Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

2 fff 1971. OKTÓBER 31., VASÄRNAP FÓKUSZ A békeoffenzíva új elemei Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatásának befejez­tével hozták nyilvánosságra „A Szovjetunió és Franciaor­szág együttműködésének alap- elvei” című dokumentumot, valamint egy szovjet—francia nyilatkozatot. Mindezekből ki­derül, hogy a Szovjet Kommu­nista Párt Központi Bizottsága főtitkárának párizsi látogatá­sa rendkívül eredményes és si­keres volt. Különös figyelmet érdemel az együttműködési alapelvek azon passzusa, amely kiemeli, hogy ez a szovjet—francia együttműködés nemcsak a két ország kapcsolatainak lesz ál­landó tényezője, hanem az egész nemzetközi politikának. Mindez rávilágít a szovjet bé­keoffenzíva új elemeire. Az 1970. október 13-án alá­irt szovjet—francia jegyző­könyvben előirányzott együtt­működés fontos kiszélesítését jelenti az a tény, hogy a két ország keresni fogja az egybe­hangolt akciók lehetőségeit nemzetközi szervezeteken, il­letve nemzetközi konferenciá­kon belül is minden olyan esetben, amikor véleményük szerint ez a béke ügyét szol­gálná. A két ország a jövőben szo­rosan együttműködik Európá­ban a többi érdekelt európai államokkal a következő elvek alapján: a jelenlegi határok sérthetetlensége, a belügyékbe való be nem avatkozás, az egyenlőség, a függetlenség ti szteletbentartása, az erőszak, vagy a vele való fenyegetés al­kalmazásának elutasításé. Ami a tárgyalásokról ki­adott francia—szovjet dekla­rációt illeti: mindkét fél félre­érthetetlenül állástfoglalt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet megtartá­sa mellett. A leszerelés kérdé­sében Pompidou és Brezsnyev egyetértett abban, hogy első­sorban a nukleáris leszerelés tanulmányozását kell megkez­deni, a leszerelés-problematika egyéb vonatkozásaiban pedig folytatni fogják az álláspon­tok kölcsönös beható tanulmá­nyozását A bét államférfi négyszem­közti tárgyalásai a program­ban előirányzottnál jóval hosz- szabb időt igényeltek. Erre azért volt szükség, hogy job­ban és alaposabban megi mer­hessék egymás álláspontját. A megbeszélések mindvégig ba­ráti, szívélyes légkörben foly­tak. Ezt a tényt hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev távirata is, melyet Berlinbe tartva, az IL—-62-es repülőgép fedélzeté­ről küldött Georges Potnpidou­nak: „ __szívélyes köszönete­me t fejezem ki a kivételesen meleg és szívélyes fogadtatá­sért ... Remény és magabiz­tosság tölt el bennünket, hogy a tárgyalások és a fontos do­kumentumok aláírása eredmé­nyeképpen minőségileg új szintre emelkedett szovjet— francia együttműködés meg­felel országaink közös érdekei­nek és a világbéke megszilár­dítását szolgálja”. Miközben Leonyid Brezs­nyev Párizsból Berlinbe tar­tott, búcsúzott hazánkból, hat­napos baráti látogatást befe­jezve, Otto Winzef, az NDK külügyminisztere. Tárgyalásai különleges hangsúlyt kaptak Leonyid Brezsnyev tegnap kezdődött berlini látogatása következtében. Az Otto Win­zer magyarországi tartózkodá­sáról kiadott közlemény nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­désének megfelelően kapcsola­taink jól fejlődnek s olyan fo­kot értek el, amely nagy le­hetőségeket nyújt az együtt­működés további kiszélesítésé­re. Ennek megfelelően a tár­gyalások légköre baráti és Szívélyes volt. Az NDK és ha­zánk minden felvetett kérdés megítélésében egyetértő meg­állapításra jutott. A. B. T. A héten történt Történelmi napok Az ENSZ kapui — Kina jogai — Bush: hét éve és most Szavazásra várva: Pekmgben — Békeoffenzíva Párizstól Ottawáig — Hatok helyett Tizek — Pozíciók a föld gömb nyugati felén- 144 ÓRA Hétfő: Leonyid Brezsnyev Párizsba érkezett — Koszigin befejezte kanadai tárgyalását. Kedd: Az ENSZ-közgyűlés megszavazta a népi Kína ENSZ-jogainak helyreállítását — Kissinger haza­utazott Pekingből. Szerda: Koszigin látogatása Kubában — Parla­menti választások az EAK-ban. Csütörtök: Kormányválság Törökországban — Tito és Nixon találkozója Washingtonban — Megszavazta a közös piaci belépést az angol parlament.. Péntek: Indira Gandhi Londonba érkezett — Le­mondott a finn kormány. Szombat: Leonyid Brezsnyev Franciaországból az NDK-ba repült. RITKA HÉT az olyan, amelynek szinte mindegyig napjára jut egy-egy történel­minek számító nemzetközi esemény. A most véget ért hét pedig így vonult be a króni­kába. Mert ki tagadná, hogy történelmi pillanat volt, ami­kor a New York-i üvegpalo­tában a közgyűlés indonéz elnöke ismertette a szavazás eredményét: a világszerve­zet 76 tagállama akarja a Kí­nai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását, 35 tagállam ellene szavazott, 17 ország képviselője tartózko­dott a szavazástól... A köz­gyűlés, szavazásának ez a ki­menetele azt jelentette, hogy — képletesen szólva — tágra nyílt a világszervezet kapuja a Kínai Népköztársaság előtt. Ugyanakkor — hogy a hason­latnál maradjunk — e hátsó kapun át távoznia kellett a csangkajsekisták képviselő­jének, az amerikaiak által fenntartott bábállam, Tajvan küldöttének. TÁLÁN ÉRDEMES magya­rázattal élni, miért is hasz­náljuk a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-jogai kifejezést, ahelyett, hogy egyszerűen csak kínai tagságról beszél­nénk, vagy éppenséggel — ami jogi és politikai hiba lenne! — a Kínai Népköztár­végia, Írország) csatlakozásá­val „Tízek”-ké bővülő „Ha­tok” közös piaca nem lehet egyértelműen ellenséges a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal szemben. A nyugat-európai gazdasági kö­zösség kialakulása viszont most már minden bizonnyal felgyorsul, hiszen a Héten az angol parlament kimondta az igent Nagy-Britannia csatla­kozására. ■ VISSZATÉRVE a Pompi­dou—Brezsnyev tárgyalások­ra: az európai biztonsági kon­ferencia ügyének újabb len­dületet adott az e téren ki­bontakozó szovjet—francia egyetértés. S itt kapcsolódik mentátorok visszalapoztak 1964-ig, amikor is egy bizo­nyos texasi olajmágnás, George Bush így nyilatkozott: „Ha a vörös Kína az egyesült nemzetek soraiba lép, akkor az ENSZ már reménytelen eset, nekünk nem marad más hátra, minthogy kilépjünk be­lőle ...” Ez a bizonyos George Bush — mellesleg Nixon sze­mélyes 'jóbarátja — az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselőjeként ezen a héten kénytelen volt asszisztálni ahhoz, hogy a világszervezet közgyűlésé igenis visszaadja a népi Kínának az őt megil­lető helyet. Most már Bush nem beszél az USA kilépésé­ről az ENSZ-ből. ö maga is „munka nélkül” maradna ... NIXON ELNÖK egy, még közelebbi munkatársa és bi­zalmasa, Henry Kissinger, ak­Tito elnök és felesége meg­érkezett a Washington közelé­ben lévő Andrews légitámasz­pontra. A jugoszláv államfő hatnapos hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Álla­mokban. be a szovjet diplomáciai of- fenzíva másik eleme: Koszi- gin kanadai tárgyalásai igen sikeresek voltak. Az észak­A brit parlament közös-pia­ci vitája alkalmából tüntetők jelentek meg a parlamenti épület környékén, akik elle­nezték a belépést. amerikai ország, amely a NA­TO tagja és amelynek csapa­tai Nyugat-Európában állomá­soznak, érdekelt az európai enyhülésben, most már sok­kal kedvezőbben nyilatkozik az összeurópai értekezletről, az európai biztonságról, mint korábban. KOSIZIGIN mostani útján Kanadában és Kubában, azaz az Egyesült Államok két szom­szédjában tárgyalt. Volt olyan nyugati kommentár, aki en­nek kapcsán „az USA bekerí­téséről” írt... Persze, erről nincs szó, hanem arról, hogy a világhatalom Szovjetunió­nak joga és kötelessége van pozícióit a földgömb nyugati felén is kiépíteni. Nem lehet ma már‘olyan elv, amely azt akarná elismertetni, hogy Észak-, Közép- és Dél-Ameri- ka csak az Egyesült Államok kizárólagos befolyási övezete. Pálfy József A magyar parlamenti delegáció Buharában Raul Roa (balról) kubai külügyminiszter a perui fővárosba érkezett, ahol részt vesz 77 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország képviselőinek találkozóján. Képünkön: Roa Eduardo Mercado tábornok, perui külügyminiszterrel beszélget. A magyar országgyűlés szovjet Üzbegisztánban tar­tózkodó küldöttsége szombaton reggel repülőgépen Buharába érkezett. A gépből kiszálló magyar vendégeket a város vezetői fo­gadták és kísérték szállásukra. Parlamenti küldöttségünk Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével a délelőtti órákban látogatást tett a városi tanács vb-elnökénél, Azim Abdurah- manovnál, aki ismertette a vá­ros gazdasági eredményeit, vá­zolta az antik keleti építőmű­vészet gyöngyszemednek meg­őrzésére tett intézkedéseket. Elmondotta, hogy a területről tizenegy országba, ' közöttük Magyarországra is exportálnak gyapotot, amellett gyorsan fej­lődik a földgázkitermelés, az aranybányászat, a helyi ipar. Apró Antal válaszában meg­köszönte a váVosi tanács mun­kájáról kapott tájékoztatást, kiemelve a lakosság jobb ösz- szefogására, problémáinak gyorsabb megoldására létre­hozott társadalmi bizottságok hasznosságát. A ma’gyar országgyűlési kül­döttség- ezután ellátogatott a buharai aranyhímzők műhe­lyébe. A nap további részében Buhara történelmi nevezetes­ségeivel ismerkedett. KÖZEPES ERŐSSÉGŰ föld­rengés volt péntek délután Taskentben. A földmozgás epi­centruma a várostól 320 kilo­méterre, a hegyekben volt, s ott elérte a hetes erősségi fo­kozatot. Magában. Taskentben a földrengés öt fok erősségű volt, s így inkább ijedelmet okozott, mint kárt. TISZTELT FOGYASZTÓ! A propan-butangaz használata csak a BIliOaísAGI LLuiuíiüüK BETARTÁSA ESETÉN VESZÉLYTELEN. Ha készülékénél, gázpalackjánál hibát észlel, kérjük, értesítse szervizszolgálatainkat! Pest megyei körzetszerelőségeink: Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 119. telefon: 631—094 és 834—959. Vác, Köztársaság u. 31., telefon: 81—62. Gödöllő, Szabadság u. 29. Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 26., telefon: 75. Cegléd, Eötvös tér 1., telefon: 598. Ráckeve. Kossuth u. 75., telefon: 47. Dabas, Biksza Miklós u. 367., telefon: 26. TIGAZ Nixon elnök „megdöbbentőnek” találta ezt az „Amerika- ellenes tüntetést”, amely az ENSZ-közgyülés üléstermében robbant ki a Tajvan eltávolítását „fontos kérdésnek” minősítő amerikai ügyrendi javaslat elvetése után. Az elnök a történ­teket az amerikai politikával szembeni „nyílt ellenségesség” megnyilvánulásának tekinti, és „sérelmesnek” tartja néhány küldött viselkedését. saságnak az ENSZ-be való ,,felvételét’’ emlegetnénk... Kína az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja, méghozzá nagyhatalmi tagja. Mint ilyen, az ENSZ legfon­tosabb, operátív szervének, a Biztonsági Tanácsnak is ál­landó tagja. Ilyen minőségben megilleti az úgynevezett vétó­jog: akarata ellenére a Biz­tonsági Tanács nem hozhat határozatot! Többről van szó tehát, mint egyszerű tagság­ról. Kína helye valójában mindig is a Kínai Népköztár­saságot ..illette meg 1949. ok­tóber 1-e, a népi Kína kikiál­tása óta. Csak az amerikai imperializmus nyomása ered­ményezte, hogy a kínai he­lyett a mesterségesen életben tartott bábállam, Tajvan képviselőjével töltették be és tartatták elfoglalva. A MOSTANI TÖRTÉNELMI FORDULAT jogilag nem más, mint az, hogy a Kínai Nép­köztársaságot visszahelyezzék törvényes jogaiba. Politikai­lag természetesen ennél száz­szorta fontosabb esemény történt. Kudarcot vallott az imperializmus több mint két évtizedes abszurd és káros magatartása, makacsul ellen­séges Kína-politikája. A vi­lág minden táján aláhúzták a hírmagyarázók, hogy min­denekelőtt az USA páratlan diplomáciai vereséget szenve­dett. Egyes nyugati kom­kor hagyta el Pekinget, ami­kor már oda is elérkezett a New York-i szavazás kimene­telének híre. Az embernek az volt az érzése, hogy az ameri­kai elnök pekingi útját elő­készítő politikus kénytelen volt bevárni az ENSZ-szava- záist, attól függött ugyanis vé­gül a kínai—amerikai megál­lapodás a Fehér Ház urának jöveteléről. Most már tud­juk: a jövő év elején kerül sor a pekingi útra. Pontos dá­tumát december 1. után hozzák nyilvánosságra S mert a jelek szerint az időzítések nagy szerepet kapnak a Pe­king és Washington közötti vi­szonyban, hadd emlékeztes­sünk arra, hogy a Fehér Ház­ban a vietnami háború dol­gáról egy, még novemberben teendő megnyilatkozást he­lyeztek kilátásba S MOST TÉRJÜNK AT a szovjet diplomácia a héten elért eredményeire: Brezs- nyev párizsi tárgyalásaira, Ko­szigin kanadai és kubai láto­gatására. A Szovjetunió veze­tői a világméretű- békecíffen- zíva új elemeit munkálták ki Párizstól Ottawáig. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió és Franciaország viszonyát még szorosabbra fűzte, a két ország közti politikai, gazdasági együttműködést minden eddi­ginél nagyobb arányúvá fej­lesztő megállapodásokra ju­tott Pompidou elnökkel. S ITT KÖZBE VETVE már­is tegyünk említést arról, hogy a tízéves lejáratú szovjet— francia gazdasági együttmű­ködési megállapodás jelentő­ségét egyebek között éppen az adja, hogy a nyugat-európai gazdasági átcsoportosulással egyidejűleg kötötték meg. Nem jelentéktelen biztosíté­kot nyújt a Szovjetuniónak arra, hogy az Anglia és má­sik három ország (Dánia. Nor­Helyreállították a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait cs Tajvant kizárták a világszervezetből. A szavazatok végered­ménye megjelenik az elektromos táblákon. Az elnökségi emel­vényen (balról jobbra): U Thant, Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter, a közgyűlés jelenlegi elnöke és Stavropulos főtitkár-helyettes. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents