Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

«>£9* megyei 1971. NOVEMBER 3., SZERDA A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Donizetti: Szeszély AZ OLASZ OPERÄK — akár vígak, akár nem — slá­gerek voltak a maguk idejé­ben. Az - utcán fütyülték az emberek a híresebb áriákat. Csak később zárkóztak el az operai — és más komoly zenei — dallamok olyan régiókba, amelyekhez alig érhetett fel az utca embere. Ma így él a köz­tudatban az opera: nehéz, ért­hetetlen, fárasztó, a „kiválasz­_ tottaké”. A Déryné Színházban az utóbbi években azt szeretnék bebizonyítani, hogy az opera mindenkié, hogy a szellemet felüdíti, az embereket jókedv­re hangolja, esetleg még dalo­lásra is készteti. Vígoperákkal szeretnék ezt bizonyítani, jó­kedvű zenéléssel, dalolással, olyan fülbemászó muzsikával, mint Donizetti dalSairrfhi. Hát­ha elhiszik az emberek falvak­ban, kisvárosokban, hogy az operát, az oparaáriát is lehet íütyörószni az uitcán. Donizetti Szeszélyes esküvő című vígoperájának dallamait mindenki dalolhatja. A kiasz- szdkűs zeneirodalomban Don Pasquale címen lett híres ez a zenedarab, amely elfelejteti bánatát minden szomorú lé­lekkel, s amelynek bővérű túl­zásokra csábító dallamai éllá­gyult tréfás jókedvre hangol­ják még a fáradt-fásult ref­lexeket is. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ ope­rai lehetősége nem operaházi mércével mérhetők. Donizetti muzsikáját azonban szeré­nyebb keretek között is hatá­sosan megszólaltathatják. Le­hetőségeikhez mért, önálló, sa­játos operai stílus és hangvé­tel megteremtésével. Ezért — és az operai-zenei kultúra terjesztéséért — a megalkuvások sem róhatok a színház számlájára. Donizetti muzsikáját kamarazenekarra kellett alkalmazni, amit Né­meth Amadé értő módoméi is végzett. A zenekarhoz és az énekesek lehetőségeihez való alkalmazkodás során termé­szetesen húzott a partitúrából, egyszerűsített, könnyített, egy szóval, megalkudott. Néhol ez a .megalkuvás opea^ttes hang­vételt eredményez, szerencsé­re nem ezek a kisiklások jel­lemzőek az előadásra. A rendező — Kertész László — megalkuvása Is hasonló jel­legű: a zenére épített drama­turgiát elhagyva a szoyegre, fordulatokra hagyatkozott, emészthetőbb, közérthetőbb előadást teremtve. A játék — fordulópontjain — átvált a prózára, hogy a közönség szá­mára megfoghatóbb legyein. A rendező érdeme, hogy az ere­detihez mérten jelentősen meg­kurtított előadás végül is tel­jes élvezetet és élményt nyújt­hat a racionális cél szolgálatá­ban: az operai ismeretterjesz­tés és a zenei kultúra terjesz­tésének szolgálatában. Az énekeseknek is mag kell alkudniuk, illetve: nem lép­hetnek fel csupán énekesként, erőteljefcn. prózai színész módjára is játszaniuk kell. Énekesi-színészi feladatának egyaránt színvonalasan tesz eleget Bordás Dezső Malatesta orvos, a tréfamester szerepé­ben. Megfelelő énekhangját ki­tűnő játékkészségével egészíti ki. Blaha Márta sem marad el mögötte, kedves színű hangja, temperamentumos játéka bi­zonyára népszerű fiatal öz­veggyé, Normává avatja. Vaj­da Dezső Don Basqualé, a gazdag, öreg és zsugori, de le­vétett földbirtokos szerepében inkább színészi erényeit csil­logtatja, persze ebben szerepe van a zenei és rendezői el­gondolásnak. Unokaöccse, a hősszerelmes szerepében Iván József pedig inkább énekesi tudására, szép tenorjára ha­gyatkozik, és néhol szürkén játszik. Rendkívül ötletesek és ruti­nosak a díszletek — Wegenast Róbert munkája — és a jel­mezek — Rimanóczy Yvonne tervei —, amelyek mind a könnyed, hangulatos, poénok­ra menő előadás szolgálatában állanak. Berkovits György MeghoBt Mihail itorrsm Moszkvában 71 éves korá­ban elhunyt Mihail Romm, állami díjas rendező. A szov­jet filmművészet története szorosan összefügg Romm ne­vével. Mihail Rommnak a „Lenin októbere” és a „Lenin 1918- ban” című film hozta meg az elismerést. A szakértők véleménye sze­rint az „Egy év kilenc napja” című, 1962-ben készült film­je a második világháború utáni szovjet filmgyártás egyik legkiemelkedőbb alko­tása. Itt lakott Petőfi Üres katedrák StfSi tus állás* kevés cm jelenthesse Sok szó esik mostanában a végzős fiatalok elhelyezkedé­séről, az ifjúságid törvény is külön szakaszokban foglalko­zik munkavállalásukkal, a társadalom különböző tevé­kenységi köreibe történő beil­leszkedésükkel. Érdemes például betekinte­ni a Művelődésügyi Miniszté­rium összesítésébe, amely a júniusi állapotoknak megfele­lően ad képet arról, hová me­hettek és hová mentek az 1970 —71-es tanévben végzett fia­tal szakemberek. Az idén 11 400 kezdő szakember lépett az önálló élet útjára. Közülük 2200-an már korábban szerző­dést kötöttek gyárakkal, intéz­ményekkel, s most, mint volt ösztöndíjasok, létesítettek munkaviszonyt. A fennmara­dó több mint 9000 fiatal pá­lyázattal vagy másként vállal­hatott állást. Számukra az üzemek is 15 800 helyet hir­dettek meg, tehát a kínálat a keresletnél jóval nagyobb volt. Wíltzgattnk is? A gondok érzékeltetésére elegendő egyetlen szakterüle­tet alaposabban szemügyre venni: A pedagógusképző fel­sőoktatási' intézmények nap­pali tagozatán 2877 hallgató végzett, s leszámítva a társa­dalmi ösztöndíjasokat, több mint 2600-an nyújthattak be pályázatot Részükre a taná­csok, illetve oktatási intézmé­nyek 3670 álláshelyet hirdet­tek meg. Az óvodai hálózat nagy arányú fejlesztése mind több képzett óvónőt igé­nyel. A tanulmányaikat befejezett óvónők számá­hoz képest kétszeres volt a felkínált állások száma, s a létszámhoz viszonyítva ugyan­csak több munkahely állt a frissen végzett általános isko­lai tanárok, tanítók rendelke­zésére. Kedvezően alakult a tudományegyetemekről kike­rülő középiskolai tanárok el­helyezkedési tehetősége is. Mintegy 62 százalékuknak kö­zépiskolai állást kínáltak, emellett igen sokan osztott felsőtagozatú általános iskolai státusok között 'válogathat­tak. Válogattak is lehetőségeik­nek megfelelően? A miniszté­riumi kimutatás szerint csu­ERTESITES Budapesti műtrágya- és növényvédőszer- roktárunkban 1971, nov. 15. — dec. 4. között leltározunk. ► Ezért a fenti időpontban az áru kiadása és átvétele szünetel. Pest-Nógrád-Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. pán az általános iskolai taná­rok és az óvónők túlnyomó része élt. pályázati lehetőségé­vel. Ugyanakkor feltűnően magas — 50% — azoknak a középiskolai tanerőknek a szá­ma, akik nem pályáztak okta­tási intézményekhez. Ezért sok vidéki középiskolában, sőt bi­zonyos szakokon néhány fővá­rosi középiskolában is, maradt betöltetlenül állás. J2.70 sssolgáítMti ltik ás Az. ember értetlenül szem­léli a jelenséget, különösen annak tudatában, hogy idén, eddig soha nem tapasztalt gonddal, törődéssel várták szinte országszerte a fiátal ok­tatókat. Már-már közhely ar­ról beszélni, hogy jelentősen emelték a pedagógusok jöve­delmét, említsük hát meg, hogy ez évben sok tanács sa­ját hatáskörében is intézkedé­seket tett a pályakezdő peda­gógusok élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Két­százötven szolgálati lakást ajánlottak fel, emellett mint­egy háromszáz szolgálati szo­bát, valamint 450 albérleti le­hetőséget biztosítottak. Mind­ezeken túl a pályázati kiírá­sokban a tanácsok és intézmé­nyek egyéb szociális juttatá­sokat is rögzítettek: a többi között jó néhány helyen biz­tosították olcsóbb illetmény- földek kiadását. A jelek sze­rint mindez kevésnek bizo­nyult. Mi a magyarázat, miről van szó? Arról-e, hogy az első tan­évben még hivatástudattól duzzadó fiatalok az államvizs­gákig kiábrándulnak válasz­tott hivatásukból? 1 ejtjárttk „elszippantják** Sok-sok összetevője van a dolognak — de nem ez a le­morzsolódás legerősebb oka. Az ok: a gyárak, vállalatok, intézmények elszívó hatása. Adatok bizonyítják, hogy egyik-másik szakágazat hány fiatal pedagógust „szippan­tott el” az iskoláktól. Ne be­széljünk most arról, mekkora anyagi kárt okoz az államnak mindez, hány millióba került a leendő, de végül is másutt elhelyezkedő pedagógusok ta­níttatása. Arra sem érdemes kitérni, hogy a szemrebbenés nélkül pályát cserélő fiatalok bizony sok, e szakterületig ké­szülő társuk elöl foglalták el az egyetemi, főiskolai helye­ket, anélkül, hogy az égető pe­dagógushiányon enyhíteni tud­tunk volna. Ellenben érdemes lenne mélyrehatóbban tanul­mányozni annak gazdasági és szociális hátterét, hogy az utolsó tanévüket kezdő fiata­lok már nyíltan hangoztatják, ok bizony nem maradnak a pedagóguspályán. Nagyon jó lenne azt is figyelemmel kö­vetni, hogy az oktatás mellett vajon milyen nevelőmunkát végeznek a felsőoktatási intéz­ményekben? Mert nagy baj, ha népes is­kolák mindhiába várják a pe­dagógusokat, ha egyre keve­sebb szakember akad, aki a jövő nemzedékét felkészíti az életre. Esztergomi László Novemberben látjuk a képernyőn A tv novemberi filmprog­ramja egyik érdekességének Ígérkezik Tolsztoj monumentá­lis regényének, a Háború és bé­kének több részes adaptációja. November 27-én kerül képer­nyőre a svéd Ingmar Berg­man 1953-ban forgatott mű­ve: a Fűrészpor és ragyogás. Kollányi Ágoston három alka­lommal szerepel a televízió­ban: Ami nekem a legjobban tetszett című összeállításá­val. Anyagát a természetfilm­fesztiválon bemutatott kis- filmek legjobbjaiból válogat­ta. A Novellák a képernyőn so­rozat ezúttal egy Prus- és egy Turpenj/er-elbeszéléssel je­lentkezik. A két lengyel rö­vid játékfilm címe a Verkli, illetve A gyilkos. A kalap cí­mű spanyol produkciót Jósé Maria Forgué vitte filmsza­lagra. A Klasszikusok tv-fil- men sorozat Balzac A völgy lilioma című regényének fran­cia filmváltozatával folyta­tódik. Novemberben véget ér a Zord folyó és a Hans Beimler című filmsorozat, ugyanak­kor folytatódik A -professzor titka című lengyel produkció vetítése, s megkezdődik a Colt és muzsika című hétrészes olasz, zenés paródia-sorodat. Üj epizódokkal jelentkezik a Flinstone-család. Lövés a szorosban címmel készítettek Muhtár Auezov elbeszéléséből kirgiz—szovjet filmet. I Neves rendező, Fritz J-Mng 1960-ban vitte újra filmre Dr. Mabuse ezer szeme című ré­gi híres krimijét. A főszerep­ben Dawn Adams-ot és Pe­ter von ' Eycket láthatják a nézők. Roger Moore, azaz az Angyal a következő alkalom­mal az Embercsempészek cí­mű epizódban tűnik fel. Pv-tárlat Cegléden A megyei polgári védelmi parancsnokság vándorkiállí­tása a szentendrei és a budai járásban tett körút, majd Al­berti rsa és Abony után Ceg­lédre érkezett. A Kossuth Múzeumban megnyílt kiállí­táson többek között bemu­tatják a korszerű támadó fegyvereket, ezek célbajutta- tásának módjait, eszközeit. Tablók, makettek ismertetika fegyverek hatását és az elle­nük való védekezést. Bemu­tatják a szükség bőr- és lég­zésvédő eszközöket, amelye­ket a lakosság házilag is el­készíthet A kiállítás rendezői nagy gondot fordítottak arra, hogy szemléletesen bemutas­sák a háztartásokban és ház­táji gazdaságokban található élelmiszerek, takarmány, ter­mény és az ivóvíz védelmét, mentesítését. A pv-tárlat november 14- ig várja látogatóit, naponta 10-től 16 óráig. B. S. Mind a hazai, mind a külföldi turisták közül sokan kere­sik fel Dömsödön a Petőfi-házat és a Petőfi-emlékmúzeumot. Foto: Urbán NE SZTARKODJON A NEOTON SE! Jobb volt tavaly... „Egyszer már írtam a Ked­venc lemezem rovatnak, tavaly korácsonyikor, akkor szeren­csém volt, nyertem egy lemezt, kértem-, is valamit, de azt nem teljésatették. A Hírlapot rend­szeresen olvasom, nemcsak a Slágerlistát nézem meg, de mindenesetre a szerdai lapot várom a legjobban. Nagyon sok új, friss hírt tartalmazott régebben ez a rovat. Igaz, né­ha nem volt teljesien pontos minden adat, de minket, olva­sókat kárpótolt ezért a hírek érdekessége, s gyorsasága. Saj­nos, az utóbbi időben gyen­gébb a rovat. Szürkültek az anyagok, mert nagyon sok ké­sői hír jelenik meg, nem látom az újakat. Emlékszem, tavaly rendsze­resen közölték az eladott leme­zek számát, a szeptemberi számból már elsőként tudhat­tuk, hogy kik az esélyesek a Hanglemezgyártó Vállalat Pepita Oroszlán díjára, s ez a Hírlapban meg­jelent rangsor végleges lett. Beszámoltak azelőtt megjelenés előtt a hanglemezekről, kriti­kát közöltek a tartalmukról, a lemezborítókról, s kiszámítot­ták a várható sikert. Interjú­kat olvashattunk, melyekben neves énekesek, s együttesek szólaltak meg. Sajnos az idén jóformán csak arról olvashat­tunk, hogy Omegáék — akiket különben nagyon kedvelek t— hová készülnek, merre jártak. A többiekről csiak a táncdal- fesztivál idején esett szó. Ezenkívül szeretnék hozzá­szólni a hosszúra nyúlt „Ne sírj, kedvesem” című táncdal előadója körüli vitához. Né­hány adatot összegyűjtöttem. A táncdiait a tévé Tapsdfüles márciusi adásában hallhattuk Koncz Zsuzsa előadásában). Ez­zel egy időben jelent meg a lemez, szintén Zsuzsával. Az MHV slágerlistáján áprilisban a 2., májusban a 3., júniusban pedig az 5. helyet szerezte meg. Az Ifjúsági Magazin lis­táján hat hónapja szerepel, s háromszor volt első. A rádió A hónap slágerei című műso­rában, amelyet a hallgatók ál­lítanak össze, nem is egyszer szerepelt. Tény: a számot Koncz Zsuzsa vitte sikerre, akárhogyan is énekli Zalatnay. i Üdvözletté: Gréczi László, ^ határőr, Bemecebaráti.” Köszönjük Gréczi László le­velét, ak arva-akaratlan egyet kell érteni vele, a jövőben azon leszünk, hogy ismét a lehető legfrissebb eseményekről, hírekről számol­junk be olvasóinknak. Szük­ségünk van az olvasó levelei­re, hogy mindig ahhoz tudjunk alkalmazkodni, amit kémek. Rovatunk még egy levelet kapott, ebben Pap Attila szá­mol be egy abonyi Neoton- koncentrőL „A művelődési ház színház- termében lépett fel a neves együttes — 20 perc késéssel. A hangulatról csak annyit: nem volt széktörés. A közön­ség — beatzenét kedvelő lá­nyok és fiúk — úgy véli, lehet még tanulni. Nagyon középsze­rűen zenéltek, a saját számok sem tetszettek annyira, mint a lemezen. A szöveget jóformán egyszer sem lehetett érteni. Karda Beáta három számot énekelt, igazán megerőltette magát, bizonyára fájt a tarka. Aminek örülni tudtunk, az a vakál volt, kár, hogy csak két számba komponálták.” Mind gyakrabban kapunk olyan levelet, amelyben a Neo- ton együttest nagyképűnek ne­vezik, s elégedetlenek a zené­jével. Hogy valóban tudnak zenélni, az nem lehet kétsé­ges, bizonyíték erre a iközel- múltban megjelent nagylemez, de... A Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem a múlt hét végén tartotta gólyabálját, amelyen a Neoton is fellépett. A zene tet­szett, ám a sztárkodás nem annyira. Furcsának tűnt, hogy az egyetem saját zenekara mindössze egy órát muzsikált, hajnali negyed kettőtől negyed háromig. E HETI NYERTESEINK: Krekocs Erzsébet (Vámosmikola, Szobi u. 28.), Rikter Mária (Mende, Dózsa Gy. u. 145.), Csatári Katalin (Apaj, Dobó I. u. 59.). SLÁGERLISTÁNK: Komolyzene: 1. (—) Bach: Orgo­naművek. 2. (3) Beethoven: Für Elise. 3. (4) Szokolay: Vémász. 4. (1) Liszt: Mazeppa. 5. (5) Bartók: Csodálatos mandarin. Tánczene: 1. (1) Bolond város (Neoton). 2. (2) Szomorú történet (Omega). 3. (4) Boldog vagyok (LGT). 4. (—) Várj, mig sötét lesz (Koncz). 5. (3) pegyek lánya (Délhúsa Gjon). 8. (7) Hűtlen ba­rátok (Omega). 7. (—) Vándorút (Neoton). 8. (—) Tüzes pokol (Hun­gária). 9. (6) Fák, virágok, lény (Zalatnay). 10. (—) Cirkuszi ki­kiáltó (Apostol). sunyó — falus Vágja ki, töltse ki, tegye bori tékba, vagy ragassza levelezőlapra* s úgy küldje be szerkesztőségünk' be szelvényünket (Pest megyei Hírlap, Bp. VIII., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: Kedvenc lemezem. Szavazóink kö­zött hetente három lemezt sorso­lunk ki, a Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat ajándékát. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents