Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

MCCVEI KfFiritm 1971. OKTÓBER 5., KEDD FÓKUSZ Vietnam kulcsa A HAZÁNKBA LÁTOGA­TÓ vietnami elvtársakkal be­szélgetve, mindig lenyűgöz: kristálytiszta igazságuk egy­értelmű egyszerűsége. KÉRDEZEM ŐKET: meny­nyiben befolyásolja a kibon­takozást a dél-vietnami el­nökválasztás hercehurcája, a bábrezsim belső válsága, új arcok feltűnése a politikai po­rondon, vagy a régi arcok szí­neváltozása és az újabb po­litikai csoportosulások megje­lenése. KÉRDEZEM ŐKET: meny­nyiben befolyásolja a kibon­takozást az USA vietnamizá- lási politikája, az amerikai csapatok részleges „kivoná­sa”, Nixon tervezett pekingi útja, s hogy már ismét' alt tív politikai tényező a következő amerikai elnökválasztás. KÉRDEZEM ŐKET: meny­nyiben befolyásolja az esemé­nyeket a VDK-t sújtó szörnyű árvíz. ÍME A VÄLAgZ: a vietna­mi, kérdés fő kulcsa a harctér, a csatamező. A vietnami kérdést csak a harcoló Vietnam oldhatja, s oldja meg: véreo küzdelemben, s a diadalmas csaták szülte párizsi tárgyalóasztalnál. Se­hol másutt. HARMINCKÉT ÉVE nincs béke Vietnamban, harminckét esztendeje harcol a vietnami nép: a japánok és franciák után jelenleg az amerikaiak ellen. Több mint egymillió ka­tonát vonultat fel ez idő sze­rint a bábrezsim és az USA. Mindhiába. A vietnamizálás csődbe jutott: a Thieu-hadse- reg barci morálja mélypontra süllyedt. Tudni kell azt is, hogy az amerikai csapatok kivonása politikai blöff: a franciáknak, mikor térdre kényszerültek Dien Bien Phunál, expedíciós haderejük létszáma épp úgy 240 ezer volt, mint most az amerikaiaké. ... A dél-vietnami „belpoliti­ka” játékai nincsenek befo­lyással az eseményeit mene­tére. A NÉPI FELSZABADÍTÓ FEGYVERES ERŐK naponta győzelmek tucatjait aratják, minden falu külön kis csata­tér: ahol őrölik, morzsolják az ellensége^., Ez ellen tehetetlen az , ultramodern haditechni­kát felvonultató USA-moloch. Nixonnak nincs választása: mesebeli róka csend a tartja fogva. Első lába Dél-Vietnam- ba ragadt, hogy kihúzza: má­sik lábát Kambodzsába tette, vesztére. A harmadik káosz­ban esett „fogságba”, s most csak az a kérdés, hogy mara­dék egy szabad lábával mit csinál... A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK mind segítik a harcoló Vietnamot. Ezért most hiába lett a szövetségese az USA- nak — mint Hanoiban mond­ják — a természet is: a VDK deltavidékét sújtó szörnyű ár­víz sem hátráltathatja a végső győzelmet. Kilencven éve nem volt ily szörnyű áradás Vietnamban, de harminckét éve soh’sem állt oly közel a győzelemhez a vietnami nép — mint napja­inkban. A vasárnap Hanoiba érke­zett Nyikolaj Podgornij vezet­te szovjet párt- és kormány- delegáció küldetésének jelen­tőségét mindezek figvelembe- vételével értékelhetjük iga­zán. A. B. T. Nimeri-amnesztia Gaafar Nimeri, a szudáni forradalmi tanács elnöke a na­pokban látogatást tett a khar- túmi börtönökben. Ezt köve­tően rendeletet adott ki, amelynek értelmében 87 fo­goly teljes amnesztiát kapott, számos elítélt büntetését csökkentették. A Mena közel- keleti hírügynökség jelentésé­ből nem derül ki, hogy az amnesztia politikai foglyokra is vonatkozik-e, és érinti-e a júliusi puccskísérletben való részvétel vádjával börtönbe zárt személyeket. L@ng|el-€$@f!$z!§¥ák közlemény — Az európai helyzet eny­hülése, s a földrészünk biz­tonságának és együttműködé­sének megerősítésében eddig elért eredmények megterem­tették a szükséges feltételeket az összeurópai és biztonsági értekezlet * összehívásához. Lengyelország és Csehszlová­kia állást foglal e konferen­cia sokoldalú, gyakorlati elő­készítésének a lehető leg­gyorsabb megkezdése mellett — hangoztatja a lengyel és csehszlovák párt- és állami vezetők tárgyalásairól ki­adott közös közlemény. A tárgyalásokra október 1—2-án került sor Lengyelor­szágban. A találkozón lengyel részről Edward derek, a LEMP KB első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP PB tag­ja, miniszterelnök, csehszlo­vák részről pedig Custáv Hú­sait, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Strougal, a CSKP elnökségi tagja, a kormány elnöke vett részt többek kö­zött. A szívélyes és baráti lég­körű, s az összes érintett kér­désben nézetazonosságot, mu­tatott tárgyalások felölelték a két párt és kormány test­véri együttműködése továbDi fejlesztésének témakörét, va­lamint a nemzetközi — külö­nösen az európai — helyzet időszerű kérdéseit. A csehszlovák vezetők len­gyel párt- és kormánykül­döttséget hívtak meg prágai látogatásra. A meghívást lengyel részről örömmel elfo­gadták, időpontját később ha­tározzák meg. NDK-nyugat-berlini párbeszéd Mifßfß lépés előre Szerdától több napon át tárgyal Kohl és Bahr Günter Kohrtnak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyi államtitkárának és AKSZ elnöki tanácsülés EK'SZ Rogers Msz Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszakának egy hete folyó általános politikai vitájában hétfőn délelőtt elsőként Wil­liam Rogers amerikai külügy­miniszter szólalt fel. A vietnami háborút csupán egy mellékmondatban említet­te, mondván, hogy „folytató­dik az USA rendezett katonai kivonulása Dél-Vietnamból”. Hangsúlyozta, hogy az USA „nemcsak egymás mellett élésre, hanem együttműködés­re is” törekszik a Szovjetunió- bal. A nyilgat-berlini státusról létrejött négyhatafmi megálla­podás hatályba lépése — sze­rinte — „mérföldkő lesz egy békésebb Európa felé vezető úton”. Rogers ezután az ame­rikai kormány „kétkedését” fejezte ki a leszerelési világ­értekezlet összehívásáról és intézményesítéséről előterjesz­tett szovjet javaslattal kapcso­latban. Befejezésül az ameri- kói külüg^páihisztér batj.jponít- éan Összegezte kpfmánypn^k elgondolásait egy ideiglenes egyiptomi—izraeli megállapo­dásról. Ennek értelmében a Sinai-félszigetet megszállva tartó izraeli csapatok bizonyos távolságra visszavonulnának a Szuezi-csatornától, hogy így lehetővé váljék a nemzetközi víziót megnyitása. . Egyiptom, Szíria és Líbia államfője: Szadat, Asszad és Kadhafi hétfő délután megbe­szélést folytatott az Afab Köz­társaságok Szövetsége elnöki tanácsülésének előkészítése jegyében. A jelentésekből nem derült ki, vajon a mostani megbe­szélésen részt vett-e Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetek Központi Bizottságának elnöke is, aki vasárnap érkezett az egyipto­mi fővárosba. A Reuter-iroda rámutat, hogy a föderáció első elnöki tanácsi ülésén megvitatandó kérdések jelentőségét még in­kább növeli az a tény, hogy Szadat elnök a közeljövőben hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik. DEL-VIETNAM Választás - rendőrattakkal A saigoni kormány ellenőr­zése alatt álló dél-vietnami területeken megtartott vasár­Sumér táblák előtti... Pecsétnyomók Az utóbbi évek­ben Eszak-Görög- országban, Bul­gáriában és Jugo­szláviában folyta­tott archeológiái ásatások eredmé­nyei arra a követ­keztetésre juttat­ták ezeknek az országoknak sole tudósát, hogy a Bal kán-félsziget a . legősibb emberi- civilizáció' bölcső­je lehetett, amely időben megelőzte a kis-ázsiait és a közel-keletit... Néhány éve a dél-bulgáriai Ka- ranovóban — egyéb érdekes anyagok között — egy agyag „pe- csétnyomót” ta­láltak, amelyen írásjeleket lehe­tett felfedezni. A lelet körülbelül 5500 éves. " ' Később hason- -ló: Írásjelekkel te­lerótt') táblácskát találtak az észak­bulgáriai Gredes- nica faluban. Ez — és a többi itt feltárt anyag —, továbbá a görög Macedóniában és a nemrég a jugo­szláviai Vajda­ságban végzett ásatások leletei azt látszanak bi­zonyítani, hogy ez a balkáni civilizá­ció már kísérletet tett az írásbeliség megteremtésére, méghozzá meg­előzve az időszá­mítás előtt körül­belül 3000 évvel keletkezett „su­mer táblálcat”, amelyekét eddig az első írás hor­dozóinak tartot­tak. napi, egyjelöltes elnökválasz­tás végeredménye a saigoni hivatalos szóvivők szerint a következő: a választásra jo­gosultak 87,7 százaléka adta le szavazatát, ezek 91,51 szá­zaléka az egyetlen jelöltre, Thieu jelenlegi elnökre sza­vazott, 5,5 százalék az ellen- szavazatok aránya, a többi szavazat érvénytelen. A napot a városokban kor­mányellenes tüntetések, a harctereken a népi felszabadí­tó fegyveres erők támadó ak­ciói jellemezték. A legnagyobb szabású tün­tetésekre és a rendőrség leg- brutálisabb beavatkozására a Dél-Vietnam északi részében fekvő nagy kikötővárosban, Da Hangban került sor. Hi­vatalos közlések szerint a rendőrség könnygázgránátokat használt a tüntetőkkel szem­ben, és a fejek fölé lőtt. Az AP amerikai hírügynökség meg nem nevezett körökből úgy értesült, hogy a Da Nang-i rendőrakciók során heten éle­tüket vesztették. Ulrich Müllemek, a nyugat- berlini szenátusi iroda igazga­tójának hétfői, berlini — sor­rendben' 11. — megbeszélése befejeződött. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy e héten pénteken folytatják ta­nácskozásaikat. Müller Nyugat-Berlinbe visszaérkezve nyilatkozott a sajtónak. Azt mondotta, hogy a hétfői találkozón „egy lé­péssel előbbre jutottak”, jól­lehet, „sok probléma még nyit- v<t maradt...” Rámutatott, hogy Kohrt államtitkárral „in­tenzív érdembeni megbeszé­lést” tartott, amelynek kereté­ben a nyugat-berlini lakosok berlini, illetve NDK-beli láto­gatásainak rendezéséről, vala­mint a területcsere (enklavék) kérdéséről volt szó. Végezetül leszögezte: a hétfői megbeszé­lés után „indokolt a derűlá­tás”, hogy még karácsony előtt sikerül megállapodásra jutni a megvitatott kérdésekben. Az NDK fővárosának jól in­formált politikai körei rámu­tatnak, most felesleges azt ku­tatni, hogy melyik fél tett „nagyobb engedményeket” a másiknak, az a fontos, hogy megkezdődött az érdembeli tárgyalások időszaka. ★ Várhatóan több napig tart majd Michael Kohl NDK mi­niszterelnökségi államtitkár és Egon Bahr, a bonni kancellá­ri hivatal államtitkára szer­dára kitűzött találkozója — közölte hétfői sajtóértekezle­tén Konrad Ahlers bonni kor­mányszóvivő. Bahr felkészült arra — fűzte hozzá —, hogy „több napig’* tárgyaljon Ber­linben, az NDK fővárosában. Etiópia császára Pekinghe utazott Halié Szelasszié etiópiai csá­szár hétfőn repülőgépen el­utazott Addisz Abébából a Kí- nia Népköztársaságba, ahol szerdán kezdi meg hatnapos hivatalos látogatását. ‘ ‘' ‘ választ A szomszédos Ausztria vá­lasztásokra készül. Helyeseb­ben ismét választásokra ké­szül. Hiszen alig másfél esz­tendő télt el azóta, hogy meg­tört a hosszú időn át tartó néppárti uralom és a szocia­listák kapták a legtöbb sza­vazatot a parlamenti válasz­tásokon. Hiszen csak fél éve annak, hogy a szocialista párti Jonas többséget szerzett a nép­párti Waldheimmel szemben az elnökválasztáson. Most is­mét plakátok vannak az utcá­kon — narancsszínű és feke­te plakátok —, a tévében újra beszélnek a jelöltek, az utak mentén pedig a pártok jelvé­nyeivel, színeivel díszített cu- korkás, üdítőitalos műanyag zacskócskákat osztogatnak. Győzelme után nem sokkal, Franz Jonas elnök még azt mondta egy beszélgetés köz­ben a magyar újságíróknak: „Nem lehet visszaélni a sza­vazók türelmével, meg kell gondolni, nem köckázatos-e kétszer egy évben az urnák­hoz hívni őket”. Eltelt néhány hét és Kreisky kancellár úgy döntött, vállalja ezt a kocká­zatot. A parlament feloszlott, október 10-én pedig ismét le­adják voksaikat az osztrák vá­lasztópolgárok. Kreisky lépését az indokol­ja, hogy tavaly óta kisebbségi kormány igazgatta Ausztriát. A szocialisták nem kaptak ab­szolút többséget, így a parla­menti szavazáskor csak abban az esetben fogadtathatták el javaslataikat, ha a jobboldali Szabadság Párt — a mérleg nyelveként — melléjük állt. A mostani választások hivatot­tak e felemás állapot meg­szüntetésére. Folyik tehát a választási kampány. Hasonló kampány, mint a korábbi kettő, igaz valamivel élesebb azoknál. A hasonlóság természetes: vi­szonylag csekély az idő, ami eltelt. A szocialisták szinte tel­jes egészében megismételhetik korábbi ígéreteiket, mert más­fél év alatt alig valósult meg belőlük valami. Két éve még az emelkedő árak miatt ulti­mátumszerű felhívással for­dultak a néppárti kormány­hoz — ma'rekordszintre értele az árak. Nem valósult meg az igazságosabb adórendszer, sem a katonai költségvetés csök­kentése, sem a katonai szol­gálati idő — többször is meg­ígért — leszállítása. A Nép­párt jelszavai sem újak. Ismét „nyugalom és kiegyensúlyozottság“ ígéretével próbál a párt sza­vazókat nyerni. A politikai helyzet annyi­ban változott meg a legutóbbi parlamenti választások óta, hogy a Néppárt rendezni tud­ta szétzilálódott sorait. Az új választási rendszer viszont — a 185 képviselő megválasztása az eddigi 163 helyett — az elő­zetes becslések szerint, inkább a szocialistáknak kedvez. A jóslás, választások előtt, ve­szélyes dolog — a legutolsó angol választások megmutat­ták, milyen keveset ér a kom­puterekkel is megerősített jós­tudomány —, ezért Ausztriá­ban sem nagyon merik a vég­eredményt találgatni. Most kü­lönösen sok az ismeretlen. Mi­lyen lesz g választáson a rész­vétel? Mit hoz az új válasz­tási rendszer? A másfél éves szocialista kormányzás nem ábrándította-e ki a szavazó­kat? A schilling felértékelésé­nek érzelmi-pszichológiai ha­tása (ez egyértelműen pozitív), vagy gazdasági következmé­nyed (ez inkább negatív) es­nek-e nagyobb súllyal a lat­ba? A pártok is, miközben éles hangon vitáznak a politikai véleménykülönbségről — meglehetősen óvatosan fogal­maznak, ha az elkövetkezen­dő kormányról esik szó. Sem a szocialisták, sem a néppár­tiak nem zárták ki egy nagy- koalíció lehetőségét. A Sza­badság Párt pedig kijelentet­te: jobb és bal felé (értsd: mind a szocialista, mind a néppárt felé) egyaránt nyitva áll. Kreisky maga is csakany- nyit szögezett le: nem lehet szó arról, hogy pártja a kom­munistákkal lépjen koalícióra. A kancellárnak ez a megjegy­zése is utal arra: lehetséges a kommunisták mandátumszerzése. A pártnak októberben ez lesz az elsőszámú célja. Nyolc vá­lasztókerületben indul kom­munista jelölt. Meglehetősen hátrányos helyzetben, mert a pártnak sem anyagi eszköze nincs a kampány folytatásá­hoz, sem a hírközlés legmo­dernebb eszközeihez — a rá­dióhoz és a televízióhoz — nem juthatnak a kommunis­ták. A teljes politikai műsor­időt fölosztották egymás kö­zött a parlamentben levő pár­tok. A választási kampány min­dig is a vélemények polarizá­lódásának időszaka. A viták élesebbek, az ígéretek meré­szebbek. ' Ezúttal azonban Kreiskyék az eddigieknél is keményebb x kampányt vezet­nek. Számukra a választások­nak csak akkor lesz értelmük, ha meghozza az abszolút több­Dr. Bruno Kreisky (jobboldalt) kancellár, a Szociáldemok­rata Párt vezetője. Nyilvános vitát folytatott a televízióban dr. Kari Schleinzcrrel, az ellenzéki Néppárt egyik vezetőjével. séget. Ahogy fogalmazzák: „ha olyan úszta politikai hely­zet jön létre, amelyben az ígéretek megvalósíthatók”. A nagytőke jelentős része — az eddigi gyakorlattal ellentét­ben — ugyancsak a szocialis­ták mögé sorakozott *fel. Hosz- szú távú gazdasági elképzelé­seket csak stabil politikai helyzetben lehet megvalósíta­ni — és a szocialisták uralma jelenleg inkább ígér stabili­tást. Azt pedig már a másfél esztendő is bebizonyította, hogy a tőkének nem kell tar­tania a Szocialista Párt szo­cialista irányú reformjaitól. Sőt, az elmúlt esztendőben az ipari nagytőke olyan magas profitot ért, el Ausztriában, amekkorára a háború befeje­zése óta még nem volt pél- Sa. Október 10-ig valószínűleg még » élesedik a polémia. A küzdelem azonban inkább taktikai harc — a lényeget nem érinti. Mint ahogy bebi­zonyosodott: a Szocialista Párt és a Néppárt őrségváltása nem változtat lényegesen az ausztriai politikai állapoto­kon. Nem érintette a tőkés vi­szonyokat és nem befolyásol­ta azt a semleges politikát, amelyet Ausztria hosszabb ideje folytat és amelynek kö­vetkezménye a jó kapcsolatok kiépülése a szocialista orszá­gokkal, a jószomszédság ha­zánkkal. A taktikai csatározá­sok ellenére mégsem közöm­bös az osztrákok számára az októberi választások kimene­tele, hiszen hosszabb időre el­dőlhet a kormányzás kérdése és stabilabb politikai helyzet jöhet létre. Kreisky mindig is jó taktikus hírében állott. Po­litikai stílusába a parlament idő előtti felosztása épp úgy, beleillik, mint a mostani éles hangú, ígéretekben bővelkedő választási kampány. Október 10-e igazolhatja vagy meg­cáfolhatja őt. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents