Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
6 "‘v'<&£íriap 1971. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ipari skanzen Óidon A 126 éves Özdi Kohászati Üzemekből kiselejtezett régi, műemlék jellegű berendezéseket — amelyek a gyár történetében fontos szerepet játszottak — a Béke-telepi 102. számú Gábor Áron Ipari Szakmunkásképző Intézet parkjában kialakított skan- zenban helyezik el. Kiállítási tárgy lett egy 1894-ben vásárolt, úgynevezett gőzgép, az 1903-ból származó generátor- gáz-fejlesztő és az 1914-ben felszerelt gyorsdrótsori hengerállvány hatalmas berendezése. Jövőre újabb értékekkel gyarapodik a szabadtéri bemutató. 1972-ben lesz ugyanis száz esztendeje, hogy Bánrévéről befutott az első vonatszerelvény Ózdra. Ebből az alkalomból Százéves az ózdi vasút címmel hely- történeti kiállítást rendeznek és a gyár legrégibb, mintegy hatvan esztendős kes- kenynyomtávú gőzmozdonyát, szénszállító vagonját és személygépkocsiját — amelyet az idei év végén vesznek ki a forgalomból — a skanzenben helyezik el. Patika nyitás — januárban ........... • * Me gtörtént a ráckevei új gyógyszertár műszaki átadása. A földszinten lesz az eladótér, az előkészítő és a laboratórium, míg az emeleten háromszobás szolgálati lakást rendeznek be a majdani gyógyszerész számára. A gyógyszertár januárban nyit. Foto: Gábor W Megnyugtató igazságtétel Döntött ,,Takarékos" a biztosító Egy ötvenéves bányász munka közben hirtelen rosszul lett. Kórházba szállították, ahol még aznap meghalt. Az elhunyt több éve tagja volt a Bányaipari Dolgozók Biztosítási és önsegélyező Csoportjának. Halála esetén özvegyét 25 ezer forint illette meg, az Állami Biztosító azonban arra hivatkozva, hogy nem történt üzemi baleset, csak 20 ezer forintot fizetett. A különbözetet képező 5000 forintért az özvegy a biztosító ellen pert indított. Azzal érvelt, hogy az illetékes orvosi bizottság szerint üzemi baleset alapján járó özvegyi nyugdíjat állapított meg részére. A járásbíróság és a megyei bíróság elutasította a keresetet. Törvényességi óvásra a Legfőbb Bíróság helyt adott az igénynek és a biztosítót az 5000 forint megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása rámutat arra, hogy orvosi vélemény szerint az elhunyt halálát a fizikai megterhelés következtében előállott vérnyomásemelkedés okozhatta. — A biztosítási szerződés értelmében — mondta ki a határozat — baleseten a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő olyan külső behatást kell érteni, amelynek következtében az illető a balesettől számított egy éven belül meghal, vagy megrokkan. Ebben az esetben nem vitás, hogy az elhunyt szokásos napi munkáját végezte, halála külső behatásra, s hirtelen következett be. Ezek szerint a biztositási szerződésben foglalt esemény beállott, tehát az Állami Biztosító a szerződés szerinti ősz- szeget az özvegynek megfizetni tartozik. , Nem háríthatták át a felelősséget Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 795 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított az Államvasutak, valamint a Repülőgépes Növényvédő Állomás ellen. A kereset szerint mindkét intézmény vegyszeres gyomirtást végzett. Mint később kiderült, a permetezőszer dikonirt is tartalmazott és légmozgás következtében az anyag egy része a kutatóintézet szőlőültetvényre hullott. Ennek hatására részben terméskiesés, részben fejlődéscsökkenés folytán súlyos kár keletkezett, s ennek megtérítéséért indult meg a per. Mind a MÁV, mind a Növényvédő Állomás a kereset elutasítását kérte. Az utóbbi a Legfelsőbb még arra is hivatkozott, hogy egy tsz megbízásából végezte a munkát, tehát ha kár keletkezett, azért a szövetkezet felelős. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a szakértői vélemények alapján a ő/ÁV-ot 380 ezer, a Növényvédő Állomást 126 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint mindketten fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytattak és ezért kártérítési felelősségüket meg kellett állapítani. Ez alól a Növényvédő Állomás még akkor sem mentesül, ha — mint állította — a permetezéshez szükséges gyomirtó szert egy tsz bocsátotta rendelkezésére, vagy ha a szövetkezet emberei a repülőgép vezetőjét nem megfelelően irányították. Elázott a ház Egy tsz-járadékos háza az egyik mezőgazdasági termelő- szövetkezet halastava közeléJEGYZET „Szocialista" összeköttetés Váltig töprengtem rajta, mit is csináljak, míg végül csak idézőjelbe tettem a címben a szocialista szót. Lévén, hogy az összeköttetések, amelyekről a továbbiak során szólni kívánunk, mindennek minősíthetők, csak éppen szocialistáknak nem. Bár az elnevezés tőlünk ered, mi találtuk ki. Némi köz- és öngúnnyal „szocialista összeköttetésnek” nevezzük a protekciót. S azért így, mert új társadalmunk körülményei között is föllelhetők maradványai. Elmúltak már azok az idők, amikor jelenségeket kézlegyintéssel lehetett elintézni, semmisnek tekinteni vagy megbélyegezni. Ma a realitások korát éljük. Módszereinek birtokában megállapíthatjuk: hallatlanul nagy eredményeket értünk el a protekció elleni küzdelemben. E közösség- ellenes kapcsolatok valaha az egész társadalom testét behálózták. Kezdve a legfontosabb szerveken, a közhivatalokon. A protekcionizmust, mint egységes rendszert megsemmisítettük. Ami még megmaradt — és olykor újra is termelődik — belőle, az elveink, társadalmi gyakorlatunk ellenére egzisztál. Eredményeink keltette örömünket azonban gyakran ke-' serí tik meg azok a jelenséBíróság ben épült. A múlt évben a ház annyira megrongálódott, hogy életveszélyessé vált. A tanács szakvéleménye szerint ezt nagymértékben a halastó üzemeltetése okozta. Az idős ember kártérítést kért a tsz-től, amely azonban azzal az indokolással, hogy a ház rossz helyen, nem megfelelő módon épült, elutasította. Ilyen előzmények után a járadékos a tsz ellen pert indított. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. Mint a törvényességi határozat megállapította, szakértői , vélemény szerint a ház megrongálódását részben a múlt évi magas belvíz, részben a halastó okozta, mert a talajvizet lényegesen megemelte. A kár bekövetkezésében mindkét tényező egyformán hatott közre. A járadékos kára 80 ezer forint, ezért a szövetkezet a fele összeget, 40 ezer forintot köteles megfizetni. Hajdú Endre gek, amelyek a „szocialista” összeköttetések meglétére, sőt egyes területeken való erőteljes funkcionálására utalnak. Fájdalmas, olykor a dolgozók igazságérzetét . mélyen sértő tények is tapasztalhatók. Sokszor a szemünk láttára jutnak emberek jogtalan ügyeskedésekkel meg nem érdemelt előnyökhöz. Sérelmünk jogos. Am ezzel nincs elintézve, lezárva az ügy. Módunkban áll ugyanis szót emelni a legkülönbözőbb fórumokon az igazságosságot sértő személyi összefonódások ellen. De sokszor inkább hallgatunk. Magunkban, szűkebb körben mérgelődünk tovább. A protektorok és pártfogoltja- ik eközben pedig zavartalanul űzhetik kisded játékaikat. A dolgozó azt mondja erre: a protekció lovagjai nemcsak az ügyeskedésben leleményesek, hanem a megtorlásban is. Hogy számtalan példa mutatja; nagyot tudnak ütni, és szoktak is, éppen gátlástalanságukból merítve a bátorságot. De egy egész kollektívát nem lehet agyonütni. Érvényesülhet tehát az igazság, ha együttesen, közös erővel lépünk fel a tapasztalt negatív jelenségekkel szemben. Igen ám — kénytelen itt közbeszólni az újságíró —, csakhogy az élet többnyire nem fekete-fehérben prodűMi lesz veled Árpád? A múlt öröksége: újabb ötmilliós veszteség Az 1970-as gazdasági év emlékezetes marad a ráckevei Árpád Termelőszövetkezet több, mint négyszáz tagjának. Náluk ugyanis nem ünnepi vacsora követte a mérleg elkészítését, hanem a szanálási bizottság vizsgálata. S a vizsgálat közel tízmillió forintos veszteségre derített fényt. A szanálási bizottság jelentését megtárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága is és úgy határozott, hogy dottságról, szakmai hozzá nem értésről már nem is beszélve, amelyről azzal tettek tanúbizonyságot, ahogyan a gyümölcsösöket telepítették. Az értékes üvegházakban, a fagyállót palackozták az asszonyok, ahelyett, hogy virágot vagy zöldséget termeltek volna. Most megbízható, tisztességes, hozzáértő emberek kerültek a gazdaság élére, a tagok is bíznak bennük, segítik munkájukat. Az áldatlan állapotok megteremtőinek bűnhődniük kell gondatlanságukért, felelőtlenségükért, de nem bűnhődhetnek azok a gazdák, akik már több mint egy évtizede ebben a szövetkezetben várják boldogulásukat. És ezt a kellő segítség bizonyíthatja előttük. K. A. nyolcmillió forint szanálási hitelt nyújt a gazdaságnak, s ebben' az esztendőben kétmilliót saját erejükből kell megkeresniük. Közeledik az év vége, ezért indokolt, hogy megkérdezzük: sikerül-e teljesítenie a gazdaságnak a szanálási határozatot? Ha minden papírforma szerint történne, nem lenne különösebb gondjuk, nem főne a feje az új vezetőségnek. Látszatra mindössze nyolcszázezer forint az, amit nem tudnak előteremteni. De közben — a könyvelésnek nevezett sajt- cédulák sokasága között rendet csinálva — kiderült, hogy újabb ötmillió forint veszteség terheli a múltat. 1969-ben és 70-ben ugyanis nem-fizették ki a tagok közel másfél milliós föld járadékát, a jogtalanul felvett állami támogatás bírsága is. eléri a 700 ezer forintot, s van még a raktárukban egymillió- forint értékű olyan, fagyálló folyadék, amelyről a szakértők csak most állapítják majd meg, hogy valóban, fagyálló-e. A melléküzem vezetőjét, aki ezt a „csodaszert” gyártatta a termelőszövetkezetben, hamarosan bíróság vonja felelősségre. Igaz, addig is dolgozik, nem a megyében, hanem Tolnában, a Béke halászati szövetkezetben, ahol ugyanezt a szert készíti ... A gazdaság korábbi vezetői ellen is bűnvádi feljelentést tett a megyei tanács járási hivatala, ami azonban nem sokat segít az Árpádon, mert ugyan -ki tudná kifizetni azt a jó néhány milliós veszteséget, amit a termelőszövetkezetnek, a tagságnak okoztak. Arról a technikai elmairakálja a tényeket, jelenségeket. Könnyen megeshet, hogy egyik nap vádlók vagyunk protekcionizmus ügyben, másnap — hogy finoman fejezzük ki magunkat — érintettek. Hétfőn kemény szavakkal illetjük X-et, mert mindig ki- ügyeskedi magának, hogy — például — közpénzen külföldre utazzon. Kedden viszont esetleg mi kérünk „szívességet” egy bennünket érintő ügyben Y-tól. Ami azt is jelzi: a társadalom is ludas némiképp a „szocialista összeköttetések” jelenségeinek továbbéltetésá- ben. Részint úgy, hogy tagjai nem harcolnak kellő erély- lyel, bátorsággal, következetességgel a napfényre bukkanó protekcionizmus ellen. Részint úgy, hogy olykor maguk is beleesnek a jogtalan előnyszerzés kisebb-nagyobb bűnébe. Ilyenkor egy kicsit úgy fest a dolog: a protekció, ha mások csinálják, elítélendő, megbélyegzendő. Ha nekünk van rá szükségünk, már- már bocsánatos bűn, sőt olykor kifejezetten „baráti szívesség”. Megszüntetni, a társadalmi cselekvés porondjáról kitiltani ezért nem egyszerű — ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Az ellene vívott harcban hol ütnünk kell, hol pedig kritikusan kell szemlélni saját magunkat. S ha őszintén magunkba tekintünk, talán nem is tudjuk olyan hamar és egyértelműen eldönteni, melyik a könnyebb, melyik a nehezebb. Papp Zoltán Miből lehet az autót eltartani? • Csak 6000 felett • Spórolni a hason 9 A lakás után Harmincezerrel növekedett ebben, az évben — szeptember végéig — a magántulajdonban levő gépkocsik száma — a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint. Az igények rohamos növekedésére jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt mindössze 18 500 személyautó volt magántulajdonban. A szeptember végi összesített adatok szerint viszont ez a szám néhány ezer híján megközelítette a negyedmilliót. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban. Érdekes összehasonlítást végeztek ezzel kapcsolatban a statisztikusok az autós háztartások, illetve a gépkocsival nem rendelkezők személyes kiadásairól. Az autó használata, eltartása az átlagosnál magasabb életszínvonalat feltételez. Ez nálunk a jövedelmi statisztikában úgy jelentkezik, hogy a gépkocsival rendelkező munkás-, alkalmazotti, valamint parasztháztartások havi átlagos jövedelme több mint hatezer forint. Hogy anyagi lehetőségeinek megfelelően ki mikor vásárol gépkocsit, az természetesen egyénenként változik, de általános tapasztalatként mégis megállapítható: a viszonylag magas jövedelmű háztartások nagy része legelőször a lakáshelyzetét rendezi, otthonát felszereli, korszerű bútorral, konyhaberendezéssel látja el, és csak ezután gondol kocsi- vásárlásra. Természetesen sokan vannak, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is ragaszkodnak a gépkocsihoz, persze, másfajta igények rovására. Néhány szemléltető statisztikai adat: akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura, a gépkocsi-tulajdonosok viszont takarékosabban élnek: fizetésük 33 százalékát használják fel az említett célra. Emellett másutt a ruházkodáson 2 százalékot,, a háztartáson, és lakásfelszerelésen ugyanennyit takarítanak meg. Egyéb kiadásaik is általában kisebb tételekkel szerepelnek a család havi költségvetésében. Jubilál az Express Verőcétől Indiáig PROGRAMAJÁNLAT - FIATALOKNAK Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Jövő évi tervei méltóak a jubileumhoz. A Velencei-tó partján ifjúsági üdülőközpontot építenek, Verőcén 200 ágyas szállodát nyitnak, és saját kezelésű szállót építtetnek Balatonföldváron. Megvásárolták a kőszegi Panoráma Szállót, s a tanítási szünetekben diákotthonokban, kollégiumokban is biztosítanak szállást. Az Express-irodákban az utazni vágyók már válogathatnak a nyári programok között. A Szovjetunióba látogatók 16 útvonalból választhatnak, s csaknem ugyanennyi úticélt kínál Csehszlovákia és az NDK is-. Számos társasutazásnak a bolgár, a román és a jugoszláv tengerpart lesz a célja, s nagy létszámú csoportok juthatnak el Olaszországba, Franciaországba, Egyiptomba, Angliába, Svédországba, Japánba vagy akár Indiába. A hazai választék: egyhetes tartózkodás Budapesten, hétvégi kirándulások a verőcei nemzetközi üdülőtelepre, ifjúsági kempingek Badacsonyban, Balatonszemesen, Siófokon, Balatonföldváron, Harkányban, Sopronban, Szombathelyen és Miskolc-Tapolcán, valamint ifjúsági motorostalálkozó Verőcén, országjáró diákok találkozója Kőszegen és a ' népszerű Express-hajó a Dunán és a Balatonon. 250 mázsa halivadék Borsod megyében folytatják a horgászJizek halasítá- sát. Az idén több mint kétszázötven mázsa ivadékot helyeznek ki a tavakba és folyóvizekbe. Egyik legnagyobb telepítésre, a több mint háromezer holdnyi, egykori kavicsbányák helyén kialakult nyéki tórendszerben kerül sor, ahová száznegyven má- zsányi kétnyaras pontyot helyeznek ki. Az egyik leggazdagabb borsodi horgászvizbe, a Rakacai tóba „helyben nevelt” pontyokat telepítenek. Az idén első ízben telepítenek pontyot a bodrogközi vízfolyásokba, mégpedig több mint harminc mázsát. Diót, gesztenyét telepítenek * A negyedik ötéves terv időszakában Veszprém, Zala, Fejér, Komárom és Győr megyében a gyümölcstelepítések „főszereplője” a dió és a gesztenye lesz. i k
