Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
I 1971. NOVEMBER M., VASÁRNAP PEST MEGY k.ff ívin n Új iparág a világűrben Az űrhajózás technikájának kialakulása a termelőerők fejlődésének törvényszerű következménye, eszköz és lehetőség a természet erőivel folytatott harcban. A kozmikus berendezések lehetőséget adnak arra, hogy a népgazdaság fontos kérdéseit a leghatékonyabb módszerekkel oldjuk meg. Az űrkutatás már napjainkban is számos gyakorlati kérdés megoldásának műszaki bázisa. A világűrben új iparág kezd kialakulni. Csatorna néhány óra alatt Sikeresen véget ért egy új csigatárcsás szovjet exkavátor ipari prototípusának próba- üzemelése. i Az új csatornaásó gépet három. méter mély, s a padka szélénél 13 méter széles csatornák kiásására konstruálták. Az új csigatárcsás exkavátor 6—7 egykasú exkavátort helyettesít, óránkénti teljesítménye eléri az ezer köbmétert. A geodézia és a navigáció Földünkön nincs olyan ország, ahol szakemberek ki- sebb-nagyobb serege ne foglalkozna a geodézia kérdéseinek megoldásával; Aprólékos munkájuk nyomán alakult ki a Föld viszonylag pontos térképe, a gravitációs mezok elhelyezkedésének ismerete. Az egyes országok területén térképészeti mérőpontok hálózatát hozták létre. Ezek látótávolságon belül, 10—30 kilométerre vannak egymásCEMENT A cement világszerte a legkeresettebb építőanyag. Gazdaságos előállításának alapfeltétele, hogy a cementgyár a mész- Kőlclőhely közelébe települjön. Az sem mindegy azonban, hogy a nagy mennyiségben szükséges mészkövet milyen módszerekkel termelik ki. Legkifizetődőbb a kőzetrétegek robbantással való fellazítása, ami után már a kanalas markolók dolga, hogy vagonba rak iák a darabos mészkövet. Szovjet szakemberek a képen látható területet 3G tonna robbanóanyaggal „szántották fel”. Amikor egy adott sáv mentén elkészülnek a mészkő kitermelésével, új nyomvonalra fektetik le a sínpárt (ez ugyanis ugyancsak gazdaságosabb, mintha dózerről, markolóval, nagyobb távolságról hordanák össze a mészkövet). tói. Több pontból végzett mérésekkel, mértani módszerek alkalmazásával határozták meg az egyes földrajzi objektumok helyét. A hagyományos módszerekkel végzett geodéziai felmérési rendszer nagyon munka- igényes és költséges. Mivel a látótávolság korlátozott, sok százezer mérőpontot kell létesíteni, hogy a Föld felszínét felmérjük. A módszer Er—10- ezer kilométeres távolságon túl már hibalehetőségeket rejt magában. A feladat sokkal egyszerűbben megoldható a műholdak segítségével., A szputnyi- kok új korszakot nyitottak a geodéziai felmérésekben, hálózatuk rendkívül pontos térkép készítéséhez ad alapot igen rövid időn belül. A Föld megfigyelése a világűrből Az űrhajósok és űrszondák által készített felvételek elemzése egyértelműen bebizonyította a szputnyikrendszerek hatékonyságát. Első és legfontosabb előnyük a globális áttekintés lehetősége. A kisebb tereptárgyak elveszítik jelentőségüket, ugyanakkor határozottabban érvényre jut a nagyobb objektumok elhelyezkedésének kölcsönös összefüggése. Így a megfigyelések teljesen új információval szolgálnak a Föld felszínének • szerkezetéről, annak tulajdonságairól és a benne lejátszódó folyamatokról. A fekete-fehér felvételek segítségével a kontinensek körvonalait, a nágy erdőségek,1 valamint a jég- és hómezők határait igen nagy pontossággal lehé't meghatározni. A színes felvételek a tiszta és KÉT ÉRDEKES SZOVJET KÍSÉRLET Akkumobil vagy elekfromobil? 1972: egymillió gépkocsi Tavalyelőtt még csak 290 ezer Volga, Moszkvics és Zaporozsec hagyta el a szovjet gyárakat, jövőre pedig már milliós nagyságrendű lesz a gépkocsigyárak kapacitása. Csupán Togliattiban naponta 2200 Zsiguli fog le- gördülni a futószalagokról. A népszerű Zsigulikból évente 660 ezer darabot ^yárt majd a Volga partján épült gyáróriás. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a Szovjetunióban csak Zsigulik, korszerű Volgák, Moszkvicsok és új típusú Zaporozsecek gyártását tervezik. A sorozatgyártásról ugyan még korai lenne beszélni, a sajtó viszont egyre gyakrabban ír a villanyautókról, sőt egy különös „motorral” működő járműről — az akkumobilról t— is sokszor szó esik. Miért van szükség ezekre a benzintartály nélküli gépkocsikra? Napjainkban már több mint 200 .millió gépkocsi mérgezi égéstermékeivel földünkön a levegőt. Egy amerikai meteorológus szerint 50 év múlva a levegő- szennyeződés életveszélyes koncentrációjú lehet... Ezért száműzik hát a benzintartályt a jövő járműveiről. Villsnyautó a moszkvai utcákon Egy évvel ezelőtt különös tehertaxi jelent meg a szovjet fővárosban. Hiányoztak róla a kipufogócsövek, motorzúgása porsz,ívómotor hangjára emlékeztetett, pillanatok alatt felgyorsult, szinte helyből 30—40 kilométer/ órás sebességgel lendült neki az útnak. A tehertaxi egyébként elvegyült a forgalomban és sokan fel se figyeltek rá. 80—90 km megtétele után a sofőr visszatért a garázsba és a hátsó kerekek között levő akkumulátorokra vastag kábeleket kapcsoltak. Ha sürgős volt a dolga, az akkumulátorokat egyszerűen kicserélték. Mit tud a villanyautó? 80 km/órás sebességet is elérhet, csomagterében 500 kg terhet lehet Szállítani. A benzinmotort 15—16 kilowattos aszinkron motor helyettesíti. Az akkumulátorok energiáját tirisztoros berendezés alakítja át váltóárammá. A készülék a jármű fékezését és felgyorsítását is biztosítja. Fékezéskor a motor áramfejlesztőként működik és feltölti az akkumulátort. A villanyautókon nem közönséges gépkocsiakkumulátorokat alkalmaznak. Az új árarníorrás szovjet kutatók találmánya. Súlya, teljesítményéhez képest jelentéktelen. Gyorsan feltölthető. Üzembiztos. A villanyautók iránt már két minisztérium is érdeklődik. Sorozatgyártásának megkezdése rövid időn belül megindul. Gulia Nurbej lendkerekei kocsija Láttak már játékautót, ihelyet parányi lendkerék hoz mozgásba? Két-három métert ■fut az ilyen kocsi. Aztán megáll. Nos, akármilyen furcsa, a Togliattiban levő Politechnikai Főiskola egyik laboratóriu- ■mában egész mérnökcsoport keresi a módját annak — hogyan lehetne a lendkerekes meghajtást a gyakorlatban alkalmazni. Autóbuszokon, személygépkocsikon, más járműveken. A kutatást Gulia Nurbej, a műszaki tudományok kandidátusa irányítja. A fiatal mérnök nevéhez fűződik az első szovjet „ak- kumobil” megalkotása. Hogyan működik ez a* különös „motor”? Az autóbusz motorházában különböző átmérőjű dobokat láthatunk, melyekre erős acélszalagok tékeredhetnek fel. A dobokat villanymotorral pörgetik meg. Sebességük percenként eléri, a 6000—9000 fordulatot is. A mechanikai „akkumulátor” minden kilogrammjára 10 000 métev kilogramm „tárolt” energia jut! A lendkereket a megállóban, 30—40 kilométer megtétele után pörgetik meg. Az akkumobil „feltöltésére” 2—3 perc is elegendő, a jármű rövid idő alatt felgyorsul, ami igen fontos a nagyvárosi forgalomban. Lehetséges, hogy csakhamar az akkumobil-buszok is tömegesen megjelennek a városi utcákon. Melyik gépkocsi győz a versenyben? Előreláthatólag (s ezt a szakemberek is megerősítik) a villanymeghajtást a személygépkocsikon, a lendkerekes motorokat pedig az autóbuszokon, tehergépkocsikon alkalmazzák majd. Márkus Csaba Látás szürkületben elszigetelt jelenség, sok autóvezetőnél előfordul, főként azoknál a hivatásos sofőröknél, akiknek több évtizedes pályafutásuk alatt sokat kellett reflektorfénynél vezetniük. A biztonságos közlekedés érdekében a kötelező orvosi vizsgálatok során a szemet ilyen szempontból is ellenőrizni kellene, nemcsak a színtévesztés vonatkozásában. A képen látható, az NDK-beli jénai Zeiss gyár által gyártott „Nyktométer” teljesen automatizált vizsgálat során kimutatja a látóképesség ilyen természetű csökkenését. A készülék optikai szűrők segítségével pontosan olyan látási viszonyokat teremt a vizsgálandó személy számára, mint amilyenekkel az esti szürkületben szemben találja magát. ' i Új talajgyalu Régen fáradságos kézi munkával; ma nagy teljesítményű talajgyalútial és más földmunka gépekkel végzik a tereprendezési feladatokat az építkezések megkezdése előtt, vagy azok befejezése után, a nagy „felfordulás” nyomainak eltüntetéséért. A szovjet D—511 típusú talaj- gyalut viszonylag puha talajok „megmunkálására” készítik. Vágóéle (lapátja) maximálisan 350 milliméter mélyre hatolhat be a földbe, miközben elsimítja, mintegy „lefejezi” a buckákat, kis dombokat, feltölti a mélyedéseket, fellazítja a talajt, s a földfelesleget félretolja. A 300 lóerős traktorral vontatott, hidraulikus „izmokkal” ellátott talajgyalu (szképer) egy menetben 3 méter széles sávot tud átfogni. Rezgésvizsgálat — homokkal A rezgések a gépek, berendezések legfőbb ellenségei közé tartoznak. Rezonancia esetén ugyanis olyan erők lépnek fel a szerkezetben, amelyek deformációhoz, töréshez vezethetnek. Éppen ezért a rézgésvizsgálatok ma már egyetlen konstrukciónál sem nélkülözhetők. Angol konstruktőrök a képen látható 2,1 m átmérőjű lurbo- ventillátor-lapátsor rezgési próbáját jól bevált módszerrel végzik. Finom szemcséjű homokot szórnak a szárnyakra, majd mesterségesen keltett rezgésbe hozzák a hatalmas géprészt. A homok a minimális mozgást végző pontokon gyűlik össze, és erővonalak formájában értékes tájékoztatást nyújt a szakemberek számára. A kialakult erővonalakat fotogrammetriai úton, mozgórácsos teleszkóppal vizsgálják. A műveletet különböző rezgésszámokkal többször megismétlik, majd kielemzik a kísérleti eredményeket. ) szennyezett vizek elhelyezkedését, a felszíni biológiai folyamatok jelenlétét tárják fel. Az egyidejűleg készített felvételsorozat' lehetővé teszi a növényzet fejlődésének nyo- monkövetését, a víz sótartalmának meghatározását stb. ~A Föld felszínén lezajló gyors folyamatok — erdőtüzek, jég- és hóhatárok változása, helyi és nagy kiterjedésű bel-, valamint árvizek, tűzhányókitörések, jéghegyek ' vándorlása stb. — megfigyelésére televíziós kamerát alkalmaznak. A tudomány és a technika kozmizálása Az űrkutatások fejlődése a gyakorlati feladatok megoldásán túl egyéb előnyökkel is jár az emberiség számára. A ’ kozmikus iparág keletkezése, a világűrben folytatott tudományos és műszaki alapkutatások új gondolatok és technikai eszközök keletkezését segítették elő. Bevezetésük a hagyományos ipari termelésbe óriási előnyökkel jár. A kozmikus energetika lehetővé tette a jelenlegi energiai rendszerek korszerűsítését. Az űrhajók villamos energiát szolgáltató fűtőelemei az elektromos gépkocsi kialakítását gyorsítják meg. Ez pl. megszabadítja az emberiséget egy nagy veszedelemtől, a légkör elszennyezésétől. A fűtőelemek a mezőgazdaság területén is ngy szolgálatot te-, hetnek. Hasonlóan felhasználásra kerülnek a rádióizotó- pgs- és atom-energiaforrásck. A különleges megbízhatóság és a kis méreteik szükségessége a rádióelefctrómika területén miniatűr készülékek kialakításához, tranzisztorok és integrál áramkörök alkalmazásához vezetett. Ugyan- éltkor az elektronikus számítógépek bevezetése lehetővé tette, hogy a népgazdaságban jelentős tartalékok . szabaduljanak fel, és egyre több idő jusson az alkotó munkára. Á kozmikus rakétatechnika különféle szerkezeti anyagok kidolgozását tette szükségessé. Különösen nagy jelentősége van a nem fémes, réteges, kombinált, alacsony- és magas hőálló anyagok alkalmazásának az épületszerkezeteknél. A fentiekből látható, hogy a kozmikus technika nemcsak elősegíti a gyakorlati feladatok megoldását, de ösztönzi is az emberi tevékenység különböző formáinak fejlőd csál. mérhetetlen segítséget adva ezzel a népgazdaságnak. A. Koval a műszaki tudományok kandidátusa (APN) Két szovjet tudóscsoportnak nyújtották át oklevelet a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő tanulmányügyi bizottság ülésén, M. Makarov, a Lebegyevről elnevezett akadémiai fizikai intézet főmunkatársa, és V. Hohlova, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája csillagászati tanácsénak főmunkatársa értékes holdfelszín-megfigyelése- ket végeztek az infravörös színképtartományban. Speciális készülékeket dolgoztak ki és érdekes mérésciklust hajtottak végre a Krimi Asztrofizikai Obszervatórium 'SO hüvelykes reflexiós teleszkópjával. A két tudós speciális,, kétcsatornás Mdióméter segítségével különböző megvilágí- tottsági fázisokban vizsgálta a holdkorongot, miközben új fizikai hatásokat fedeztek féL Oklevelet kapott E. Kor- nyeva, az orvostudományok doktora és L.. Haj, az orvos- tudományok. kandidátusa * is — mindketten a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kísérleti Orvostudományi Intézetének munkatársai. A szovjet kutatók fedezték fel a világon először az agyvelő szigorúan lokalizált és pontosan elkülöníthető szakaszát, amely jelentős befolyást gyakorol a szervezel egyik leg- fontosább védelmi jellegű életműködésére — az antitestek termelésére. Szovjet tudósok felfedezései
