Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

1571. NOVEMBER 3., SZERDA MS T «fCGvei ^ mérlegnek két serpenyője van fl.) Aki többet vesz... Munkahelyeken, üzletek pultjánál nem nehéz fölfe­dezni a külkereskedelem be­hozatali résziének árualakot öltött megjelenítőit Svájci mikrovetélős szövőszékek, szovjet érc, nyersolaj, gépko­csi, karóra, lengyel kozmeti­kai szerek és édességek, az NDK-'ban készült harisnya­nadrág, műszakonként 30 ezer üveget megtöltő francia bor­palackozó automata, finn mélynyomó papír, olasz mű- anyagáruk'... A mérlegnek mindig két serpenyője van. A külkereskedelmi mérlegnek is. Aki többet vesz, annak többet kell eladnia. Az egyik serpenyő tehát a behozatal. A másik a kivitel. Ez utóbbi­nak is, változatos a példatára. Kolbász és szalámi 35 ország­ba, alumínium épületszerke­zeti elemek Ausztriába, kecs­kebéka Franciaországba, ci­pők, műszerek a Szovjetunió­ba, tyúkpörkölt az NSZiK-ba, speciális vasúti kocsik Irán­ba... Kivitel—behozatal. Kül­kereskedelmi mérleg, annak egyensúlya. Szocialista -és nem szocialista reláció, az export és az import árucsoportjai, országonkénti megoszlása, de­vizaforint, devizakitermelési mutató... Mi dolga mind­ezekkel az üzletek pultjánál álló vevőnek, a gép mellett dolgozó munkásnak? Semmi. Ám, hogy ne hiába álljon a gép mellett, az üzlet pultjá­nál, az sokak munkáján mú­lik. Lényegében mindannyi- unkén. Partner: 134 állam Az elmúlt öt évben a nép­gazdaság exportképessége ja­vult, mert a kivitel a nemze­ti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A harmadik öt­éves tervben évi átlagban a nemzeti jövedelem 6,9 száza­lékkal nőtt, míg a kivitel évente kilenc, a behozatal 10,5 százalékkal emelkedett. 1970-ben hazánknak 134 ál­lammal volt ' kereskedelmi kapcsolata. A külkereskede­lem jelentőségét érzékelteten­dő: 1968-ban hazánkban az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom 350 dollárt tett ki, míg például Japánban 257, az Egyesült Államokban 335, Olaszországiban 387 dollárt. " Jelentőség. Sorakoztassunk egymás mellé első olvasásra össze nem tartozónak látszó példákat. Hazánk 40 millió dollárért vásárol különböző országokban húst, s hatalmas összegekért takarmányt. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat a szovjet Komaskino típusú olaj feldol­gozására alapozta tevékenysé­gét, s további , szovjet olaj- szállításokra a beruházás má­sodik szakaszát, amely évi hatmillió jtonnára bővíti a kapacitást. Az Egyesült Izzó Tv Képcső- és Alkatrészgyára 1966-ban 44.4 ezer képcsövet exportált, 1968-ban 53,3 ez­ret, de 1970-ban már csak 14,4 ezer képcső került kül­földi felhasználókhoz. Az ik- ladi Ipari Műszergyár a vi­lághírű IBM cég részére a többi között kialakította az elektronikus számítógépek gyorskiírójának motorját, s gyártja, szállítja azokat si­kerrel. Azaz: a külkereskedelmi tevékenységnek nagy szerepe van az életszínvonal növelé­sében épp úgy, mint a terme­lés korszerűsítésében, a ter­mékek versenyképességének fokozásában, s ezért a forga­lom növekedése vagy csökke­nése, összetétele, a kivitel és a behozatal aránya, az áruk minősége, műszaki színvonala valami módon a népgazdaság minden területére kihat s ugyanakkor tükrözi is magát a népgazdaságot. Makacs hagyományok Amikor a végső termékki­bocsátás átlagosan 25 száza­lék importot tartalmaz — mert import az érc, amelyből készült, import a nyersolaj, amely a feldolgozáshoz az energiát szolgáltatta, import a berendezés elektronikus ve­zérlőegysége s így tovább —, s a végtermékek ugyancsak negyedét exportálni kell, ak­kor joggal beszélhetünk a külkereskedelem megkülön­böztetett jelentőségéről. Az expont-r-import arányá­nak egészségesebbé válását igazolja, hogy míg az 1961— 1965 közötti években a be­hozatal ' 4,6 százalékának hi­ányzott az exportfedezete, ad­dig 1966—1970 között — emelkedő forgalom mellett — ez az arány egy százalékra csökkent! A gyorsabb hala­dást azonban makacs „ha­gyományok” gátolják. A hat­vanas éveikben ugyanis a vi­lágkereskedelemben egyér­telműen nőtt a feldolgozott áruk, késztermékek és alkat­részek aránya, míg a nyers­anyagoké és élelmi.szeli peri termékeké csökkent Hazánk esetében viszont ez az arány lényegesen nem változott, ami pedig a gépexport növekedési ütemét illeti, tíz esztendő ada­tai alapján is csali azt álla­píthatjuk meg, hogy lényege­sen elmaradt a világkereske­delmi átlagtól. Csere helyett kereskedni Évente 70—80 millió forint között van a Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyáregységének exportja; férfi és női,, vala­mint gyermek felsőruházati cikkek kerülnek innét kül­földre. Mi érkezik ezek fejé­ben? A legritkább esetben textília. Lezárulóban van az a korszak, amikor a külke­reskedelmi tevékenységben az áruk egyszerű cseréje do­minált. Aminek helye van az úgynevezett kétoldalú árucse­re-egyezményekben, amelyek a szocialista országok között' a lakossági ellátás bővebb vá­lasztékát segítik elő, annak nincs helye a külkereskede­lem egészét tekintve. , Amint azt e témáról be­szélgetve, partnereim egyike, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója megfogalmazta: a külgazdaság fogalmának álta­lánossá válása arra figyel­meztet, hogy ma már valóban gazdálkodni kell. Azaz i nem megpróbálkozni azzal ■ keres­kedni, amit megtermeltek, ha­nem ésszerűen, rugalmasan azt gyártani, amit keresnek, ami kell, , amiért jó pénzt kaphatunk. Árucsere helyett kereskedelem, szűkén vett ke­reskedelem helyett a fejlesz­tést, termelést, szállítást, ér­tékesítést átfogó gazdáikodás; ezt az utat járjia külkereske­delmünk. ’ Nem járhatnak mást a termelőágazatok sem. Mészáros Ottó (Következik: Kritikus pontok) DUNAHARASZTI Nagyközség - nagy gondokkal Épül az ÁBC — Csak a Betérőben — Kész a vízvezetékterv, de hol a víz 7 Miért nem segítenek a bejárók ? Somogy első faiskolája Kaposvárott, a Latinka Sándor megyei művelődési házban kedden rendezték meg Somogy megye első mezőgaz­dasági I főiskolájának avató ünnepségét. « Dr. Guba Sándornak, a ka­posvári mezőgazdasági főis­kola igazgatójának megnyitó szavai után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott avató beszédet. A századforduló éveiben némileg jobb módú fővárosi kis­polgárok olcsón szerzett telkeken villát építettek maguknak. Dunaharasztin, és ezekből jó néhány még fennmaradt. Az idők folyamán megkopott szép lakóépületeken mai napig is látszik, hogy a község divatos üdülőhely volt egykor. Fülöp Győzőné, a községi tanács elnöke, amikor ezek a villák épültek, a vilá­gon se volt, Duna,harasztira is csak 1947-ben költözött. A Du- na-parton új üdülők vertek azóta tanyát. Fülöp Győzőnét 1967-ben választották meg először a köz­ségi tanács elnökének, és ugyanabban az esztendőben másik nagy gond is szakadt reá, nagy gyász sújtotta, meghalt a férje, attól kezdve két kisfiát egyedül kellett nevelnie. József, az idősebbik, azóta műszerész a Medicorban, Ferenc, a kiseb­bik még most tanulja érettségi után az elektroműszerészsé- get, tehát mind a kettő bejáró, ahogy a község munkaképes korú lakosságának többsége. — Nagy előny Budapest kö­zelsége a munkát keresőknek, de nem a községnek — álla­pítja meg az elnökasszony és met; is magyarázza: — A be­járók lakóhelyükön is főváro­si életkörülményeket igényel­nek és követeléseik jogossá­gát a tanács is elismeri, csak éppen megvalósítani nem tud­ja. Mindössze háromezer adó­fizetőtől évente csupán 400 ezer forint folyik be a község­fejlesztési alapba. Reális tervezés Tizenhatezernél több ember él Dunaharasztin, ehhez mér­ten ennyi pénz kevés. Igyekeztünk lehetőségeink szűk határain belül reális ter­vet kidolgozni öt esztendőre. Dunaharasztin a legfőbb prob-, léma az egészséges ivóvíz hiánya. Erre összpontosítjuk erőnket. A vízvezeték-háló­zat terve1 már kész. Amikor 1960-ban elhatározta a tanács a vízvezeték-építést, elég lett volna még 40 kilométeres cső­hálózat, most már 70 kilomé­ter kell. Két lehetőség van. Az egyik, s ez lenne a kedve­zőbb, ha a Fővárosi Vízmű­vektől kapnánk. Szigetszent- miklós határában most furat a Vízművek kutat, és ha elegen­dő vizet talál, nekünk is ad belőle. Ez heteken belül eldől, akkor megalakítjuk az ivóvíz­társulatot. Ha ez a megoldás nem megy, akkor nekünk kell kutat fúraitni, ami elodázná a vízvezeték-építést, bár csak rövid időre. Mindenesetre eb­ben az ötéves tervben feltét­lenül meg szeretnénk oldani a vízszolgáltatást. A gyermekekért # '— Egészségügy? — teszi fel önmagának a kérdést a nagy­község elnöke és a válasszal sem várat: — Van hait körze­ti orvosunk, tehát egyre-egy- re átlag 3 ezernél kevesebb Miiyen jogszabályok sértik a női egyenjogúságot? Beszélgetés dr. Mogyoróssy Júliával Az október 29—30-án tartott országos nőiionferencián a ha­gyományos plenáris ülésformát felváltották — az egyenjogú­sággal kapcsolatos legfonto­sabb kérdések érdemi megtár­gyalása érdekében — a mun­kabizottsági ülésekkel. Az ? gyik szekciót, amely felmér- i a női egyenjogúság tükröződését a jogszabályok­ban, s javasolta egyes, az emancipációt sértő és gátlp rendelkezések módosítását, dr. Mogyoróssy Júlia, a Pest me­gyei Bíróság polgári feüebbvi- teli bírája vezette. A bírónővel a szekció munkájáról, a jog- szabálymódosító javaslatokról beszélgettünk. — A munkabizottság napi­rendjén elsősorban családjogi rendelkezések módosítási ja­vaslatai szerepeitek. Milyen gyakorlati tapasztalatok indo­kolják e módosítások előter­jesztését? — Az első ilyen jogszabály, amelyet megtárgyaltunk, így szól: együtt élő házasitársak esetében a gyermek számára juttatott családi pótlékot és betegségi biztosítást az apa után lehet csak megállapítani — mondja a bírónő. —r Van­nak olyan esetek — eléggé nagy számban — amikor csak az anya áü társadalombiztosí­tásra jogosító munkayiszony- ban, az apa szabad pályán dol­gozó, például fiatal képzőmű­vész, aki még nem tagja a Képzőművészeti Alapnak, egyetemi hallgató néhány száz forintos ösztöndíjjal, vagy me­zőgazdasági társulási tag, stb. Ilyenkor nem azonos jogú a dolgozó nő a férfival, s ennek következtében a gyermek is károsodik. Javasoltuk tehát, hogy együtt élő szülők eseté­ben is azonos jogok illessék meg az apát és az anyát. Ha csak az anyának van társada­lombiztosításra jogosító mun­kaviszonya, az ezzel járó szol­gáltatásokat az ő jogán meg­kaphassa a gyermek. — A házasságból származó gyermek hatékonyabb érdek­védelmét szolgálná a tartásdíj­megállapítás egy másik módo­zatáról szóló javaslat — foly­tait ja dr. Mogyoróssy Júlia —, amelynek értelmében a meg­határozott összegű tairtásdíj mellett a százalékos tantásdíj- kötelezettséget is kérjük. Je­lenleg a tartásdíjat az egyévi átlagkeresettől és a gyerekek számától függően meghatáro­zott összegben állapítják meg Ez az összeg csak akkor válto­zik, ha a gyermeket gondozó fél kért ennek felemelését, vagy ha a másik fél csökken­tésért fellebbez. Az utóbbi idő­ben a gazdaságpolitikai intéz­kedések következtében emel­kednek az átlagkeresetek — azonban a gyermeket nevelő volt házastárs, rendszerint az anya, erről a legritkább eset­ben szerez tudomást. Vagy ha mégis, akkor a bírósági eljá­rással járó következmények rontják a gyermek és a másik házastárs közötti jó viszonyt. Ezért szükséges lenne, hogy helyet kapjon a meghatáro­zott összegű tartásdíj mellett a százalékos, és1 hogy adott eset­ben melyilk megoldás szolgál­ná jobban a gyermek érdekét, azt a bíróság az összes körül­mények mérlegelésével döntse el. — Harmadik javaslatukat, a házasság bejelentése és a há­zasság megkötése közé iktatott harminc napos várakozási időt, ön, mint feilebviteli bíró, mi­lyen indokok alapján támogat­ja? — Ez a javaslat a felelőtlen, meggondolatlan házasságkö­tések egy részének megelőzé­sét szolgálná. Mint bíró, csa­ládjogász, nagyon sok olyan bontóperben ítélkeztem, ami­kor azon gondolkodtam: ha lett volna a feleiknek idejük egymást megismerni, akkor ez a házasság meg sem köttetik. A házasságok felbomlásával nagyon sokszor a család is felbomlik. Előterjesztettük te­hát, hogy a házasulandóik há­zasságkötési szándékukat a tervezett házasságkötés előtt harminc nappal kötelesek le­gyenek személyesen bejelen­teni. Harminc • napon belül csak kivételesen indokolt eset­ben adhasson az iilleftékes ál­lamigazgatási szerv engedélyt az egybekelésre. Ilyen indok csak erősen előrehaladott ter­hesség vagy halállal fenyege­tő súlyos betegség lehessen. — Felmerült a férjezett nők névválasztási lehetőségének bővítése is. Miért javasolták a régebbi kétféle névválasztási le­hetőség mellé egy harmadikat? — A jelenleg érvényben lé­vő jogszabály szerint a nők házasságkötés után megtart­hatják saját nevüket, vagy fel­vehetik a férjük . nevét, -né hozzá toldással. Ez utóbbi csak hazánkban szokásos, évszáza­dos hagyomány; a nő házas­ságkötéskor ebben az esetben személytelenné válik, n-evét feladja. Szükséges lenne olyan törvényes névviselési megol­dás, amely, kifejezi a nő fér- jezettségét, ugyanakkor nem jelent teljes személytelensé­get. Vehesse fel a nő férje vezetéknevét, s mellé a saját utónevét — fogalmazza meg a .módosítást a bírónő —, így például Kovács Kálmán fe­lesége, ha keresztneve Margit, lehessen Kovács Margit. Ez­zel háromra bővülne a férje­zett nők néwáltozási alterna­tívája, bár tudjuk, hogy sok asszonynak ez sem lesz meg­oldás, mindenesetté átmeneti alternatívaként felmerülhet. A szekcióülésen a többség ezt fogadta el. — A szekcióülés -* bizonyára ez az ajánlás lesz a leglénye­gesebb a családok számára — módosításra javasolta azt a rendelkezést is, amely szerint csak az anya veheti igénybe a gyermekgondozással járó ked­vezményeket. — Valóban nagyon lénye­gesnek tartjuk ezt a javasla­tot — mondta a továbbiakban dr. Mogyoróssy Júlia. — Er­dei Lászióné, a MNOT elnöke referátumában hangsúlyozta, hogy a jogszabályoknak tük­rözniük kell az anyák társa­dalmi és családi helyzetében bekövetkezett változásokat. A jogszabályoknak tehát szem- léletálakítónak kell lenniük, be kell tölteniük tudatformá­ló funkciójúi«!t. A családjogi törvények mindkét igénynek eleget tesznek akkor, amikor a szülők együttes kötelessé­gévé teszik a gyermek gondo­zását, testi-szellemi fejlődé­sének elősegítését. — Á munka törvénykönyve kedvezményekeit biztosít az anyának — gyermekgondozá­si szabadság, pótszabadság, fi­zetés nélküli szabadság, ház­tartási szabadnap stb. formá­jában. Azonban nem ad lehe­tőséget arra, hogy a gondozási feladatokat adott esetben az apával megossza. Évszázados szemléletet rögzíti: a gyermek- gondozást, -ápolást csak nő láthatja el. Az anya igénybe veszi a kedvezményeket, pe­dig ez sokszor munkája ro­vására megy. Az apa munká­jára sok esetben nem lenne hátrányos, ha ő látná el az említett feladatokat. — Javasoljuk, hogy a szü­lők döntsék el, hogy adott eset­ben melyikük veszi igénybe a kedvezményt, melyikült vál­lalja a gyermek gondozását, s melyikük marad távol mun­kahelyétől — összegezi a bíró­nő a módosítási javaslatot, s hozzáfűzi: a jogszabály-módo­sítás ebben az esetben egy­részt az anya megváltozott családi helyzetére, másrészt sok megváltozott szemléletű — főleg fiatal — családapára támaszkodik, akik már termé­szetesnek veszik, hogy gon­dozzák gyermeküket. — Munkabizottságuk záróje­lentésében még egy módosítás szerepelt: a közalkalmazott dolgozó nők jogán férjük is kaphassa meg az ötvenszáza­lékos vasúti kedvezményt. — Ez a javaslat — fejezi be az interjút dr. Mogyoróssy Júlia — a közalkalmazott dol­gozó nők egyenjogúságát sértő egyik rendelkezés megváltoz­tatásáért emelt szót, a szekció­ülésen jelenlévők hozzászólá­sai alapján. A MÁV-nál már kiharcolták a nők ezt a vál­toztatást, A mi általunk is felvetett javaslatot a Közal-' kalmazottak Szakszervezete központi bizottsága már el­juttatta a SZOT-hoz, miht jo­gos igényt. A munkabizottság kérte ebben a kérdésben is a Magyar Nők Országos Taná­csa és a nőkonferencia támo­gatását Juhász Erzsébet ember jut. A III. ötéves terv­ben vett a község három há­zat orvosi lakásnak, épített orvosi és fogorvosi rendelőt. Ilyen beruházásra most nem futja, pedig november elsejé­től három gyermekorvosi kör­zetet alakíthatunk ki. — A gyermekeknek azon­ban nemcsak szakorvosra van szükségük, iskolára is. A 2. számú általános iskolát leg­alább négy tanteremmel, de valójában, nyolccal kellene bővíteni. Három óvodánk ösz- szesen 260 kisgyereket fogad­hat be, holott az óvodás ko­rúak száma már a hétszézat is meghaladja. Évente 100— 120 jelentkezőt kell elutasíta­ni. Ha több hely lenne, még több is jelentkezne. Űj óvo­dára feltétlenül szükségünk van, és remélem lesz is, még­pedig á községben levő üze­mek segítségével. A sütőipar már elvállalta, hozzájárul anyagilag. Az Ezüstkalász Tsz a szükséges sódert és fuvart ajánlotta fel. A napokban megbeszélésre hívjuk egybe a többi üzemet, biztosra ve­szem, segítenek, meglesz az óvoda. Szűk üzletek, sok italbolt A mostani tervben szerepel egy ABC-áruház is. Már épül 6 milliós költséggel; ebből a tanács egymilliót vállal magá­ra, és a telket odaadta ellen­szolgáltatás nélkül. Á taksonyi ÁFÉSZ vállalta, hogy 1972. április 4-re megnyitja. Ez lesz az első szövetkezeti bolt a közr- ségben. — Látta itt a szomszédság­ban a kirakodóvásárt? —kér­di az elnökasszony. — Kényte­lenek vagyunk megengedni a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak, hogy alkalmi boltja és lakástextil-boltja előtt az utcán aggassa ki a ru­hákat, illetve a szép szőnye­geket, mert picinyke kirakatá­ban nem mutathatjá be áru­ját. Két ipare'kkboltunk közül az egyiket a vállalat nagyon szépen rendbehozatta, csak a raktára düledezik, az utcán gerendák támasztják épüle­tét. Az élelmiszerboltok szű­keit, csupa régi, kis szatócs­bolt helyén nyíltak magántu­lajdonban lévő házakban. A Ceglédi Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnak módja sines rá, hogy ezeket rendbe­hozassa. Épített azonban két új peremboltot, és ezek egyi­ke, a Klapka utcai, határozot­tan korszerű, még folyó víz is van benne, amellyel egyet­len más üzlet sem dicseked­het — Még több panaszra ad okot a vendéglátóipar. A Du­nakanyar Vendéglá tóipari Vállalatnál azt mondják, nincs pénzük, ami mégis van, az kell a Dunakanyarban. Ná­lunk II italboltot tartanak fenn, ebből az utóbbi hóna­pokban a KÖJÁL többet be­záratott és ezek rendbehozata­lára volt pénze a vállalatnak. Arra viszont nincs, hogy eb­ben a nagy községben egyet­len olyan, vendéglőt nyisson, ahol kulturált környezetben leülhetne egy család étkezni vagy beszélgetni. Két meleg konyhás vendéglője távolról sem ilyen. Mi, a tanács dolgo­zói kényszerűségből, a közeli Betérő vendéglőbe , járunk ebédelni, és, bár igényeink szerények, jóformán minden­nap elégedetlenül kelünk fel az asztaltól. Az AUTÓKER 130 és a sütőipar 100 dolgozójá­nak közétkeztetése megoldat­lan. — Sok hibát, hiányosságot sorol fel... — Csak a valóságot. Mégse higgye, hogy borúlátó vagyok. Amit elmondtam, azzal csu­pán be akartam mutatni, men­nél nagyobb egy nagyközség, annál nagyobbak a gondjai. Remélem azonban, előbb- utóbb biztosán sikerül megol­dani a legtöbbet. Különösen, ha a lakosság jobban kiveszi a részét a társadalmi munká­ból. A bejárókat nem könnyű mozgósítani, pedig igényeikkel minket ostromolnak. Sz. E. I 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents