Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

1971. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 3 Egy évtized a mérlegen Munkás—paraszt tanácskozás Valkon Társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a termelőszövetkezeti pa­rasztságnak hagyományos kap­csolatait kívánják áj formák keretében továbbfejleszteni azokon a tanácskozásokon, amelyeket a Hazafias Nép­front .országos elnöksége me­zőgazdasági bizottságának kezdeményezésére rendeznek. Ez a találkozósorozat Pest me­gyében kezdődött el — miként arról lapunkban beszámoltunk —, Dömsödón keiailt rá sor. Tegnap, szerdán, Valkón jöt­tek össze a helyi tsz megalakí­tásában annak idején részt vállaló munkások s a közös gazdaság tagjainak képviselői. Megjelent a tanácskozáson S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Fábián László, a Hazafias Népfront mezőgaz­dasági bizottságának titkára, ár. Dobi Ferenc, a szakszerve­zetek megyei tanácsának ve­zető titkára, dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője és Kiss Lajos, a pártbizottság osztályvezető­helyettese, dr. Molnár József, a Gödöllői 'Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Zoltán, az Észak-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének titkára s negyven meghívott vendég. A Kistair- csai Hazai Fésűsfonó, a Gö­döllői Gépgyár, a Gödöllői Ganz Árammérő Gyár mun­kásai, párt- és gazdasági, va­lamint szakszervezeti vezetői, továbbá a tsz-szervezásben több mint tíz éve szintén részt vállaló gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem képviselői voltak jelen, s szólaltak fel a szerdai tanácskozáson. Az első lépések Bevezetőül meghallgatták Kovács Lászlónak, a termelő­szövetkezet elnökhelyettesé­nek gazdagon dokumentált előadását a falu és a szövetke­zet fejlődéséről. Egészen a XIII. századig tekintett vijfza ez a beszámoló, vagyis VaLkó eredetére, majd történelmének különféle állomásaira. így a két világháború közötti törpe- birtokosok helyzetére, eladóso­dására, a község parasztságá­nak rétegeződésére, majd az 1945-ös földreform okozta vál­tozásokra. 1954-ben 742 család birtokolta a 3049 holdnyi szán­tóterületet, vagyis egy-egy csa­ládra 3,9 hold jutott. A szövetkezét elnökhelyette­se ezután arról adott képet, hogy a gazdaság miként fejlő­dött az elmúlt évtizedben. A megalakuláskor 304 ezer forint volt a tsz állóeszközeinek ér­téke, közös tulajdonban csu­pán harminc szarvasmarhát tartottak. Hárommillió forint hitellel indultak, de már az el­ső esztendőben elkészült egy 102 férőhelyes istálló. A külön­féle gondok következménye­ként az első gazdasági év rosz- szul sikerült, 300 ezer forintos mérleghiánnyal zárult, s csu­pán 17 forint volt egy munka­egység értéke. A második év­ben azonban már megduplázó­dott a jövedelem, s máig 1962-t emlegetik a fordulat évének Valkón, mert akkojr került a tsz élére a mai vezető­ség is. (Pintér Mihály, a tsz elnöke természetesen szintén ott ült a tanácskozóasztál mel­lett.) Fölfelé ívelt a gazdaság fej­lődése: tavaly rhár 707 szarvas- marha volt a közösben, s 1970-ben 20 millió forintra rú­gott a szövetkezet árbevétele. A jövő év végére egy új, 400 férőhelyes tehenészeti telepet népesítenek be, a többi között ily módon alapozzák meg a jö ­vendőt. Fejlődő szővcíség Dr. Dobi Ferenc szólt ez­után a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, valamint az SZMT nevében. — A hallottak alapján meg­állapíthatjuk, hogy jó helyre jöttünk — mondotta beveze­tőül, majd utalt a hasonló, dömsödi találkozóra, s han­goztatta, hogy ezeknek azösz- szejöveteleknek az a célja: az élet nyújtotta tapasztalatok alapján beszéljék meg a mun­kás-paraszt szövetség minden­napjait. itt, Valkón teliét Gö­döllő munkássága, illetve a tsz képviselői mondják el őszinte véleményüket e té­makörben. Áttekintette a munkás-paraszt összefogás főbb állomásait, majd megál­lapította: ez a tanácskozás nem azt jelenti, hogy valami­féle gyengülés lenne a két osztály kapcsolataiban. Ellen­kezőleg: szilárd, jó úton fej­lődik ez a szövetség, mégis, keresni kell azokat a formá­kat, amelyekben az eddiginél is jobban megismerhetik egy­mást a két osztály tagjai. Nincsenek kibékíthetetlen el­lentétek, legfeljebb a napi ér­dekekben megmutatkozó súr­lódások. A gondokról szólván Dobi Ferenc hangsúlyozta: a mun­kásosztály manapság nem eléggé informálódik a pa­rasztság helyzetének változá­sairól és fordítva. Ily módon téves, meggondolatlan kije­lentések is elhangzanak. Az efféle ismeretek legtöbbször I csak a piaci kapcsolatokból I táplálkoznak, vagyis többnyi­re abból, hogy mi milyen drá­ga, de hogy miért kerül any- nyiba valamely ipari vagy mezőgazdasági termék, azt már rendszerint nem vizsgál­ják. Sok téves nézet kapott lábra az életkörülményekről, a bérezésről és így tovább. Hajlamosak vagyunk az álta­lánosításra; azt már többnyire nem veszik figyelembe az em­berek, hogy igen sokan élnek mindkét osztályban az átlagos színvonal alatt Kiváltképpen Pest megyében vegyített a helyzet Néhány emlékkép A voltaképpeni visszaem­lékezéseket Magyaróvári Pál, a gödöllői ÁFÉSZ elnöke nyi­totta meg, aki annak idején részt vett a valkói tsz meg­szervezésében. — Olyan eredmények van­nak a szövetkezet mai gaz­dálkodásé mögött, hogy már szinte eltörpülnek a kgzdeti gondok — mondotta a többi között, egyszersmind azonban leszögezte: ő nem tapasztal parasztellenes t hangulatot a munkások és az értelmiségiek körében. Fabók János, a kis- tarcsai Hazai Fésűsfonó párt­titkára szintén Mjelentette: „Magunk se hittük volna az indulás idején, hogy a valkói szövetkezet ilyen stabil lese 1971-re.” Foglalkozott a ke­reskedelmi árréssel, a közve­títők hasznával, tehát lénye­gében a közvetlen termelő­szövetkezeti értékesítést szor­galmazta. Ugyancsak ennek a gyárnak a képviseletében szólt Werner Lajosné igazgató, aki a munkás-paraszt kapcsolatok kialakulását elemezte. El­mondta, hogy sokszor jobb kapcsolat alakul ki a távo­labbi szövetkezettel, mint a helyivel. Oda például nem­igen mennek vissza a gyárbe­liek, ahonnan rossz minőségű árut vásároltak. Hatalmas lé­pésiként értékelte azt, hogy a gazdaságok most már önálló- , an döntik el, mit érdemes ter­melni. A termelőszövetkezet kép­viseletében az indulásra em­lékezett Juhász József nyug­díjas, a gazdaság első elnöke. Bizony, meglehetősen vigasz­talan képet festett az akkori állapotokról': mindössze né­hány kormos traktor a gépál­lomáson, asszonyok jönnek szántani, a fiatalság eltávo­zik ... Bényi Ferenc, a tsz ve­zetőségi tagja beszélt ezután, majd a vendégek felkereked­tek, s megtekintették a szö­vetkezet egyik majorját, a ké­szülő szarvasmarha-telepet. Miként korábban Dömsö- dön, úgy tegnap Valkón is el­mondhatták a tanácskozás résztvevői: érdemes volt ösz- szejönni, sokmindent megtud­tak egymásról, ami eddig is­meretlen volt számukra. Ahogy S. Hegedűs László me­gyei népfronttitkár e tudósí­tás szerzőjének elmondta: azt szeretnék elérni, hogy ezek az összejövetelek folytatódja­nak, s mind rendszeresebbé váljanak. Keresztényi Nándor Diesel-konferencia Kétnapos Diesel-konferen­cia kezdődött szerdán Buda­pesten, a KGM Műszaki Tu­dományos Tájékoztató Intézet és a szovjet Energomashex- port közös rendezésében. A konferencia előtt Nyikolaj Barbasov, az Energomashex- port budapesti kirendeltségé­nek helyettes vezetője tájé­koztatta az ipari és külkeres­kedelmi szakembereket a ki- rendeltség több éves magyar­országi tevékenységéről. Az Energomashexport hő- és vízierőművektől kezdve, víz-, Diesel- és villamos erőművek­hez szükséges komplett ener­giaszolgáltató berendezéseket, transzformátor-alállomásokat, nagyfeszültségű távvezetéke­ket, mintegy 10 féle terméket szállít a világ 60 országába. Ezek a berendezések hazánk szinte valamennyi iparágá­ban is megtalálhatók. Ma­gyarországra a hatvan lóerős törpemotortól, a 700 lóerős tel­jesítményű monstrumig, a Diesel-motorok számos típu­sát szállítják. Hazánk az Energomashexport talán va­lamennyi partnere közül el­sőként kapja meg a legújabb berendezéseket Gondok a sertéshúsellátásban Miért csökkent a zöldség- és cukorrépa-termelés? Az Agrártudományi Kutató Intézet megállapításai Szurdi István kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szurdi István belke­reskedelmi miniszternek a párt- és állami életben kifej­tett több évtizedes tevékeny­sége elismeréséül 60. születés­napja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltaic a kitüntetés átadásánál Fock Jenő, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Vályi Péter, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhelyette­se. Továbbképzés Ez év tavaszán nyitotta meg kapuit Tatabányán a Komá­rom megyei tanács tovább­képző intézeté. A maga ne­mében egyedülálló iskola a tanácsi intézmények és hiva­talok vezetőinek, dolgozóinak rendszeres továbbképzését szolgálja, amellett bázisa a köztisztviselői utánpótlásnak. Az intézet gondoskodik a ta­nács felügyelete alá tartozó különböző szervek, így az is­kolák, egészségügyi intézmé­nyek dolgozóinak képzéséről is. Üj témák kutatásához kez­dett ez év elején az Agrártudo­mányi Kutató Intézet. Hat új módszert dolgoztak ki, és ezek­ről részletes tanulmányt ké­szítettek. Köztük általános ér­deklődést keltett a mezőgaz­dasági üzemek számvitelének korszerűsítése. Foglalkoznak az intézet kutatói az egyes üzemágak visszafejlődésének okaival és fejlesztésének mód­szereivel is. A szarvasmarha- tenyésztés hosszú évek óta ha­nyatlóban van. Az ezzel kapcsolatos elem­zések érdekessége, hogy a je­lenségeket nemcsak a mező­gazdász és közgazdász szemé­vel elemezték, hanem szociológiai és pszicholó­giai vizsgálatokat is vé­geztek. Mint megállapították, a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaságnak az az ága, amely leginkább szimbolizál­ja a hagyományos paraszt- munkát — s emiatt is idegen­kednek tőle. Ipari szintre eme­lése igen bonyolult feladat. A megoldás csak olyan módsze­rtikkel lehetséges, amelyek csökkentik az állat nevelésé­nek, gondozásának kötöttsé­geit, munkai gényességét. Ha­sonlóan csökkent a zöldség- és cukorrépa-termelés is. Ennek egyik okát az aránytalan fej­lesztésben látják. Nem terem­tették meg a színvonalasabb termelés feltételeit. Szintén a vertikális integráció megvaló­sításának hiányosságait fedez­ték fel a sertéshústermelés­ben, -ellátásban is. A probléma a zöldségtermesztéshez viszo­nyítva ellentétes előjellel je­lentkezett. A sertéstenyésztés fellen­dítését ugyanis nem kö­vette a feldolgozó-kapaci­tás bővítése. Ezek a jelenségek a vertikális integráció elméleti módszerei­nek tökéletesítését kívánják, és ehhez ez év végén már szá­mos javaslatot, eljárást adnak át a gyakorlatnak. Világviszonylatban is igen érdekes jelenséget fedtek fel az erő- és a munkagép­vásárlásban. Mint • megállapították, általá­ban 7—8 évenként ismétlődő ciklikusság mutatkozik, amely­nek kezdetén a legkisebb, vé­gén pedig a legnagyobb a me­zőgazdasági üzemek gépigé­nye, gépvásárlása. Ez a jelen­ség az erőgépek bizonyos idő utáni elavulásával magyaráz­ható. A ciklikusságot, amely gépfajtánként különböző, messzemenően figyelembe kell •venniök a kereskedelmi szer­veknek, amelyekkel máris ki­alakították az együttműködést. Csökkenteni a függőséget az öntöipartól „Inkább kevesebbet, de gyorsabban!” GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS AZ IS G BEN Nem akarom sötétebbre fes­teni a képet, mint amilyen, de aki hallott már valamit öntőtparunk kapacitásgond­jairól, sejtheti, milyen ne­héz helyzetben lehet az olyan gyár, amelynek termelése nagyrészt az öntödei koope­rációktól függ. Ilyen gyárról szeretnék most hírt adni. Itt van, Budapest szomszédságában, stílszerűb- ben: a főváros árnyékában. Legalábbis, ami a munkaerő­gondjait illeti. A neve: Ipari Szerelvény- és Gépgyár. — Hogyan lehetne csökken­teni az öntőiparral szembeni függőséget? — Erre kerestük mi is a választ — mondja Szőke Nán­dor főkonstruktőr — és meg is találtuk. Üzemünk fő fel­adata a csővezetéki szerelvé­nyek — ezen belül a szele­pek, tolózárak, csapok, kü­lönféle automatáik, gőznyo­máscsökkentők, kondenzvíz- levezetők, folyadékállás-mu- tatók, szennyfogószűrők stb. — gyártása. Most dolgozunk a termékösszetétel továbbfej­lesztésén, bizonyos gyárt­mányválaszték-eltolódással. Négy variációban — Mit jelent ez? — Részint a meglevő sze­relvénytípusok korszerűsíté­sét, tipizálását, részint pedig olyan, automatizált vagy utó­lag automatizálható új gyárt­mányok kifejlesztését, ame­lyeknek tipizált alkatrészei­ből különböző variánsokat lehet összeszerelni, a dominó­elv alapján. A közérthetőség kedvéért konkrét példákkal illusztrál­ja az elhangzottakat:- —* Tavaly például kifejlesz­tettük az elektromechanikus hajtóművet, amelynek soro­zatgyártását az idén meg­kezdtük. Hála a tipizált al­katrészeknek, ezt a hajtómű­vet négy variációban tudjuk összeszerelni: egyszerű csiga­hajtással, rugalmas végállás kikapcsolóval; folyamatos sza­bályozásra alkalmas kivitel­lel; kézi működtetéssel és végül, a három variáció ösz­szes tulajdonságait egyesítő, negyedik változatban. — A lényeg tehát — ha jól értettem — az alkatrészek ti­pizálása. Mi ennek a gyakor­lati haszna? Tipizálva olcsóbb — Először, hogy áthidaljuk a piac ingadozását, mert eze­ket az alkatrészeket raktárra szerelve gyártjuk és min­dig a megrendelő kívánsága szerinti változatot tudjuk be­lőlük összeállítani. Másod­szor, a tipizálás lehetővé te­szi a nagy darab számot, így pedig lényegesen olcsóbb & gyártás. — Hallhatnánk bővebbet a gyártmányfejlesztésről ? . — Előbb hadd mondjam el, hogy az öntvénygondokon kí­vül mi késztetett bennünket erre az útra. Ebben az év­ben befejezzük régi termé­keink — a MIA—Diesel, a MIB—Diesel, a BL—7 és a BL—12 Diesel-motorok gyár­tását. Helyettük Budaörsről Mátészalkára telepítjük a kis­méretű szerelvények gyártá­sát,'— az említett motorok ugyanis mátészalkai, 2-es gyáregységünkben készülnek — a szükséges berendezéssel együtt. Az így felszabaduló helyre költöztetjük majd az 1-es gyáregységünket, ame­lyet a Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében 1973. de­cember 31-ig ki kell telepí­tenünk Budapestről. Realis­ták vagyunk: tudjuk, hogy az ottani munkaerőinek legfel­jebb egyharmada lesz hajlan­dó kijárni Budaörsre. Te­hát fel kell készülnünk az automatizálásra és olyan gyártmányok kifejlesztésére, amelyeket betanított munká­sokkal is tudunk termelni. — Űj gyártmányunk lesz a pneumatikus membránmoto­ros hajtómű és szelep, amely­nek sorozatgyártását jövőre kezdjük; különböző működ­tetési rendszer szerint, több­féle nyomásfokozatban szov­jet exportra készítjük. Elké­szült az új gőznyomáscsök- kentő-család prototípusa Is; a jövő év második negye­dében kezdődik a null-szé­ria, majd azt követően a so­rozatgyártás. — Nekem ez szinte kozmi­kus sebességnek tűnik... — örülök, hogy észrevette. Korábban nálunk is az volt a gyakorlat, hogy' egy új gyártmány megszületésétől. a sorozatgyártás bevezetéséig' 2—5 év telt el. Ez a lassú, ké­sői amortizáció, persze, sú­lyos terheket rótt a vállalat­ra. Voltak ennek objektív okai is — az öntödei kapa­citásgondok és a krónikus anyaghiány —, de szubjektív okai is: túl sokat akartunk markolni, túl sok variáns gyártmányfejlesztésbe kezd­tünk egyszerre, s ez természe­tesen, a fejlesztési ütem ro­vására ment. A gyár új veze­tői azt vallják: inkább keve­sebbet, de gyorsabban! Szű- kebb gyártmányskálát, de 1—1,5 év alatt. Közösen az egyetemmel — Itt van például a tipizált szelepcsalád: a tervgondolat tavaly novemberben született meg, idén júniusban megtör­tént a prototípus jóváhagyá­sa, most készül a null-soro- zat és jövőre Mátészalkán megkezdjük a szériagyártást. Ebben az évben összesen hat gyártmánycsalád fejlesztésé­hez fogtunk hozzá, fokozott ütemben. Ezeken kívül külön­böző gyártmányfejlesztési fel­adatokat végeztünk, szerző­déses megbízásból. A VITEX- nek és az OVH-nak gumi- ékzárású tolózárakat és az esőztető öntözési berendezé­sek speciális szerelvényfaj­táit, a Ganz Műszer Művekkel közösen pedig a távfűtési rendszerek szabályozására al­kalmas, háromjáratú keverő­szabályozócsapokat fejlesztet­tük ki. Ugyanakkor magunk is kooperáltunk különböző fejlesztési témákban a buda­pesti Műegyetemmel és a veszprémi Vegyipari Egye­tem géptanszékével. Mind­kettővel ötéves szerződésünk van, olyan fejlesztési felada­tok elvégzésére, amelyekhez nálunk nincsenek meg a fel­tételek. Nyiri Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents