Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
1971. NOVEMBER 12., PÉNTEK flJ» ji£oei Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások K. Sz. Hilobocsenko, az Ukrán Szocialista Köztársaság vízgazdálkodási és meliorációs miniszterhelyettesének vezetésével szovjet vízügyi küldöttség érkezett Budapestre. A szovjet szakemberek az Országos Vízügyi Hivatalban csütörtökön reggel a magyar partnerekkel megkezdték a magyar—szovjet vízügyi együttműködési bizottság 21. ülésszakának tárgyalásait. A megbeszéléseken áttekintik az együttműködés eddigi eredményeit és újabb lehetőségeket keresnek a kapcsolatok fejlesztésére. Miért nem - és miért? ifjú eladók fóruma a Csokoládégyárban | " A Magyar Selyemipari Vállalat váci bclés| | árugyárában különleges eljárással keményítik a fonalat. Az írezőgépről lekerült végek sokkal elenállóbbak, ezért jobban alkalmasak szövésre. Foto: Urbán Ingázásra csak napi 90 perc Búcsúzik a troli és a HÉV Gyorsvasát az elővárosoknak Megjelent a városi közlekedéspolitikai koncepció A közlekedés- és postaügyi miniszter az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szerves részeként kiadta a városi közlekedés fejlesztésének irányelveit, amely a következő évekre, évtizedekre meghatározza a tömeg- közlekedés és az egyéni közlekedés viszonyát, a távolsági és a helyi közlekedés kapcsolatát, a városgazdálkodási kérdésekkel összhangban megszabja a személy- és teherszállításra, valamint a gyalogos közlekedésre vonatkozó tennivalókat, útmutatást ad a növekvő forgalom lebonyolításának lehető legjobb módszereire, megoldásaira. A városi közlekedéspolitika aiapelvei országos érvényűek. A közlekedéspolitika egyik íő célja az utazással töltött idő és az utazási távolság csökkentése, a kényelmes közlekedés. A szakemberek szerint például az elővárosi közlekedésben el kellene érni, hogy a rendszeresen ingázók utazási ideje ne haladja meg naponta a kétszer 45 percet. A városkörnyéki forgalomba besegítő vasúttal szemben alapkövetelmény az óránként 50 kilométeres utazási sebesség és a járatok sűrítése. A fokozódó gépjárműforgalom megköveteli a városi úthálózat fejlesztését, a városi és az országos közlekedés összehangolását, ezen belül az országos főútvonalak városi átkelési szakaszainak, az országos gyorsforgalmi utak városi kapcsolatainak helyes kialakítását. A csomópontokon a közlekedés általában többszintes megoldással javítható, s a nagyforgalmú helyeken — Budapesten és a vidéki városokban egyaránt — indokolt a gyalogos- és a közúti forgalom különválasztása aluljárókkal. A koncepció javasolja, hogy a városközpontok rekonstrukciói során a főútvonalak átvezető szakaszainak egy részét már ne a központon keresztül, hanem azt csak érintve vezessék. A zsúfoltság csökkentése és a folyamatos közlekedés érdekében a koncepció szerint mentesíteni kell a forgalmi utakat a rakodó tehergépkocsiktól, részben raktárak kitelepítésével, részben azzal, hogy az üzleteket a mellékutcákból látják el áruval. A koncepció a belvárosi raktárakat egyébként is a forgalom gátjának tekinti, s ezért javasolja kitelepítésüket. A városközpontokban mindezeken kívül gondoskodni kell a lehetőségekhez képest minél több parkolóhelyről. A tömegközlekedésnek — a jövőben is elsődleges kiemelt szerepe lesz. Éppen ezért Budapesten a földalatti tömegközlekedés, a metróhálózat gyors ütemű kialakítása szükséges. Az elővárosi HÉV-vona- lakat a metróhoz csatlakozó gyorsvontakká kell fejleszteni. Ezzel Budapesten az ezredfordulóra olyan egységes, egymáshoz csatlakozó gyorsvasúti hálózat létesül, amely a tömegközlekedés 50—55 százalékának lebonyolítására képes. A koncepció egyenesen tiltja a gazdaságtalan, lassú, egyvágányú villamosvonalak építését, s a meglevők megszüntetését is sürgeti. Ugyancsak nem látja jövőjét a trolibuszközlekedésnek sem, javasolja fokozatos megszüntetését. Kétvágányú villamos építését is csak ott tartja indokoltnak, ahol az utasforgalom egy- irányban óránként hétezer személynél több,' de 15 ezernél kevesebb. „A Cegléd és Környéke Elel- miszerkiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottsága megmeghívja a Budapesti Csokoládégyárba. A délelőtti program gyárlátogatás, este színházba megyünk, a „Szülő is ember” című darabot nézzük meg a Vidám Színpadon. Délután ifjúsági fórumot rendezünk, amelyen a vállalat fiataljai elmondhatják bánatukat, örömüket, kérdéseket tehetnek föl a vállalat legilletéke- sebb munkatársainak, a válaszokat a legmagasabb rangú vezetők adják meg”. — Csak merjenek kérdezni bátran, ez a legfontosabb — mondta még a fórum előtt Fekete Lajos igazgató. — Egyetlen kérdést sem szeretnénk megválaszolatlanul hagyni. A rosszmájúak szerint nem véletlen, hogy éppen a csoko- ládágyárat látogatták meg a fiatalok. De ezt csak a rosszmájúak állítják, mert az igazságot máshol kell keresnünk: sosem árt, ha az eladó megismeri, hol és hogyan készül a portékája. Most megismerhették. Igaz, a munka nem látványos, s valószínűleg senkinek nem jutott eszébe, hogy ide jöjjön dolgozni. A gépek elavultak. És ahogy az ott dolgozók elmondták: az édességgel az első hetekben betelik az ember. ★ Monorról, Vecsésről, Duna- harasztiból, Gyálról és Gyöm- rőről jöttek ide csaknem százan, valamennyien fiatalok, többnyire lányok. Beutaztak a fővárosba, hogy kérdéseket tegyenek föl a vezetőiknek, Egy helyett négy terv — és két akna Miért késik az új ceglédi állatkórkáz megnyitása? Jó hírű a Pest megyei Állategészségügyi Állomás ceglédi állatkórháza. 1955-ben épült jelenlegi helyén, az épület beosztása, kórházi felszerelése már akkor is lehetett volna korszerűbb, de még így is jól teljesíti hivatását, csak éppen szűk, különösen a fejlődő állattenyésztés szükségleteihez képest. Egyszerre csupán nyolc nagy állat és öt kicsi számára van benne hely. Tavasztól őszig jóformán a szabadiban is elhelyeznek beteg állatokat, de még így is mindössze 496 állatot kezeltek 60 080 ápolási napon, az ambulancia pedig 4494-et látott éL Felépült, de nem kész Már legalább tíz éve vajúdó kérdés a kórház fejlesztése, korszerűsítése. Terjeszkedésére azonban jelenlegi helyén nem volt lehetőség, ezért le kell bontani. Az új állatkórház építését a szokásos bonyodalmas előkészítő eljárás után, múlt év tavaszán meg is kezdték, sőt ez év októberének 29. napján megtörtént a műszaki átadás-átvétel is, igaz, kéthó- napi késéssel. A hibajegyzék még csak most készül, a Ceglédi Építőipari Vállalat azonban — egyszerű szemrevételezés alapján és több érdekelt véleménye szerint is jogosan — annyira biztos a dolgában, hogy november 30-ig vállalja a hibák kijavítását. Ezek szerint tehát még ebben az évben berendezhető, felszerelhető és megnyitható az új állatkórház — gondolná az ember. Csakhogy ez az építkezés befejeződött ugyan, de mégsem kész, hiányzik ugyanis az állatkórházban elengedhetetlen fűtés- és melegvíz-szolgáltatás biztosítása. Építészetileg minden elkészült, hangsúlyozza a kivitelező vállalat. Megtekintettük az épületet, valóban így van. A régi, egy-két szobája helyett elegendő helyiség lesz benne a négy orvos részére, az adminisztrációnak, a laboratóriumnak, a gyógyszer- és műszerraktárnak, egyszóval mindennek. A betegek elhelyezése is jobb lesz és ennek eredményeként az orvosok munkája is könnyebbé válik. Új hatóság Örömmel készülődik a kórház orvosi kara a költözködésre, de sajnálkozik azon, hogy a tervező nem tervezett és a kivitelező így nem is építhetett proszektúrát. Márpedig az állatorvosi munka sem határolható el a kutatástól, ez meg a boncolástól. A földigázt szállító csövek az új állatkórház telke előtt húzódnak az utcán. A vezeték elágaztatásának kapcsolása és az udvaron egy almában elhelyezendő nyomáscsökkentő berendezés felszerelése a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat feladata. A vezeték és az akna építése viszont a Ceglédi Építőipari Vállalaté. A TIGÁZ (így rövidíti cége nevét a gázszolgáltató) úgy is, mint gázszerelési ügyben hatóság, áttanulmányozta a vezeték tervét és nem találta megfelelőnek. Mire a tervező, a Zala megyei Tervező Vállalat a kifogások figyelembe vételével új tervet készített, amit a TIGÁZ szintén alkalmatlannak talált. Megcsinálták a harmadik tervet és ennek alapján az akna el is készült augusztus táján. Ment az értesítés Ceglédről Szolnokra a TIGÁZ-hoz, tessék jönni, kész az akna, most már adja meg önmagának az engedélyt a nyomáscsökkentő felszerelésére, de a TIGÁZ nem adta, nem adhatta meg. Terv jóváhagyás és kivitelezés közben ugyanis hatósági jellege megszűnt, s az engedélyezésre most már az Országos Bányaügyi Felügyelőség a jogosult. A felügyelőség viszont hatósági elődje engedélyének érvényességét nem fogadta eJ, mert annak kelte óta napvilágot látott az új tűzrendészed szabályzat, mely az ilyen aknák elhelyezését valamely épülettől nagyobb távolságban szabta meg, mint a régi. Elkészült tehát a negyedik terv és most már aszerint a másik akna. További huzavona A második akna még készen sem volt, kiderült, hogy a TIGÁZ, amely hatóságként ugyan értesült a nyomás- csökkentő berendezés létesítésének szükségességéről, ragaszkodik hozzá, hogy a berendezést szabályszerűen, írásban rendeljék meg, ami rendjén való, mert írás, dokumentum nélkül nincs ügyintézés. Elment a megrendelés, jött a válasz: előbb a bányai elügyelőség adjon engedélyt az akna használására, addig nincs visszaigazolás. Aztán mégis lett, de a TIGÁZ csak december húszadikát jelölte meg a berendezés átadási határidejének. Azután még hátra van a berendezés műszaki átadása és a bányafelügyelőség vizsgálata, amely megelőzi a használatra vonatkozó engedély kiadását. Tehát a ceglédi állatkórház — amelynek megépítése ötmillió forintba került — megnyitása erről az esztendőről egyetlen akna miatt húzódik át a következő évre. Szokoly Endre akárcsak nemrégiben a vállalat egy másik fórumán. Akkor a nagykőrösi konzervgyárban rendezték meg a beszélgetést — Nagykőrös környéki résztvevőkkel. Azért Nagykőrösön, mert a konzervgyár termékeit is árusítják a vállalat boltjaiban. A váratlannál váratlanabb kérdésekre Fekete Lajos Igazgató, Thanhoffer Imre főosztályvezető, Lencsés Gábor szakszervezeti titkár, Gór Károly KISZ-titkár és a párt- szervezet képviseletében Reggel Mihályné adott választ. Kérdés: Mi, akik a kereskedelemben dolgozunk, rosz- szabb helyzetben vagyunk másoknál. i Nálunk még csali a tervek között sem szerepel a szabad szombat. Miért? Válasz: Fogas kérdés. Az eladók igénye jogos. Ugyanakkor a vásárlók is joggal ragaszkodnak a szombati nyitva tartáshoz. Sőt, sok helyen még a vasárnapi árusítást is be kellene vezetni. Így hát a rendszeres szabad szombat szinte megvalósíthatatlan. A kéthetenkénti, elméletileg, megoldható. Egyelőre anyagilag nem bírnánk, de van más alapfeltétel is: növelnünk kellene a létszámot. Kérdés: Különbség van, noha nem ilyen szembetűnő, a mi vállalatunk más-más helyen lévő boltjai között is. Válasz: Az okok nagyon hasonlóak. Nézzük például a tanulófelvételt. Cegléden rengetegen jelentkeznek szakmunkás tan ulénak, a jórendű bizonyítvány ezért elengedhetetlen feltétele az iskolába jutásuknak. A fővároshoz közelebb levő helyiségekben, például Dunaharasztin vagy Ve- csésen, kevesebb a jelentkező, s alacsonyabbra kell tennünk a mércét is. Kérdés: Baj van a szállítással. Az egész nap nyitva tartó boltokba sokszor ebédidőben, a délig nyitva tartó boltokba pedig csak később, nem ritkán késő délután, vagy csak másnap reggelre szállítják a megígért árut. Mi ennek az oka? Válasz: Nem sokat tudunk változtatni a helyzeten. Egyet lehet tenni: el kell számolni ilyenkor a túlórázást. Kérdés: Miért nincs tüzelő a dunaharaszti 163-as boltban? Válasz: Holnap délelőtt 10 óráig intézkedünk. Kérdés: Mi a vezetőség véleménye a tv által felvetett „motozni, nem motozni” kérdésben. Válasz: A jogszabály szerint motozni tilos. Kétségtelen, áldatlan állapot, hogy a becsületsértési perektől való félelmükben az eladók futni hagyják a tolvajt, holott a kárt ők fizetik. Jó lenne a rendelkezéseken változtatni. ízelítőként — hely hiányában — csak ennyit adhatunk közre a fórumban elhangzott kérdésekből, illetve a válaszokból. Még talán any- nyit a beszélgetéssel kapcsolatban, hogy a sok kérdés mellett javaslatokat is tettek a fiatalok. Volt, aki a munkaerő-vándorlás csökkentése érdekében ajánlotta a törzsgárdatagság népszerűsítését, más a kenyér csomagolásáról szólt. — Lehet — mondta zárszavában Lencsés Gábor, a szakszervezeti titkár —, hogy nem tudtunk minden kérdésre kielégítő választ adni, mentségünkre viszont r rtem is lehet egy pillanat alatt minden hibát orvosolni. Azt megállapíthatjuk, hogy hasznos volt ez a kis beszélgetés azért is, így is értesülünk arról, mit várnak tőlünk a fiatalok. Jó lenne, ha a véleményeket; nemcsak az ilyen fórumokon hallhatnánk,, hanem másutt, máskor is. Mészáros Sándor New vehető a nyereség és a jutalom Állásfoglalás a gyermekintézményekben fizetendő térítési díj ügyében Az utóbbi időben egymástól eltérő gyakorlat alakult ki a bölcsődékben, az óvodákban és az általános iskolai napközi otthonokban fizetendő térítési díj megállapításánál, s ez sok panaszra, reklamációra adott okot. Az érdekelt főhatóságok most együttes állásfoglalásban rögzítették a térítési díj megállapításával kapcsolatos eljárást. A művelődésügyi, a munkaügyi, a pénzügy- és egészségügyi miniszternek a SZOT- tal egyetértésben hozott döntése szerint a térítési díj megállapításakor az összkere- set kiszámításánál a jutalmat és a nyereségrészesedést nem lehet figyelembe venni. Az erről szóló hivatalos közlemény teljés szövege megjelenik a pénzügyi, a művelődésügyi, a munkaügyi és az egészségügyi közlönyben, valamint a tanácsok lapjában. A közlemény részletes tájékoztatást ad az érdekelteknek a tudnivalókról. Bécsben vendégszerepei a Vígszínház TAVASSZAL JÖN A VOLKSTHEATER A bécsi Volkstheater és a budapesti Vígszínház között létrejött megállapodás alapján november 13—15 között Bécsben szerepel a Vígszínház együttese. A két színház között először kerül sor csere-vendégjátékra, s ezt a magyar—osztrák kulturális kapcsolatok fejlődése újabb jelelek értékelik. A Vígszínház a Volksthea- terben november 13-án, szombaton este mutatkozik be Molnár Ferenc A testőr című há- romfelvonásos vígjátékával. Vasárnap, november 14-én szintén A testőr kerül színre, míg hétfőn, november 15-én Szakonyi Károly Adáshiba című kétrészes komédiáját mutatják be. A bécsi Volkstheater tavasszal viszonozza a vendég- szereplést. *
