Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

1971. NOVEMBER 21., VA5ÄRNAP rMT NECftl '^Ciriap Lakásépítési egyszámla — fiataloknak Lakásépítési műszakot tar­tottak szabad szombatokon és néhány vasárnap a REMIX szombathelyi gyáregységében. Az önkéntesen vállalt mun­káért járó bért az OTP-nél e célra nyitott lakásépítési egy­számlára utaltatták át a fiata­lok, akiknek esetenként az idősebb dolgozók is segítettek. Csaknem 80 ezer forint gyűlt össze a hivatalosan engedélyezett műszakokon. Az összeget az üzemi KISZ- bizottság kezdeményezésére most 14 fiatal házas otthon­alapítási gondjainak enyhíté­sére fordították. A munká­ban való helytállás, a köz­életi tevékenység és a szociá­lis helyzet mérlegelése alap­ján 5000—10 000 forint vissza nem térítendő segély, vagy kedvezményes kölcsön formá­jában osztották szét. Ennek ellenében a fiatalok kötelezték ma­gukat, hogy 10—15 évig nem válnak meg az üzem­től. Mivel a gyáregységben 1260 a harminc éven aluli dolgo­zók száma — 27 és fél év az átlagos életkor — más módo­kon is támogatják az ifjú házasok lakásépítését. Az üzemi kollektív szerződésben a fejlesztési alap terhére ne­gyedmillió forint lakásépítési hozzájárulást szavaztak meg. Gyorsolvasás A napokban Gyorsolvasás címmel jelentetett meg köny­vet a KGM Műszaki Tudo­mányos Tájékoztató Intézete. A könyv szerzője, dr. Dezső Zsigmondivá hazánkban első­ként foglalta össze a gyors­olvasás elsajátításához szük­séges ismereteket, s egy-egy gyakorlathoz mintákat is mel­lékelt. Külföldön már négy évti­zede foglalkoznak gyorséivá»- sás-oktatásísal egyetemeken, főiskolákon és iparvállalatok­nál. Ezeken a tanfolyamokon a hallgatók többsége olvasá­si sebességét két-háromszoro- sára növelheti. A hazai gyors- olvasás-tanulás elősegítésére a KGM későibb tanulási ve­zérfonalként gyakorlati tan­könyv kiadását tervezi. BIZTOSÍTOTT a tervezett Gyorsabban növekedett a sertésállomány Milyen eredményeket értek el a megye mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei ebben az esztendőben? Erről ad átfogó képet az az összefoglaló jelen­tés, amely a harmadik negyed­évi mérlegek, az állami fel­ügyeleti szervek, a bevételi hi­vatal revíziós ellenőrzései és a Magyar Nemzeti Bank hitelfe­dezeti vizsgálatai alapján ké-. szült' a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán. A megyében a vetésszerkezet az előző évi arányokhoz ha­sonlóan alakult, azzal az elté­réssel, hogy a termelőszövet­kezetek több takarmánynö­vényt ültettek, megteremtve a növekvő állatállomány takar­mánybázisát. Az állattenyész­tés fejlesztése volt ugyanis az év legfontosabb feladata. A szarvasmarha-állomány - las­sabban, a sertésállomány gyor­sabban növekedett; míg 1970 végén a megyé­ben 53 ezer 623 szarvas- marha volt, 1971. szeptem­ber 30-án 1,1 százalékkal számoltak többet. A sertésállomány növekedése 11,1 százalékot tett ki három­negyed év alatt, azaz 65 ezer 500 jószág áll az ólakban. Megnyugtató, hogy az anyako­ca-állomány is nőtt 8,3 száza­lékkal, s ez biztosíték arra, hogy jövőre sem lesz gond a húsellátásban. A juhállomány csökkent ugyan, de az anyaál­latok száma itt is növekedett. Az állattenyésztési ágazat gaz­daságossága a harmadik ne­gyedévi mérlegadatok alapján a megyében az előző évekhez viszonyítva kedvező. Átlagosan hétszázalékos jövedelmet biz­tosít az állattartóknak. Megfelelőek a termelőszövet­kezetek árbevételei is. A ter­vezett összegek 81,5 százaléka folyt be a közös gazdaságok pénztáraiba. Ha figyelembe vesszük, hogy az állatállomány egy részének értékesítése, egyes növények betakarítása és eladása a negyedik negyed­évben történik, akkor megálla­píthatjuk, hogy a tervezett be­vétel biztosított. A jelentés foglalkozik a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekkel is. Ezek gazdálkodása a várt­nak megfelelően alakult, mintegy 25 százalékuknál lesz év végén pénzügyi probléma, amelynek rendezésére az év végi mérleg alapján kerül sor. Az idei .kedvezőtlen termé­szeti tényezők, a megváltozott jövedelemszabályozás és a ko­rábbi években indított nagy összegű beruházásokhoz szük­séges saját erő biztosítása kö­vetkeztében a szövetkezeti jö­vedelem és a személyes jöve­delem mérsékeltebb emelke­désére számíthatunk, mint amilyen ütemben ezek tavaly nőttek 1969-hez képest. (m. k. a.) Az év végéig még van idő ,,szépítem Előtérben az export • Ezután Jött az influenza­járvány ! • • • — Sajnos, így történt S hogy milyen rohamosan ter­jed, arról néhány számada­tot: október 29-én a dolgozó létszám 1064 volt, ebből 98-an voltak betegek; november 11- ére a létszám három fővel, a betegeké viszont 169-re emel­kedett. November 16-ra vir­radóan, a kikészítőben dolgo­zó 15 munkaerőből négyen jelentek meg az éjszakai mű­szakban! — Végül mindezt betetőzte a vízhiány. Körülbelül egy hónapja már, hogy nem tud­juk biztosítani az üzem per­cenkénti 1600—2000 liter víz­szükségletét. A leállás veszé­lye éppen nem fenyeget, de lényegesen megnőtt a gépek előkészületi ideje, lassabban telnek meg a kádak, tartá­lyok. A helyzet javulását az őszi esőzésektől reméljük. Kiszállítás előtt a készáruraktárban. Foto: Gábor Az elmúlt hetekben egy­másután kértünk helyzetje­lentést a Pest megyei textil­gyáraktól: hol tartanak évi tervük teljesítésével? Hogyan tudnak megbirkózni — finis előtt — a krónikus létszám- hiányból eredő gondokkal, van-e elegendő megrendelé­sük, képesék-e teljesíteni a kiszállítások ütemtervét? A válasz általában ez volt: ‘ a belföldi megrendelések kielé­gítésében elmaradás mutat­kozik, az üzemek erőfeszíté­sei elsősorban az exportköte­Önzetlen „nehéz fiúk’ Készenlétben a véradók Pest megyében és a főváros­ban, összesen 11 szétszórt telep­helyen működik az 1. számú Volán Vállalat. A rakodómun­kásokat, sofőröket, nehézgép­kezelőket a közvélemény álta­lában „nehéz fiúkként” tartja számon. Különösebb önzetlen­séget nem feltételez róluk. Ezért különös értékű az az elismerés, amelyet a vállalat dolgozói a napokban kaptak az Egészségügyi Minisztériumtól és a Vöröskereszt Országos El­nökségétől. A tízezres létszámú kollek­tíva önkéntesei ugyanis az idén több mint 600, az el­múlt öt évben közel 2000 liter vért adtak térítés­mentesem. A véradók aránya meghalad­ja a 20 százalékot, ami orszá­gosan is kiemelkedő eredmény. További pozitívum, hogy a sofőrök, nehézgépkezelők és rakodómunkások mindik akkor adnak vért, amikor kérik, te­hát a legfontosabb, vagy az egyébként csendes időszakok­ban. Az elmúlt szezonban pél­dául éppen az influenzajár­vány közepén, amikor legna­gyobb szükség volt a vérre, a következő szezonban pedig ka­rácsony táján és tél végén ad­nak majd, amikor más vállala­toktól kevés a jelentkező. A Vöröskereszt ezt az elis­merésre xnéltó önzetlenséget érdekes módon viszonozza. Szakkörökben ismert tény, hogy az országúti balesetet szenvedett személy néha job­ban jár, ha nem nyúlnak hoz­zá, mintha segítenek rajta. Ha például egy gerincsérült sze­mélyhez szakszerűtlenül nyúl­nak, akkor az meghalhat. Nos, a Vöröskereszt specialistái kü­lön ilyen célú előadásokat tar­tanak a Volán dolgozóinak. Mit kell tenni egy ország­úti balesetnél, melyek azok a legfontosabb ismeretek, amelyekre ilyenkor az el­sősegélynyújtás általános tudnivalóin túl szükség van. Ezek az ismeretek adott eset­ben életet menthetnek. F. B. Tartálykocsi és „guruló szerviz . Segít a Ben la völgye Tsz Sokszor és sokat írtunk már „a legnagyobb magyar falu”, Érd kommunális és ellátási gondjairól. Éveken át ilyen gondot okozott például a fűtő­olaj-ellátás, amelyet a túlzsú­folt ÁFOR-telep már nem tu­dott megfelelően megoldani. Látva a nehézségeket, a Bentavölgye Tsz sietett; az ÁFOR — illetve a lakosság — segítségére: 25 köbméteres tartályt vásárolt, s megkezdte a fűtőolaj árusítását és házhoz szállítását. Ennek köszönhető, hogy az érdiek az elmúlt té­len már nem panaszkodhattak fűtőolaj-hiányra, hiszen a tsz még vasárnap is a vevők ren­delkezésére állt. Novembertől április köze­péig 1,2 millió liter olajat értékesített a termelőszö­vetkezet. A tsz vezetősége az idén bő­víti a házhoz szállítási lehető­ségeket. A cserehordókon és marmonkannákan ■ kívül beve­zeti a kis tételben való — lite­renkénti — árusítást is. Egy mérőműszerrel ellátott tartály- kocsit állít forgalomba, amely tíznaponként járja végig a nagyközség meghatározott út­vonalait, hogy azok is köny- nyebben szerezhessék be a fű­tőolajat, akiknek nincs mód­jukban egyszerre nagyobb mennyiséget tárolni. A termelőszövetkezet ter­veiben szerepel az olaj­kályha javítószolgálat be­vezetése is. Egy GAZ-típusú gépkocsit ala­kítanak át „guruló szervizzé”; amelynek vezetője egyben sze­relő is, és hívásra házhoz megy elvégezni a szükséges javítást. ny. é. • Hogyan lenni ezen a gén? próbálnak úrrá sokféle nehézsé­lezettségek határidős teljesí­tésére irányulnák. Év végéig bizonyára javul még a hely­zet. Sajnos, a létszámhiányhoz azóta újabb, objektív gondok társultak: az influenzajárvány és a vízhiány. Börzék István­nak, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára igazgatójának már ezeket is tekintetbe kellett vennie, ami­kor a termelés helyzetéről kérdeztük: — Kezdjük a készáruterv­vel — javasolta: — az időará­nyos tervhez képest 260 ezer négyzetmétert tesz ki az el­maradásunk: ebből levonhat­juk azt a 90 ezer négyzetmé­tert, amit a varrodánk szűk kapacitása miatt szegesre bér­munkába kellett kiadnunk. • Ml okozta az elmaradást? — Jórészt a negyedik ne­gyedévi nagy exportmegren­delésünk, amelyet előnyben kell részesítenünk, egyéb kö- telezettségeinlkikel szemben. Előnyben kell részesítenünk azért, mert az exportkiszállí­tásoknak legkésőbb december közepéig meg kell történniük — így írja elő a nemzetközi gyakorlat és a devizagazdál­kodás érdeke —, másrészt, mert az exporttermék általá­ban munkaigényesebb a bel­földinél. • Mekkora ez az exportkS­telezettség? — A negyedik negyedév­ben 1 millió 50 ezer négyzet- méter: az első háromnegyed évi összesen 1,9 millió volt • Miért ilyen aránytalan a termelés? — Azért, mert az első fél­évben nem volt megfelelő mértékű az exportigény. Per­sze, van magyarázat: már jó­val az Egyesült Államok pénz­ügyi problémáinak nyilvá­nosságra hozatala — az emlé­kezetes Nixon-beszéd — előtt érezhető volt a dollárválság előszele. Ez nagyfokú óva­tosságra késztette a tőkéseket és megrendeléseiket minimá­lisra korlátozták. Mivel pedig a mi gyárunk kizárólag tőkés­országokba exportál, ezt a vál­ságot mi is megéreztük. Az aránytalanságba — kisebb mértékben — az is beleját­szott, hogy változott a gyárt­mányszerkezet: olcsóbb áruk helyett igényesebb, drágább termékeket kívántunk expor­tálni, és ehhez előbb megfele­lő üzleti partnereket kellett keresnünk. A harmadik ne­gyedévben ugyan már nem volt hiány megrendelések­ben, ám a szokatlanul erős kánikulában csökkent a dol­gozók munkaképessége, s ez bizonyos elmaradást okozott az exportterv teljesítésében. Negyedszer pedig, a csekély belföldi érdeklődés miatt ar­ra kényszerültünk, hogy még november elején is elfogad­junk erre az évre szóló ex­portmegrendeléseket, holott 45 nappal a szállítási határidő előtt, már nem szokás elfo­gadni. Nekünk azonban egy­formán érdekünk a gyár dol­gozóinak foglalkoztatása, ka­pacitásunk kitöltése és az, hogy minél több devizát sze­rezzünk a népgazdaságnak. t — Ahogyan máskor is: a kommunisták, a szocialista brigádok segítségét, intenzí­vebb munkáját kértük. Előbb egy soron kívüli műszaki kon­ferencián, majd az üzemré­szenként megtartott termelési tanácskozásokon, ezt követően pártaktíva értekezleteken is­mertettük az üzem gondjait és a feladatokat. Abban is bí­zunk, hogy, ha túl leszünk az exportterveken, december kö­zepétől az év végéig még so­kat tehetünk a bélföldi kész­árutervek teljesítéséért. 1— nyíri — Bolgár-magyar barátsági találkozó Sülysápra látogatott tegnap délután Toso Doncsev, a bol­gár kulturális központ titkára. A kedves vendéget, akit elkí­sért Sípos Zsuzsa, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, a Művelődési Ház klubtermében Neumann Mi­hály, a HNF monori járásának titkára üdvözölte. Rövid bará­ti beszélgetés után a községi tanácsházán Zima Károlyné tanácstitkár ismertette a falu fejlődését, az elért eredmé­nyeket, majd T. Doncsev, az ÁFÉSZ-t és a Virágzó Tsz te­vékenységét tanulmányozta. HAROMHUTAROL ÉRKEZIK A PARLAMENTI KARÁCSONYFA A borsodi erdő- és fafel­dolgozó gazdaság mintegy félszáz karácsonyfakertjében szemlén jelölik ki ezekben, a napokban a kitermelésre ke­rülő karácsonyfákat. Az idén mintegy 200 ezer fát adnak a kereskedelemnek. A borsodi iparvidéken kívül ellátják a szomszédos Szabolcs, valamint az alföldi megyéket is. A Parlamentben felállítan­dó hatalmas karácsonyfát is a zempléni erdőségekből, a Háromhuta környékén levő fenyvesekből vágják ki és de­cember közepén szállítják a fővárosba. Bűnüldözés- társadalmi felelősséggel A bűnözés és bűnüldözés a közvélemény érdeklődé­sének előterébe került ezekben a napokban; a mindannyiunkat érintő társadalmi probléma idő- szerű kérdéseiről az igazságügy-miniszteri tájékoztatót követően tegnapelőtt belügyminiszter-helyettesi nyilat­kozat is elhangzott. A Büntető Törvénykönyv módosí­tása és az ezzel összefüggő rendőri feladatok alapve­tően a közrend, a közbiztonság további szilárdítását, a bűnözés visszaszorítását célozzák. A bűnözés elleni harc hatékonyságát növelő újabb állami intézkedések közül különös figyelmet érdemel a szocialista törvényes­séget erősítő, a bűncselekmények megítélését társadal­mi veszélyességük szerint differenciáló jogszabály-mó­dosítás, valamint a törvényeinket durván megsértőkkel szemben várható erőteljesebb rendőri fellépés. Társa­dalmi igény, hogy a közrend, a közbiztonság ellen sú­lyosan vétők vagy a társadalmi tulajdont, a népgazda­ságot károsítok, az utakon mások épségét, életét veszé­lyeztetők szigorúbb elbírálás alá essenek. A jogi intéz­kedések ennek érdekében születtek, ezért mondhatjuk, hogy a becsületes többség közakaratát fejezik ki. Jelentősége van annak is, hogy mind a bűnüldöző, mind az igazságszolgáltató szervek vezetői — a törvé­nyes szigor mellett — szóltak a megelőzés fontosságá­ról is. S itt korántsem csak a szélesebb körű rendőri ellenőrzésekről, intézkedésekről vagy az ugyancsak a visszatartást szolgáló bírói ítéletekről van szó. A bű­nözés — összefüggésben gazdasági, szociális, kulturális viszonyainkkal — társadalmi jelenség, s a megelőzés­nek csak egyfajta eszköze a büntetőjog. Az állami bűn­üldözés, amely elsősorban a felderítéssel és a felelős­ségre vonással igyekszik szolgálni a megelőzést, nem nélkülözbeti az ennél szélesebb körű társadalmi segít­séget, összefogást. Tágabb értelemben megelőzésnek tekinthetjük, hogy a szocialista társadalmi rendszerben a gazdasági, szo­ciális, kulturális viszonyok kedvező irányú fejlődésével már eleve adott annak lehetősége, hogy a társadalom­tól idegen, negatív jelenségek, így a bűnözés is, foko­zatosan megszűnjön. Szűkebb értelemben pedig meg­előző funkciójuk van mindazoknak a társadalmi intéz­kedéseknek, amelyek a bűnözést közvetlenül elősegítő, a társadalomra veszélyes magatartásokat kialakító okok és feltételek csökkentését célozzák. A feladatkör rend­kívül széles. A bűnözés elé emel gátat, ha például a visszaeső bűnözők utógondozását a tanácsoknál és mun­kahelyeken nem formálisan végzik, ha a visszaesők utánpótlását képező antiszociális beállítottságú fiatalok erkölcsi nevelése hatékonyabb az Iskolákban, nevelő- intézetekben, az ifjúsági tömegszervezetekben, ha a gazdasági intézményekben szigorúbban veszik a pénz­ügyi ellenőrzést; ha gyárakban, tsz-ekben biztonságo­san őrzik a társadalmi tulajdont; ha büntetett előéle- tűek nem lehetnek üzemágvezetők; ha a vendéglátó­ipar is részt vállal a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemből... A példákat még hosszan sorolhatnánk, de talán ennyi is elég annak illusztrálására: a bűnözés elleni harc nem szűkülhet le pusztán a bűnüldöző, igazságszolgáltató szervek feladatává. Törvényhozásunk Intézményesítette mindazokat a* állami-gazdasági, kulturális-nevelő intézkedéseket, módszereket, amelyek az eredményesebb megelőzésre aktivizálnak a társadalmi élet minden területén. Mind­ebből adódik: amikor a bűnüldözés visszaszorításáról beszélünk, talán még a rendőri, igazságügyi apparátus bűnüldöző munkájánál is nagyobb jelentőséget tulaj­doníthatunk a társadalmi megelőzésnek — mint bün­tető eljárás nélküli bűnüldözésnek. Szitnyal Jenő 4 4 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents