Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

1971. OKTÓBER 3., VASÁRNAP HU.IEI Mái júliusban tudta Lakásépítés - épületé nélkül? Tizennégy, albérletben élő család és a Nagykátai Járási Szolgáltató Ktsz 1968. október 11-én elhatározta, hogy la­kást és üzletsort épít. Ezért alakították meg a III. számú KlSZ-lakásépítő közösséget. A lakásépítéshez azonban ter­vek, beruházó és kivitelező is kell, ezért első feladatuk volt, hogy felkeressék a Pest me­gyei Tanács Tervező Irodáját, s programtervet kértek. Ez hamar elkészült, a költségve­tés végén hétmillió 299 ezer forintos összeg állt. Megszá­molták spórolt pénzüket, s nyugodt lelkiismerettel meg­rendelték a kiviteli tervet. A terv el is készült hétmillió 701 ezer forintos költségvetéssel. Nem baj, döntött a közösség, az a lényeg, hogy lakás és üz­let legyen mihamarább. A tervező irodának volt be­ruházó részlege és természe­tesen őket bízták meg az épít­kezés ellenőrzésével. Ekkor még lelkesedés is volt, biza­lom, ezért a teljes jogkört a beruházóknak adták át. A tervező iroda a Ceglédi Taná­csi Építőipari Vállalattal kö­tött kivitelezési szerződést, s ehhez természetesen a műsza­ki terveket, s a költségvetést is átadta. Az építők gondo­san felülvizsgálták mindket­tőt, s megállapították, hogy a műszaki tervek megfelelőek, csak éppen a költségvetésből néhány tétel kimaradt, ezért a munkát csak nyolcmillió- egyezer forintért vállalják. Megint hosszas számolás kö­vetkezett, könnyen kitalálha­tó, milyen eredménnyel. Rendben van, legyen a ház nyolcmillió-egyezer forint. i Megkezdték az építkezést Közben felsőbb utasításra a tervező iroda megszüntette be­ruházói részlegét, a nagykátai építtetők újabb beruházót ke­restek. Meg is találták a Pest megyei Tanács Beruházási Vállalatát, amellyel rövid tár­gyalás után, 1970. június 5-én aláírtak egy szerződést, amelyben megbízzák a válla­latot a beruházói tevékenység folytatásával, de a döntési jo­got maguknak tartották fenn. Ezen a megbeszélésen részt vett Márkus János, az építő vállalat munkatársa is. Ezt követően a beruházási válla­lat elküldte az építtetőknek a szerződés-', rr vezetet, amelyet ők jóváhagytak, s aláírásuk­kal egy példányt a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalatnak is elküldték. Ügy gondolták, minden rendben van, és 1971. novem­ber 10-én az ígéret szerint befejeződik az építkezés. Nincs érvényes szerződés Május 10-én azonban az épí­tés közben jelentkező többlet- költségek miatt a Ceglédi Ta­nácsi Építőipari Vállalat költ­ségvetés- és határidő módosí­tást kért az építtetőtői, a Pest megyei Tanács Beruhá­zási Vállalatától. Ekkor derült ki, hogy nem a beruházási vállalattal állnak jogviszony­ban. Ez egyben azt is jelen­tette, hogy nincs építtető, hi­szen a lakásépítő közösséggel nem kötöttek szerződést a ta­nácsi tervező iroda megbízá­sának megszűnése után. Hosz- szas fontolgatás következett, s 1971 szeptemberében kérte föl az építő vállalat a feltételezé­se szerinti építtetőt, hogy tisz­tázzák végre a jogviszonyt. Erre a megbeszélésre október elsején került sor. S mi derült ki az összejö­vetelen? Jogilag igaza van az építőipari vállalatnak. Nincs érvényes szerződésük, nem volt megbízójuk 1970. június 5. óta. S ez azért hiányzott, mert elfelejtették végigolvas­ni azt a szerződést, amelyet a 3-as számú KISZ-lakásépítő közösség és a Pest megyei Ta­nács Beruházási Vállalata kö­tött. Ügy gondolták, hogy ugyanolyan feltételekkel vál­lalta a beruházói feladatot az új cég, mint a tanácsi tervező iroda. Hamarosan megkötik hát a szerződést, melyben va­lóban ugyanolyan jogköre lesz a beruházási vállalatnak, mint - annak idején a tervező irodának volt. Az ügy tehát jogilag, papírforma szerint tisztázódott. Mi ugyan elolvastuk az építkezés kötetnyi terjedelmű levelezését, de mégsem értünk két dolgot. Az egyik: hogyan lehetett egy közel 10 millió forint értékű beruházást „vé­letlenül” úgy építeni, hogy nincs megbízó? A másik: a 225 ezer forint értékű többlet­nyavidéken házat vett. Ké­sőbb ezt eladta, s az ország belsejébe költözött. Itt építte­tett magának egy új házat, szuteréneset, központi fűté­sest, sok szobásat. Sokat kel­lett utaznia a bányáig, de bír­ta, s még mindig nagyon jól keresett. Felesége különösen szorgalmas asszony volt. A „háztartásbeli” tr.lán többet dolgozott sok munkásnőnél. A főzés, mosás, takarítás, gye­reknevelésen kívül bedolgo­zást vállalt. Egy háziipari szövetkezettől kért munkát, kezdetben játékbabák kar­ját, hasát, tömte meg rongy- gyal, aztán már maga is vár­hatta össze a babákat A sik- tából hazaérkező férje mindig segített neki a babavarrás­ban. Később az asszony a kertet beültette mindenfélé­vel, s a mezőgazdasági mun­kák dandára is rá várt. A ki­váló bányásznak csak a szőlő gondozása volt a feladata. Még később az asszony újabb bedolgozás után nézett és talált is ilyet: a fogíkrémtubusok mű­anyag kupakjába ő tologatta be a parafaköröcskéket. A férfi esténként ebben is segí­tett, bár nagyon unalmasnak találta. Nem sokkal később a férfi agyvérzést kapott, a fél oldala megbénult, leszá­zalékolták, nem is kevés rok­kantsági nyugdíjat kap. Fe­lesége ma még többet dolgo­zik, már állandó állása is van, megtartotta bedolgozá­sait, szép a kert, s igyekszik jó ebédet adni beteg férjé­nek. Lányuk Pécsett, az or­vostudományi egyetemen ta­buk gondol, minél gyorsabban ki­dobni a vasat a kemencéből, hogy ne melegedjen fel az ember, s az anyag jó legyen. Ha nem a munkára gondol, akkor az jut eszébe, hogy enni kéne, mert ehhez a munkához sok koszt kell. Ha az evésre sem gondol, akkor azt figyeli, hogy jól billegte- ti-e a nagy fogót, mert, ha nem, könnyen a lábára esik a vas, s neki vigyáznia kell, nehogy eltörjön a lába, A család akkor jut az öntő eszé­be, amikor hazafelé indul. Ha jól dolgozott, jól evett, jó a kedve is. Otthon vidám, elégedett, mert mindenkinek megvan mindene. Felesége szereti, gyerekei tisztelik. Csak, ha nagyon fáradt, ak­kor szokott álmodni. Leg­rosszabb álma az volt, hogy leejtette az öntvényt, s az tönkrement. Izzadtan ébredt, s nagyon megnyugodott, hogy mindez csak álom volt. Kel­lemetlen emléke a valóság­ból? Egyszer leszakadt a gomb a nadrágjáról, leesett róla a nadrág, de neki mégis tovább kellett mennie, mert az öntvényt nem dobhatta el. Az öntő mosolyog, örül, hogy ez a legkellemetlenebb em­léke, hiszen az a lényeg hogy sem ő, sem családja nem pa­naszolhat fel semmi különöset. Az öntő erős ember. Bent a gyárban csak a munkára Kenyér: gabonalisztből és vízből, dagasztással készült, kovásszal vagy élesztővel ke- lesztett, kerek, vagy hosz- szúkás alakúra formált és ke­mencében kisütött ennivaló, a föld nagy részén az egyik legfontosabb emberi táplálék. Fóti Péter munkához miért szükséges hathónapos határidőmódosí­tás? S hogy utóbbi kérdésün­ket indokoljuk az építkezések­ben járatlanok körében is, el­mondhatjuk: jelenleg két­millió 500 ezer forint értékű munka hiányzik még az építő vállalat vezetői szerint is, hogy beköltözhessenek a la­kók, s megnyithassák az üz­leteket. Ha 225 ezer forintér­tékű munkát hat hónapig végeznek a ceglédiek, a két és fél milliónyi elmaradás pót­lása legalább öt évig tartana. Ha viszont ez nem így van, akkor a 225 ezer forint értékű többletmunka határidő mó­dosítása sem tarthatott volna fél évig. Kompromisszum Az október 1-i megbeszélé­sen az építtetők belátták, hogy formailag nincs érvényes szerződés, az építők pedig vál­lalták, hogy nem 1972. május 10-én — a módosított határ­idő utolsó napján —, hanem korábban átadják a lakásokat és az üzleteket. A lakóik, s a szolgáltató ktsz így végül is mégsem idén, csak jövőre költözhetnek. Nem tehetnék ellene semmit, hiszen nincs készen az épület. S elnézést, ha szubjektív a vélemény, mégis megkockáz­tatjuk: egy 14 lakásos, üzlet­sorral kombinált társasház építéséhez szükséges idő még akkor sem lehet több másfél esztendőnél, ha az átadási ha­táridő előtt néhány hónappal kiderül, hogy nincs építtető. Ez az adminisztrációs hiba csak papíron lehet alibi. De még ott sem, mert az építő vállalat már júniusiban tudta, hogy nincs jogi partnere, s ezt mégis csak október elsején tisztázta. M. Kovács Attila Parkváros — város — egyetemi város Benedek János tanácselnök a fejlődő Gödöllőről Négy város tanácselnökével már beszéltünk, szándékosan hagytuk interjúsorozatunkban ötödiknek a gödöllői tanács elnökét. Gödöllő városa 1972. január elsején ünnepli hato­dik születésnapját. — De pontosan 616 évvel ezelőtt kelt okirat már em­líti, tehát csak városnak fia­tal Gödöllő — jegyzi meg Benedek János, akit az idén választottak a városi tanács elnökévé. — Mit tart a fejlesztés mun­kálataiból a legfontosabbnak? — Azt, hogy Gödöllő ne csak jogilag, hanem valóban is város legyen. Ebből követ­kezik, hogy rendkívül sok a tennivaló. Ma még az új la­kótelepek emeletes, városi jel­legű házait függönyként ta­karják el az öreg falusi há­zak, és ezeket le kell bonta­ni. Persze, ez nem megy má­ról holnapra, előbb új laká­sokat kell építeni. A harma­dik ötéves terv során 1003 új lakás épült meg, jelenleg 676 épül és a tervidőszak során további 1043. Lehet, hogy en­nél is több, hiszen nem tud­juk előre, hányán építenek saját erejükből maguknak családi hazat a következő esz­tendőkben. — A sok új házon kívül a várossá alakulás sok egyéb kö­vetelményt Is támaszt, például ki kell építeni városszerte a vízvezetéket. — A víz a legnagyobb gon­dunk. Gödöllő talaja rossz, nehéz a vízszerzés. A kutató­fúrások eredménye: néhány, ivásra alkalmas vizet adó kút, de ez kevés. Idén kétmillió fo­rint költséggel tovább folytat­juk a vízkutatást, bár ha ta­lálunk, az sem lesz elég. A végső megoldás: Váciról kell hozmunk a vizet. A kutatófú­rások során gyógyhatású me­legvízhez is jutottunk, ezért A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 3. sz. Házgyára (Dunakeszi) FELVÉTELRE KERES gyártósori dolgozókat és férfi segédmunkásokat Modern üzem, egészséaes munkakörülmények. Pest megyei dolgozók esetében a napi 'lazaszállítás lehetséges. Jelentkezés és felvétel: a 3. sz. HÁZGYÁR MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, DUNAKESZI Értesítjük vásárlóinkat, hogy a Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. sz. alatti alkatrész-, műszakiáru- és gördülőcsapágy-raktárunk 1971. OKTOBER 18-TÚL OKTÓBER 30-1G éves készletmegállapitó és elszámoltató leltározást tart. A leltározás alatt az árukiadás és kiszállítás szünetel. Ez idő alatt vásárlásaikat Nógrád megyei kirendeltségünkön (Balassagyarmat Fáy u. 3.) és Komárom megyei kirendeltségünkön (Tata Katona József u. 25.) bonyolíthatják le. Kérjük vásárlóinkat, hogy a szükséges alkatrészt, műszaki árut és gördülőcsapágyakat még a leltározás megkezdése előtt szerezzék be, hogy a javítás és az üzemeltetés kellő időben elvégezhető legyen. BUDAPESTI AGROKER VÁLLALAT Alkatrészosztály az ötéves terv végén gyógy­fürdő építésébe kezdünk. Egyedül a fürdőépület termé­szetesen nem teszi fürdővá­rossá Gödöllőt, azzá lehet azonban később szanatórium-, szállodaépítéssel. A Blaha fürdő strandja már nem elé­gíti ki a lakosság igényét, gondolnunk kell új strand- für .re is. Szép ez a város, környéke vonzaná az üdülő­ket, lenne itt idegenforgalom, ha elhelyezhetnénk a turistá­kat és fürdési lehetőséget biztosíthatnánk. Sürgető szük­ség lenne korszerű művelődé­si otthonra ebben az egyete­mi városban, számos kutató- intézet és a járás székhelyén. A járás kulturális központjá­vá kellene tenni Gödöllőt. — Ha már a kultúra került szóba, beszélnünk kellene az iskolákról is. — Bővítésükre, sőt újak építésére szintén szükség len­ne. Pillanatnyilag azonban nagyobb gond ebben a fiatal városban, ahol egyre nő a fia­tal lakók és így a fiatal há­zasok száma, a bölcsőde és az óvoda. Idén csaknem száz je­lentkezőt — hely hiányában — nem vehettek fel az óvo­dákba és harmincat a bölcső­dékbe. Még ebben az évben társadalmi összefogással új bölcsődét nyitunk hatvan, és egy óvodát ötven kisgyermek számára. Egyelőre többre nem telik. Sok utcában nincs, vagy kopott a járda, és legyünk őszinték, a kocsiutak nagyré­sze még rosszabb. — A tanács évente négy és fél millió forintnál nem for­díthat többet útépítésre, fel­újításra, de ebből a pénzből kell karbantartani a hidakat és egyéb műtárgyakat is. Egyetlen kilométer út építése kétmillió forint. Ezekben a na­pokban mégis sok utcában megkezdhetjük a járdaépítést. A Munkácsy lakótelep, a Móra Ferenc, a Mező Imre és a Mó­ricz Zsigmond utcák lakossá­ga elhatározta, hogy ha járda­lapot ad a tanács, elvégzi a munkát. Megkapták, munkába fogtak. — Különösen széppé teszi Gö­döllőt a sok zöldellö fa. Az új építkezések miatt azonban pél­dául az Alsóparkban is fákat kellett kivágni. — Marad azért elég, mivel az Alsópark területe 70 hold, az Erdő- és Vadgazdaság pe­dig elvállalta, hogy az Alsó­parkban tízholdas parkerdőt alakít ki és a munkához már hozzákezdett. Összesen 500 ezer négyzetméter parkunk van szerteszét a városban. A gödöllőiek ragaszkodnak hoz­zájuk, az a vágyuk, hogy park­város legyünk. Sajnos, a par­kok nagy része elhanyagolt, de ezen Is maga a lakosság segít. Az egyetem hallgatói, a KISZ- esek. az úttörők, mellettük azonban sok-sok idősebb is ezen az őszön megkezdi több park rendbehozatalát tánsa­[ dalmi munkában és vállalja később a parkok ápolását is. — Tehát a vágy teljesül, va­lóban parkváros lesz az egye­temi város. S a másik vágy, amiről annyi szó esett a közel­múltban, hogy at agráregye­tem mellett kialakuljon Gö­döllőn a magyar mezőgazdaság kutató központja, megvaló­sul-e? — Igen. Tudvalevőleg máris több kutatóintézet működik néhány éve városunkban. Ide költözködik továbbá a fővá­rosból az Országos Állatte­nyésztési Kutató Intézet, kite­lepülőben van a Mesterséges Megtermékenyítő Intézet ter­melő része és már épül a Pest megyed Állategészségügyi Ál­lomás székháza. — Bocsánat, ha közbevetőleg az emberegészségügyröl érdek­lődünk. Három éve épül az életveszélyessé vált és a lebon­tott szakorvosi rendelőintézet új épülete, de még mindig nincsen készen, — A jövő év derekán befe­jeződik ez a 20 milliós beru­házás. Hamarább készül el azonban a korszerű mentőállo­más, amelynek épületében fel­nőtt és gyermek körzeti orvosi rendelő is lesz. — Az utóbbi években több nagy ipartelep létesült Gödöl­lőn: a Ganz Árammérő Gyár, a Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet, hogy csak a legtöbb dolgozót foglalkoztató­kat emlitsük. A helyi munka- alkalmak megnövekedtek, va­jon hány gödöllői jár mégis a közeli Budapestre dolgozni? — Mintegy háromezren in­gáznak a fővárosba, de leg­alább ugyanannyi a Gödöllőre bejáró. Nemcsak a környező községekből jönnek, hanem sokan Budapestről is. A helyi munkaalkalmak növekedésé­nek arányában a lakosság szá­ma is nőtt. 1960-ban a nép- számláláskor 17 693 lakost ír­tak össze, most pedig már a 22 ezret is meghaladja a lakosság száma. És még egy statisztikai adat: 1962-ben a város üzemei­ben 3282-en dolgoztak, 1.970- ben pedig 12 683-an és hogy ez a szám azóta már nagyobb, kétségtelen. — Mi a legújabb ebben az új városban? — Október elseje óta, egy- kori munkahelyem, a VII. kerületi Tanács nemrégen be­vezetett újítását és tapasztala­tát átvéve, a tanácsházán mi is megszerveztük az információs szolgálatot. Egyelőre hetenként háromszor áll a lakosság ren­delkezésére, s az ügyintézés meggyorsítását szolgálja. Az ügyeik után érdeklődőknek nem kell keresgélniük, hol van az aktájuk: az informá­ciós szolgálattól felvilágosítást, útbaigazítást kaphatnak rövid idő alatt. A másik, nem ke­vésbé fontos újdonság: e hó elsejétől uzsonnára tejet vásá­rolhatnak az iskolában a gye­rekek. Sz. E. A 43 sz. Állami Építőipari Vállalat 1. sz. Házgyára FELVÉTELRE KERES gyártósori dolgozókat és férfi segédmunkásokat. Modern üzem, egészséges munkakörülmények. Pest megyei dolgozók esetében a napi hazaszállítás lehetséges. Jelentkezés és felvétel: az 1. sz. HÁZGYÁR MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL, BUDAPEST III., SZENTENDREI ÚT 101. t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents