Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
1971. OKTÓBER 24., VASÄRNAP PF*T kl EC kMíHod „ÄLKOHOLZAR" Lehetetlenné válik, hogy alkoholos állapotban bárki kocsit vezethessen, ha a General Motors legújabb találmánya beválik. A gépkocsivezetőnek a kocsi beindítása előtt egy billentyűt kell lenyomnia, aminek következtében egy táblán másfél másodpercnyi időtartamra öt számjegy jelenik meg. A motor csak abban az esetben gyújtható be, ha a vezető meghatározott időn belül lenyomja a számoknak megfelelő billentyűket. Városnézés Viktória királynő stílusában... Az angol főváros új színfolttal gazdagodott: megjelent az utcákon a Viktória királynő korának vasúti kocsijaira emlékeztető stílusú emeletes turistabusz. A városnézésre induló turisták a busz 23 személyes emeletén helyezkednek el, kis asztalok mellett, míg az alsó részben modern konyha és emléktárgyakat árusító kis üzlet található. A régies busz programjában a városnéző út mellett egy ebéd is szerepel, amelyet a buszban szolgál fel két korhű öltözékbe öltözött utaskísérő kisasszony. Képünkön: A „Victour ana” busz keménykalapot és frakkot viselő sofőrje felszáll a vezetői ülésbe. Közútfejlesztésre - 50 milliárd A negyedik ötéves terv jelentős összegeket irányoz elő a közúti 'közlekedés fejlesztésére. Erről kértünk részletesebb felvilágosítást dr. Kovács Páltól, a Közlekedés- és Posta ügyi Minisztérium tervezési osztályának helyettes vezetőjétől. — A KPM a közúti közlekedés fejlesztésére 20,9 milliárd forintot kíván fordítani. Ehhez azonban további 30 milliárd járul, amelyet állami költség- vetésből kapunk a közutak korszerűsítésére és fenntartására. — Nálunk még elmaradt a közúti közlekedés ahhoz képest, ami a nemzetközi összehasonlítások alapján indokolt volna, a beruházások természetesen ennek az állapotnak a megszüntetését is célozzák. A számok mögött azonban több húzódik meg, amelynek teljes kibontakozását nem is várhatjuk az elkövetkező öt évben. Ez időszak alatt csupán megkezdjük a közlekedéspolitikai koncepció 10—15 évre tervezett végrehajtását. Ennek lényege, hogy a világ más országainak tapasztalataival egyeztetve, fejlesztési célkitűzéseinek a közúti közlekedést nemcsak lényegesen, hanem a mai arányokat többszörösen is meghaladó módon megnöveljük. Ennek legfőbb okia, hogy a közúti közlekedést korszerűbbnek tartjuk. Az áruszállításban rugalmasabb; gondoljunk például a háztól házig ■ szolgáltatásra, amely mellett kevesebb rakodással jut célba a küldemény, a szállítások bonyolítása jobban illeszkedik a termelési technológiákhoz. A szabad idő növekedése növeli a mozgásigényt, illetőleg teret enged kielégítésének; az életszínvonal növekedése világviszonylatban a személygépkocsik elterjedését vonja magával, ami viszont újabb, további igényt támaszt az utazásra — elsősorban közúton. — A közúton a pormentes burkolat arányát 75 százalékra tervezzük emelni, szélesíteni, „kiegyenesíteni” kívánjuk a meglevő utakat. Tovább folytatódik az M—1-es és az M—7-es út építése, bár komoly autópálya és gyorsforgalmi út építésére csak a következő ötéves tervekben kerül sor. Mindenesetre az útviszonyok további javulásával számolunk, ami bizonyára kedvezően befolyásolja a közlekedési közérzet alakulását. Akkumulátoros szemetesautó Semmi sem indokolja, hogy a szemetesautók a levegőt erősen szennyező belsőégésű motorral hajtottak legyenek. Már csak azért sem, mivel viszonylag rövid utat tesznek meg napi feladatuk ellátása során, és azt is szakaszosan. E célra minden szempontból jobban megfelel a villamos hajtású autó. A képen látható angol gyártmányú szemetesautót huszonnégy cellás akkumulátortelep árama hajtja. A telep hatósugara két feltöltés között kb. 40 km (nagyobb kapacitású akkumulátorokkal 50—60 km). A gyakori indítások mintegy 12 százalékkal csökkentik a megtehető távolságot (kb. 50 indítást számolva). A legnagyobb sebessége 20 km óránként. A vezetőfülke üvegszál erősítésű műanyag, kétoldalt tolóajtókkal, három ülőhellyel. A hegesztett, sajtolt acélprofilokból kialakított rakodótérben három sorban helyezkednek el az egyenként 0,074 köbméter befogadóképességű szemetesvödrök. Lútáseiíenorzés A gépkocsivezetői igazolvány megszerzésének egyik feltétele, hogy a vizsgázó látása normális legyen. A biztonságos gépkocsivezetés érdekében azonban szükség lenne arra is, hogy a gépkocsivezetők látását időnként ellenőrizzék. Különösen fontos lenne ez 50 éves koron túl, amikor a látás élessége fokozatosan csökken. Kedvező feltételek mellett a vezetés a látás kissé csökkent élessége mellett is biztonságos lehet. De már például az országúton való előzés igen jó látóképességet követel, mert csak így lehet a szembe jövő járművek sebességét helyesen megítélni. Kedvezőtlen légköri és világítási viszonyok között, vagy piszkos, sérült szélvédő üvegen keresztül a látás élessége erősen korlátozott. „Villanóhang" Mint ismeretes gépkocsiknál előzéskor, irányváltoztatáskor, sávváltáskor kötelező a villanófény használata. Néha azonban a kormányt csak olyan kis mértékben kell elfordítani, hogy a villanófény nem kapcsol ki automatikusan. A fölöslegesen viliózó fény pedig veszélyes lehet. Egy nyugatnémet cé,g találmánya: éleshangú .csengő szólal meg, ha a villanó 30 másodpercnél tovább működik. A hang nem kellemetlen, de a közlekedés zaján keresztül is hallható. Ha a kocsi áll és a villanó 30 másodpercnél tovább világít, a csengő nem szólal meg. A készülék nem nagyobb egy gyufásdoboznál és laikus is könnyen beszerelheti a kocsiba. Lósrő helyett kilowatt 1975 után fokozatosa® érvénybe lép a mértékegységek területén az 1970-ben nemzetközileg elfogadott Sí-rendszer (Systéme International d’Uni- tés — Nemzetközi Egységrendszer), a tizedes számrendszer logikus továbbfejlesztése, amelynek célja — a könnyebb nemzetközi megértésen kívül — a számítások egyszerűsítő se. A hétköznapi életben legérdekesebb lesz az autók motorerejének kifejezése kilo- vattban; egy 100 lóerős autó a jövőben 74 kilowattos autó lesz. Jégte/enítés, tűzze! Autóutak, repülőtéli betonkifutók jegesedésénél és jég- telenítésével kapcsolatos küzdelem világszerte folyik a hideg éghajlatú országokban. Vegyszerekkel, meleg levegő ráfúvá- sával, úttestek fűtésével próbálko’znak megolvasztani a jégtakarót, amely komoly baleseti forrásokat rejt magában. Az utóbbi évtizedben tértek rá ezekre a módszerekre, mert addig inkább hókaparókkal igyekeztek megszabadulni a jégtakarótól. A képünkön látható egyszerű kivitelezésű berendezés segítségével könnyen és gyorsan lehet betonburkolatról eltávolítani a jégtakarót. A készülék két keréken mozgó fémkeret, amelyre kézi szivattyúval és nyomásmérővel ellátott ballont erősítenek. A ballonból, amelybe petróleumot vagy benzint töltenek, egy elmetszett gúlára emlékeztető, védőlemezzel fedett porlasztócső vezet ki. A szivattyúval létrehozott túlnyomás hatására egy szelepen keresztül üzemanyag jut a porlasztóba, ahol az lángra lobban. A lángokat a felmelegítendö felülethez szorosan illeszkedő védőlemez irányítja. A berendezést egy ember kezeli. Segítségével 12—14 kg üzemanyag fogyasztása mellett óránként 40—15 négyzetméter területet lehet jégteleníteni. Autóutak és a gazdasági felemelkedés Napjainkban a világ lakosságának jelentős részié még mindig elhagyott falvakban, helységekben él, és olyan primitív utakon kénytelen közlekedni, hogy még a szomszédos népekkel sem képes összeköttetést fenntartani. Afrikában, Ázsia egyes részein és a dél-amerikai kontinensen hatalmas területeket köt egyetlen út össze, ezen kénytelenek gördülni a járművek. Esős időben ezek az uitak azonban hetekre, sőt hónapokra hasznavehetetlenné válnak. Az egyes államok kormányai felismerték a korszerű autóutak építésének fontosságát, de a gazdaságilag elmaradott országoknak nem áll elegendő pénz rendelkezésére ahhoz, hogy másirányú gazdasági és szociális felemelkedést célzó terveikkel párhuzamosan korszerű utakat is építsenek. Pedig korszerű úthálózattal elhagyott településeket, farmokat lehetne bekapcsolni egy-egy ország gazdasági vérkeringésébe. Az elmúlt három esztendő óta különösen jelentős anyagi segítséget kaptak a gazdaságilag elmaradott országok az ENSZ- szervektől, a Világbanktól és más pénzügyi intézményektől. Nemzetközi összefogás Nemzetközi összefogással jelenleg Mexikóban 2400 kilométer hosszú úthálózat épül. Ez egy bekötőút-hálóziat lesz, amely kis falucskákat köt össze nagyobb autóutakkal. A mexikói kormány egy nemrégiben kiadott tanulmánya szerint minden kilométer új út 500 mezőgazdasági munkás számára ad majd munkatehetőséget. Indiában 25 évvel ezelőtt kezdték meg a Nagpur-program, a nagy útfejtesztési terv végrehajtását. Ez alatt az idő alatt India úthálózata jelentős mértékben bővült, és bizonyos mértékben sikerült ledolgozni azt az elmaradottságot, amelyet a hosszú gyarmatosítás hagyott hátra ebben a nagy országiban. Indiában jelenleg egy húszéves (1961—81-ig) útfejlesztést program végrehajtásán dolgoznak. Ebben az időszakban egymillió kilométer út építését irányozták elő, amelynek célja, hogy a fontosabb falukat és kereskedelmi központost összekössék, és az áruelosztást országos viszonylatban is meggyorsítsák. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságilag fejlett vidékeken egy-egy falura 6,5 kilométer köves útszakasz, a közepesen fejlett területeken 13 kilométer köves út, és a gyengén fejletteken 20 kilometer jusson. Utak és hidak Törökországban kb. 20 millió ember, a lakosság egyhannada él olyan' helyen, ahol gazdasági és szociális szempontból egyaránt el van vágva a külvilágtól. Becslések szerint mintegy 15 ezer kilométer hosszú útvonalat kellene építeni ahhoz, hogy az itt élők körülményeit meg lehessen javítani. Egy átható program keretében 35 ezer kis falut keltené bekapcsolni az ország gazdasági vérkeringésébe. Törökországban egyébként nagyszabású vállalkozásnak ígérkezik az a Boszporusz-híd, amely előreláthatólag 1973-ra készül el, és a két kontinenst '"fogja összekötni, megnyitva Ázsia felé a közlekedés lehetőségeit. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Afrikai és Távol-keleti Gazdasági Bizottságának irányítása alatt 1958 óta Ázsiában nagyszabású úthálózat-építési programot hajítanak végre. A hálózat Ázsia déli térségét érinti. 1960-ban indultak meg az útépítési munkák, és első szakaszuk 1970-ben fejeződött be. A nagyjelentőségű dél-ázsiai „turistaútvonal” lehetővé teszi, hogy Irán mecsetei, Burma és Thaiföld buddhista templomai, Afganisztán ÍJtjelző Zambiában: elefánt- és vízilóveszély! festői magas platója, Malájföld erdős hegyei jobban elérhetőek legyenek más kontinens lakói számára is. Ennek az úthálózatnak természetesen nemcsak turisztikai jelentősége van, hanem az adott térségben élő ázsiai népek gazdasági, kulturális és szociális felemelkedését is célozzák. Gazdasági, technikai segítség Az afrikai kontinensen is nagy szükség van a korszerű autóhálózat fejlesztésére. Sajnos, különösen Fekete-Afrikában,, a trópusi és szubtrópusi övezetben az úthálózat még ma is magán viseli azt a jelleget, amelyet az egykori gyarmatosítók adtak az afrikai országoknak. Az angolok, franciák, portugálok stb. célja elsősorban az volt, hogy erődeik, gami- zonjaik számára megfelelő összeköttetést biztosítsanak, illetve, hogy az országok természeti kincseit a kikötőkbe szállíthassák. A gyarmatosítók nem gondoltak az afrikai országok egymás közötti összeköttetésére. így a legtöbb afrikai ország ma is képtelen megoldani a szárazföldi szállítás és kereskedelem kérdését, és az esős évszakban az országon belül falvak és kisebb települések százai ifiegköze- líthetetlenek a száraz időszak kezdetéig. A legtöbb afrikai ország gazdasági problémákkal bajlódik, és ilyen körülmények között nehéz új utakat építeni, ugyanakkor a régi utakat műszakilag jó állapotban fenntartani. A pénzügyi nehézségek mellett technikai segítségre szorulnának ezek az államok: mérnökökre, munkagépekre, mechanikusokra, munkagépkezelőkre. Mindehhez nemzetközi ösz- szefogásra lenne szükség, és a gazdaságilag fejlett országok segítségére. Az ENSZ egyik tanácsadó szervezete, a Nemzetközi Ütügyi Szövetség most szakmérnököket és technikusokat toboroz az afrikai országok számára. E.I. L t i
