Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-08 / 237. szám

2

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

ban. A korszerű munkavégzést segíti elő, hogy 11 új szolgáltatóház létesül. A területfejlesztési terv számol azzal is, hogy a kisiparosok száma tovább emelkedik.

Több és mégis kevés

1970-ben Pest megyében az összes építőipari tevékenység értéke 2,7 milliárd forintot tett ki, amelyből 1,6 milliárd értéket megyén kívüli építőipari szervezetek hoztak létre. Ez egyben már arra is figyelmeztet, hogy szűkös az építőipari kapacitás, márpedig a következő évek fokozott feladatok elé állítják az építőipari szervezeteket. A megye állami építőiparának fejlődése több mint száz százalék lesz, mert a gödöllői székhellyel ■ működő mélyépítő vállalat már 1972-ben eléri az évi 500 millió forintos kapacitást. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a tervidőszakban a megyében mintegy 2,5—3 milliárd forint értékű építőipari termelést kíván megvalósítani, amelyből lakásépítésekre 1,6 milliárd jut. A vállalat elsősorban Gödöllő, Vác, Szentendre térségében végzi tevékenységét. A lakásépítésen kívül a vállalat iskolákat, egészségügyi létesítményeket, művelődési házakat emel, valamint megkezdi a kistarcsai megyei kórház építését is.

A tanácsi építőiparban mintegy 70 jzázaiékos fejlődés várható, s így a termelés 1975-ben ■ eléri a 465 millió forintot. A két tanácsi építőipari vállalat fejlesztéséhez a megyei tanács mintegy 23 millió forinttal járul hozzá, s jelentősebb állami támogatásra Is jogot kaptak. A szövetkezeti építőiparban, ide értve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös építőipari vállalatait is, 45—50 százalékos fejlődés várható. Mindezek ellenére a tervidőszakban az igények és a kapacitások összevetése alapján 2,5 milliárd forint kapacitáshiánnyal kell számolni. Éppen ezért a megyei tanácsnak nagy figyelemmel kell nyomon követnie a helyzet alakulását, s biztosítania, hogy az esetleges kapacitáshiány ne a lakossági beruházásokat érintse. A kapacitáshiány enyhítésére szükséges, hogy mánál szélesebb körben elterjedjenek a korszerű technológiák, építési módszerek.

Pályakorszerűsítés - 252 új autóbusz

A megye vasúti és közúti hálózata, rendszere és terjedelme tekintetében megfelel a gazdasági kapcsolatoknak és a közlekedés irányainak. Nem elegendő azonban a vasúti és közúti közlekedés teljesítőképessége és minőségi szintje, ezért a fejlesztési célkitűzés elsősorban a kapacitásbővítést és korszerűsítést tartalmazza. Az érintett vállalatok IV. ötéves terve általában megfelel a közlekedéspolitikai koncepcióknak, a megyei területfejlesztés irányának. A reális igények kielégítését csak az úthálózat korszerűsítésére vonatkozó tervek nem tudják fedezni. A megye belső közlekedése szempontjából is jelentős a Budapest—Cegléd—Szolnok, a Budapest •—Kiskunlacháza—Dömsöd és a Vác— Szob közötti utak korszerűsítése. Az alsóbbrendű útvonalon jelentősebb korszerűsítésre kerül sor Csepel és Ráckeve között, valamint az M 3-as autópálya megépítése lehetővé teszi Gödöllő jó közúti kapcsolatát a fővárossal.

A megye vasúti korszerűsítése átfogja a Budapest—Nágykáta közötti második vágány megépítését és villamosítását, a Budapest—Vác—Szob vonal villamosítását és a Budapest—Bicske— Hegyeshalom vonal korszerűsítését. Hozzájárul az utazási sebesség növekedéséhez a gőzvontatás megszüntetése a Budapestre befutó vonatoknál, valamint a biztosító berendezésele felszerelése.

A HÉV-vonalakon folytatódik a pályakorszerűsítés, és ennek eredményeképp, valamint a járműpark cseréjével elérhető lesz a nagyobb utazási sebesség a szentendrei, valamint a ráckevei vonalon is a teljes villamosítással. A MA VAUT 252 új autóbusszal fejleszti állományát és 61 millió forintot fordít autóbuszállomások — Cegléd—Gödöllő —Szentendre—Érd—Zsámbék — és műszaki telepek építésére. A közúti áruszállítás gépkocsiparkja 295 darabbal bővül. A tanácsi úthálózat- kiépítettsége alacsony szintű. Az utak 95 százaiéira földút. Reális célkitűzés egyelőre csak a belterületi földutak fölszámolása lehet, s ezen belül is a jelentősebb települések legforgalmasabb útjaié. A tervidőszakban 272 millió forint költséggel 136 kilométer út építésére kerül

sor.

Ami asztalunkra kerül

Az élelmiszergazdaság célkitűzéseinél elsősorban a friss fogyasztású zöldség- termesztés, az ipanszerű szarvasmarha- és sertéstenyésztés, a tej- és húsellátás javítása, a takarmány termelés lényeges növelése, a további gépesítés és a termelés koncentrálása a fő feladat.

A növénytermelésben a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek minden tekintetben való biztosítása érdekében változik a művelési ágak aránya. Növekszik a takarmánytermő terület, a kenyérgabona termőterülete kis mértékben csökken. Ugyanakkor a talajerő- gazdálkodás javításával, a gépesítés fejlesztésével, az agrotechnika vívmányainak alkalmazásával, a kenyérgabona átlagtermését mintegy 15 százalékkal. a takarmánygabonáét 12—14 százalékkal, a lucernáét 15 százalékkal lehet növelni.

A zöldségtermelést, miután a terület növelése már nem lehetséges, a technológia javításával szükséges bővíteni. Termőre fordulnak az elmúlt évtizedben telepített gyümölcsök, s ennek következtében a gyümölcsmennyiség növekszik. A terület további növelése nem indokolt, a termésátlagok évi kétszázalékos emelkedésével elérhető évente a 140 ezer tonna gyümölcs. Ugyanakkor szükséges a piaci igények figyelembevételével egyes gyümölcsfajok termő- területének növelése. A szőlőtermeléssel szembeni követelmény a jelenlegi területről is teljesíthető. Évente mintegy 100 ezer tonna termés várható, amihez hozzájárul, hogy a nagyüzemekben háromötezer, az egyéni parcellákon pedig 1—2 ezer katasztrális hold szőlőterület kerül felújításra. A növénytermesztés hatásosságát elősegíti a növényvédelem gyors műszaki fejlődése.

Az állattenyésztésen belül kiemelt jelentősége van a szarvasmarha-állomány mennyiségi növelésének és összetétele javításának. A jövedelmezőséget javítja a szakosított telepek hálózatának megteremtése, s e telepeken a tervidőszak végére már az állomány 50— 60 százaléka kerül elhelyezésre. A következő években a tehénállomány 10 százalékkal, 42 ezer darabra növekszik évi átlagot tekintve. Űj fajták beállításával a tartás, takarmányozás javításával az egy tehénre jutó tejhozam á tervidőszak végére megközelítőleg háromezer literre emelkedik. A húsellátás javítása érdekében a vágósertéstermelés mintegy 50—60 százalékkal növekszik és az értékesítésre, feldolgozásra kerülő hízott sertések száma eléri a 180—200 ezer darabot. Indokolt, hogy a hizlalási idő 7—9 hónapra csökkenjen.

A baromfitenyésztés termelékenysége tovább növekszik. A nagyüzemi állomány fajtamegoszlása megfelelő, egyes szárnyasokból az állomány növelése és a fajtaarány javítása célszerűnek látszik.

Fejlődő mezőgazdaság

Az állattenyésztés fejlődését a takarmánygazdálkodás arányos javításával lehet elősegíteni. Az ötéves terv végéig át kell térni a tartalékokkal is rendelkező talrarmánygazdálkodásra. A takarmányértékesítést tekintve kívánatos, hogy a sertéstenyésztésben az egy kilogramm húsra jutó 4,5 kilogramm takarmány 4 kilogrammra, a baromfinál pedig 3 kilogrammról 2,7 kilogrammra csökkenjen. Jelentős feladat, a rét- és legelőgazdálkodás hozamainak növelése, a korszerű agrotechnika alkalmazása. Lényeges, hogy az állategészségügyi ellátás is fejlődjék.

Az erdő- és fagazdaságban kettős feladatot szükséges megoldani. Eleget kell tenni a gazdasági követelményeknek és elő kell segíteni a lakosság pihenését, üdülését. A termelőszövetkezetek a következő években 4000 hektár erdőt és 4500—5000 hektár cellulóz- nyárat telepítenek. Az állami erdő- és vadgazdaságok 1550 hektár erdőt és 1050 hektár cellulóznyárat ültetnek él. E telepítési munkák anyagi fedezete 320 millió forint.

A tervidőszakba^ továbbra is nagy szükség van a háztáji gazdaságok termelésére. és annak minden eszközzel való segítésére. Szorosabb kapcsolat kívánatos a közös és háztáji gazdaság között. A nagyüzemek a kihasználatlan férőhelyek állatokkal való feltöltésével az ÁFÉSZ-ek és a kiskereskedelmi vállalatok a háztáji gazdaságokban szükséges mezőgazdasági eszközök és takarmányok biztosításával segíthetik a termelési ,kedv fokozását.

A mezőgazdasági termelés fejlesztésében döntő szerepe van az anyagitechnikai alapok bővítésének, a szakemberellátás javításának. A szántóföldi növénytermelésben a nagy hozamot adó fajták elterjedése, a kertészeti termelésben a nagyobb növényházak és hűtőberendezéssel ellátott fóliatelepek létesítése, valamint az öntözött terület mintegy 30 százalékos növelése jelzi ezt. Az állattenyésztésben mintegy 8— 9 ezer darab tehén és mintegy 70—75 darab sertésférőhely, valamint az ehhez szükséges járulékos beruházások megvalósítása kívánatos. A termelés konPIST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

3

cantrálása és a gazdaságosság javítása érdekében a tervidőszakban 35—40 szakosított tehenészeti és 10—14 szakosított sertéstelep kerül fölépítésre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a IV. ötéves tervben összesen 337 millió forint értékben létesít a megyében állattenyésztési, növényvédelmi, kertészeti intézeteket, kísérleti telepeket. A termelőszövetkezetek öt év alatt megközelítően 2 milliárd forint beruházást terveznek, amelyből 725 millió forint gép, berendezés és felszerelés. Előzetes számítások szerint a kétmilliárd értékű beruházásból 1303 millió forintot saját erőforrásaikból fedeznek. A tervidőszak végére a megye élelmiszergazdaságában foglalkoztatottak száma mintegy 90 ezer fő lesz, a műszála színvonal növekedése azonban lehetővé teszi. a termelés és a termékek minőségének javítását.

Az élelmiszergazdaság fejlesztésétől elválaszthatatlan az ide kapcsolódó infrastruktúra bővítése, így továbbra is szükség van bekötőutak, villamos hálózatok létesítésre, a távbeszélő-hálózat bővítésére,- mindezek célcsoportos beruházásként valósulnak meg, s ehhez a kormány a megyének 179 millió forint összeget adott, amelyből mintegy 100 bekötőút építhető meg. Sor kerül száz üzemegység villamosítására is, a meliorációs programon belül pedig körülbelül 360—380 kilométer hosszúságú csatorna — s vízfolyás kerülhet rendezésre. Talajjavítást 7500 katasztrális hold homokterületen és 4000 katasztrális hold szikes és savanyú talajon valósítanak meg.

Javuló lakásellátás

A lakosság életkörülményeit alapvetően befolyásolja a lakosság jövedelmi helyzete, az árak alakulása, a fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele, valamint a kommunális ellátás. A megye lakosságának jövedelmi helyzete a következő esztendőben jelentősen javul. A jövedelmek növekedését a bér jellegű kereset emelkedése mellett szociálpolitikai intézkedések és más 'tényezők is elősegítik.

A lakásállomány növelésének eredményeképpen a 100 lakásra jutó személyek száma az elmúlt 10 évben 361 főről 323-ra csökkent. A IV. ötéves tervben megvalósuló lakásépítés eredményeként 1975-ben száz lakásra már csak 300 ember jut. öt esztendő alatt megközelítően 40 ezer új lakás felépítésével lehet számolni. A lakásmegszüntetéseket is figyelembe véve, ez a lakásállományt mintegy 36 ezerrel gyarapítja. A 40 ezer lakásból állami erőből több mint 7700 épül meg. OTP-tár- sasház 6100, családi ház pedig 25 ezer 900 körül lesz. Az állami lakások közel 70 százaléka a városokban és 10 százaléka a városdasódó településeken épül meg. Ezziel szemben a magánépítkezések nagy részére a községekben kerül sor. Az állami lakások 85 százaléka lakóte- lepszerűen és korszerű panelos, blokkos, térzsalus technológiával valósul meg. Az épülő lakások 85 százaléka 2 vagy több szobával, 75 százaléka központi fűtéssel, 85 százaiéira beépített bútorral készül.

A lakásépítésben jelentős szerepet játszik az OTP beruházásában megvalósuló társasház. Társas építkezésekre elsősorban a főváros körüli gyorsan fejlődő településeken kerül sor, s ez előse- giti a kedvezőtlen Lakáshelyzet enyhítését. A magánerőből épülő családi házak mintegy 65—70 százaléka kölcsön segítségévei valósul meg. A IV. ötéves tervben megvalósul a szociális követelményeknek meg nem felelő települések felszámolása, s ennek érdekében mintegy ezer lakás építésére, illetve vásárlására kerül sor OTP-kölcsönnel, valamint 479 darab egyszerűbb kivitelű tanácsi bérlakás felhúzására. Elősegíti a lakásépitési tervek megvalósítását a vállalatok, mezőgazdasági üzemek adta támogatás. A vállalat 770 lakás építéséhez 89 millió forinttal, a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek 556 lakás építéséhez 43 millió forinttal kivannak hozzájárulni. A megyében a tervidőszakban megvalósuló lakásépítés mintegy 8,3 milliárd forint értékű építési beruházási munkát igényel, s e nagy feladatvégréhajtás minden érintett kötelessége kell hogy legyen.

A lakásállomány növekedésének eredményeként 1975-ben a városokban 31 fővel, a városiasodó településeken 21 fővel, a megye községeiben 19 fővel csökken a száz lakásra jutó személyek száma. .

Vízhálózat - Gázprogram

A megye a kiemelt lakásfejlesztési programnak megfelelően koncentrálja a közműfejlesztést, elsősorban a városokra, a kiemelt településekre és a nagyközségekre. Emellett jelentős erőfeszítések történnek a falusi lakosság ivóvízellátásának javítására.

1970-ben a megye lakosságának 29 százaiéira kapott közművek segítségével ivóvizet. A IV. ötéves terv célkitűzése: a lakosság 54 százaléka részesüljön közműves ivóvízellátásban. A vízellátás fejlesztésére soha nem fordítottak annyit, mint a következő években. Egy- milliárd 190 millió forint összeg szolgálja különböző forrásokból a lakosság e jogos igényének fokozott mértékű kielégítését, s e nagy summa eredményeként a tervidőszakban megvalósul a Dunakanyar regionális vízmű, megkezdődik a Duna balparti regionális vízmű építése, megoldódik Gödöllő város vízellátásának gondja, megkezdődik a Kistarcsa—Nagytarcsa—Kerepes, valamint a Vác—Vácduka regionális vízmű építése.

összesen 500 millió forint kerül beruházásra a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése érdekében. Jelenleg a megye lakosságának csak 3 százaiéira él csatornázott területen, a tervidőszak végére e mutató eléri a 15 százalékot. A tervidőszak alatt üzembe helyezésre kerül Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott az új városi szennyvíztisztító telep és bővül a gödöllői, valamint a százhalombattai. Elősegíti a tervek valóra váltását a társulati forma is, s ennek segítségével 13 település oldja meg a szennyvízelvezetést.

Tovább folytatódik a villanyhálózat építése, illetve korszerűsítése. A tervidőszakban a területi áramszol gáltató vállalatok hálózatbővítésre mintegy

180 millió forintot, renkonstrukcióra pedig 261 milliót fordítanak. A lakossági villamosenergia-fogyasztás jobb kielégítése érdekében a Nehézipari Minisztérium központi fejlesztési keretet biztosít, aminek összege évente 15, ösz- szesen 75 millió forint. A központi keretet kiegészíti a helyi tanácsok által a saját fejlesztési alap terhére, valamint a lakosság hozzájárulásából tervezett hálózatbővítés. A tanácsok terveikben 50 millió forintot irányoztak elő hálózatbővítésre, amelyből 187 kilométer hosszú vezeték épülhet meg és 1170 köz- világítási lámpahely létesülhet.

A III. ötéves tervben megtörtént Cegléd, Pécel, Budaörs — az Ipari Szerelvénygyár —, Dunakeszi — a Járműjavító, a házgyár, a konzervgyár —, valamint Szigetszentmiklós bekapcsolása a földgázhálózatba. Jelenleg folyamatban van Vácott és Nagykőrösön a gázhálózat kiépítése. A gázprogram a következő esztendőkben az alábbi településeket érinti. Bővítés Cegléden, Sziget- szentmiklóson, Százhalombattán. Bevezetés Vácott, Nagykőrösön, Dunakeszin, Budaörsön, Diósdon — a Mechanikai Művekben és a csapágygyárban —, Solymáron — a téglagyárban —, Törökbálinton — a téglagyárban —, Kistar- csán. A tervezett fejlesztéssel mintegy 8500 lakás és más létesítmény gázellátása oldódik meg.

Új szakorvosi rendelők

Az egészségügyi ellátás iránti igények a tervidőszakban tovább növekednek, ezért szükséges a meglevő intézmények korszerűsítése, felszereltségének javítása, valamint új intézmények létesítése. A különböző települések tanácsai, valamint a megyei tanács összesen 326 millió forintot fordít a lakosság egészségügyi ellátásának bővítésére. Fő feladatnak kell tekinteni a fekvőbeteg- ellátás javítását, ezért Kistarcsán megkezdődik Pest megye vezető kórházának építése, amelynek befejezésére azonban az V. ötéves terv időszakában kerül sor. Éppen ezért a IV. ötéves terv éveiben a gyógyintézeti ágyak száma nem nő, s így a népesség emelkedése miatt a 10 ezer lakosra számított gyógyintézeti ágyak száma 27-ről 25,5-re csökken. A következő években a MÁV tulajdonában levő vasutas utókezelő kórházban belgyógyászati pavilon, Budakeszin, szintén a MÁV beruházásaként tbc-rehabilitációs intézet épül.

Jelentős mértékben fejlődik a járóbeteg-ellátás. összesen 62 új szakorvosi munkahely létesül, amelyből Gyálon 8, Gödöllőn 21, Szentendrén 12, Százhalombattán 17, Vácott 4 valósul meg. Megkezdődik I.lonoron és Nagykőrösön az egyenként 22—22 munkahelyes rendelő építése. Szakorvosi rendelők létesítésére összesen 66 millió forintot irányoztak elő a helyi tanácsok. A már működő kórházak és szakorvosi rendelőintézetek felszereltségének javítását 16 millió forint biztosítja.

A IV. ötéves terv folyamán 49 általános, gyermek- és fogorvosi rendelő létesül. Orvosi rendelők és lakások megvalósítására tervelőirányzatokban 22 millió forint szerepel. Az egy általános orvosi körzetre jutó lakosok száma az 1971. január elsejei 2375-ről a terv-