Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
1971. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK «ST fiecrei %J£trlap •• Ülést tartott a megyei tanács vb Mi történt a javaslatokkal? (Folytatás az 1. oldalról.) sajátosságokat messzemenően figyelembe vették. Ugyancsak kifejezésre jut, ha nem is egyenlő mértékben, az önkormányzati jelleg. A tanácsi hatáskörök átruházása különböző mértékű. A monori nagyközségi tanács például sok hatáskört ruházott át a végrehajtó bizottságra, hogy a ta- nács testű letet tehermentesítse az apróbb, lényegtelenebb feladatoktól. A visegrádi nagyközségi tanács viszont mindenben megtartotta korábbi hatáskörét, mondván, hogy kevés az állandó lakosok száma, és az üdülőhely sajátos feladatait így jobban tudják képviselni. Érdemes megemlíteni a nemzetiségi' hagyományok ápolását olyan nagyközségekben, amelyekben sokféle nemzetiségű lakos él. Általánosságban meg leltet jegyezni, hogy a szabályok mindenütt tartalmasak, kevés bennük a formális elem, és így az új szabályzat segítségükre lesz munkájukban. Ezután a végrehajtó b:- zottság a Magyar Nemzeti Bank megyei hitelpolitikai tevékenységéről tárgyalt. Megállapította, hogy a bank eredményesen dolgozott. 'Az új gazdaságirányítása rendszer bevezetésével eigyidőben a bank munkája is jelentősen megváltozott. Hatósági funkciói lényegében megszűntek, feladatait a gazdasági szabályozó rendszer keretében, a hitelezés eszközeinek felhasználásával végzi. Igyekezett céljának megfelelni: működésével hozzájárult a gazdálkodás hatékonyságához. Segített összehangolni a nép- gazdasági és a vállalati érdekeket. A népgazdaságban jelentkező feszültségek itt is éreztették hatásukat. így például a felhalmozás ütemének növekedése jóval meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Éppen ezért helyes az a törekvés, hogy a to- Vábbi felhalmozásokat saját erőből fedezzék a különböző vállalatok. így a bank a saját források kiegészítésére folyósít elsősorban hitelt. A bank ügyelt arra, hogy a népgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett a lehetőségeket meglevő forrásait kihasználva nyújtson segítséget a megyei gazdaságpoli tikai célok megvalósításához. így például sikerült csökkentenie az építőipari kapacitás feszültségét, segítették a javító-szolgáltatás színvonalának emelését, a kereskedelmi hálózat bővítését, ipari rekonstrukciókat és más fontos feladatokat. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban is, hogy a bank és a tanácsi szervek jó együttműködése ezután is nélkülözhetetlen a negyedik ötéves te»v céljainak valóra váltásában. , Nagyon fontos és időszerű témát tűzött napirendjére a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor megvizsgálta, mi történt azokkal a javaslatokkal, észrevételekkel, amelyek a jelölőgyűléseken elhangzottak. A jelölők sokasága élt választói jogával és sok tanáccsal, észrevétellel támogatta a tanácsok további munkáját Őszinte, jószándékú véleményük — minit azt az eltelt idő is bizonyítja — nélkülözhetetlen a tanácstagok tevékenységében. Számos javaslat megvalósult azóta, illetve megvalósulása most van folyamatban. Az elfogadott javaslatok egy része — anyagi források hiánya miatt — csak a távolabbi jövőben kerülhet megvalósításra, A megyei tanács végrehajtó bizottsága nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy valamennyi javaslattevő, felszólaló kapjon választ, mi történt a jelölőgyűlések óta. Kötelezte a végrehajtó bizottság a helyi tanácsokat, hogy a jövő esztendő első felében tűzzék napirendre: mi lett az elhangzott javaslatok sorsa. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ne csupán az anyagiakkal összefüggő kérés, javaslat végrehajtásával foglalkozzanak. Sokan a színvonalasabb, bürokráciamentesebb, udvariasabb munkát, ügyintézést kérték az új tanácstagoktól, az apparátustól. Sok javaslat hangzott el a munka színvonalának további emelésére, s fontos, hogy ezek a javaslatok ne merüljenek feledésbe. Ügy kell a jelölőgyűlések hozzászólásaival foglalkozni, hogy a legközelebbi tanácsválasztás előtt nyugodt lelkiis- merettel számolhassanak be a tanácstagok választóiknak: egyetlen felszólalás, egyetlen javaslat sem marad figyelmen kívül. S. A. Megkezdődött a szocialista gyermeklapok főszerkesztőinek tanácskozása Sajtótájékoztató a Parlamentben Dr. Korom Mihály a BTK módosításáról Szerdán reggel tíz európai ország 13 szocialista gyermeklapjának vezetője kezdte meg háromnapos tanácskozását Budapesten. A tálálkozó színhelyéül nem véletlenül választották a magyar fővárost: a Magyar Úttörők Szövetségének központi lapja, a Pajtás, az idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A Benczúr utcai SZOT Szállóban megkezdődött konferencia első napján Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára tartotta vitaindító előadását. A tanácskozás további szakaszában a külföldi ■ testvérlapok munkájával, új kezdeményezésekkel ismerkednek meg a résztvevők. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel módosította és kiegészítette a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A módosításokról ' és büntetőpolitikai összefüggéseikről, céljaikról dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter tegnap a Parlament delegáció« termében tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az igazságügyminiszter bevezetőjében elmondta: a társadalmunk fejlődésének és igényeinek megfelelően összeállított távlati jogalkotási program előirányozza az új BTK kidolgozását, amelyre néhány éven belül sor kerül. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek jogi szabályozáséval nem várhatunk, közbülső intézkedésekre is szükség van. A kormány ezért javasolta az Elnöki Tanácsnak a törvényerejű rendelet kibocsátását. Bűntett és vétség — A jog alckor korszerű — hangsúlyozta a miniszter —, ha követi a társadalmi változásokat. A BTK tíz évvel ezelőtti megalkotása óta a törvényesség, a közrend, a közbiztonság megszilárdítása terén számottevő eredményeket értünk el. Az eredmények azonban nem mindenhol kielégítők, egyes területeken pedig egyenesen rosszabbodás következett be. Az utóbbi években például emelkedett az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma, s — emelkedő tendenciával — a bünteCsck öt mérgezés Még nem kielégítő' a védekezés Baleset-megelőzés a mezőgazdaságban A statisztikai adatok a rideg tényeket regisztrálják. 1971 háromnegyed évében három ember halt meg munka közben a mezőgazdaságban, három napon túl gyógyuló sérüléseket pedig 1699-en szenvedték. A balesetek miatt elveszett munkanapok száma 41 721 volt, 5447-tél több, mint 1970 hasonló időszakában. Mit takarnak ezek a számok ? Erről beszélgettünk Paukó Árpáddal, a Pest magyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának gépesítési szakfelügyelő jévél. N?m a tachnika a hibás — A mezőgazdasági üzemele termelési színvonalának növekedésével fokozott mértékben előtérbe kerülnek a biztonságos munka feltételei, s a dolgozók egészségvédelme. A gépekkel, korszerű eszközökkel tevékenykedő embert gyakran fenyegeti a baleset veszélyé. Az viszont nem törvényszerű, hogy a technika fejlődésével azonosan növekedjék a balesetek száma is. Tervszerű munkával, az óvóretiidszabál yok betartáséval a balesetek száma csökkenthető. — Valójában azonban egyre több a baleset! — Halálos baleset kevesebb volt, s már ez is eredmény. Míg 1970 háromnegyed évében 12-en haltak meg, 1971-ben hárman. A három napon túl gyógyuló sérülések Havat, várnak Május óta várnak ezek a szánkók a kiskunlacházi ABC áruház raktárában a hóra. A ródlikat ugyanis időben, méghozzá a jó időben kell már megrendelni. Húsz egyszemélyes, száz kétszemélyes, harminc háromszemélyes és öt bébiródlit raktároztak fél éven át. S lám, fél év nem nagy idő, a szánkók már kinn vannak a kirakatban, most már csak a havat kell kiböjtöiniök a kirakat előtt ácsorgó gyerekeknek. Foto: Gárdos száma azonban növekedett nyolcvanöttel. Ennek az a legfőbb oka, hogy a dolgozók testi épségéért, egészségéért érzett vezetői felelősség még sok kívánnivalót hagy maga után. Az elkészített szövetkezeti munkavédelmi szabályzatokat nem ismertetik mindenütt, sőt, sok vezető maga sem tudja, mi a feladata a munka- védelemben ! Védőfelszerelés nélkül — És a védőfelszerelések? — Az üzemek kilencven százalékában megtalálható a szükséges védőfelszerelés. Hatásfokuk azonban nem minden esetben megfelelő, s az emberek nem szívesen használják azokat, mivel nagy részük kényelmetlen. A termelőszövetkezetben működő gépek között sok az elhasználódott, tehát kezelésük nagyobb gondosságot kíván. Nem felejtkezhetünk el az okok vizsgálatánál arról sem, hogy a mezőgazdaságban sols az idős, fizikailag már csökkent munkaképességű ember. Az ő oktatásuk nehéz, és alig alkalmazkodnak a megváltozott, gépesített környezethez. Talán vigyázatlanok — Milyen munkahelyeken történik a legtöbb baleset? — A legtöbb három napon túl gyógyuló sérülést az esések okozzák. Ezt követi a munkagépekkel végzett tevékenység. Az erőgépeknél a baleseteknek csak 4.4 százaléka történik, ami azzal magyarázható, hogy a traktorosok általában fiatalabbak, jobban ismerik munkaeszközük veszélyeit. Érdekes, hogy a növényvédő szerek használatának rohamos növekedése ellenére 1971-ben mindössze öt köny- nyebb mérgezés volt. Ez azt bizonyítja, hogy a mérgek használatakor ügyelnek a gazdaságokban az egészségvédelemre. (m. k. a.) tésüket töltőknek jelenleg több mint fele visszaeső. Az állampolgárok védelme, a közrend, közbiztonság további szilárdítása megköveteli, hogy a bűnüldöző és igazság- szolgáltató hatóságok kezébe hatékonyabb eszközöket adjon az állam. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosított BTK — a társadalomra veszélyességük súlya szerint — a bűncselekményeket bűntettekre és vétségekre osztja fel. Bűntett eszerint az a szándékos bűn- cselekmény, amelyet a törvény egyévi, illetőleg az a gondatlan bűncselekmény, amelyet háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyeget. Vétség pedig az ennél enyhébb büntetéssel fenyegetett bűn- cselekmény. A elosztás árnyaltabbá teszi a bűnüldöző munkát, s egyben megfelel a közfelfogásnak is, amely lényeges különbséget lát az eltérő súlyú bűncselekmények között. A törvényerejű rendelet módosítja és kiegészíti büntetési rendszerünket is. A halál büntetést fenntartja, de szűkíti a halálbüntetéssel fenyegetett bűntettek' körét. A társadalmi tulajdont sértő bűntettek elkövetői ellen — egy korábbi, s már hosszú évek óta egyébként sem alkalmazott szabálytól eltérően — nem szabható ki halálbüntetés. A rendelet ismét bevezeti az életfogytig tartó szabadság- vesztést azoknál a bűncselek menyeknél, amelyek elkövetésekor a törvény vagylagos büntetésként a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. Egyes esetekben ugyanis az eddig maximumként megszabott 15—20 évi szabadságvesztés enyhének, ugyanakkor á halálbüntetés túl szigorú büntetésnek bizonyult. Fegyháztól fogházig Módosítják a börtönfokozatok elnevezését is. Az eddigi szigorított börtön, a börtön, a szigorított büntetésvégrehajtási munkahely és a büntetésvégrehajtási munkahely helyett a fegyház, a szigorított börtön, a börtön és a fogház megjelöléseket vezetik be. Az egységesebb és következetesebb bírói ítélkezés érdekében az egyik leggyakrabban előforduló büntetési keret alsó határát hat hónapról egy évre emelik fel. Módosulnak a bűntett végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok is: a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés letöltését egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtását pedig egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthetik fel a bíróságok. A szándékos bűncselekmény miatt elítéltek kétharmad- kedvezménye megszűnik, tehát kiszabott büntetésüknek legalább háromnegyed részét le kell tölteniük. Dr. Korom Mihály elmondta: a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés új szabályzásánál is több korszerű, humánus rendelkezést tartalmaz a rendelet. A jelenlegi szabályok ugyanis sok tekintetben túlságosan szigorúak akkor is, amikor az nem indokolt, s így a törvény sem segíti kellőképpen a javulás útjára térők beilleszkedését a társadalomba. Ezt a gondot oldja meg az előzetes törvényi és bírói mentesítés intézményének újbóli bevezetése. Gazdasági visszaélések Az igazságügyminiszter kitért azo-kra a jogi követelményekre is, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer reformja hozott magával. Elhagyták azokat a rendelkezéseket, amelyek a korábbi centralizált gazdasági vezetés megváltoztatásával idejüket múlták. A túlságosan tágan megfogalmazott pazarló gazdálkodás tényállását módosították. Hatályon kívül helyezték azt a paragrafust, amely szerint a népgazdaság elleni bűncselekmények miatt csak meghatározott szervek feljelentése esetében lehetett megindítani a büntető eljárást. A gazdasági visszaélések elkövetőinek szigorúbb és következetesebb felelősségrevoná- sát szolgálja többek között az árdrágítással, a vásárlók megkárosításával, a rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos új szabályozás. A rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalával 1 kapcsolatos eddigi rendelkezéseket kiterjesztik olyan mező- gazdasági terményekre is, amelyek minőségi követelményeit kötelező állami szabvány írja elő. De a törvény ezután nemcsak a forgalomba hozatalt bünteti rossz minőségű ipari vagy a jelzett körben a mezőgazdasági termények tekintetében, hanem a rossz ipari terméknél a használatba adást is. Ez elsősorban az építőiparra vonatkozik. Az építőipari tevékenység természetesen eltéréseket mutat a többi fajta ipari tevékenységtől, ezért az úgynevezett garanciális javítások fogalomkörébe tartozó hiányosságok miatt ezután sem büntetőjogi szankciókat alkalmaznak. Vesztegetés, autólopás Sok gondot okozott a vesztegetés, a „kenés”, a „kéz kezet mos” üldözése, mert a gazdasági vesztegetésnél a törvény csak azt büntette .tettesként, aki kötelességének megszegéséért előnyt kért, követelt vagy elfogadott. Most kiegészül a rendelkezés azzal, hogy tettesként követi el a bűncselekményt az is, aki ígér ilyen előnyt, illetve az állami szervnél, szövetkezetnél síb. tisztséget betöltő személyt kötelességének megszegésére indítja, vagyis erre törekszik.' De kiegészül a törvény úgy is, hogy a befolyással való üzérkedést nemcsak a hivatalos személyeknél való érvényesítéssel lehet elkövetni, hanem állami vállalatoknál, szövetkezeteknél beosztásban levőkkel kapcsolatban is. Ezek az új rendelkezések szoros kapcsolatban állnak a közéleti tisztaság megóvásához fűződő társadalmi érdekekkel. Bevezették a felelőtlen eladósodás büntetőjogi üldözését azokkal szemben, akik állami szervek vagy szövetkezetek pénzügyi lehetőségeit jelentősen meghaladó fedezetlen kötelezettségeket vállalnak, s így gazdasági hátrányt okoznak. Jelentősen módosítja, újra szabályozza a törvényerejű rendelet a közlekedés körében elkövetett bűntetteket. Kizárja az ún. koccanásos balesetek büntetőjogi üldözését. Ugyanakkor felemeli a szabálysértésekért kiszabható pénzbírság összegét: 3000 forintról 5000- re, 1000-ről 3000-re és 200-ról 500-ra. önálló mellékbüntetési nemként vezetik be a járművezető-tői való eltiltást. Szigorúbban ítélik meg ezentúl az ittais gépjárművezetést, s bűncselekménynek minősítik az ittas kerékpárvezetést és lovas kocsi hajtást is. A járművek jogtalan használata ezentúl lopásnak minősül. Dr. Korom Mihály végezetül elmondotta, hogy a BTK-t módosító novella 1972. január elsején lép hatályba, s alkalmazására megfelelően felkészülnek a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek. i
