Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

4 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE Időszak végére előreláthatólag 2644-re csökken. Az anya- és csecsem övé delem fejlesztését, a szülészeti ellátás, a ta­nácsadó szolgálat, valamint a bölcsődei hálózat bővítése biztosítja. A IV. öt­éves tervben összesen 545 bölcsődei hely létesül, s ezt 17 millió forint szol­gálja. A megye területén működő vál­lalatok 115-tel növelik bölcsődéik he­lyeinek számát, s így a tervidőszak vé-' gére összesen 2990 gyermek kerülhet bölcsődében elhelyezésre. Több óvoda, tanterem A IV. ötéves terv esztendeire a he­lyi tanácsok összesen 423 millió forin­tot irányoztak elő kulturális és oktatá­si kiadásokra. A nők magas foglalkoz­tatási arányára figyelemmel, továbbra is szükség van az óvodai ellátás javí­tására. 1971—75 között 63 millió forint költséggel 2823 óvodai hely létesül. Így 1975. december 31-ig az óvodai helyek száma 20 790-re emelkedik. A természetes szaporodás, valamint a bevándorlás megkívánja, hogy a taná­csok nagy gondot fordítsanak az ok­tatás fejlesztésére. Éppen ezért a helyi tanácsok jelentős összeget, 189 millió forintot terveznek kiadni általános is­kolák építésére, illetve meglevők bő­vítésére. A községi és városi tanácsok a következő öt évben 273 tantermet kí­vánnak felépíteni. Ennek eredménye­ként jelentősen javul az általános is­kolai ellátás a budai, dabasi, gödöllői, ráckevei és váci járásban, valamint Vác városában. Az új tantermek lehetővé teszik, hogy a szükségtantermek egy részét felszámolhassák. A IV. ötéves tervben befejeződik Gö­döllőn a 8 tantermes gimnázium épí­tése, amelyet 27 millió forint fedez. Aszódon és Szigetszentmiklóson 16 kö­zépiskolai műhelyterem épül, az Ikladi Ipari Műszergyárral és a Pestvidéki Gépgyárral kooperációban. Cegléden és Vácott a város környékéről bejáró ta­nulók részére 168, illetve 255 gyerme­ket befogadó középiskolai kollégium épül meg. Nagy összeget fordítanak a helyi ta­nácsok a művelődési otthonok építésé­re, illetve a meglevők korszerűsítésére. Hatvanmillió forint szolgálja ezen in­tézmények létrehozásának, illetve kor­szerűsítésének tervét, s emellett 7,6 millió forintot adnak ki a tanácsok könyvtárak építésére. A párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határoza­tával, valamint az ifjúságvédelmi tör­vénnyel összhangban a megye terüle­tén a következő években összesen 22 millió forintot fordítanak a tanácsok fejlesztési alapjukból klubkönyvtárak, ifjúsági és úittörőházak, úttörőtáborok, sportlétesítmények átadására, támoga­tására, felszerelésére. Áru 13 milliárdért A számítások szerint a kiskereskedel­mi áruforgalom 1975-ben meghaladja a 13 milliárd forintot, ami nagyobb az országosan tervezett növekedésnél. Az áruforgalom lebonyolításának megoszlá­sát befolyásolja a szövetkezeti kereske­delemnek az állami kereskedeleménél gyorsabb ütemű fejlődése. A fogyasz­tási szövetkezetek fontos feladata me­zőgazdasági területek árukínálatának fokozására, hálózatuk fejlesztőével, korszerűsítésével elérni, hogy a megye lakossága mindinkább lakóhelyén vásá­roljon. Tovább bővül a mezőgazdasági üzemek kiskereskedelmi tevékenysége, s ezt minden lehető módon támogatni is kell. A forgalomnövekedés minél za­vartalanabb lebonyolításának feltétele a hálózatfejlesztési tervek minél ma­radéktalanabb megvalósítása. Hálózat- fejlesztésre összesen 425 millió forintot fordítanak a különböző, kereskedelmi szervezetek a IV. ötéves tervben. A há­lózatfejlesztés többsége az élelmiszer­kereskedelemre koncentrálódik, tekin­tettel az itt tapasztalható nagy igé­nyekre. A hálózatfejlesztés keretében Szentendrén áruház, Szigetszentmikló­son ugyancsak áruház, Vácott pedig iparcikkáruház, ABC-áruház és étterem épül. Ezen felül a tanácsi kereskedelmi vállalatok állami támogatás segítségé­vel további 13 ABC-áruházat építenek fel, Cegléden kettőt, Dunakeszin, Buda- kalászon, Budaörsön, Budakeszin, Gö­dön, Halásztelken, Monoron, Nagyma­roson, Szigethalmon, Törökbálinton és Ve esésen. Kölcsönös fejlesztési alap tá­mogatással 45 darab ABC-, illetve nagy alapterületű élelmiszerbolt épül meg. Az ellátatlan területek gondjainak meg­oldását 23 élelmiszerbolt és ABC-áru­ház létesítése szolgálja, amelyek több­ségét az ÁFÉSZ-ek az állami támogatás elnyerésével kívánják megvalósítani. Mindezek eredményeként a tervidő­szak végére jelentős mértékben, 20 szá­zalékkal növekszik a kiskereskedelmi hálózat alapterülete. Pest megye feladatai nagyok az ide­genforgalmat tekintve is. A Dunaka­nyar a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, Zsámbék és környéke, Gödöllő és kör­nyéke, valamint Cegléd és környéke kedvelt kirándulóhelyek bel- és külföl­dieknek egyaránt. A IV. ötéves tervidő­szakban csak mérsékelt lehetőségek vannak az idegenforgalom fejlesztésére. Éppen ezért a már megkezdett és folya­matban levő idegenforgalmi beruházá­sok befejezése és átadása az elsődleges. Az Országos Idegenforgiaitmi Tanács a megye idegenforgalmi feladatainak megvalósításához 35 millió forint támo­gatást nyújt. E támogatásból a szent- endre-papszigeti és a leányfalui kem­ping korszerűsítésére kerül sor. Jelen­tősebb támogatást kap még Vác város, Visegrád, valamint a Ráckevei Duna-ág. Korszerűsödő településhálózat ’ Az anyagi eszközök területi megosz­lása és aránya biztosítja a településhá­lózat korszerűsödését, a lakosság élet- szintjének' területileg kiegyensúlyozott fejlődését. A IV. ötéves tervben a tele­pülések fejlődésének fő irányai megfe­lelnek a megyei tanács által 1970-ben jóváhagyott településhálózat-fejlesztési irányelveknek. A népesség számának növekedését tekintve továbbra is az agglomerációs övezet lesz a megye leg­intenzívebben fejlődő része. Az agglo­meráció településhálózat szerkezetén, belül 19 település fejlődik, igen erősen. Számításba kell venni azt is, hogy a fő­város vonzásereje továbbra is nagy marad. E vonzerő ellensúlyozásaként nagy arányban fejlődnek a megye vá­rosai. E feladatnak elsősorban Vác és Gödöllő tesz eleget. Cegléd közlekedé­si adottságainál fogva a tervidőszak folyamán kapcsolódik be a fővárossal szoros összeköttetésben álló település- rendszerbe. Tovább erősödik Nagykőrös város, valamint Nagykáta középfokú központ jellege. A megye településhá­lózat szerkezetét módosítják a megszű­nő tanyai területek is. Ugyancsak a változás irányában hat a hétvégi üdülő­telepek fejlődése a Ráckevei Duna-ág- ban és a Dunakanyarban. A megye keleti — nagykátai járás — és déli — ceglédi járás — területei to­vábbra is mezőgazdasági jellegűek ma­radnak. Változatlanul magas lesz az e területekről naponta és időszakosan in­gázók száma. Ugyánakkor e járásokban is megkezdődik a tervidőszakban az ipari foglalkoztató központok kialakí­tása. Pest megye területfejlesztési terve ezután a különböző települési körzetek és központok terveit és fejlesztési irá­nyait foglalja össze. így a többi között megállapítja, hogy a budai járásban 6000 új munkahely létesül, tovább foly­tatódik a peremközségekben a több­szintes lakótelepek építése. Százhalom-, battán újabb, nagy termelőegységekkel bővül a hőerőmű és a kőolajfinomító, s 1400 lakás épül fel, ebből 900 tanácsi beruházásként. Ugyancsak fölépül egy 12 tantermes általános iskola. Szent­endre városában a kulturális és a mű­emlék-jelleg erősítése a feladat. A fog­lalkoztatás emelkedése mellett Szent­endre körzetében új idegenforgalmi lé­tesítmények kerülnek átadásra, és ja­vul a víz- és csatornaellátás is. Vácott és körzetében a középfokú központ szerepét betöltő város gyors fejlődése folytatódik. Kétezer lakás épül fel, 80 millió forintos költséggel fejlesztik a vízhálózatot. Gödöllőn és körzetében tovább nő a lakosság szá­ma, s így nagy szükség van a lakásépí­tés, a vízellátás javítására. Az egész­ségügyi ellátás tökéletesítését 21 mun- . kahelyes új szakorvosi rendelőintézet szolgálja. A területfejlesztési terv ezek után Nagykáta és körzete, valamint Monor és körzete teendőit, illetve várható fej­lődését foglalja össze, majd Cegléd és körzetével kapcsolatban az ipari fejlő­dés mellett kiemeli a mezőgazdaság korszerűsödését. Falépül egy 15 ezer sertés hizlalására és feldolgozására al­kalmas kombinát, valamint egy kétezer vagonos siló. A városban 1300 lakás létesül. Dabas és körzete, valamint Ráckeve és körzete a IV. ötéves tervben tovább halad a gyors fejlődés útján, bővíti ipa­rát, fejleszti mezőgazdaságát, s ugyan­akkor a korábbiaknál többet fordít a lakosság életkörülményeinek javításá­ra. Végezetül Nagykőrös várható fej­lődését körvonalazza a területfejleszté­si terv. Megállapítja, hogy a nagy ha­gyományokkal rendelkező konzervgyár termelési értéke a tervidőszak végére 1—1,2 milliárd forint között lesz. A vá­rosban 1300 lakás épül, s megkezdődik egy 22 munkahelyes orvosi rendelő fa­lainak felhúzása is. A PEST MEGYEI HÍRLAP 1971. OKT. 8. (XV. ÉVF. 237.) SZÁMÁNAK MELLÉKLETE, A PEST MEGYEI TANÁCS TERVOSZTÁLYÁNAK Összeállítasa alapján. A munka és fejlődés programja Pest megye területfejlesztési terve (1971—1975) A PEST MEGYEI TANÄCS MEGTÁRGYALJA A MEGYE 1971— 1975. ÉVI TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVÉT. A NAGY JELENTŐSÉGŰ DOKUMENTUM A KÖVETKEZŐ ESZTENDŐKRE MEGHATÁROZZA A TERÜLET FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK IRÄNYÄT, A LAKOSSÄG ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JA- VITASAT. AZ ALÁBBIAKBAN AZ 1971. OKTOBER 8-1 TANÁCSÜLÉS ELÉ KERÜLŐ TERVEZETET ISMERTETJÜK. No az aktív keresők száma Pest megye népessége 1975-ben a számítások szerint eléri a 928 ezer főt. A népesség növekedését két forrás táp­lálja: a természetes szaporodás és a po­zitív vándorlási egyenleg. Mindkét for­rás a következő években is növekvő tendenciáról tanúskodik. A számítások azt mutatják, hogy a megye a termé­szetes szaporodás alapján is biztosítja a népesség újratermelését. Még inkább hozzájárul a népességszám növekedésé­hez a bevándorlók tovább gyarapodó tábora. A területfejlesztési terv évi át­lagban 5—6 ezer fős növekedéssel szá­mol. A munkaerőforrások mai egyetlen tartaléka már csak a háztartásokban dolgozó nők csoportja. Foglalkoztatá­suk megoldása sokféle teendő végrehaj­tását követeli, s ezeket csak fokozato­san lehet megvalósítani. Éppen ezért a munkaképes korú, háztartásokban dol­gozó nők tényleges száma a IV. ötéves terv folyamán nagyjából változatlan marad. A megye munkaerővel való ellátott­sága az ipar és építőipar ágazataiban nem elégíti ki az igényeket. Január el­sején a megye iparában a munkásállo­mány csoportban 4,8, a szakmunkás- állományban 6,9, az építőipar ugyan­ezen két kategóriájában 7,4 és 5,7 szá­zalékos létszámhiányt jelentettek a vál­lalatok. Bár a jelzett mérték túlzott, tény, hogy az elmúlt esztendőkben egy­re lassabban nőtt az aktív keresők szá­ma, s bár a következő esztendőkben is növekszik, mértéke nem lesz túl jelen­tős. A létszámnövekedés kisebb mérté­kű lesz az iparban és az építőiparban, míg a szolgáltató ágazatokban jelentő- sebb. A mezőgazdasági foglalkozásúak létszáma tovább csökken. Amennyiben sikerül nagyobb mérték­ben fejleszteni az elővárosi közlekedést, valamint a megye egész közlekedését, a «ámítások szerint a munkaerő ingázá­sa tovább bővül, s 1975 végére 154 ezer körül lesz. A megyén belüli körzetek munkaerő-ellátottsága erős eltérést mu­tat. Főként a Duna vonalára települt ipari centrumok — a váci járás déli része, a budai és a ráckevei járás — a rendelkezésre álló nagyszámú munkale­hetőség következtében, valamint a fő­város közelsége és a jó közlekedés mi­att nehezebb munkaerőhelyzettel kény­telenek szembe nézni, mint a megye többi területe. Ugyanez érvényes az erősen iparosodó Vác és Gödöllő váro­sokra is. A váci járás északi részében, valamint a ceglédi, a dabasi és a nagy­kátai járásban — különösen a vasúti közlekedéstől távolabb eső területeken, kisebb mértékű ipartelepítés esetében a munkaerő-ellátottság biztosítottnak lát­szik. A megyében a szakmunkáshiány a bonyolultabb technológia, modernebb gépek alkalmazása következtében a következő esztendőkben növekszik. Közrejátszik a szakmunkáshiány emel­kedésében az is, hogy a megyei fiata­lok szakmunkásképzésben részt vevő csoportjának mintegy 50 százaléka a fő­városban tanul és ott is vállal munkát. Ez az arány a IV. ötéves tervben sem változik. Éppen ezért a szakmunkás- utánpótlás biztosítása a megyén belül a felnőtt szakmunkásképzésnek a jelenle­ginél szélesebb körben történő alkalma­zásával és a fiatalok jobb pályaválasz­tásának elősegítésével, valamint a gaz­dálkodási struktúra igényeihez való tökéletesebb igazodással valósítható meg. Ipari beruházásra 20 milliárd Pest megye ipari termelése 1970-ben elérte a 22 milliárd forintot. Az ipari termelés 1975-re előreláthatólag 38—39 milliárd forintot tesz majd ki, ami öt év alatt 70—76 százalékos termelés- emelkedést feltételez. A megye három legnagyobb ipari létesítménye, a Duna­menti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kő­olajipari Vállalat és a Csepel Autógyár önmagában 10 milliárd forint termelés­növekedéssel járul hozzá az igények jobb kielégítéséhez. A nagyarányú ter­melésnövekedést országosan is kiemel­kedő beruházások segítik elő. így a Du- namenti Hőerőműnél újabb áramterme­lő gépegységek üzembe helyezése, a Kő­olajipari Vállalatnál a hárommillió tormás feldolgozó üzem megépítése, a Csepel Autógyár fejlesztése, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának rekonstrukciója, a Dunakeszi Hűtőház továbbfejlesztése. A megye iparában az 1971—1975 közötti években 18—20 milliárd forint értékű beruházás­ra kerül sor és 18,3 ezerrel nő a foglal­koztatottak száma. Az ipar fejlődésének eredményeként nő azok aránya, akik itt keresik meg kenyerüket. A megyében • 1970-ben 10 ezer lakosra 1200 ipari fog­lalkoztatott jutott, számuk 1975-re 130 fővel nő. A fejlesztés következtében módosul a megye állami iparának szer­kezeti összetétele, növekszik a nehéz­ipar szerepe mind a termelési értéket, mind a foglalkoztatottak számát te­kintve. Ez egyben arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a megyében a könnyű­ipar súlya viszonylag kicsi, mert 1975- ben is csupán az ipar teljes termelést értékének 11,7 százalékát fogja adni. Éppen ezért kívánatos, elsősorban nők foglalkoztatására alkalmas, könnyűipa­ri üzemek létesítése, vagy telepítése. A tervidőszakban gyors iramban javul a termelékenység, s a népgazdasági tervvel összhangban a termelésnövéke- dés 75—80 százalékát a termelékenység emelkedése fogja fedezni. Ugyancsak nagy mértékben fejlődnek azok az iparterületek, amelyek a lakos­ság közvetlen ellátását szolgálják. Így a sütőipar fejlesztésére 131 millió fo­rintot fordítanak, s a tanácsi sütőipar 12 új üzemet létesít. A lakosság szá­mára végzett szolgáltatások fejlesztései öt esztendő alatt 200 millió forint segí­ti elő. A beruházások eredményeként öt esztendő alatt a lakosság részére végzett szolgáltatás a szocialista szek­torban 90,6 százalékkal emelkedik, s különösen gyors lesz a fejlődés a mo­só- és vegytisztító iparban, a gépkocsi­javításban, az elektroakusztikai és etek+Teme*» háztartási eér»k javításé-'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents