nem vitték ki a lapokat. A budai járás néhány más községében sem különb a helyzet. Kevés a postás — miért? Nézzük a fizetéseket. Linzer Ödönné pilisborosjenői pos­tahivatal-vezető tizenkét évi szolgálat után, segédtisztként, napi tizenegy órai munkával 1900 forintot keres. Ugyanott az egyik kézbesítő 2900 fo­rintot Piliisszentivánon a két kézbesítő fizetése 1400—1400 forint Pilisvörösvárop. Tóth Géza hivatalvezető, postafő­felügyelő, huszonöt esztendei szolgálattal, napi tizenöt órai munkával, készenléttel 2600 forintot keres. Ugyanott a forgalombonyolító, fiatal hi­vatalnoknők fizetése: 1320, 1370, 1560 forint. („Nem érett­ségizettek — de legalább meg­becsülik az íróasztalukat.”) Saját költségükre.» Az idén nyáron a posta is az új, országos alkalmazotti bérrendszerre tért. Az alap­bér itt a szolgálati évektől és a képzettségtől függ, de a munka mennyisége, minősége szerint is differenciálnak. Be­vezették az úgynevezett törzs- gárda fokozati díjat. Igen, elméletben, az új bérrend­szerre tértek — de a bére­zési lehetőségek közben nem növekedtek. Ezért az összes postai dolgozónak csak 1972— 73-ig tudják megadni a meg­felelő bérkategória alsó ha­tárát, a differenciálásra pe­dig 1973 után kerül sor... A postai dolgozók átlagbére mindazonáltal megyénkben is az 1968-as 1630 forintról az idén, első félévre 1805 fo­rintra emelkedett. De máshol nagyobb volt a bérnöveke­dés... A másik ok: a munkakörül­mények. Kezdjük a kézbesí­tőknél. Tevékenységük való­ban fáradságos, ki vannak té­ve az időjárásnak, a terepvi­szonyoknak. Elsősorban a szál­lítás gépesítésével lehetne so­kat könnyíteni munkájukon. A tanyavidékeken zökkenőmen- tesebbé teszik majd a kézbe­sítést a csoportos levélszek­rények: az első ötven dara­bot még az idén felszerelik Cegléd környékén... Azután itt vannak a postahivatalok. Sokban kifogástalan munka- körülményeket találni — hadd említsem a Pilisvörösváron meglátogatott hivatalt —, de a megye kétszáztizenhét hi­vatala közül hatvanhétnek az elhelyezése még mihdig alakalmatlan erre a célra. (Több segítséget adhatnának a tanácsok a felújításokhoz — ebben Diósd, Hercegha­lom járt elöl.) Megengedhe­tetlennek tűnik nagyon sok hivatalban — mint abban a váciban is, amely száztíz dol­gozót foglalkoztat — az alap­vető szociális berendezések hiánya. Vagy itt a pilisboros- jenői, kirívó példa: ebben, az egykori mészárszékben húsz-huszonöt éve nem fes­tettek. De a pilisszentiváni, rendes, tetszetős, jól felsze­relt hivatalban is meglepőd­ve hallottam, hogy Marlók Gizella hivatalvezető és kol­léganője a saját költségükre végeztették el ezt a munkát „Fegyelmezetten tudomásul veszi" ’ A postai dolgozók túlter­heltek. A közelmúltban elren­delték a kishivatalok vasár­napi zárva tartását: Linzer Ödönné kétgyermekes anyá­nak, aki a hétköznapokon tizenegy órás szolgálatot tel­jesít, neki, és sok társának heti egy szabadnapot jelent ez. De megoldatlan a leg­több helyen a helyettesítes: ugyancsak a pilisborosjenői hivatalban Wimmer Ernő kézbesítő ezért nem veheti három éve ki a szabadsá­gát ... Sok példával, tény­nyel bizonyíthatnánk még a túlterhelést. Amely — tör­vényszerűen — a legerősebben a törzsgárdátagokra neheze­dik. A hiányzók munkáját is ők pótolják, a szakképzet- lenek mellett az ő figyelmük kettőződik. Egy évtizedes, több évtizedes törzsgárdata- gok sokasága- őrzi a magyar posta jó hírét, őket is, őrizni, vigyázni lenne jó, hiszen rá­juk a gépesítés, automatizá­lás után is nagy szükség lesz. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság jelentéséből, amely dolgozóik élet- és mun­kakörülményeiről készült: „A Postaigazgatóság ren­delkezésére álló beruházási keretek nem teszik lehetővé a megye területén a hírköz­lési igények teljes kielégítését. Az igazgatóság fegyelmezetten tudomási veszi a helyzetet.” Pldányi Anna 4 : 4 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents