Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

Parlagon 35 hold Tíz vagon műtrágya veszendőben Tudósítás a sző/őste/epről MONOBVIDÍEI . A P É S„r -M ß 'Cy E I H í R! L A P K Ü LÓNK I A D Á S A.: XIII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1911. NOVEMBER 12., PÉNTEK TURJÁN ÉS HOMOKVERÉS CSÉVHARASZTON Gazdálkodás ezer holdon A legkisebb tsz — Lesz-e mérleghiány? A szőlőstelepi vasútállomás közelében terül el a Monori Állami Gazdaság 35 holdnyi földje. Rendkívül elhanyagolt. A gazdaság innen, mintegy 25 holdról tavaly kiirtotta gyü­mölcsösét, az azt szegélyező liciumgarádot a Zólya utcából azonban nem távolította el. Ezeken a két méter magas bokrokon a nyár folyamán csak úgy hemzsegtek a fér­gek ... Ami nagyobb baj: a vasútvonalhoz közel mintegy 9—10 vagon mű­trágya hever hónapok óta veszendőben. Az eső már kicsapkodta, a nap kiszívta minden erejét. Mindezt az erre robogó vona­tok utasai nap mint nap lát­ják, s a községről alkotják meg véleményüket. A község lakód általában szennytelepnek nevezik ezt a területet, s be kell vallani, nem sokat túloznak. A gazda­ság ugyanis még kora tavasz- szal csalamádé és más keve­rékmaggal vetette be a földet, a magok kikeltek, a ter­mést azonban senki nem gondozta, senki nem taka­rította be, s most a 35 hold igencsak tar­ka képet mutat. Elszomorító állapotban van a borház és környéke is. A pincéből a szennyvizet az ott dolgozók általában a külső út­Beteg voltam. Orvosaim sze­rint sokat idegeskedtem. — Nem idegeskedni! — mond­ták —, csak nyugi-nyugi, és akkor nem lesz semmi baj. Megfogadtam. Ülök a buszon. A sorompó lezárva. Egyik vonat követi a másikat. Na most felhúzzák — gondolom. Nem jól gondoltam. Várunk. Jön a harmadik. El­megy. No, de most már csak mehetünk? Ismét tévedtem. Üjra várunk. Tíz perc, 15 perc... Es ekkor elszalad egy mozdony, egyesegyedül. A sorompó egyik oldalán 53, a másik oldalán 71 kocsi várako­zik. Kezdek ideges lenni. Nem lenne okosabb — gondolom —, ha fordítva történt volna? No, de eszembe jut: nyugi-nyugi, és megnyugszom. És lám, a sorompó is emelkedik. ★ Építkezünk. Mondom az egyik szakinak: — Ráverni, mert egy hét múlva át kell adni az állami épületet. — Nekem is, — így ő. — | ra terelik, s ilyenkor egy idő­re megbénul a Béke utca köz­lekedése. A Sülysápi Községi Tanács már márciusban fölhívta az állami gazdaság figyelmét a fenti területtel kapcsolatos helyzetre. Intézkedés azonban mind a mai napig nem történt. Krátky László Öregek napja Gyomron Kedvesen, meghatódva ül­tek az asztaloknál, feszülten várták a műsor kezdetét. Gyömrőn minden évben meg­rendezik az öregek napját. A házigazda szerepét ezúttal is a szakmaközi bizottság vál­lalta, meghívásukra mintegy 40 idős ember jött el. A köz­ponti iskola úttörői hangu­latos műsort állítottak össze, majd a szövetkezeti énekkar szórakoztatta az öregeket. A hivatalos rész baráti, kötet­len beszélgetéssel folytató­dott, s a vége felé már el-el- hangzott néhány régi dal is. Az idősek énekeltek, jól érez­ték magukat. Köszönik a szép estét a szakmaközi bizottság­nak és Klics Gyuláné főren­dezőnek. G. J. Azt, amelyiket tusiban épí­tem — teszi hozzá. — Hát jó, — mondom — ak­kor nincs szabadság, túlórá­zunk. Mire ő: — Nézze, szebb lehet, de okosabb ... Elmegyek betegál­lományba és befejezem az enyémet. — De hiszen semmi baja! — Majd lesz. Ismét kezd felszaladni a pumpa. Hát melyik a fonto­sabb? A köz, vagy az egyéni érdek. S megint eszembe jut: nyugi. ★ Hallom az egyik vezetőnek „zűrje” van. Keresem. Beteg- állományban van — mondják. — Miit? Még tegnap olyan egészséges volt, mint a makk. — Az igaz, de csak ma tud­ta meg, hogy zűrje van. Eltelik egy hónap, kettő, egy fél év, egy év. Leszázalékol­ták. Találkozom vele. Olyan, mint akkor. Piros, életerős, víg. A csévharaszti Egyetértés Tsz-t ritkán keresik fel új­ságírók. Talán, mert jelenleg nemcsak a legkisebb, de a legszegényebb tsz-ek közé tar­tozik a monori járásban. Nagy Lajos elnökkel és Szűcs Ist­ván főmezőgazdásszal az idei gazdasági év eredményeiről, a kis tsz gondjairól beszélget­tünk. — Az összterületünk ezer­kettő hold. Ebből szántó mindössze 538 hold, a többi rét, legelő, erdő és „tur­ján”. Ez utóbbi amolyan zsombókos, vizes, ingoványos terület. Ha nem vigyázunk, az ilyen turjános részeken a gé­pek besüllyednek, kínlódha­tunk, amíg sikerül kivontatni őket. — A használható terüle­tünkön 220 holdon gabonát termesztettünk az idén. Mint­egy 100 holdon kukoricánk volt. Október végéig letörtük, itt szárad a górékban. Nagyon gyengék a földje­ink, sajnos, májusi mor- zsoltból mindössze 13 má­zsás lett az átlagtermé­sünk. A burgonya sem fi­zetett jobban, 25 holdon 50 mázsás átlagot tervez­tünk, mindössze 40 mázsás lett holdanként. Tíz hol­don sárgarépát vetettünk, homokverés érte az egé­szet, ki kellett szántanunk, csalamádét vetettünk a he­lyére. — A homokverés nálunk olyan, mint másutt a jégve­rés. A legkisebb szél is fel­kapja a homokos talajt, szét­hordja, betemeti vele a szomszédos táblákat. Igaz, a biztosító kifizette a kárt. A tíz hold paradicsomból szin­tén kipusztult négy holdnyi a homokveréstől. — Szövetkezetünk tavaly mérleghiányos volt — veszi át a szót a főmezőgazdász. — Harminc forint körül tudtunk csak fizetni egy munkaegy­ségre. Ha az értékesítés jó lesz, talán az idén elkerülhet­jük a hiányt. Igaz, mindössze 36 dolgozó tsz-tagunk van, s az előző évek nem voltak ennyire rosszak. Állatállomá­nyunk? Néhány lovunk van és a juhok. Százhúsz juh. Ed­dig nem sokat hoztak a kony­hára. mivel a gyapjúfongalmi vállalattól néhány évvel ez­— Hogy csináltad? — kér­dezem. — Hja — feleli —, eszem az van. Egyik ismerősöm beteg. Megoperálták. Találkozom ve­le. — Hogy vagy? — Jól. Csak tudod az a kis lyuk még nem gyógyult be. ★ Egy fél év múlva ugyanazt mondja. Háromnegyed év múl­va ismét. És amikor eltelt az év, pont azon a napon, pont abban az órában és pont ab­ban a percben (másodpercnyi pontossággal) az az ici-pici lyuk beforrt. És a munkába jelentkezett... ★ Kiütött a „balhé” az egyik főkönyvelő körül. Elment be­tegállományba. És meddig volt oda? Míg meg nem gyógyult? Nem. Amíg a balhé tartott. Mikor rend lett, újra helyre­állt az egészsége, és moso­lyogva, ragyogó egészségben folytatta, ahol abbahagyta. Én pedig? Megfogadtam, hogy nem izgatom fel magam. Mintha rajtam múlna. Ács előtt tenyészállatokat kap­tunk. azokat kellett törleszte­ni. Jövőre már lejár a tör­lesztés, így elkezdhetjük a saját tenyésztésű állományból a fejlesztést. — Melléküzemek? Van egy lakatosüzemünk, ha­tan dolgoznak benne mindössze. Bérmunkában a dabasi AGROÉRT-nek panelelem kereteket gyár­tottak, most a Budapesti Unitechnika Ktsz-nek vaskapukat, illetve raktár­ajtókat készítenek, ugyancsak bérmunkában. Ha ezzel elkészülnek, a Lampart számára gáztűzhelyek szóró­készülékeit és tűzkosarakat fognak készíteni. — Egy másik próbálkozá­sunk, bár még nagyon az elején vagyunk: a műbél­gyártás. A dabasi Agrounió (öt-hat dabasi járási tsz tár­sulása) szervezésében műbél­készítő melléküzemet létesí­tünk. A műbelet eddig 90 százalékban importáltuk, egyedül a Budapesti Nagy- vágóhídnál gyártották, s ez kevés volt. Ha beválik, négy-öt éves szerződésünk lesz és mil­liós tételben gyárthatjuk a műbelet. Nagy segítség lenne, hiszen sem gépek vásárlására, sem építke­zésre nem gondolhatunk addig, amíg ilyen nehéz A 40-es években Üllőn hu­szonegy önálló cipész kisipa­ros működött, most mindösz- sze kettő van. Plusz egy szak­ember a szolgáltató ktsz mű­helyében. A két önálló mes­ter közül először Vígh Gábort kerestük fel, de mint kide­rült, ő is nyugdíjba vonult. — Ez a szakma kiveszőben van — mondotta —, tanuló­nak nem jelentkezik senki. Én már évek óta csak javítá­sokat csinálok, mert az új ci­pőhöz drága az anyag, és az emberek is inkább a gyári ci­pőt vásárolják. Javítanivaló viszont bőven van, mert a gyári cipőknél sok a hiba. Néhány nap után leválik a sarok, néhány hét alatt ki­lyukad a talp. Az a cipő, amit mi csináltunk, az, ha nyúzták is, fél évig biztosan nem ke­rült a cipész kezébe. A múlt­ban a munkánknak mintegy kétharmad részét az új cipők készítése jelentette, egyhar- mada volt a javítás. Most?... Igaz, abban az időben még hosszú szoknyát viseltek a lá­nyok, s ha téli cipőt, vagyis magas szárút rendeltek, s a láb méretezésére került a sor, szégyenkezve húzták fel két centiméterre. — Ma már nincs utánpót­lás, nincsenek fiatalok a szakmában. Megszűnt a ci­pészhumor is. A fiatalok kö­zül kevesen kerülték el a be­ugratást. A csirizes tál köze­pébe egy faszeget tettünk, s fogadtunk, hogy nem tudja kivenni a bátor ifjú. Erre a könnyű feladatra mind vál­lalkoztak. Amikor a szegért nyúltak, a kezükre ütöttünk, s az beragadt a csirizbe... Az egyetlen üllői aktív ci­pész a Vasút utcában lakik, idős Pozsonyi Ferenc. pénzügyi helyzetben va­gyunk. Arról nem is beszélve, hogy a műbelet asszonyok gyárta­nák, folyamatos munkát tud­nánk nekik biztosítani hely­ben, több éven keresztül. Szombaton délután a tele­vízióban szerepelt, mintegy ötperces összeállítással a mag- lódi Röpülj, páva-kör. A tele­vízió Felsőszentivánról adott helyszíni közvetítést, s köz­ben levetítették a júniusi szövetkezeti napon felvett filmet. A Röpülj, páva-kör külön­ben néhány nappal előbb a hazai közönség előtt is fellé­pett. Zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyter­me. A műsort megtekintette a Magyarországi Szlovákok Szövetségének titkára kísére­tében dr. Jan Sziraczky, a Szlovákok Világszövetségének főtitkára is. Elismeréssel nyi­latkozott a látottakról, s az együttest tavaszi, kassai ven­dégszereplésre hívta. A nem­zetiségi népi együttes tagjai — Nagyon szeretem a szak­mát, sok is a munkám. Amint láthatja, tele vagyok cipők­kel, alig győzöm a javítást. Sajnos, nem sokáig bírom már, 82 éves vagyok. Egye­dül dolgozom két műszak­ban ... Lássa, ez egy gyári cipő, egy hét alatt levált a sarka... öt éve lakom Ül­lőn, a feleségem meghalt és ideköltöztem a lányomhoz... EM Csak azok számára megle­petés az 1 :l-es Manor—Sülysáp eredmény, akik nem látták a mérkőzést. A második félidő egyes időszakaiban a sülysápi csapat ellenfelénél jobban ját­szott. Különösen Tóth Sándor balösszekötő nyújtott jó játé­kot. A rokonszenves szőke fiút az Üjpesti Dózsából igazolta vissza Sülysáp. ★ Ritkán látható „gól” esett az Űri—Gyömrő II járási lab­darúgó-mérkőzésen. Az egyik úri csatár egészen az alapvo­nalra keveredett ki, s meglőtt labdája az oldalhálón keresz­tül jutott a hálóba. Nagy meg­lepetésre a játékvezető meg­ítélte a gólt. ■Ar Még egy ritkán látható gól! Már az első percben vezetéshez jutott a sülysápi tartalékgár­da otthonában Ecser ellen. Az ecseri hátvéd szabadon kapta a labdát, s hazaadott. Igen ám, de a gurítás túl erősre sikerült, s a megdermedt ka­pus mellett a hálóba jutott a labda. ★ Bag tavaly még a megyeiben játszott, most simán kikapott MEGSZÉPÜL A PETŐFI-SZOBOR KÖRNYÉKE A közelmúltban állították fel új helyén, a község köz­pontjában Petőfi Sándor szobrát. Azelőtt az iskola mellett, egy mellékutcában állt. Most a Maglódi Vas­ipari Ktsz Petőfi szocialista brigádja elvállalta, hogy rendbeteszi a szobor környé­két, tavasszal beülteti virá­gokkal, s a továbbiakban is folyamatosan gondját viseli. Msglódi nyilatkozat szlovák újságban A Ludové Noviny című szlovák újság október 21-i számában féloldalas, képes ri­portot közöl Kovács József­fel, a Maglódi Nagyközségi Tanács elnökével és Pócsik Lajossal, a községi pártbi­zottság titkárával. Maglód ve­zetői a község jelenéről, jö­vőjéről, IV. ötéves tervéről ' nyilatkoztak. egy helyi népviseletbe öltöz­tetett babát ajándékoztak a szlovák vendégnek, mintegy jelképezve a magyar—szlo­vák barátságot. Búcsú a főszabásztól Házi ünnepség keretében búcsúztatták a napokban a Vecsési Fehérnemű Ktsz-ben a nyugdíjba vonuló Szabó La­jost, aki 16 éven keresztül volt a szövetkezet főszabá­sza. A szakmában 42 eszten­dőt töltött. Hogy hány mé­ter anyag került ki ollója alól ez idő alatt, azt talán egy számítógép sem tudná kiszá­mítani ... Egy biztos, nem könnyű szakma az övé, fele­lősségteljes, fárasztó munka volt. Szabó Lajos mégis azt mondta: „Nagyon szerettem a munkámat". S most, hogy elbúcsúzott az üzemtől, a munkatársaitól, a ktsz elnöke, Regős László, a szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója oklevelet adta át Sza­bó Lajosnak jó munkája elis­meréséül, munkatársai pe­dig baráti kézszorítással kí­vántak jó egészséget a megér­demelt pihenéshez. MAI MŰSOK MOZIK Monor: A medve és baba. Nyár­egyháza: A szép dragonyos háló­jában. Vecsés: A P—2 nem jelent­kezik. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő­ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődé­si ház: fotókiállítás, nyitva 10-től 13-ig és 15-től 19 óráig. Péterin. Győzelmével Péteri beérte a tabella első helyén Monort. ★ Űj edző, Trasszer Lajos fog­lalkozik a Vecsési VIZÉP lab­darúgóival. (ff. J.) A monori fiúké a Tápió menti Kupa Nagykátán rendezték meg a kosárlabda Tápió menti Kupa versenyét. A lányok között a Monori SE a 3. helyet szerez­te meg. Eredmények: Monori SE—Ceglédi ITSK 28:13, Mo­nori József A. Gimnázium— Váci Sztáron Gimnázium 23:22, Váci Géza király téri Gimn.—Monori József A. Gimn. 34:33, Nagykőrösi Pe­dagógus—Monori SE 46:33. A fiúcsapatok versenyét a Monori József Attila Gimná­zium nyerte, övék lett a kupa, A Ceglédi ITSK-t 46:22, a Vá­ci Sztáron S. Gimnáziumot 32:22 arányban győzték le. SIKERREL ZÁRULT az OTP által megrendezett járási gyermekrajz-kiállítás Gyöm­rőn. Előzőleg Monoron, majd Gyömrőn egy-egy hétig tartott nyitva, több ezren tekintették meg. Péterffy felvétele Betegállományban Kihaló szakma Ki javítja majd a cipőket? f. o. MEGHÍVÁS kassara A televízióban szerepelt a maglódi Röpülj páva-kör Sport innen—onnan «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents