Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

res» »iE r. '<Af*rian 1971. NOVEMBER 17., SZERDA ILLYÉS GYULA: Abbahagyott versek Üj, a szerkesztők szavaival „rendhagyó” sorozatot kez­dett el a Szépirodalmi Kiadó Mikrokozmosz füzetek cím­mel. Ügy indul a sorozat, hogy „egy-egy füzete nem igazodik majd tervekhez, hanem a köl­tészet születésének előre be- tervezhetetlen pillanataihoz a kortársi magyar lírában, hogy az újat minél hamarabb s méltó formában közvetíthes­se a versszerető olvasóközön­ségnek.” Plakett formában je­lenik meg, tehát füzet alak­ban, de bibliofil igénnyel. Gyomán, a Kner Nyomdában készül. Kedvcsinálásnak talán eny- nyi is elég volna. De az első megjelent kötet birtokában már jóval többet tudunk a so­rozatról. A ’ sorozatindító könyv Illyés Gyuláé. A címe: Abbahagyott versek. Torzók. Szám szerint nem sok, talán száz. Szétosztva hét ciklusra. A cikluscímek: Val­lásos és bölcseVeti költe­mények — Lírai, szerelmi és családi dalok —, Ódák és elé­giák —, Leíró költemények —, Hazafias versek —, Elbeszélő költemények és hősköltemé­nyek —, Elegyek sok mindent sejtetni engednek gazdagság­ról, mélységről. Csupán az ér­téket nem tudják közvetíteni. A gondolatot, szépséget, ami e pazar pár sorosakban ott fe­szül, ott izzik befejezetlenül is. A. ciklusok elé Illyés, ma- gyárázatnak-mentegetőzésnek rövid tanulmányt írt. Hitval­lás ez a pár oldal írás, ember­ségről, költészetről, műhely­titkokról. „Mint minden téren, a költészetben is végtelenül ártalmas és épp annyira ellen­szenves az a szakmai gőg (és gyávaság), amely a műhelytit­kokat őrzi. Sőt, gyártja, a mű­vek fogantatását, keletkezését izgalmas homályba, valóságos papi sejtelmekbe burkolva. Holott épp a leleplezés, volna izgalmas, mert valóban van ott homály, kibontandó rejte­lem,” — írja. A Mikrokozmosz füzetek el­ső darabjában, Illyés jóvoltá­ból. ebben az izgalmas lelep­lezésben lehet részünk. Az ér­ték születésének tettenérésé­ben. A kötetek szerkesztői úgy tervezik, Illyés befejezetlen verseit, Nagy László oratóriu­ma követi, az Eg és föld. rrp il f TAKATS GYULA: Egy kertre emlékezve Közel négyszáz oldal igazi költészet, prózában. Mégpedig szépelgés, magakelletés . nél­küli értekező prózában. Na­gyon önkényesen így lehetne jellemezni Takáts Gyula új kötetét. A könyv sokkal több, mint amit az alcím (nevezhet­nénk. munkacímnek) nagyon szerényen ígér: Művek és mesterek között. Nem egysze­rűen csak műhelymunka az összegyűjtött harminchét ta­nulmány. Bár, az is. S a leg­jobbak közül való. Az utóbbi években Takáts Gyula két kivételesen szép ifjúsági könyvvel örvendez­tette meg a fiatal olvasókat. Az Egy flóbertpuska története Déli szomszédunk, Jugoszlávia „Könyvemben igyekeztem felvázolni- a szobfahstwi Jugo­szlávia felszabadulása óta megtett útját, bemutatni a jugoszláv állam és társadalom szerveit és szervezeteit, mű­ködésüket, a politikai, gazda­sági és kulturális életet. Ez az ismertetés összefoglalja a Jugoszláviára vonatkozó leg­fontosabb tudnivalókat, még­pedig úgy, hogy megmutatja a szocializmus jugoszláviai építésének eredményeit, egy­szersmind sajátosságait és problematikáját” — bocsátja előre könyve előszavában a szerző, Várady Gyula. A Kossuth Kiadónál meg­jelent könyv a maga nemében hiánypótló. Első fejezeteiben az ország felszabadulása óta eltelt több mint negyedszázad történetének felvázolásával, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége politikájának be­ható ismertetésével, a jugo­szláviai állami-társadalmi rendszer bemutatásával s a gazdasági helyzet alakulásával bizonyítja, hogy déli szom­szédunk a Kommunisták Szö­vetsége vezetésével felszaba­dulása óta szocialista elveket vall, a szocialista fejlődés út­ját követi. A kommunisták vezette népi kormány szerve­zeti felépítése és gyakorlati politikája, a helyesen és kö­vetkezetesen alkalmazott le­nini nemzetiségi politika ér­vényesítése, a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdonba vétele alapvetően meghatá­rozták és meghatározzák Ju­goszlávia fejlődését. ’Ugyanakkor a könyv, ere­deti jugoszláviai forrásokat, állási o glal ások at felhasználva és idézve foglalkozik a „jugo­szláv út” .ellentmondásaival is. Kitér az 1958-as pártprogram 'téves,' vagy--legaLábfois vitat­ható, a fejlődés által nem iga­zolt téziseire. Foglalkozik a nemzetiségi politikában állan­dó ellentmondásokat eredmé­nyező, az egyes köztársaságok között meglevő kiáltó gazda­sági, életszínvonalbeli egye­netlenségekkel. Részletesen foglalkozik a kötet Jugoszlávia gazdasági helyzetével. Nem mulasztja el érzékeltetni, hogy az ország nagyon mélyről indult, de ar­ról sem hallgat, hogy az egy főre jutó fontosabb ipari ter­mékek termelése tekintetében déli szomszédunk még elma­rad a közép-európai színvo­naltól. Számunkra különösen érdekesek azok a táblázatok, amelyek hazánk és Jugoszlá­via fontosabb ipari termékeit, a mézőgazdasági terméshoza­mokat és a mezőgazdasági ter­mékek egy főre jutó termelé­sét vetik egybe. Ezek elosz­latják azt a tévhitet, ami sze­rint Jugoszláviában általában magasabbak a terméseredmé­nyek, magasabb az egy főre jutó termelés és az életszín­vonal, mint hazánkban. Hoz­zásegít a hamis általánossá­gokat mellőző differenciál­tabb, árnyaltabb kép kialakí­tásához. Külön fejezetek szólnak a jugoszláv dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális helyzetéről, majd, elsősorban dokumentumok alapján, tár­gyalja a jugoszláv társada­lom továbbfejlődésének prob­lematikáját, végül rövid átte­kintést ad Jugoszlávia külpo­litikájáról, államközi kapcso­latairól, a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az olasz ezűstművesség kincsei Az olasz ezüstművességről és iparművésztről címmel tárlatlátogatással egybekötött baráti beszélgetést rendezett kedden az Iparművészeti Múzeum igazgatósága és a Fővárosi Tanács. Ebből az alkalomból dr. Radocsay Dé­nes, a-z Iparművészeti Mú­zeum főigazgatója méltatta a bemutató jelentőségét, majd a résztvevők meghallgatták a római ezüstművesek szövet­sége elnökségének . két tagja, dr. Roberto Vespasiani és Sal­vatore Fornari ismertetőit, magyarázatait. Jelen volt ha­zai művészeti életünk szá­mos kiemelkedő egyénisége, valamint Manrico Fiore, az olasz kultúrintézet vezetője. Az olasz ezüstmesterséget be­mutató tárlat két hétig álla látogatók rendelkezésére. talán három éve jelent meg, a Hajó a berken ez év tavaszán. Mindkét regény Somogybán játszódik le. Izük, zamatuk sajátos. Most, az Egy kertre emlé­kezve című Takáts-könyvet olvasva újból érezzük ezt az ízt. És,, elsősorban az első cik­lus, az Emlékezés vagy iroda­lom írásaiban megleljük a forrását is. A tájba simuló emlékeket, azokat a fogódzó­kat, amik nélkül a Takáts-i életmű érthetetlen, vagy leg­alábbis nem teljes, s amik immár nemcsak neki fogódzói; tájékozódó pontjai, iránytűi a felnövő fiatal olvasónemze­déknek is. A kötet gerincét képző. Mű­vek és mesterek között ciklus olyan igazgyöngyöt csillant fel, mint a Janus Pannonius- ról írt, A költővé koronázott poéta című rövid írás vagy a jóval terjedelmesebb, de végig egy magasságon szárnyaló val­lomás Csokonairól (Csokonai Somogybán). Az Üt és munka közben című ciklusban a pász­torok művészetéről olvasha­tunk ihletett. tanulmányt, ugyanitt értő elemzést Weöres Sándor, Vas István, Simon Ist­ván, Fodor József, Jékely Zol­tán költészetéről; S ráadásul, a kötet legvégén két műhelytanulmány szer Ténykedik, Hét levél a költé­szetről és a Vallomás a vers­írásról és a mesterségről. Egy­fajta ars poetica ez a Lírai jegyzetek a műhelyről ciklus, amelyben nemcsak a költé­szetről, „mesterségéről” vall a költő, hanem a világról, a szűkebb és tágabb hazáról, az emberi felelősségről, a költé­szet és az élet értelméről is. Az ízléses kiállítású könyv a Szépirodalmi Kiadó gondo­zásában jelent meg. Petrovácz István Elhunyt Taüós Endre színművész Tallós Endre színművész, a Madách Színház tagja kedden rövid szenvedés után elhunyt. 47 esztendős volt. A Madách Színiház saját halottjának te­kinti. Temetéséről később in­tézkednek. Szók a múlt századból i A Szentesi Háziipari Szö­vetkezet Bercsényi utcai épü­letében egy múl tszázad beli parasztszobát rendeztek be. A helyiségben a búbos kemence mellett megtalálhatók a tájra jellemző több mint százéves faragott, festett bútorok, ló­cák, sarokpadok, különféle szekrények. A fekhelyeken feltomyosuló hímzett huza­tokban levő ágyneműket a szövetkezet dolgozói társadal­mi munkában készítették. Skanzen Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye gazdag nép! építészetének állít emléket a most épülő nyíregyházi falumúzeum, öt néprajzi tájegység egy-egy jellegzetes háztípusát a hozzátartozó gazda­sági épületekkel együtt építik fel 1972-re. IHésék az Ómega-klubban Válaszolt a Neoton Két hete közöltük Papp At­tila olvasónk levelét, amelyben elmarasztalja a Neoton zene­kart. Ugyanebben a számunk­ban a Közgazdaságtudományi Egyetem gólyabáljáról is szól­tunk, ennek az ügynek szintén a Neoton együttes volt a — negatív. — főszereplője. Pásztor László, a Neoton ne­vében levelet írt szerkesztősé­günkbe. Ebből idézünk: „Papp Attilának abban igaza van, hogy késtünk Abonyból, sajnos, nem rajtunk múlott, mert Törteiről jövet sorompót kaptunk. A gyenge játékunkról any- nyit, hogy a 400 főnyi nézőkö­zönség vastapssal jutalmazta produkciónkat. Talán a levél­író ritkán jár béatkoncertre, ha nem tudja, hogy ma már az előadások sikerét nem az összetört székek száma jelzi, már csak azért sem, mert tudomásom szerint legutóbb a Spencer Davis Group fellé­pésekor fordult elő rendzava­rás. Ügy érezzük, hogy együtte­sünk tagjai néhány provokatív közbeszólás megválaszolásától eltekintve, sem a színpadon, sem a magánéletben nem be­képzeltek. A cikk másik megjegyzése, ami a gólyabállal kapcsolatom, valóságos tényekről szól, és nem az elfogultságot kifogásol­juk. Az újságíró a körülmé­nyek megismerésére is fordít­hatott volna gondot, hiszen akkoriban a budapesti utcákon több ezer plakát adta hírül, hogy aznap fellépünk a tánc­dalfesztivál gálaestjén is. Fá­radtan érkeztünk meg a Di­mitrov térre, de zenéltünk be­csülettel és mentségünkre any- nyit, hogy nem a Pest megyei Hírlappal, hanem az Egyetem kultúrosztályával kötöttünk szerződést. A célunk az volt, hogy az egyetem klubjának ál­landó zenekara a bálon is íze­lítőt adjon műsorából. Végül felhasználjuk az al­kalmat, hogy szerény kösaöne- tünket fejezzük ki a lap olvá- sóinak a Bolond város című számunk első helyezéséért a Slágerlistán.” A levél írója, Pásztor László személyesen is bejött szerkesz­tőségünkbe, s ez alkalommal elbeszélgettünk a két említett fellépésről, valamint a levélről. Az egyetem gólyabáljára visszatérve: a rovatunk mun­katársai láttak egy másik pla­kátot is, amely szerint a Neo­ton együttes a gólyabálon 11 órától 3-ig játszik. És — még, ha nem a szerkesztőséggel kö­tötték meg a szerződést —, ak­kor is joggal szólhatunk, mi­vel csak negyed kettőtől ne­gyed háromig muzsikáltak. A beszélgetés végül baráti légkörben fejeződött be, és a Neoton együttes vezetője munkatár­sainkat meghívta a zenekar JEGYZET Kinek a gondja? AZ IPAROSODÁS, az elő­nyös földrajzi fekvés ép a fő­város közelsége egyaránt elő­segítette, hogy Pest megye az elmúlt két évtizedben az or­szág legnépesebb megyéje lett. A fokozott népesség- növekedés továbbra is válto­zatlan. Az elmúlt öt eszten­dőben például több mint öt­venezer ember költözött a me­gyébe és telepedett le első­sorban az agglomerációs öve­zetben. Többségük számára a főváros biztosít munkalehe­tőséget s ezzel mintegy száz­hetvenezerre nőtt a bejáró dolgozók száma. Mindez gon­dok tömegét eredményezi. Gond a lakás. Gond, hogy a tavaly épült iskola mára már ismét kicsi. Gond, hogy az üzlethálózat fejlesztése kép­telen lépést tartani a betele­pülők számának g^ors növe­kedésével. És sorolhatnánk még hosszan a másfajta gon­dokat. Gond és nem is kicsi: a százhetvenezer utazó ember kultúrál ód ása. Művelődési, szórakozási igényeik kielégí­tését a munkahely nem vállal­ja, a lakóhely pedig — anya­gi fedezet hiányában — nem tudja vállalni. A helyzetet csak, súlyosbítja, hogy a be­járó munkások legnagyobb része iskolázatlan, betanított vagy segédmunkás. Munkahe­lyük sem ösztönzi őket általá­nos és szakmai műveltségük növelésére, ennek következté­ben kulturális igényük is ala­csony. A BEJÁRÓ MUNKÁSOK műveltségének emelése nem­csak társadalmi érdek, de közvetlen érdeke a munkál­tatóknak is. Csakhogy... a vállalati nyereségrészesedés­ből a kulturális célokra for­dított juttatások az egész gyá­ri kollektívát ‘illetik. Része­sülhetnek belőle a bejáró dol­gozók is, csakhogy a napi két-négy órás vonatozás miatt nem tudják igénybe venni azokat. Természetesen segíthetné­nek a gond megoldásában a falvak művelődési intézmé­nyei. Csakhogy a fővárost kö­rülvevő agglomerációs övezet­ben a falvak többségében nincs megfelelő * művelődési intézmény. Gyálon például* egyáltalán nincs művelődési ház. Dunakeszin és Folton a I meglevő épületet életveszé­lyessé nyilvánították. Vecsé- sen és Budakeszin a könyv­tár kicsi és túlzsúfolt. Gyom-, rőn és Öcsán korszerűtlen a mozi. És folytathatnánk még a felsorolást. KINEK A GONDJA? Csak sokak összefogása segíthet érdemben. A megyei tanács igyekszik, hogy az agglome­rációs övezetbe tartozó nagy­községi és községi tanácsokat kiemelt támogatásban része­sítse. A nagyközségek és köz­ségek feladata, hogy 6aját anyagi erőiknek kiegészítésé­hez helyi partnereket szerez­zenek. A szakszervezetek Pest megyei tanácsának feladata, hogy alakítson ki megfelelő együttműködést a szakszerve­zetek budapesti tanácsának elnökségével, azért, hogy azok az üzemek, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak Pest megyei bejáró dolgozókat, anyagilag is járuljanak hozzá a lakóhelyi művelődési intéz­mények létesítéséhez, fenn­tartásához és üzemeltetésé­hez. Ennek a nagy összefogás­nak, a szervezését pedig a Ha­zafias Népfront vállalhatná magára. Csak így, közösen léphetünk előbbre ebben a nagyon nehéz, de nem meg­oldhatatlan gond megszünte­tésében. koncertjeire, amit öröm­mel vettünk és természetesen látogatásunkról tájékoztatjuk olvasóinkat is. Az Omega együttesről rész­letesen a jövő héten írunk, most csak egy nagyon külön­leges eseményről számolunk be. Kóbor Jánosék Párizsba utaznak ezen a héten, hogy a CBS Columbia hanglemezcég­gel megkötött szerződésüket teljesítsék. Természetesen a Műegyetem E-épületében ezen a hétvégen is lesz koncert, vendég érkezik, az Illés együt­tes. Dicséretes, követendő pél­da, hogy hasonló színvonalú együttesek helyettesítik távol­létük alatt a másikat. ígéretünkhöz híven hangle­mezgyártói hírt is közlünk, mégpedig a Lokomotív GT új nagylemezén levő számok cí­mét. A szerzők: Barta, Fren- reisz és Presser, szövegíró: Adamis Anna. A számok cí­me: Egy dal azokért, akik nin­csenek itt, A napba öltözött lány, A kötéltáncos álma, A tengelykezű félember, Hej, én szólok hozzád, Ezüstnyár, Or­dító arcok, Sosem mondd a ma­mának, Nem nekem való, Royal blues. E HETI NYERTESEINK: Gerstener Katalin (Vác, Lő- wy S. út 2.), Neuburger Róbert (Verőce, Maros út 26.), Kacsóh Kálmán (Nagykőrös, VII., Ság- vári u. 5.). SLÁGERLISTÁNK: Könnyűzene: 1. (4) Bartók: Cso­dálatos mandarin. 2. (1) Liszt: Ma- zeppa. 3. (2) Für Elise. 4. (—) Bee­thoven : V. szimfónia. S. (3) Ko­dály: Háry János. Tánczene: 1. (1) Bolond város (Neoton). 2. (3) Boldog vagyok (LGT). 3. (2) Szomorú történet (Omega). 4. (5) Egy régi módi bál (Hungária). 5. (—) Csodálatos fe­hér kő (Omega). S. (4) Várj míg sötét lesz (Koncz). 7. (7) Napot akarok látni (Bergendi). 8. (6) Cir­kuszi kikiáltó (Apostol). 9. (9) Vándorút (Neoton). 10. (10) Tüzes pokol (Hungária). — sunyó — falus — Vágja ki, töltse ki, tegye boríj tékba vagy ragassza levelezőlapril s úgy küldje be szerkesztőségünk? be (Pest megyei Hírlap, Bp. Vili* Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc leme­zem”. Szavazóink között hetente három hanglemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents