Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
4 1971. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Csapatvezető-képzők iskolája Iskolapadba ültek a csapat- vezetők: a Magyar Úttörők Szövetsége az idén először rendez a gyermekmozgalom helyi irányítói számára egyhónapos tanfolyamokat. Az úttörővezető-képző iskolát a csillebérci nagytábor egyik legújabb épületében, a ..kollégiumban” rendezték be. Itt turnusonként 120, az ország valamennyi megyéjéből érkezett csapatvezető gazdagítja ismereteit. A képzés célja az, hogy a gyermekmozgalom kisebb közösségeinek élete változatos programokkal, új színekkel gazdagodjon. Móriczemléktábla Móricz Zsigmond élmény- gyűjtő útjai alkalmával gyakran pihent meg a nyíregyházi városi tanács épületének egyik földszinti szobájában. A hagyomány szerint a Forró mezők című regényének kezdő sorára is a vendégszoba ablakából eléje táruló kép ihlette az írót. Nyíregyházi tartózkodását emléktáblával örökítette meg a városi tanács és a megyei idegenforgalmi hivatal. A városi tanács épületének falán elhelyezett emléktáblát szombaton avatták fel. Fény a tanyákon Amióta a televízió foglalkozik a tanyai iskolák villamosításának gondolatával, felajánlások serege érkezik hozzájuk, illetve tőlük — vagy közvetlenül címezve — a megyei tanácsok művelődésügyi osztályaihoz. A Művelődésügyi Minisztérium és az _ Iskolatelevízió között ugyanis megállapodás született tanyai iskolák villamosításához társadalmi mozgalom szervezésére. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán is gyűlnek a felajánlások: a Papíripari Vállalat szentendrei gyára százhatvan óra társadalmi munkát ajánlott fel, a fővárosi, XIV. kerületi Telefongyár dolgozói ugyancsak kétkezi munkával segítenének. Vannak, akik a maguk nevében ragadtak tollat: „Három-négy napot dolgoznának, sajátmagunkról gondoskodnánk, bárhol elalszunk" — írja Péter Tamás és Stravinszki András, két Orion gyárbeli, illetve telefongyári fiatal munkás. Gesztenyeszüret Nagymaros környékén, a Börzsöny nyugati fekvésű dombhajlatain, ahol csaknem harminc holdon terem a szelídgesztenye, megkezdődött a szüret. Az évszázados fákat, a szájhagyomány szerint, még Mátyás király korában telepítették. © Jakab Béla, a ceglédi járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője: — A járásban a lakosság harmincegy százaléka él tanyán: közel tizenhétezer ember. A tanyaiak száma tíz év alatt csak hét és fél százalékkal csökkent, a többieket maradásra készteti az állattartás haszna, a megszokás, és érzelmi indítékok. A lakáshiány miatt az elköltözők egy részének házaiba más megyékből új családok érkeztek, és van ahol a tanyaközpontból új község alakul ki, ahogy Felső-Mikebudán történt.. . Területünkön tizenhét a tanyai iskolák száma. A fele alsó tagozatos, máshol hatévesek, tizenhárom évesek ülnek egymás mellett a tanteremben, vagy két, alsó és felső tagozatos osztályt találunk. Az elmúlt hat évben négy külterületi iskolát szüntettünk meg, elnéptelenedés miatt a következő években felszámolódik vagy öt. így például a mikebuda-alsói iskolában már csak tíz gyermeket tanítanak. De tizenkét iskola továbbra is megmarad, mert körzetesíteni ezeknél már csak a felső tagozatokat lehetett vagy lehet — tanyai kollégium a járásban csak Nagykőrös városában van —, hat-, nyolc-, kilencéves gyerekeket nagy távolságról képtelenség bejáratni. — Az elmúlt három év alatt a ceglédi járásban négy tanyai iskolát villamosítottak — jelenleg még nyolcba nincs bevezetve a villany. Oka a pénzhiány — illetve, a rendelkezésre álló összegeket ésszerűbb volt a községekbe beruházni, mivel ott több ember látta a hasznát. Ha most országos mozgalmat indítanak a tanyai iskolák villamosítására, érdemes lenne betervezni a lakosság társadalmi munkáját: Törteién régebben nagyrészt ily módon két iskolát villamosítottak, Nyársapáton központi iskolát építettek. Külföldi filmesek Pilisborosjeaőn Árpád —13 részben Ismét filmesek dolgoznak a festői környezetben díszletként felépített pilisborosjenői várban és környékén. Az Egri csillagok felvételei után ezúttal külföldi stáb választotta ezt a helyszínt: a nyugatnémet Geiselgasteig-Film — producer: Wolfgang von Schiber — „Árpád” című 13 részes tévéfilmjét forgatják ezekben a napokban. A produkció két francia rendező — Christian Jacques és Cuy Jacques — irányításával készül. Operatőr: Hans Matula. Árpád alakítóját, Robert Etcheverxj-t pedig jól ismerik már a magyar televíziónézők is: a Viharlovag és a Gori, az ördög címszerepét alakította a közelmúltban. A kosztümös film magyar témát dolgoz fel: Munkács várának ostroma és a kuruc— labanc világ elevenedik meg a felvételeken. Árpád, a cigány- fiú sok viszontagság és küzdelem után csatlakozik a Rákóczi szabadságharc kurucai- hoz. Amikor a forgatás helyszínén jártunk, azt a jelenetet vették fel, amikor Árpádot fegyveres labancok kísérik fogságba, ám sikerül elbánnia őrzőivel (a képen), s megszökik. Érdekesség: magyar színészek mellett, jelentős feladathoz jutnak a filmgyári kaszkadőr csoport tagjai is. Pólyák József, a csoport vezetője rendkívül sokat foglalkozik Robert Etcheveryvel akkor is, amikor a forgatás szünetel. — Etchevery fegyelmezett és jó mozgású színész — mondja Pólyák József. A filmben a nyaktörő mutatványokat mégsem vállalta: a szikláról való vízbe ugrásnál, vagy amikor lovával elbukik, dublőré, Ro- moda Attila állt a kamera elé. Foto: Gárdos A gépkocsi a tanyákon is percek alatt veszi a kilométereket. Így szinte lehetetlen a gyalogos, vagy kerékpáros léptékébe helyezkedni. Itt kellene élni ahhoz, hogy tudjuk. milyen nagyok a távolságok, hány óra gyaloglás az otthon Dói az iskola, menynyi időbe telik egy kerékpáros út a faluba, milyen az, amikor ősszel is már hatkor, később öt órakor, beesteledik. A legközelebbi központ, az iskola, a televíziót, kihelyezett könyvtárat, TIT-előadá- sok színhelyéi, mozi képernyőjét, á tágabb közösség melegét is jelenti. A kocséri, ahol mindössze tizenkét gyerek tanul ... A törteli, ludasüdülői villamosított, ahol hangosfilmvetítőt, televíziót, rádiót, lemezjátszót találunk. Az ugyancsak törteli, besnyői, szintén már villamosított, televíziójával, ötven olvasót számláló könyvtárával... (A járásban különben a tizenhét tanyai iskola közül tízben már van televízió. Telepes tv-keszülékre, megvan mindenhová a pénz, csak nehezen lehet beszerezni.) Jászkarajenő Felsőkara 2. számú ‘ tanyai iskolájában, ahol alsó és felső tagozaton vagy húsz gyereket találunk, a tizenöt éve itt tanító, Kiss Imre és felesége költözni készül. 1956-ban telepedtek le az akkor új iskola pedagóguslakásában — régebben ugyanez a tanyai iskola három évtizeden keresztül egy Dénes nevű gazda házában működött: az illető a maga jószántából ajánlott fel erre a célra még a húszas években három szobát, kettőt tanteremnek, egyet tanítói lakásnak — azóta várják a villanyt. Pedig a tantermekben ott lógnak a lámpák, egy évig aggregátor világított. Aztán az aggregátor elromlott, azóta ismét előkerült a petróleumlámpa. Rengeteg ígéretet kaptak, de most már megunták a várakozást. A kocséri, Dózsa Györgyről elnevezett tanyai iskolában viszont — ahol éppen most rendezkedik be Rudas István pedagógus, ki a közelben dolgozó gyermekei kedvéért iskolaigazgatói állást és lakást hagyott el az ország más részében —, reménykednek: az Üj Élet Termelőszövetkezet kertészetét, majorságát, istállóit fejleszti a közelben, ki akarják vezetni a villanyt, szívesen társulnának az iskolával, közös villamosításra. © Pest megyében tizenkilenc tanyai iskola nincs villamosítva. Ebből három — négy éven belül megszűnik. Négy iskola a tizenkilenc közül aggregátorral működik. A még előreláthatóan hosszú ideig fennmaradó, villanyt mindezidáig nélkülöző tizenkét megyei, tanyai iskola többsége több kilométerre esik a hálózattól... Az egész megyében, évente, villamosítási célra mintegy tizenöt millió forint áll rendelkezésre. Egy kilométeren a hálózat megépítése százhetvenezer forintba kerül: meggondolandó, olyan helyre vezessék el, ahol húsz gyereket vagy. ha a tanyai iskolákat, mint kultúr- centrumokat vesszük, harminc családot érint — vagy olyan helyekre, ahol emberek százai veszik hasznát? A művelődésügyi osztály illetékes munkatársainak véleménye: örvendetes a sok és várhatóan még több társadalmi munkafelajánlás, de ezt csak a munkát felajánlók lakóhelyének környékén lehet jól felhasználni. Fővárosi vagy szentendrei emberek szállítása, mondjuk, Cegléd környékére, elég költséges volna, s az illető áramszolgáltató vállalatok sem könnyen tudnák beütemezni a felajánlott társadalmi munkát a saját beruházásukba, a saját kapacitásukba ... Az ügy érdekében előnyösebb a százhalombattai DKV szakszervezeti bizottságának szocialista brigádjainak felajánlása: közel tizenegyezer forintot adnak készpénzben erre a célra ... Villanyvezeték építésénél sok helyen kifizetődőbb lenne aggregátor beállítása: jó volna nagyobb szériában előállítani — hogy ne okozzon gondot a beszerzés — áramfejlesztésre alkalmas, könnyen kezelhető, olcsó készüléket. Padányi Anna A megyei tanács művelődésügyi osztályán Meszlényi Miklós iskolai csoportvezetővel és Dobra Tiborral, a csoport munkatársával beszélgetünk. CSEDOK-íroda Budapesten Josef Németh, a CSEDOK vezérigazgatója szombaton megnyitotta a budapesti Met- ropol Szállóban a Csehszlovák Utazási Iroda első magyar ki- rendeltségét. A rohamosan fejlődő csehszlovák—magyar idegenforgalom régóta sürgette egy kirendeltség létesítését. Kiállítás a Salamon-loronyban A múzeumi hónap keretében a visegrádi Salamon-torony- ban is új kiállítás nyílik vasárnap délelőtt. Mészáros Dezső Munkácsy-díjas szobrászművész harminc alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás érdekessége, hogy a bemutatásra kerülő harminc kőszobor a művész római tanulmányútja során készült. A kiállítást Gádor István Kossutli-díjas kera mikus nyitja meg. Foto: Gárdos TV-ELOZETES Elődök nélkül Jövőnk fontos kérdése a munkaerő-utánpótlás megfelelő színvonalának biztosítása, ezen belül a leendő értelmiségiek megfelelő kiválogatása. Nem csupán társadalmi rendszerünk, hanem a valószínűségszámítás törvénye: a munkásosztály és a parasztság gyermekeiből megfelelő számú értelmiségit kell nevelni, szembeszállva a hátrányosabb helyzetükből fakadó nehézségekkel. Ennek feltérképezésére vállalkozott a televízió szerdán induló riportfilmsorözata,' a Lehetőség és valóság. Regős István szerkesztő-riporter és Csányi Miklós rendező az első részt a csepeli Jedlik Ányos gimnázium tanulói közt forgatta. A középpontban Bíró Eszter sorsa áll: munkásszülők gyermeke, orvosi pályára készül, s ebben családja egy emberként támogatja. A körülmények átlagosan nem ilyen kedvezőek; az „Eszterek” sorsa korántsem ilyen egyszerű. Ezt mutatja a második rész is, ahol a szegedi József Attila Tudományegyetem „sínre került”, kollégista hallgatói beszélnek gondjaikról. A képet Ágoston György, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, dr. Márta Ferenc egyetemi rektor és Sz. Simon István, a Dél-Magyarország főszérkesztő-helyettese kerekíti ki a hivatalos erőfeszítések ismertetésével. A harmadik rész a kibontakozás útjait' keresi egy hajdúböszörményi diákotthonban, egy budapesti mintakollégiumban és a fővárosi orvosegyetemen. Később nyilvános vitát is terveznek. Mindenki számára fontos a téma, hogyan boldogulnak „elődök nélkül” (ahogy a filmben Bíró mama mondta) azok a fiatalok, akiknek tudásától nem csekély mértékben függ társadalmunk jövője. Kenyérkeresők Kenyérkereső: az a személy, akinek olyan állása, foglalkozása van, amellyel a maga és családja, vagy hozzátartozói megélhetését biztosítja. Gyarmati József, az érdi Bentavölgye Tsz brigádvezető kőművese: „Harminckét éves leszek, két fiam van, az egyik hat, a másik nyolc éves. A feleségem is az építőiparban dolgozik. Mi, kérem hatan voltunk testvérek, szüleim gazdálkodtak, istentelenül sokat gürcöltek. Nem fűlt a fogam az aratáshoz, 1950-ben inasnak álltam egy maszek kőműveshez. Három év múlva felszabadultam, Budapestre jöttem, az ötkerületi tatarozó vállalathoz, aztán a huszonhármas építőknél is dolgoztam. Hat- vanháromban megnősültem, később helyezkedtem el az érdi gazdaságban. Két és fél évig albérletben laktunk, aztán egy kis, szoba-konyhás lakást építettünk. Ez kicsi volt és nem tetszett. Hatvannyolcban oté- pét vettünk fel, ötvenezer forintot, három szoba összkomfortot akartunk. A munka zömét én végeztem el. Reggel négykor keltem, dolgoztam a názamon, hatra bejöttem munkára, négyre-ötre hazaértem, este kilencig-tízig otthon építettem. Így ment ez majdnem ról évig. Évek óta nincs szabad szombatom, se vasárnapom, ilyenkor vagy vállalatnak, vagy maszeknak dolgozom. A maszek tizenöt forintos órabért is fizet. Havonta húsz-harminc túlórám szokott lenni. így hat-hétszáz forinttal megto'dom a fizetésemet. Hat- vankilencben már állt a ház: a telek és az, épület együttes értéke vagy kétszázezer forint. Ebből soktízezer az én munkám. Nekünk senki nem adott semmit, amit kerestünk, az volt a miénk. Harminchatezer forint megtakarított pénzzel indultunk, ezt hatvanháromtól spóroltuk meg. Átlagkeresetem kétezerkilencszáz forint, a feleségemé ezerhárom. Az asz- szeny, a két 'gyerek nagyon megbecsül a sok munkáért, pedig csak a muszáj visz rá. Erős ember vagyok, bírom a strapát Most már csak szobabútort akarunk venni.” K A.-né Gyömrőről jár Budapestre dolgozni, egy fia van, két műszakot vállal. Reggelente rendszeresen állva utazik, 45—50 perc az út, általában napi tizenkét órát van távol az otthonától. Ötvenkét éves, fárasztónak tartja a munkát, segédmunkás, havi 1400—1600 forintot keres. Azt mondja fárasztó. de nem nehéz a munkája, csak gyors kéz kell hozzá. A normát meg kell csiráim. mert darabbérben dolgozik. Megszokta a gyárat, kilőne éve dolgozik egy helyen. Várj.:, a nyugdíjat. havi öt-hatezrem. Ezért a pénzért nemcsak a munkaközösségben dolgozom, hanem egy tsz jogtanácsosi munkáját is ellátom. Sokat utazóm. A fizetségemért meghallgatom az ügyfeleket — nagyon sokat tudnak ám az emberek saját gondjaikról fecsegni —, beadványokat szövegezek, irathalmazokat tanulmányozok át, elvileg figyelem az új törvényeket. rendeleteket stb., aztán tárgyalásra járok, felszólalok, pert nyerek, pert vesztek. Kocsit vettem, mert szükséges az utazgatáshoz. Minden fillért beosztunk, feleségem nem dolgozhat, mert beteg. Két közép- iskolás fiam van. Hiába a nagy állami segítség, nem olcsó mulatság ma sem a taníttatás. Mi otthon pontos költségvetést vezetünk, egy fillérig stimmelni kell mindennek. Nagyon sok megy el élelemre, a lakás, a rádió, a tévé, a telefon rezsije nagy, kevés jut kulturálótíásra, szórakozásra. Még „hatalmas” jövedelmünk mellett is meg kell gondolnunk, ha valamilyen nagyobb értéke* szeretnénk vásárolni. Minden hónapban egy kis pénzt takarékba, teszünk. Az emberek irigykednek, hogy milyen jól keresek, dúskálok o jóban — már nem magyarázkodom. Mindenki abban hisz. amiben akar.” önmagát megnevezni nem kívánó ügyvéd: „Megvan a F. L. az ötvene« években híres vájár volt, röplapokon reklámozták a nevét. A férfi rengeteget dolgozott, a bái
