Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

1971. NOVEMBER 19., PENTEK PEST «iccrEi ’^/űríap Az új termésig biztosított a lakosság zöldség- és gyiimölcsellátása A vállalatok és a tanácsok tervezéséről tárgyalt tegnapi ülésén a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén az Országos Tervhiva­tal elnökének jelentése alap­ján értékelte a tanácsok kö­zéptávú tervező munkáját és a népgazdasági terv, valamint a tanácsok terveinek összefüg­géseit. A tanácsok ezúttal minden szinten részt vettek a tervező munkában. A közpon­ti előírások köre jelentősen csökkent, terveik tartalmát alapvetően maguk a tanácsok határozták meg. A tervek elő­készítése során elemezték a terület gazdaságát, infra­strukturális ellátottságát, a te­lepüléshálózat szerkezetét, a fejlesztési adottságokat és a fejlesztés kívánatos irányát. A tanácsok nagy felelősség- érzettel terveztek, a népgaz­daság ötéves tervének fő cél­jait terveiben érvényre juttat­ták. Jelentős előrehaladást ér­tek el a tervezés demokratiz­musának kiszélesítésében, a tanácstagoknak és a dolgozók széles körének a tervezőmun­kába való bevonásával, a terv- javaslatoknak széles körű megvitatásával. Előrehaladás mutatkozott a tanácsi és a nem tanácsi beruházások koordinálása terén is. Megállapította a jelentés, hogy a tanácsoknak a terve­zés során nagyobb gondot kell fordítaniok a beruházások reá­lis költségeinek tényleges fi­gyelembevételére, a gazdasá­gilag megalapozott tervezés­re. Szükséges továbbá, hogy valamennyi tanács kellő mér­tékű tartalékot is képezzen. Az esetleges többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakás­építés és az ehhez kapcsolódó víz- és csatornaközmű fej­lesztésére fordítsák. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, és felhívta a tanácsok figyel­mét az egyes ágazatok fej­lesztésével kapcsolatos fonto­sabb szempontokra. A taná­csok kulturális fejlesztési te­vékenységén belül elsősorban az általános iskolai, diákott­honi férőhelyeknek a növelé­sére, a nagyvárosok, a fejlő­dő ipari központok és azok környékének összehangolt fej­lesztésére. A belkereskedelmi minisz­ter, valamint a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter beszámolt a lakosság burgo­nya-, zöldség-, gyümölcsellátá­sára való felkészülésről. A jelentés megállapítja: bár a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből az idei termés nem éri el a múlt évit, az állami és szö­vetkezeti kereskedelmi vál­lalatok burgonyából, zöld­ség-főzelékfélékből és gyü­mölcsből olyan mennyiséget készleteznek, amelyből a la­kosság ellátása az új termé­sig zökkenőmentesen bizto­sítható. A Minisztertanács a beszá­molót elfogadta. Felhívta az illetékes miniszterek és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy a lakosság téli élel­miszer-ellátásához szükséges további intézkedéseket tegyék meg. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökénekelő­terjesztésére a kormány jó­váhagyta a tanács alapszabá­lyát. Egyben az OKISZ elnö­ke tájékoztatta a kormányt az ipari szövetkezetek 6. kong­resszusán elhangzott fonto­sabb javaslatokról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a vadá­szati világkiállítás főbb ta­pasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ijjas József kalo­csai érseknek, a magyar kato­likus püspöki kar elnökének a magyar állam és a katoli­kus egyház között kialakult jó viszony munkálása, továbbá a békemozgalombart kifejtett eredményes munkája elisme­réséül, 70. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendjének I. fokoza­ta kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át. A kitüntetés átadá­sánál jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A kitüntetés alkalmából Miklós Imre államtitkár foga­dást adott dr. Ijjas József tisz­teletére. A fogadáson megje­lentek a magyar katolikus püspöki kar tagjai, az Orszá­gos Béketanács Katolikus Bi­zottsága, valamint a Hazafias Népfront és az Országos Béke­tanács vezetői. A fogadáson Miklós Imre és dr. Bencsik Ist­ván köszöntötte az érseket. Inkább lemondanak a szabad szombatról A hatékonyabb munka lehetősége A szakmaközi bizottságok hármas feladatát a területpo­litikai munka segítésében, a dolgozók politikai, kulturális nevelésében, a szervezett dol­gozók jogainak védelmében je­löli meg a SZOT elnökségének határozata. E rövid és tömör meghatá­rozás azonban sokrétű tevé­kenységet takar. Jól példázza ezt a szentendreiek kezdemé­nyezése is, A nyáron jól sike­rült tanácskozást rendeztek szocialista brigádvezetők rész­vételével a szabad szombatok kulturált eltöltéséről. Arról vi­tatkoztak a jelenlevők,' ho­gyan lehetne a megnöveke­dett szabad idővel úgy gaz­dálkodni, hogy jusson idő ta­nulásra, művelődésre is. Ma még az emberek jó része ugyanis, ha megfizetik, in­kább lemond a szabad szom­batról. A tanácskozás éppen arról győzte meg a szocialis­ta brigádvezetőket, hogy el Téglát Veszprém megyéből Dupla Rom — Amint látom, nő a ro­mantikáig ényl — Telibe tetszett találni. Bővítjük a Romantikát, s most legalább mindenki itt van, aki a határidőért felelős, szavukon lehet fogni mind­egyiküket — mondja Szabó György, az egység vezetője. A Romantika autócsárdát üze­meltető albertirsai ÁFÉSZ az építtető, a kőművesmunkát az irsai Dimitrov Tsz építő­brigádja végzi, épp itt van a vezetőjük, Gebhardt Árpád is meg Micsinai Mihály kisipa­ros, az ácsmunka felelőse. A régi részt felújítjuk, ottmarad a konyha meg a sön- tés, s a 216 négyzetméternyi új szárnyban kap helyet a nagyterem, s a folyosóból nyí­ló mellékhelyiségek. Sajnos, kissé megkésve kaptuk mega Foto: Gárdos kezdéshez szükséges pénzt, így csak október 10-én kezdhettük az alapozást, de, ha a vége jó, minden jó: Szilvesztert már a felújított, kibővített „nagy-Romantikában” tölthe­tik a vendégeink. — Az építkezésre előirány­zott összeg 300 ezer forint. Nagy szó: van elegendő tég­lánk (innen a „szomszédból” hoztuk: a 250 kilométerre fek­vő, Veszmprém megyei Ba- konyszentlászlóról), szigetelő- perlitünk is van már (a Sza­bolcs megyei Nyírtelekről si­került beszereznünk). Fa- és tetőfedő anyagot az ÁFÉSZ sa­ját Tüzép-telepe biztosított, kinéztük már a berendezést is. összesen félmillió lesz a költség. Dupla Romantikáért csak nem drága? kell érni: igényeljék az embe­rek a kulturált kikapcsolódást. A megyében öt városban, 37 nagyközségben és 27 községben működik szak­maközi bizottság. Munkásságuk sokrétűségét bi­zonyítja, hogy részt vettek a tanácstagi, országgyűlési vá­lasztások előkészítésében, be­kapcsolódnak az ivóvíztársu­latok szervezésébe; társadal­mi ellenőrként segítik a la­kosság jobb áruellátását. Fog­lalkoznak a nyugdíjasokkal, támogatják az öregek nafkö- zi otthonainak létrehozását. A megyében működő 15 szak­maközi klub pedig fontos sze­repet tölt be a munkások szó­rakozási igényeinek kielégí­tésében. Hogy mindezt máért sorol­juk? Akad ma még nem egy olyan község a megyében, ahol a tanácsnál nem is tud­nak a szakmaközi bizott­ság létéről, tevékenysé­géről. Pedig nagy szükség lenne a fokozottabb figyelemre. A szakszervezetek területi kép­viselői sok gonddal küsz­ködnek. Mindössze három bi­zottság rendelkezik saját he­lyiséggel, hat pedig önálló helyiséget béreL A többiek csak alkalomszerűen jönnek össze, hol itt, hol ott. Nehezíti a munkát az is, hogy sok az idős tisztségviselő. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a közelmúltban megvizsgálta a bizottságok munkáját, s a területi párt- szervezetek támogatását kérte: foglalkozzanak a bizott­ságokkal, tárgyalják meg az abban dolgozó kom­munisták tevékenységét. Kétségtelen, a bizottságok megérdemelnék, hogy jobban figyeljenek munkájukra, s a különböző szervek igényeljék segítségüket, közreműködésü­ket. A szakmaközi bizottsá­gok tisztségviselői olyan erőt képviselnek vidéken, ame­lyet kár kihasználatlanul hagyni. Soós Ibolya Vasutasok jutalmazása A Vasutasok Szakszerveze­tének budapesti területi bi­zottsága értékelte az idei szak- szervezeti munkát. A MÁV Budapesti Igazgatósága kul­túrtermében, százötven vas­utas aktivista jelenlétében, Rékási István, a területi bi­zottság titkára számolt be a mozgalomban elért eredmé­nyekről. Ezután negyven tár­sadalmi munkásnak nyújtot­ták át a Szakszervezeti mun­káért oklevelet. A vasúti szol­gálati helyek szakszervezeti bizottságaiban végzett mun­ka elismeréseképpen 40 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét száztíz társadalmi akti­vista között Játék 16 országba Az év végi ünnepekre szá­mos újdonsággal lepi meg a gyermekeket a Játex Játékké- szítő Háziipari Szövetkezet. A Triálhoz most szállítják ki a karácsonyi választékot bővítő újfajta játékokat, köztük a 85 centiméter magas, szürke plüsből készült Fifi-kutyákat és a csaknem egyméteres, érde­kesen hosszú lábú „táncoló oroszlánokat”. Ez utóbbi új­donság mint mozgó játék is jól leköti majd a kicsinyek fi­gyelmét A pandamackóhoz hasonlóak a 40 centiméter ma­gas ülő mackóik, amelyek kék, „Sertésgyár" 95 miilióért Korszerű „sertésgyár” épül a Pápai Állami Gazdaság ihászi kerületében, 95 millió forintos költséggel. A nagyszabású építkezést ez év májusában kezdték el és a terv szerint 1973 áprilisában fejezik be. A telep évenként 21 600 hí- j zott sertést ad a népgazdaság- j nák. A folyamatos hizlaláshoz a növendékállományt a gazda­ság tenyésztelepéról biztosítják majd. A korszerű sertéstelep a Pá­pai Állami Gazdaság, a megyei húsipari vállalat és 15 termelő- szövetkezet közös vállalkozása­ként épül. piros, rózsaszínű és sárga vál­tozatban készülnek. Közös is- mertetőj elük: mindegyiknek fehér a pocakja. Egyébként a jelentős számú bedolgozót is foglalkoztató szö­vetkezet 23—24 miliő forintos termeléséből tíz-tizenegymil­lió forint értékű játék belföl­dön, a többi pedig határainkon túl talál gazdára. Az export a Konsumex Vállalat útján bo­nyolódik 16 országba. A legna­gyobb tételeket Nyugat-Euró- pába szállítják, de megrende­lői között tartja számon a szö­vetkezet Irakot is. Burkok, magunk körül 0 legújabb kutatások és a tudósok egy részé­nek állítása szerint az embert vékony, ionizált légburok veszi körül, amelynek összetétele attól függően változik, hogy mi­féle hatások érik az egyént, s azokra idegileg, bioké- miailag, biofizikailag mi­ként reagál. E burok — így a kutatók — nagy szerepet játszik abban, hogy az egyén környezetébe miként illeszkedik be, illetve, hogy az miként fogadja be. Lé­teznék azonban másfajta burkok is magunk körül. Ezek egyike az a légkör, amely a munkahelyeken veszi körül az ott dolgozó­kat, S amelynek elvben jó­nak kellene lennie; jó mun­kához jó légkör kell. Könnyű ezt megállapíta­ni; leírni, kimondani. Ne­héz megvalósítani. Nehéz, mert bonyolult. Ahogy a szőttes sokszínű szálból ké­szül, úgy határozza meg sokféle tényező a légkört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör feltétele a tisztességgel vég­zett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó mun­kát tartósan csakis jó lég­körben lehet végezni, s a jó légkör a még eredmé­nyesebb munka serkentője. Kölcsönhatások szövevénye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor va­laki kijelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenke­zőjét. Rossz a légkör, ide­gesek az emberek, minden­napos vendég a vádasko­dás, az intrika, a szakmai fél tékeny kedés. Mitől jó vagy rossz egy- egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol min­dent megértő vezetők van­nak, s ott rossz, ahol szi­gorúak, kemények? Köze­lebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: lég­kör és hangulat nem té­vesztendő össze! Jó légkörű kollektívában is megtörté­nik, hogy rövid időre meg­romlik a hangulat, a gyors, nagy erőfeszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtatok a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka — teremthet átmeneti ide­gességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban tünet, elmúlik, nem igé­nyel beavatkozást. Ha egészséges határok között marad, a munka természe­tes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenységét hosszú távon jellemző és befolyásoló légkörrel. En­nek változásai már nem tünetszerűek. s nem várat­lanul mennek végbe. T örvényszerű, hogy nap­jainkban, a vállalati önállóság előtérbe ke­rülésével, a munkahelyek légkörének szerepe is fon­tosabbá válik — mondja a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, amikor a témáról beszél­getve közli, egyik legfonto­sabb feladatunknak a mun­kahelyi légkör tanulmányo­zását, a változások okainak föltárását tartják. S hason­lóan nagy figyelmet szen­telnek e kérdésnek a Pest- vidéki Gépgyárban is, ahol — a többi között — nagyon alapos vizsgálattal mérték fel a műszakiak helyzetét, hangulatát, állásfoglalását. Indokolt törekvések ezek. Amíg „valahol fent” meg­hozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt kü­lönösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog — a termékfejlesztés útja, a műszaki haladás iránya, a piacok bővítésének lehető­sége, a fölosztható nyereség csoportosítása s így tovább — helyben dől el, s hatá­suk, eredményük vagy eredménytelenségük lég­kört javít, légkört ront. A légkör milyensége erő­teljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visz- szahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, ahol mindennek és mindenkinek szerepe, tehát jelentősége van. A minden újtól, a legkisebb kockázattól is óvakodó ve­zetés először csak a konst­ruktőrök, a gyártmányfej­lesztésben dolgozók kedvét szegi. A fejlesztés egy hely­ben topogása kínos helyzet­be hozza a kereskedelmi osztály embereit, hiszen mind nehezebb eladni ter­mékeiket. Az értékesítés gondjai leállásokat, átcso­portosításokat, kényszer- szabadságokat, majd túl­óráztatásokat eredményez­nek a termelőrészlegek­ben ... Csökken a ikereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvüket... pénz­ügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fej­lesztési feladatoknak nincs meg az anyagi fedezete, s ísy tovább, körbe-körbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e® rossz-e a. légkör? A vezetésnek meghatáro­zó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem má- sodrendűek. Ahogy tégla simul téglára s alkot falait, úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől — a brigádoktól, az egy műszakban, dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy műhelyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó, akik kicsúfolják a tisztességet, s útón-útfé­len hangoztatják: „ezért a pénzért...” Ahogy hiába az is, ha húsz nyílt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, init- rikust. A légkör soha nem magától való; az egész kö­zösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a pártcsoport min­dent a nevén nevez, ahol a termelési értekezleten a szakszervezet határozott­sággal kéri számon a mu­lasztásokat, s követei intéz­kedéseket a panaszok or­voslására, a jó légkör leg­főbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Mindenki mindenki érdekében. V ezetők és vezetettek, társadalmi szerveze­tele, kisebb és na­gyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egy­máshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményének, mint a légkörnek. Ahol rossz a légkör, ott mindenki ludas benne, ahogy a jó légkör sem néhány ember dicső­sége. A munka ritmusának, szervezettségének, a véle­mények igénylésének és fi­gyelembe vevésének, az al­kotókedv biztosításának ugyanúgy szerepe van a légkör alakulásában, mint a bírálat lehetőségiének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek és az — önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silá­nyul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! Ügy mondják; a jó lég­kör, az egyénnek és közös­ségnek minél jobb harmó­niáját megvalósító munka­hely fölér egy öttalálatos lottószelvénnyel. Igaz. Sőt, talán többel is, mert meg­fizethetetlen. Ezreket, tíz­ezreket köt szorosan éve­ken, évtizedeken át mun­kahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lel­nek dolguk végzésében. Ép­pen az ő példájuk biztat azzal: másutt is mód van az „öttalálatos” kitöltésére. S ha a tippeket hozzá az egész kollektíva adja, a nyeremény is az egész kö­zösségé lesz. Mészáros Ottó P. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents