Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-12 / 267. szám
pesf ifEcrei w/ríflP 1971. NOVEMBER 12., PÉNTEK Befejeződött a művelődésügyi tanácskozás Csütörtökön véget ért a tanácsok művelődésügyi osztály- vezetőinek háromnapos értekezlete. Dr. Simó Jenő miniszterhelyettes elemezte, hol tartunk a párthatározatok végrehajtásában a művészeti élet területén. Hangsúlyozta: alapvető feladat, hogy tartalmi kérdésekben erőteljesen növeljük a kultúra demokratizmusát, tömegkapcsolatait, az alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét, s az eddigieknél következetesebben, céltudatosabban lépjünk fel és érveljünk a kulturális élet negatív jelenségeivel szemben. Ebben fontos tennivaló a marxista kritika erősítése. Garamvölgyi József miniszterhelyettes a közművelődés helyzetével, fejlesztési terveivel foglalkozott. Dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes a közoktatás területén a minisztérium előtt álló legfontosabb feladatokról szólt. „Maszek” rajzterem A kiskunlacházi ipa- ritanuló-intézetben új szakrajzteremben ismerkednek a géprajzzal a tanulók. Maguk készítették a rajztáblákat és az állítható állványokat, hogy kényelmesebben dolgozhassanak. ' (Foto: Urbán) Országos konferencia a Pest megyei tanácsházán Milyen legyen a helytörténeti lexikon? A megye városéinak, községeinek története az őskortól napjainkig Elsőnek, még 1964-ben Veszprém megye Helytörténeti Lexikonja készült el és jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Üjabban több megye levéltára foglalkozik hasonló nagyszabású mű összeállításával. Természetesen Pest megyéé is. Pest megye .levéltára épp ezért szükségesnek tartotta, hogy kerekasztal-konferenciára hívja egybe a többi megye hely- történeti lexikonján munkálkodókat. A célja ezzel az, hogy egymással eszmecserét folytatva egyrészt tisztázzák, másrészt, amennyire lehetséges, összehangolják a szerkesztés alapelveit. A jelenlegit részletesen A konferenciát csütörtökön tartották meg a megyei tanácsház nagytermében, és részt vettek azon Vas, Zala, Somogy, Baranya és Fejér megye levéltárának vezetői, tudományos munkatársai, valamint tanácsi szerveik több kiküldöttje is. Ezekben a megyékben már folyik a lexikon szerkesztése, sőt, Fejér megyében a munka derekánál tartanak. Megjelentek továbbá a konferencián a nógrádiak, szolnokiak és Bács- Kiskun megyeiek is, miután ezekben a megyékben a lexikon kiadását szintén tervbe vették. A konferenciát a Pest megyei Tanács művelődési osztálya részéről Tóth Ferenc nyitotta meg. Ezután dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója ismertette a megye készülő helytörténeti lexikonjának szerkesztési elveit. — Mi legyen az időhatár? Mi az őskortól fogva napjainkig dolgozzuk fel községeink és városaink történetét. A másik tisztázandó kérdés területi: mely helységekkel foglalkozzunk, hiszen a megye régebbi határa megváltozott. Ügy döntöttünk, hogy részletesen csak a jelenlegi megyeterület községeivel és városaival, de az általános részben, egyes történeti események kapcsán, szükség szerint az azokban szereplő, egykor Pest megyéhez tartozó helységekkel is foglalkozunk. Oklevélben, krónikában — Végül milyen témaköröket tartalmazzon a lexikon? Elengedhetetlennek tartjuk az egyes helységek geológiai és földrajzi viszonyainak ismertetését. Az ember feltűnésével kapcsolatban figyelembe vesszük a helybeli régészeti ásatások és leletek eredményeit, tehát visszanyúlunk a történelem előtti korokba. Aztán az első írásbeli emlékekből merítünk, függetlenül attól, hogy oklevélben, vagy krónikában található adat a tárgyalt községről. Feldolgozzuk az egyes községek, városok történelmi adatait a különböző korszakokban. Természetesen különös tekintettel kívánjuk tárgyalni a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi és gazdasági átalakulás küzdelmeit, fejlődését és eredményeit. Vagyis: lexikális tömörséggel, de mégis pontosan akarjuk rögzíteni a köztörténet mellett az egyes helységek társadalmi, gazdasági, igazgatási és kulturális történelmét is. A többi megye küldöttei szintén ismertették saját lexikonjuk szerkesztésénél alkalmazott elgondolásukat és módszereiket. Három kötet 1980-ig A konferencia után megkérdeztük a levéltár igazgatóját, mikor kerül nyilvánosságra a Pest megyei lexikon? — Valamennyi város és község történetének lehetőleg minden adatát fel kell kutatnunk — válaszolta dr. Lakatos Ernő. — Nagy időt igénylő munkáról van tehát szó, amely előreláthatólag három vaskos kötetben jelenik meg. Remélem, az első kötet kéziratát 1976-ban nyomdába adhatjuk, aztán kétévenként a további kettőből egyet- egyet és így, számításunk szerint 1980-ban jelenik meg a harmadik kötet. Sz. E. A FŐVÁROS SZÁZADAI Pesten áll a Helytörténeti konferenciát hívott egybe a Fővárosi Népművelési Tanács és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága. Ez a tanácskozás, nemcsak azért érdekel bennünket, mert az ország fővárosának területével foglalkozik, hanem azért is, mivel Pest megye és Budapest történelme szorosan összefonódott, hatott egymásra évszázadok óta és hat ma is. Pesten áll az ódon megyeháza, ahol régen a nemes vármegye urai, ma a nép választott tanácsa irányítja a megyét. És számos megyei intézmény is Budapesten működik. Ezen felül valaha a megyéhez tartozó több peremváros és község része lett Nagy-Budapestnek. Egyik-másik ilyen új, budapesti kerület a helytörténeti mozgalomban nem egy belső kerületnél is tevékenyebb. A kétnapos konferenciát az Akadémia tanácskozó termében, a Várban levő régi országházban, csütörtök reggel nyitotta meg Hantos János, a fővárosi tanács elnökhelyettese. Megnyitójában hangoztatta a honismereti mozgalom tudatformáló hatását és éppen ezáltal jelentős szerepét a demokratizmus fejlődésében. Aki szülőföldje, lakóhelye megyeháza történeti múltját ismeri, vagy kutatja, nagyobb felelősséget érez a terület jelenéért és jövőjéért is, s egyben megtalálja az összefüggést városa és az egész ország történelmével. Dr. Kovács Máté egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Budapesti Honismereti Bizottságának elnöke tartotta meg ezután referátumát a budapesti' honismereti mozgalomról. Dr. Ságvári Ágnes, a Fővárosi Levéltár igazgatója a fő- várostörténet-kutatás helyzetéről és feladatairól előadott referátumában szükségesnek mondotta többek között annak feltárását, hogy milyen köz- igazgatási, egészségügyi, oktatási és rendészeti intézkedések tették és teszik mindinkább egységessé Budapesttel a múltban Pest megyéhez tartozott vámosokat. Tudni kellene, milyen hatást gyakorolt a XX. századi városiasodás az egyes kerületek, települések, családok, s az egymás mellett élő generációk életére. A két referátumot vita követte, majd délután a mintegy 250 részvevő négy szekcióban külön folytatta a tanácskozást. Szőnyi-album, művészeti kötetek Az idei téli könyvvásáron számos művészeti kiadvánnyal is találkozik az olvasó. Pest megyébe, Zebegénybe visz a Szőnyi művészetét bemutató kötet. Pataky Dénes, a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársa vezet végig a művész gazdag életútján, s az album színes reprodukcióinak jelentős része Zebe- gényt idézi, ahol a művész élt, alkotott, s ahol múzeum őrzi emlékét egykori lakóházában, műtermében. A zebegényi Dunakanyar festői tájait, a lakosság ecset alá kínálkozó jellegzetes alakjait ismerhetjük meg ebből az albumból — a korszak kiemelkedő művészegyéniségének alkotásain. Ugyancsak a Corvina Kiadó jelentette meg D. Fehér Zsuzsa és Pogány ö. Gábor közös munkáját, a Magyar festészet a XX. században című albumot, amely a XIX. század festészetét bemutató nagy sikerű kötet folytatásaként jelenik meg. D. Fehér Zsuzsa bevezető tanulmányában az elmúlt ötven év magyar festészetét ismerteti, elemzi a kor számos művészeti irányzatát. Az album gazdag, színes, kifejező képanyaga Pogány ö. Gábor új válogatása. Heinz Modennak, az indiai kultúra neves kutatójának munkája A nő az indiai művészetben című kötet. Az őskortól napjaink festészetéig tekinthetjük át az indiai nőábrázolás egyes típusait. Az album szövegrészét kísérő gazdag illusztrációs anyag a bemutatott korokat varázsolja az olvasók élé. A Kis Iparművészet sorozat legújabb kötete Weiner Mi- hályné Magyarország ónmű- vessége című könyve. A szerző, aki a budapesti Iparművészeti Múzeum főigazgatója, a kötetben a múzeum gyűjteményének legszebb darabjait és a magyar falvak, városok templomaiban őrzött óntárgyakat mutatja be. A híres párizsi diáknegyed történetét örökíti meg Bajomi Lázár Endre Quartier Latin című kötetében. A könyv lapjain anekdoták, színes történetek elevenednek meg. Reismann János és Csurka István .közös munkája a Budapesti változatok című összeállítás, amely intimitásával, hangulati gazdagságával, mesterkéltség nélkül tükrözi Budapest szellemiségét, atmoszféráját, karakterét. A téli könyvvásárnak az előbbiekben felsorolt idei kötetein kívül az év utolsó három hónapjában egy-egy különlegességszámba menő könyvet is megjelentetett a Corvina. Ilyen Nékám Líviának, az Iparművészeti Múzeum tudományos munkatársának most második kiadásban megjelent kötete A régi magyar patikákról, A középkortól a XIX. századig ismerteti a legszebb patikákat, gazdag, színes és fekete-fehér képanyaggal kiegészítve. A nagy sikerrel indult He- reditas régészeti sorozat az év végére új kötettél gazdagodik: Szabó Miklós A kelták nyomában Magyarországon című munkája a múzeumokban őrzött leletanyagok alapján a kelták történetéit ismerteti meg olvasóival, teljes képet adva szokásaikról, művészetükröL Lassan egy éve lesz, hogy a Műhelytitkok — az ifjúsági művészeti sorozat első három kötete — meghódította a fiatal és művészetekkel ismerkedő olvasókat. Most két új kötettel gazdagodott a sorozat. Megjelent Balogh Andrásnak A kert művészete című munkája (színes képekkel, metszetekkel és rajzokkal gazdagon díszítve ismerteti a művészeti ág hagyományait, jelenleg kialakult formáit és lehetőségeit) és Karátson Gábor Miért fest az ember? című kötetének folytatásaként ezúttal A festés mestersége című munkája (a festészeti technika fejlődését és a modem eljárásokat mutatja be). A Művészet Kiskönyvtára sorozat pedig Rippl-Rónai művészetét és életét bemutató — sokak által hiányolt — monográfiát nyújtja félszáz színes és fekete-fehér reprodukcióval, Aknai Tamás összeállításában. P. L. Invers: A Mary Poppins három és fél évtizede a legszeretetremél- tóbb zsörtölődő, zsémbes tündér. Sovány teremtés, ke- ze-lába nagy, gyakran szipog, kicsi, hunyorgós, kék szemű, tekintete olyan szigorú-furcsa, hogy ha a „gyerek- ember" ránéz, muszáj neki engedelmeskedni. Mary Poppins, vagy másként a csudálatos Mary, Travers képzeletvilágának szülötte, és a keleti széllel érkezett Banksékhez, hogy a gyerekek nevelője legyen. A mindig haragos, nyers, sőt szinte goromba Mary csupa olyan dolgot tudott, amit senki más felnőtt nem: értett a kutyák nyelvén, tudott beszélni a seregéllyel. Születésnapja ünnep volt az állatkert lakói között, s maga az óriáskígyó — legbölcsebb és legfélelmetesebb minden állat között — köszöntötte, megajándékozta saját levedlett bőrével, még táncot is lejtett a tiszteletére. Ebben a regényben a gyerekfantázia mesés-hiteles megvalósulásának lehetünk tanúi, a gyerek képzeletvilága kap teljes létjogosultságot éppen Mary Poppins csodálatos képességei és varázslatos „segédeszközei”, no meg mesebeli barátai segítségével. Mély humánum, a gyermeki szeretet és ragaszkodás kap hangot ebben a regényben, a gyerek gondolatvilágának megfelelően. Az író történetét a gyermekek ösztönére, bölcsességére építi, amely nem téveszti össze a gügyögést a szeretettel, a zsörtölődést az érzelmi hidegséggel, amely a látszatra talán barátságtalan szó, tekintet és követke-' zetes szigor mögött is megérzi az őszinte szeretetet. az őt értő, játékra-mesére kész felnőtt igazi érzéseit, vonzalmát. Ezért olvassák szívesen a gyerekek szerte a világon Mary Poppins történetét, mert ilyen felnőtt társakat szeretnének maguknak, olyanokat, akik szívükben megőriztek egy kis darabot saját gyerekkorukból, akkori gondolataikból és érzelmeikből. Ezek a felnőttek maguk is szívesen elolvassák újra meg újra a könyvet, a világirodalom egyik legszebb, gyermekeknek szóló remekét. Benedek Marcell fordítása híven és művészien érzékelteti az eredeti mű varázsát, hangulatát, s így a Móra Könyvkiadó gondozásában Magyarországon is újra hódító útjára indulhat — a fel- szabadulás után először — az eszményi felnőtt-társ, nevelőnő, Mary Poppins története. V. M. Pausztovszkij: Északi történet Négy kisregényt tartalmaz az új Pausztovszkij-kötet, az Európa Kiadó gondozásában. Témájuk megközelítően egybeesik: az ember küzdelme az őt megillető jövőért az embertelenséggel, a természettel. A kisregényekben a történetek időpontja is nagyjából azonos: a cári Oroszország utolsó, a szovjethatalom első évei, a szovjethatalom megszilárdításáig. Azonos az írói alapállás is: „Valódi értékeket csak az alkothat, aki fölismeri az első látásra összeférhetetlen jelenségek szoros kapcsolatát” — mondja egy helyen Pausztovszkij. Az első kisregény, a Kara- Bugaz, a címhez nevét adó félelmetesen szép Kaspi-ten- geri öböl bemutatásával kezdődik. A leírásban a szépség és kietlenség, a felemelő és lehangoló érzések olyan művészi erejű egységes képben jelennek meg, amely szinte a dantei pokolra emlékezteti az olvasót. A kietlen tájon, amelyet kerül az ember, amely csak a tudományos kutató számára „érdekes terület” — a szovjethatalom új életet teremt. Virágzó mezőkké és gyümölcsösökké változtatja a vidéket. „Azt, amit nem tehet meg Allah, azt, amit nem tehet meg Timur, azt a bolsevikok meg tudják tenni.” A Leninnek tulajdonított mondás a forradalomadta lehetőségek perspektíváját festi a kuruzs- lók, a vallási fanatizmus által elhomályosított emberi szem elé. Az aranygyapjú földjén című kisregény színhelye Kol- hisz mocsárvidéke. Tucatnyi fiatal, vállalkozókedvű ember érkezik ide, hogy átalakítsa, megváltoztassa a természetet. A történelem szele szétszórja őket, s csak tizenkét év után találkozhatnak ismét, hogy töretlen elhatározással, most már megváltozott körülmények közt folytassák a megkezdett munkát. Baráti, meghitt közösségben. S talán nem is az eredmény a legfontosabb — a megváltozott élet, a megváltozott természet —, az emberek számára legalább ilyen jelentős az az érzés, amely az emberfeletti munkában kialakult köztük. A barátság A harmadik kisregény, A Fekete-tenger a hajózás, a tenger szeretetének himnusza — egy hivatásé, életérzésé, amelyet átjár, átfonnál a forradalom. Az Északi történet cselekménye a messzi múltba nyúlik vissza. Több nemzedék tragikus-romantikus története az írás. Pausztovszkij nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. De lírai betétekkel átszőtt romantikus történetei e négy kisregényében most újabb értékekkel, új színfoltokkal gazdagítják az írójukról alkotott képet. Az egyik ilyen érték a precizitás, a tárgyhűség, amelyet mind a négy történetben szinte végig követhet az olvasó. A másik: az a felmérhetetlen, széles érdeklődési kör, a kitágult horizont, az a lebilincselő biztonsággal kezelt nagy ismeretanyag, amellyel Pausztovszkij rendelkezik. Ismeri a többi között a városépítés, a hajóépítés, a hajózás tudományát, a mezőgazdasági munka alapelemeit. Jártas a társművészetekben, a szobrászatban, a festészetben, a zenében. Egységükben látja a művészeteket, képes meglátni a művészet és munka egységét, ahogy a múlt és jelen egységét is, a történelem és a jövő egymásból eredőségét. S a forradalmat, az élet nagy változását, mint hidat, a múlt és jövő között. A négy kisregényt Fedor János. Seres J. Amália, Szépe Borbála és Brodszky Erzsébet fordította magyarra. P. I.
