Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

4 "“’zXirhfP 1971. NOVEMBER 19., PÉNTEK Pilisvörösvárott megvalósult Minden házban egy olvasó Éjjel, kézikocsival — Tolsztoj és Németh László a sikerlistán A pilisvörösváriak szemé­ben a könyvtár és a Foga- rasy-házaspár — elválasztha­tatlanok. Hiszen ahogy a köz­ségbe érkezett — 1948-ban — a fiatal németszakos tanár, nemsokára már hátizsákban hordta, talicskával szállította a könyveket a művelődési házba, egy négyszer négy­méteres irodába, ahol beren­dezkedett. És házról házra kopogtatott, gyűjteni az ol­vasókat. Az ötvenes évek elejére, háromezer kötethez, nyolcszáz könyvtári tagot szervezett! Olyan forgalmas lett az a kis iroda, hogy tisz­teletdíjas helyett főállású könyvtáros kellett már a veze­téséhez — így került Foga- rasy Mihályné függetlenített könyvtárosnak, akkor még a művelődési házba. Férje az­után vagy egy évtizedig tisz­teletdíj nélkül buzgólkodott mellette a pilisvörösvári ol­vasómozgalom megalapozásá­ban. Beköltözött Az ötvenes években tör­tént még az is, hogy hirte­len felszabadult, megürese­dett az ásványbányászati vál­lalat helybeli kis művelődési háza. Délután értesült erről Fogarasy Mihály — s még az éj leple alatt, kézikocsival, átköltöztette a könyvtárt: ön­kényes intézkedés. Peller Já­nos akkori, és jelenlegi köz­ségi tanácselnök másnap fe­lelősségre vonta — és kiutalt ötezer forintot, hogy beren­dezkedjenek. Két helyiség színpad — rit­ka adottság, lehetőség akkor még egy községi könyvtárnak. Szín játszókört alapítottak... Moliére-t játszottak... Gyep mekműsorokat rendeztek: elő­adták Hófehérkét; Csipke- rózsikát... Községtörténeti kiállítást szerveztek... 1962-ben, hogy a meghívot­tak is kedvet kapjanak ha­sonlóra, ott tartották meg a megyei tanácsi vezetők és könyvtárosok együttműködés­re serkentő találkozóját A Művelődésügyi Minisztérium jelen volt képviselője, ered­ményeiket megismervén, fel­ajánlott százezer forintot egy új községi könyvtár beren­dezésére. De mai otthonuk, több mint fél millió forintba került. 1966-ban költözhet­tek a községi főútra néző épület újonnan, számukra emelt oldalszárnyába. Eredmények A tágas, derűs, világos könyvtárban ma tizenhétezer kötetet találunk. 1920 olva­sója közül hétszáz munkás. És a könyvtári tagok száma még most is, évenként száz fővel emelkedik. Egy eszten­deje reggel nyolctól este nyolcig tárva az ajtajuk — a könyvtárosi teendőket itt ma már hárman látják el. És a községben még, külön he­lyiségekben, három fiókkönyv­tár is működik... A fejlő­dés azonban nemcsak meny- nyiségi. A könyvtári tagok többsége már nem éri be Jó­kaival. Rendkívül olvasott a jelenkori magyar irodalom; Németh László, Moldova György, Jókai Anna, Szabó Magda a keresett szerzők. A legtöbbször kölcsönzött köte­tek között pedig megtalál­hatjuk Thomas Mann és Tolsztoj műveit. Nemcsak könyvtár Tavaly áprilisban elnyerték a „kiváló könyvtár" címet: ez egy pianinót, s még negyven­ezer forint értékű zenei fel­szerelést hozott számukra. Azóta hetenként kétszer ze­nei foglalkozásokat tartanak, és kéthetenként, a községi Zeneiskola tanárainak közre- tnűködésével, előadással egy­bekötött házi hangversenyt. Legutóbb Wagrner-estet ren­deztek. Jövőre négy nagyobb hangversenyt terveznek — a költségeket a Pi-lisvölgye Ter­melőszövetkezet fedezi. De igen hiányzik a könyvtárban egy különálló zeneterem ... Itt jár össze a kertbarátok köre... A művelődési ház if­júsági klubja is náluk talál­kozik (ehhez a környezethez ragaszkodnak). Legutóbb Dan- íe-estet rendeztek, gimnazis­ták, ipari tanulók voltak az előadók. Utánpótlás A régi könyvtári tagokat, ha kimaradnak, visszahívó­levéllel marasztalják.... De az utánpótlásról is gondos­kodnak: hatszáz a gyermek- olvasók száma. (Hogy a gyer­mekek könyvtárba irányítá­sában milyen nagy szerep jut a pedagógusoknak, bizonyítsa a pilisvörövári példa. Az egyik iskolából, ahol Fogarasy Mihály is tanít, hatszáznál több gyerek jár hozzájuk. A másikból alig néhányan.) Különböző gyermekrendezvé­nyeiket egy törekvés irá­nyítja: a gyerekek jól érezzék magukat a kultúrált környe­zetben. Jelenlegi helyükön már alig férnek el. Sokat gondolkoz­nak rajta, miként lehetne a község paraszti lakosságát is megnyerni a könyvtárnak, az olvasásnak: mindeddig csak tizennyolc parasztolvasót számlálnak. A jövő évekre is akad tehát elég tennivaló. Padányi Anna Kerámiák a Gorka-házban Legtöbb a múzeum Pest megyében A megyei múzeumok 1962- ben kerültek a Művelődés­ügyi Minisztérium fennható­ságából . a Pest megyei Tanács irányításába. Tíz évvel ezelőtt múzeumaink évi félmillió fo­rintból gazdálkodtak — ez az összeg időközben a hétszere­sére emelkedett. 1962-ben a megyei mú­zeumokban mindössze há­rom függetlenített szak­muzeológust alkalmaztak — az ő számuk egy évti­zed alatt tizenegyre nőtt. Hazánkban a megyék között területünkön található a leg­több múzeum: számuk a kiál­lítóhelyeket is beleértve, je­lenleg 18. A jövőben újabb bővítések és alapítások vár­hatók. Tavaszra befejeződik a szentendrei Ferenczy Mú­zeum bővítése, amelyre mint­egy hétmillió forintot költe­nek. Ennek révén a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága is Szentendrére költözik. A tervek szerint Gorka Géza keramikus művész, verőcei házát kerámiamúzeummá alakítják: itt a nemrég el­hunyt mester 1000—1200 da­rabból álló művészi hagyaté­ka, ezen kívül pedig még egy kerámiatörténeti kiállítás is helyet kapna... Zsámbékon, a község sa­ját erejéből szándékozik kiállítóhelyet adni egy ha­zánkban páratlan lámpa­gyűjteménynek. Szigetszentmiklóson a tanács ugyancsak egy állandó hely­történeti-néprajzi bemutató megnyitását tervezi. Megyénk­ben még húsz értékes gyűjte­mény igényelne kiállítóhe­lyet. Elütő színekkel PÜSPÖKKÚT „Megfiatalodva”, frissen ta­tarozott házakkal várja Szé­kesfehérvár történelmi belvá­rosa a jövő évi millenniumi ünnepségekre érkezőket. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága mellett működő műemlé­ki albizottság irányításával 1968 óta csinosítják a várost. Tatarozták a városmag 30 mű­emlék jellegű épületét —köz­tük a templomokat, a megyei és városi tanácsházat, a püspü- ki palotát, a Velence Szállót — s rendbe hozták az egyéb mű­emlék jellegű épületeket is. A házakat pasztellszínekre fes­tették, s elütő színekkel emel­ték ki a díszítéseket. A műemléki albizottság irá­nyításával új, végleges helyén — a várfal előtti szabad terü­leten — állítják fel Bory Jenő Püsipökkút című szoborcso­portját. Tornaóra varán. a november 7-én felavatott új bagi iskola ud­Foto: Gárdos Áz első magyar utónévkönyv Erzsébet - ötvennyoMélcként becézve Meghatározták az anyakönyvezhető nevek jegyzékét Ezentúl 1827 név közül választhatnak a szülők Ezekben a napokban sokan fölköszöntik az Erzsébeteket es a Katalinokat. Sokan, sokfé­leképpen szólítják majd őket, amikor átadják a csokor virá­got, a kedves megemlékezést. Kevesen tudják azonban, hogy az Erzsébeteket nálunk éppen ötvennyolcféleképpen becézhetik, a Katalinokat pe­dig huszonkilencféleképpen, sőt a Kata, Katinka és Kató nemcsak becenévként, hanem önálló női névként is elfogad­ható. Azt talán még keveseb­ben tudják, hogy az Erzsébet nyugati nyelvek közvetítésé­vel a héber Eliséba névből ke­rült 'hozzánk, s eredetileg azt jelentette: „Istey az én eskü­vésem’’, a Katalin név pedig a német Katharina magyar rö­vidülése és módosulata. A Déryné Színház bemutatója: Tóth Miklós: Kék fény ÜGY TŰNIK, hiába szeretne megvédeni bennünket az álta­lunk létrehozott minden ren­dű és rangú társadalmi vé­dő- és jelzőrendszer. Nem hagyjuk magunkat. Nem és nem, pedig mindig körülte­kintően gondoskodunk arról, hogy védve legyünk, hogy biz­tosítva legyünk. Gondosko­dunk, aztán nyomban megfe­ledkezünk arról, hogy gon­doskodtunk önmagunk vé­delméről társadalmilag, hogy igénybe is vegyük a társada­lom ez irányú szolgáltatásait. Hányszor és hányszor nem hívjuk ki a rendőrséget, s csak akkor ocsúdunk fel, ami­kor oktalanul meghalt egy ember, mennyiszer nem tele­fonálunk időben a mentők­nek, tűzoltóknak, s csak ak­kor kapkodunk már, amikor késő, hányszor legyintünk nemtörődöm módon, amikor valamilyen veszélyre figyel­meztetnek bennünket, hogy már megint ez a túlzott óva­toskodás. S aztán fogjuk a fe­jünket. Szóval mi is törté­nik ilyenkor velünk? A tár­sadalom általunk felállított védőrendszerét nem mozgó­sítjuk időben. Felmerül a kér­dés: akkor minek ez a véde­lem? VÁLASZOL RA A KÉK FÉNY: azért, hogy olyan biz­tonságban érezzük magunkat, hogy a veszélyek csak mese­álomnak tűnjenek. Itt van ez a „Kék fény” is — nem a színpadon, a televízióban — milyen jóleső, kárörvendő kajánkodással vesszük tu­domásul, hogy nem minket raboltak ki, nem minket csap­tak be, hanem másokat. Ve­lünk ez nem fordulhat elő, gondoljuk, s nézzük izgatot­tan a képernyőt, mintha va­lószerűtlen krimit látnánk. Az adás után néhány perccel csengetnek, belép egy bájos, félénk lány, aki a zuhogó eső elől véletlenül éppen hoz­zánk csengetett be. Megszán­juk, befogadjuk, elbeszélge­tünk vele. Kellemes megle­petésben van részünk, mert ez a fiatal hölgy bizony érdek­lődik gondjaink, problé­máink, szenvedélyeink iránt. Hirtelen sok minden kiderül, az is, hogy ez a fiatal lány milyen segítőkész, elintéz ő nekünk mindent: férjhezxne- nést, gyerekszülést, lakást, uzsorakamatot. Csak egy kis előleget kér, mert költségek merülnek fel a férjhezmenés előtt, a gyógyszer pénzbe kerül, a lakás is, a kamat ér­dekében pedig ugye először a kölcsönadott pénzt kell oda­adni. Kedves olvasóim, nem beszélek én összevissza: mind­ez a darabban van. Tóth Mik­lós kitalált egy vígjátéki szi­tuációt, amelyben adva van egy család: apa, anya, fiú, mindegyiküknek van valami takargatott vágya — a nagy­néninek a férjhezmenés; hőn óhajtott kívánsága — az anyu­kának, hogy unokája szüles­sen; eltagadott hibája — a családfőnek a kapzsiság, ku- porgatás. Mindezen vágyak, óhajok, hibák csak akkor ke­rülnek felszínre, ha arra al­kalom adódik, ha valaki meg­hallgatja őket, ha valaki segí­teni is tud. A lány tud. Mert a szélhámosok az ilyen kis hibákra, vágyakra vadász­nak s ugye ez a lány szélhá­mos a javából. „Kék fényes" szélhámos. Amikor mindez kiderül, nem akar hinni senki a szemének, senki a fülének, senki a bizonyítékoknak. Mert ha hinne, kiderülne, hogy vá­gyaikat — férjre, sok pénzre, unokára — ismét elérhetetlen távolságra taszította az idő. Inkább hisz illúzióiknak — és a szélhámosnak... AZ 1RÖ ALAPÖTLETE frap­páns. Megvalósítása azonban már sokkal szürkébb. A vígjá­ték nyelvezete, poénjai eléggé elcsépeltnek tűnnek. Fordu­latai már érdekfeszítóbbek. Csongrádi Mária ren­dezése kitűnő ritmusú, ahol az író: anyag engedte, maradék­talanul kihasználta a komé­dia lehetőségeit. A színészek közül Czéh Gitta emelkedik ki, rutinos játékával. A fő­szereplő, a kis szélhámosnő szerepében Mihók Éva meg­felelő hangsúlyokat talált, pontos mimikát a „bevágó- dási” és az „átverési” szituá­ciók jellemzésére. GöncsöZ Anikó, Horváth Ottó és kü­lönösen Károlyi Judit élvez­hető karakterfigurákat for­máltak. Balázsi Gyula a fiatal fiú szerepében kissé darabo­san mozgott. Berkovits György Mindezeket a látszólag pusz­tán érdekességeket még 1825 más magyar névről tudhatjuk meg abból a most megjelent könyvből, amelyet Ladó János munkájaként Magyar Utónév­könyv címmel adott ki az Aka­démiai Kiadó. Nemcsak a nyelv kérdései iránt érdeklő­dő olvasók régi igényeit elégí­ti ki, hanem igen gyakorlati célja is van. Légióként az, hogy az anyakönyvi hatóságok ré­szére az utónevek anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó jog­szabályokhoz a magyar anya­nyelvű magyar állampolgár gyermekek anyakönyvezésénél utónévjegyzékként szolgáljon, vagyis tételesen megjelölje, mely utóneveket lehet az anyakönyvbe bejegyezni és milyen formában. Ezért kérte fel a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudomá­nyi Intézetét ennek a név­könyvnek az összeállítására. Nagyarányú gyűjtő és rendező munka, számos alapos megbe­szélés és vita eredménye ez a kötet, amely megjelenése óta most már kötelező érvényű. A benne nem szereplő neveket anyakönyvezésnél magyar anyanyelvű szülők gyermekei részére bejegyezni nem sza­bad. Csak abban az esetben adhat az anyakönywezető ez alól fölmentést, ha a névigény­lő szülő írásbeli szakvéleményt szerez be a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudomá­nyi Intézetétől arra vonatko­zóan, hogy a kért utónév női vagy férfi utónév-e és az in­tézet javasolja-e anyakönyvi bejegyzésre vagy sem. Aggodalomra azonban nin­csen ok, hiszen összesen 895 női és 932 férfinevet bocsáta­nak rendelkezésre. (A zseb­naptárakban körülbelül csak 200 olvasható!) Elég bőséges te­hát a választék, amelyen belül gondoltak a magyar társada­lom különböző ízlésű csoport­jaira, hogy mindegyiknek az eddiginél nagyobb utónév-le­hetőséget nyújtsanak. Vannak ugyanis hazánkban olyanok, akik az egyedi, az ismeretlen utónevek kedvelői, vannak, akik a ritka, de ismert nevek barátai, mások az idegen ne­vek hívei, ismét mások a régi vagy régies nevek rajongói, és nem is kis számú a gyakori ne­veket szeretők tábora. Mindegyikük kedve szerint válogathat, sőt a kötet külön megjelöl 251 női és 219 férfi utónevet, az „ajánlott” kategó­riaként, s „elfogadható” kate­góriába sorol 644 női és 713 férfi utónevet. Az elsőbe so­rolták a régebben közismert gyakori, illetve napjainkban elterjedt vagy terjedőben levő utóneveket, a második kategó­riába pedig a ritkább, szokat­lanabb, még meghonosodásra váró, illetve elavulóban levő, csökkenő hangulatú, értékű utóneveket. Hogy milyen bősé­ges ez a választék, ami a jegy­zékben szerepel, mi sem mu­tatja jobban, mint hogy az en­gedélyezett 1827 utónév közül, a Központi Statisztikai Hiva­tal legutóbbi adatai szerint, 1967-ben 1187 nevet senki sem jegyeztetett be gyermeke ré­szére. De hát ki is nevezné ma­napság fiát, lányát például Magnusznak, Evarisztnak, Ne- pomuknak vagy Euzébiának, Teofániának, Zomillának —• pedig ezek a nevek még az elfogadható kategóriában sze­repelnek. A kötet igen hasznos taná­csokat is ad az utónévadáshoz, figyelembe véve névhangulati szempontokat is. Csak igazat adhatunk az előszóban han­goztatott gondolatnak, hogy a jelentéstani és jóhangzásbeli előnyöket fölhasználó és az ilyen hátrányokat elkerülő utónévválasztás méltóan feje­zi ki nyelvünk szépségét, és jó barátként kíséri végig a névviselőt a bölcsőtől a kopor­sóig. L. — Ajándéktárgy-bemutató nyülk november 21-én a szentendrei művelődési köz­pontban az NDK Kulturális Centrum rendezésében. Ugyanitt november 24-én este dr. Telepy Katalin, a Nemzeti Galéria munkatársa tart vetítettképes előadást. — Cigánybált rendeznek november 20-án, szombaton este a veresegyházi művelő­dési házban. Névnapon — És a férjed mivel lepett meg, Erzsiként? — Hongkongival!... (Zsoldos rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents