Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
1971. OKTOBER 5.. KEDD MSI KfCttl Mathiász jelszava A harmadik korszak Szentendrén Megjött az eső, de november elejéig szeretnék elhúzni a szüretet; a minőség ugyan már országszerte jobb a tavalyinál, de ha még egy hónapig érlel a napfény, persze, hogy tovább nőhet a cukorfok. Az idén 18 hold szőlő fordult termőre a Mathiász János Termelőszövetkezetben, s mivel 65 hold már eddig is termett, 1500 mázsa szőlőre számítanak. Tanulmányút Franciaországban — Szép eredmény — tűnődik Hornyok Jenő, az elnök. — Kiváltképpen, ha meggondoljuk, hogy tavaly jégverés érte, ami rendszerint visszaveti a szőlőt Tizenegy é"?e elnöke a szövetkezetnek Hornyák Jenő, aki a termelőszövetkezeti szövetség rendezte tanulmányúiról tért meg a minap. Franciaor-* szág'ban jártak, az ottani állattenyésztést szemrevételezték. Szükséges is ez, hiszen a tsz negyedik ötéves tervének végére 3800 literes fejési átlagot kíván elérni; igaz, hogy ebben az Állattenyésztési Kutató Intézet programja is segítségükre van. Szarvasmarha, juhászat — ez adja állattenyésztésük keretét, de a beruházásokhoz megannyi előfeltétel szükségeltetik: a Réti dűlő vízrendezése, a talajjavítás éppúgy idetartozik, miként a fejlesztési összegékelőteremtése. — Márpedig a mezőgazdaságból ittlétem 11 évében a legkiugróbb évi tiszta nyereség is csak 750 ezer forint volt — így az elnök. Köztudott, hogy. a mezőgazdasági felvásárlási árait viszonylag alacsonyak, nem elégségesek a bővített újratermeléshez. Ezt nevezik agrárollónak, amit általában a gazdasági kör kitágításával igyekeznek ellensúlyozni a termelőszövetkezetek. Ez történt Szentendrén is, ahol az említet^ alacsony mezőgazdasági nyereség ellenére is szinte évente 10 millió forintra rúg a beruházások összege! Lesz-e tilalomfa ? Most, hogy az egységes szövetkezeti törvény bizonyos módosításokat is kilátásiba helyez, magyarán tilalmi lista várható az ipari munkák egy- némelyikére, némi nyugtalanságot észleltem Szentendrén éppúgy, miként a minap zárult. c eglédi agrártalálkozón. Az efféle gondokra egyértelműen kimondható: nincs ok különösebb nyugtalanságra! Mert lássuk például, miként alakul majd Szentendrén ez a •kép. Ismeretes, hogy mindeddig sok olyan munkát is a kiegészítő üzemág keretébe utaltak, s tartottak' nyilván, amely nagyon is okszerűen következik a hagyományos mezőgazdasági tevékenységből. Nos, mostantól az élelmiszergazdaság vertikumába sorolandó például a tsz két pesti zöldségboltja, szentendrei kisáru- háza — ahol tejet, húst, bort és zöldséget kínálnak —, éppúgy, miként mondjuk a baromfivágóhíd, ahol a baromfitenyésztés folyamata lezárul. De kifejezetten ipari munkát is vállal a tsz — ebben mi a várható fejlemény? Ha szerződéses alapon, vagyis az ipar megrendelésére készül a termék, úgy semmi baj. Márpedig a lakatosüzem a MÁV- nak,, a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyárnak dolgozik, a gumiüzem szintén ez utóbbinak, a gombüzem a Kozmetikai és Háztartásvegyi Gyárnak és így tovább. — Igen, igen, de nem mindegy, mekkora lesz majd az elvonás — morfondírozik tovább az elnök, s mit tehetek hozzá? — Megértem változatlan kétségeit. A végleges arányok Ha azonban, miként minden jel arra mutat, a népgazdasági igények január után is egybeesnek a tsz-ek érdekeivel, úgy aligha kell módosítani azt a biztató koncepciót, amelyet a negyedik ötéves tervben kíván megvalósítani a gazdaság. Úgy nevezik Szentendrén ezt a programot, hogy „harmadik fejlesztési ciklus”. Miért éppen a harmadik? íme, a menetrend: az elsőben a hajdani kis parcellákból egybefüggő gyümölcsöst, szőlőt alakítottak ki, .majd 1967—70 között nagymérvű beruházásokra került sor. Főleg ennek köszönhető, hogy a szövetkezet 1967. évi 18 millió forintos közös vagyona 1970-ben már 53 millióra emelkedett. A harmadik — némi túlzással — korszak a tsz végleges profilját igyekszik majd megszabni. így, kiváltképpen helyesen, s az országos törekvésekkel egyezően, az úgynevezett alaptevékenység fokozását tűzték ki legfőbb célnak, amit az élelmiszerek földolgozásával óhajtanak kiegészíteni. A tennivalók nyelvére lefordítván ezt az elvet: Szentendre múltja arra is kötelez, hogy újabb, mégpedig két éve nemesített borszőlő fajtákat telepítsenek. Megduplázandó a szarvasmarha-állomány. Ha r^iggondoljuk, hogy ez az ágazat ma még országosan alig-alig gazdaságos, úgy nyilvánvaló: csakis az ipari munkák bevételeiből tudnak ide pénzt előteremteni. S ha lesz több állat, több takarmány is kell! „Megkérdezésünk nélkül..." Olyan termelésszerkezeti változtatást terveznek tehát, hogy a kenyérgabona terhére növeljék a takarmányterületet. Ami a zöldségtermesztést illeti: a mai mértékben kívánják folytatni, ám a fólia alatti termesztést . bővítik, vagyis bizonyos korszerűsítésre itt is sor kerül. Dióból szinte példátlanul nagy, 34 hektáros terület fordul termőre a tervidőszak végén, s jóllehet rózsatermesztésük mennyisége nem változik, piacképesebb fajtákkal cserélik föl a maiakat. Tallózásom többi passzusával rímel, hogy kitekintvén az elnöki iroda ablakán, rózsaszedőket látok. — Hat hold rózsa termése kerül a VIRÁGÉRT pesti üzleteibe — világosít fel Hornyák Jenő, aki alighanem jól elsajátította, s a tagok és alkalmazottak körében is megvalósításra propagálja a szövetkezet névadójának, Mathiász Jánosinak híres jelszavát: „A titok kulcsa nem lehet más, csak a szakadatlan munka és kitartás’’. Végül valami bosszúságról szeretnék hallani. — Az egyik, vissza-vissza- térő bosszúság: a vállalatok úgyszólván azt csinálnak a területükön, amit akarnak. Legutóbb például 25 kutat fúrtak megkérdezésünk nélkül; de még a városi tanácsot sem érdemesítik valami értesítésre... Keresztényi Nándor KISMAROS Átadták a társadalmi munkában épült iskolát Vasárnap délután három órakor felavatták a kismaros! négy tantermes iskolát. A hatezer társadalmi munkaórával 1 millió 400 ezer forintba került az épület Volt, aki tíz- tizankét vasárnapját töltötte az iskolaépítésnél. Külön megemlékeztek két lelkes nyugdíjas társadalmi aktíváról, Be ja Lőrincről és Liebhardt Józsefről. De mindenki egyöntetű véleménye szerint a legltö-bbet Krebsz József tanácselnök tett az új iskoláért. Nem volt olyan vasárnap, amikor ne lett volna a társadalmi munkások között. Dr. Vida Gyula, a járási hivatal vezetője elmondta az ünneplőknek, hogy jóvíal kisebb lenne a megyei tanács és a járási hivatal gondja, ha mindenütt olyan lelkes emberek laknának, mint Kismaroson. Osztrák idegenforgalmi szakembereket vár Ráckeve, Apajpuszta és a Dunakanyar A hazánkba irányuló osztrák idegenforgalom az idén tovább emelkedett. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, mint azt Örsy Pál, az IBUSZ bécsi kirendeltségének vezetője az MTI bécsi tudósítójával közölte, az emelkedés mintegy 20—25 százalékos. Október 2-án, szombaton például két különvonaton a Zentral Sparkasse 1700 dolgozója utazott fővárosunkba. Az újabb igények felmérésére október 11-én osztrák utazási irodák vezetőinek és szervezőinek népes csoportja utazik hazánkba. Budapest, a Dunakanyar, Apajpuszta, Tata, Ráckeve, Kalocsa, Szek- szárd, Pécs, Harkány, Siklós, Keszthely, Balaton körüli utazás és Székesfehérvár az útiprogram. Üj vonása is van a hatónkba irányuló osztrák ■idegenforgalomnak; amíg korábban elsősorban a Balaton vonzotta az alpesi turistákat, újabban Budapest vette át a vezető helyet. Évente kétszer hirdetik meg a pedagógusállásokat Miniszteri utasítás a pályázati rendszer módosításáról A művelődésügyi miniszter szabályozta a pedagógusállások betöltésének pályázati rendszerét. Az utasítás kimondja a pedagógus munkaköröket, ideértve az igazgatói és igazgatóhelyettesi feladatSZÜRET Szinte az egész utca kinn állt vasárnap Szadán a kapualjakban, mikor a színes menet zeneszóval elvonult. A Székely Bertalan általános iskola tanulói szüreti mulatságot rendeztek a községi művelődési házban, de előzőleg lovaskocsikkal s gyalog bejárták az utcákat, invitálták a lakosokat a mulatságra. (Gábor Viktor fotó) körök ellátását is — meghatározott esetek kivételével — valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben nyilvános pályázat útján kell betölteni. Az álláshelyeket évenként kétszer, a Művelődésügyi Közlöny február közepén és május közepén megjelenő számában hirdetik meg. A pályázati kérelmet a pályázónak a hirdetmény megjelenésétől számított tíz napon belül kell benyújtania. A működő pedagógusok és a más pályán alkalmazott, pedagógus képesítésű dolgozók egy, a végző hallgatók pedig két álláshelyre pályázhatnak Az' elbírálásról a pályázókat^, azok munkáltatóit — végző hallgató esetében a felsőoktatási intézményt — az évi első pályázatkor március 31-ig, a második pályázatnál pedig június 25-ig értesítik. Az első meghirdetés, alkalmával elfogadott pályázat alapján az állást elfogadó pedagógus vagy végző hallgató ugyanábban az évben a második alkalommal meghirdetett állásokra nem pályázhat ... Kis egészségőrök Megfiatalodik a hazai ifjú vöröskeresztesek gárdája. A Magyar Vöröskereszt bizalmat szavazott a 7—10 esztendős kisdobosoknak: saraikból is több százan léphetnek be a következő hetekben az ifjúsági Vöröskereszt újonnan szervezett kis egészségőr csoportjaiba. HIVATALOS ÜGYESKEDŐK N em, nem azokról van szó, akik egy-egy vállalat neve mögé bújva, hivatalos papírokat, bélyegzőket felhasználva próbálják megsütni kisebb-na- gyobb — legtöbbször nagyobb — pecsenyéjüket. Ténykedésüket végüÜs a hírlapok bűnügyi rovata — vagy éppen a televízió Kék fény műsora — nyugtázza, a fizetséget pedig a bíróság adja ki. Csalók, üzérkedők, jogtalanul kereskedők, szélhámosok ocsúját könnyű a tisztességesek búzájától elválasztani, oly’ nyilvánvaló a különbség. Nehezebb a dolog akkor, amikor tisztes szándék, jó akarat, becsületes igyekezet siklik rossz útra, nyúl csorba eszközökhöz. Sajnos, nem ritka eset ez, s gyakorisága mellett rejtettsé- ge — mert hisz’ a törvény, a jog formáján nem esik sérelem — hordja magában a veszélyt. Azt, hogy beletörődünk, tudomásul vesz- szük. Történt, hogy az egyik vállalat öregecske műhelycsarnokának teteje megroppant. Kérlelés, szaladgálás, rimánkodás, mert a csarnokban termelni kell, nem állhatnak le a gépek, nem tétlenkedhetnek' az emberek. A tetők reparálásában jártas cégek hümmögtek csak. Nem nagy munka, talán ha két hétre futja. No meg az anyag, a fölvonulás, emelőbíka építése... Vé- gülis az egyik cég osztály- vezetője kibökte: ha a megrendelő sürgősségi felárat fizet, akkor megcsinálják. Mi mást tehetett volna a szorult helyzetben levő igazgató? Mint mondta, ■akár az ördöggel is szövetséget köt, csak a csarnok teteje meglegyen. S itt még nem is az ördöggel kellett szövetkeznie, csak ... Csak tudomásul vehette, hogy kihasználják szorult helyzetét: olyasmiért vasalnak be tőle több pénzt, aminek fejében a másik vállalat semmit sem ad. Mégis, fizetett. Bárki mi mást tehetett volna? E rről van hát szó. Azokról a vállalati emberekről — hol az igazgatóról vagy a főmérnökről, hol osztályvezetőről, ápiforgalmi vagy termelési előadóról — akik nem a maguk zsebébe sajtolják, édesgetik ki másoktól a forintot, hanem, vélik, cégük javát szolgálva. E furcsa és veszélyes — a Vállalat megbízhatóságára rossz fényt vető, a pénzt és az alapjául szolgáló árut vagy szolgáltatást különválasztó — nézőpont üzleti sikerré avatja a számlákhoz hozzácsapott ilyen meg amolyan felárakat, ügyes nyereségnövelő manővernek tünteti fel a silányabb termék magasabb osztályba sorolását és él- sózását, haszonnak könyveli el a bajba jutottól bevasalt többlet forintokat. Neve persze mindig van a kacskakezű, sántalábú gyereknek. Hol sürgősségi felárnak, csomagolási pótléknak, hol nehéz körülmények között végzett szerelésnek, különleges technológiának, előre nem látható pótmunkáknak hívják, ezer más mellett. Mert sok- nevű gyerek ez, ám ettől még mindig kacskakezű, s mindkét lábára sánta. Látják, tudják ezt azok is, akik úgy tesznek, mintha nem vennék észre, s habozás nélkül ellenjegyzik a számlákat, ütik rá a stemp- liket. Ha látják, tudják, miért nem kiabálják világgá, hogy rút a gyerek? Mert holnap, meg holnapután is ugyanazon az ajtón kell kopogtatniuk, s ha előtte való nap kibeszélték a csúfságot — ami esetleg , fölkeltheti a minisztériumi, banki revizorok figyelmét — vajon bebocsátják-e őket? Ma még a monopolhelyzet, a termékek egy részénél, a termelői kivitelezői kapacitásoknál meglévő szűkösség szinte kínálja az alkalmat arra, hogy vastagabban fogjon a ceruza, az összeadásba, szorzásba olyan tételek is bekerüljenek, amelyeket a formai jog szerint nem, valójában azonban annál inkább kifogásolni lehetne, ha... Ha a megrendelő — a munkára, termékre, szolgáltatásra szerződő — válogathatna a cégek kínálata között, ha nem a kényszer sarkallná, ha nem kínlódna kutyaszorítóban. Fizeti hát inkább a többet, szemet huny a követel ődzés fölött, mert még többet vesztene — megakadt munka, félbehagyott termék, késedelmes szállítás fejében — ha másként próbálkozna. Így azután szó nélkül kiegyenlítésre kerülnek a lakásépítésekhez, az öntvénystóllí- tásokhoz, az elektromos félkész termékekhez hozzácsapott összegekkel fölkerekített; számlák, hogy a lehetséges sok közül csak hármat említsünk. Szó nélkül, mert holnap is... J ól teszik ezek szerint az élelmesek, hogy — az üzemekben, vállalatoknál sűrűn használatos fogalmazással élve — megragadják a lehetőséget? Az erkölcs oldaláról nézve — s aligha kell bizonygatni, hogy miért — semmiképpen. Ugyanazon szülő, a népgazdaság két gyereke kerül szembe egymással, mégpedig nem jogos érdekek alapján, hanem az eltérő helyzet miatt. Persze, még itt is bumerángnak bizonyulhat az ügyeskedés, mert ma nekem, holnap neked... Talán a gazdasági haszon menti, magyarázza az erkölcsön esett csorbát? Nem, nem és nem! A vállalat nem néhány hétre kinyitott zöldségesbódé, nem egy szezonra vállalt gebin, ahol az eladó úgy vélekedik, utánam a vízözön. A vállalat nevében ügyeskedők a vállalat igazi érdekei ellenében cselekednek. A legfontosabbat, a cég hitelét, rangját, tisztességét, azaz megbízhatóságát viszik vásárra, herdálják el — végső soron — fillérekért. A holnapot meg a holnaputánt tékozolják, bár úgy vélik, jót tesznek. A gazdasági körülmények változnak, a monopolhelyzet múlandó dicsőség, ahogy a bizonyos termékekben, kapacitásokban meglévő hiány sem örökké tartó. Aki gondol a holnapra, az ma nem tesz úgy, h-ogy abból holnap hátránya legyen. Ezt feledik él a vállalat nevében, de a vállalat ellenében eljáró, ügyintéző, szerződést kötő, döntő, aláíró emberek. S ezért hat majd meglepetésként számukra, ha a mai több holnapra meg holnap- utánra elapad, ha a többől — az így szerzett többől — rangban, becsületben, üzleti hitelben, azaz pénzben is kevesebb lesz. Mészáros Ottó 1975-ig 300 adó-vevő a BKV-nál A fővárosi tömegközlekedés két • alapvett) követelménye, hogy a legnagyobb forgalmú útvonalakon biztosítsa a járművek menetrendszerűségét és az ettől való eltérés a leggyorsabban érzékelhető legyen, megbízható információk alapján. Ehhez a kétoldalú kapcsolathoz elengedhetetlenül szükségesek az URH-készülékek. Jelenleg a Budapesi Közlekedési Vállalat 80 ilyen készülékkel rendelkezik — járműveken, műszaki segélykocsi.» kon, állomásokon alkalmaz-* zák. Az URH-programban 1975-ig összesen 300 URH adóvevőt szerez be a Budapesti Közlekedési Vállalat. I L 4
