Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

flJT HECril tfívlap 1971. OKTOBER 24., VASÁRNAP BTK 275/1 A szöveg szokásos A bírósági idézés szövege a szokásos. A terhelt neve: Sza­bó Mihályné. Lakcíme?... Az idézésen szereplő lakáscím és a valóságos között van némi eltérés. Annyi talán biztos, hogy Gyöngyös. Szabó Mihályné már na­gyon sok idézést kapott. Eze­ket nem szokta komolyan venni. Ki tudja, mi az, amit igazán- komolyan vesz az élet­ben? 1954-bén ment férjhez, 1965-ben vált külön férjétől, a három gyereket születésüktől mások nevelik. Hol itt, hol ott, hol együtt, hol külön él a három testvér, a ma tizenhat éves Marika, tizenöt éves Pan­ni, és a tizennégy éves Mis­ka. Az asszony fizesse a gyerektartást Miután a házasok szétvál­tak, az apa a gyermekeket ne­velő anyósának a megállapo­dás szerinti összeget fizette. Később véget nem érő peres­kedés kezdődött. Az 1968. augusztus 31-i, XI— XXII. kerületi ügyészség ál­tal meghozott határozatban a következők állnak. „A gyermekeket születésük­től fogva a terhelt• édesanyja gondozta... 1966. júniusától a terhelt nem törődött a gyere­kekkel. A gyöngyösi járásbí­róság 1968. január 29-i jogerős ítélete az anyát havi 300 fo­rint tartásdíj megfizetésére kö­telezte. Az anya ezután sem fizetett.' Megítélték a felgyü­lemlett, 4800 forintnyi tartás­díjhátralék megfizetését is." Ugyanez a határozat meg­állapítja, hogy az anya csak alkalmi munkát vállal, meg­romlott egészségére való hi­vatkozással, munkaképesség­csökkenése azonban az orvos­szakértő véleménye szerint legfeljebb 10—15 százalékos. ,,A terhelt által végzett alkal­mi munkák mindegyike ne­héz fizikai munka, s azokat egészségromlás nélkül végzi — helyt tudna állni kisebb fi­zikai erőt igénylő állandó mun- , kakörben, s így saját fenntar­tása mellett a gyermekei el­látásához szükséges összeget is folyamatosan biztosíthat­ná.” Helyt tudna állni..: j Miért kedveli inkább egy negyvenéves nő a nehéz fizi­kai, de alkalmi munkát? „A terhelt beismerte, hogy a gyermektartásdíjat nem fizet­te. Azzal védekezett, hogy ha a gyermekeit visszaadnák, gondoskodna róluk... Ez a védekezés nem elfogadható." Ha visszaadnák! Gyerme­keit, akiket születésük óta nem , ő nevel. „A cselekmény a Btk. 275. paragrafusának 1. bekez­désébe ütköző, büntetendő tar­tási kötelezettség elmulasztása megállapítására alkalmas." És mégis: még egy lehetősé-. get ad a határozat. Az eljárást felfüggeszti, az anyát ismét felhívja az elmaradt és a fo­lyamatos gyermektartásdíj megfizetésére — „ellenkező esetben büntetőjogi úton tör­ténő felelősségrevonásra kerül Egy kislány egyenes úton Ez a határozat 1968. augusz­tus 31-én született. Azóta any­A Váci Autójavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKASOKAT sződligeti telepére, továbbá VAS­ESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. nyi változott, hogy a gyerekek most máshol élnek. A külön élő apa, Szabó Mi­hály testvére, Morzanicsné, Érden lakik, szép, kertes ház­ban, az Emil utcában. — Fivérem négy esztendeje, júniusban idehozta nyaralni a két kislányt, Pannit és Mari­kát. Két évig együtt voltak nálam, majd Panni ismét a nagyszüleihez ment. Marikát örökre itt tartottuk. Megsze­rettük, itt járt általános is­kolába, most szakmát tanul: másodéves tanuló az érdi fod­rászszövetkezetben. Sokszor azt sem tudja, mivel járjon a kedvünkbe, jól tanul, 'igyek­vő, kedves kislány. Marika viselkedése ugyanezt igazolja. Jobb helye aligha le­hetne, mint itt. Csakhogy Mor- zanicsék nem gazdagok. A fér­fi nyugdíjas, az asszony bete­ges — tizennégy éves kora óta dolgozott, de az orvos tanácsá­ra néhány éve otthon van. Na­gyon elleél az a kis pénz — a Marika tartásdíja. Morzanics­né fivére a maga részét ide­ideadja, ha egy hónap ki­marad, pótolja. Ám az apa nem kapja meg volt feleségé­től azt a gyeréktartás-hozzá- járulást, amelyet a bíróság jogerősen megítélt: Panniért is, Marikáért is megítélt a bí­róság havi 150—150 forintot, és visszamenőleg jópár ezret, amit az apának, illetőleg Mor- zanicséknak kellene megfizet­niük. Nemfizetés esetére a bí­róság most már néhány havi elzárást helyezett kilátásba. — Sajnos, az asszonyt nehéz megfogni. A munkahelye is, a lakáscíme is hol ez, hol az. A Pestvidéki Járásbíróságon a többszöri idézésre sem jelenik meg. A legutóbbi, augusztusi tárgyalást is emiatt kellett el­halasztani. A bírónő azt mond­ja, hogy legközelebb előállít­ják. Állandó lakás és munkahely nélkül? Marika két testvére más megyében él — őket is csak az apjuk látogatja. Marika néha ír az édesanyjának — aki négy éve feléje sem néz. Amikor Érdre került, gyerek volt, most nemsokára szakma lesz a kezében. Talán rá sem is­merne az édesanyja. Vajon ennek az'anyának nem hiány­zanak a gyereked? Az egyik tárgyaláson azt mondta: adják neki a gyereket, akkor majd gondoskodik róla. Munkahely nélkül, állandó lakás nélkül, annak ellenére, hogy ezrekre duzzadt már a tartásdíjhátra­léka! A bíróság eredetileg az anyá­nak ítélte a gyerekeket, majd amikor kiderült, hogy méltat­lan erre, apjuknál helyezte el őket. Csak olyankor beszél az anya a gyerekek magáhozvé- teléről, amikor a tartásdíjhát­ralékról van szd. S hogy miért vállal inkább nehéz fizikai munkát alkalmilag — mint könnyebb állandó munkát, az is ugyanerre a gondolkozzás- ipódra vall. 1 — Sajnos, valójában nem sokra megy a bíróság az elő­állítással sem —, legyint Mor­zanicsné, Marika nagynénje. — Ez az asszony már belerög­ződött ebbe az életmódba, és nem tudom, van-e hatalom, amely jó útra téríthetné... Neki lenne igaza? Péreli Gabriella Cukorrépa­szerelvények Csongrád megye cukorrépa­gyűjtő központját hozták létre a székkutasi vasútállomás te­rületén. A földekről egyenesen ide érkeznek a környékbeli mezőgazdasági nagyüzeme}? vontatói és teherautói, és in­nen indulnak úgyszólván meg­állás nélkül a cukorrépa­szerelvények a mezőhegyesi feldolgozó üzembe. Szinte me­netrendszerű pontossággal ér­keznek egymás után a gépjár­művek és várakozniuk sem kell, mert a szovjet gyártmá­nyú rakodóberendezéssel azon­nal kiürítik a kocsikat. Egy- egy gépkocsi rakományát mindössze három perc alatt ürítik ki. Hosszútávfutási akadályverseny Már a római városfalban is „Injekciózzák66 a fertőrákosi kőfejtőt A fertőrákosi kőfejtőben már a rómaiak bányászták a mész­követ; ezt a soproni római vá­rosfal építőanyaga is bizonyít­ja. De megtalálhatók a Fertő­rákosról származó hatalmas lajta-mészkövek az 1600-as években épült soproni középü­letek, lakóházak falában is. Az évezredes bányát a második világháborút megelőző évek­ben zárták be. Ezt követően a náci terror a hadigépezet szolgálatába állította a bombabiztos termeket, ahol a rakéta- gyártó üzemben ezrével sínylődtek a munkaszolgá­latosok. Az 1950-es évek elejétől a kőfejtő idegenforgalmi látvá­nyosságként szolgál.. Évente mintegy 80—90 -ezer hazai, és külföldi ■túrisia keresi fel tsz Európában szinte egyedülálló, az egyiptomi sziklatemplo­mokhoz hasonló monumentá­lis kőrengeteget. Különösen megnőtt a kőfejtő forgalma azóta, amióta hatalmas termé­ben a Soproni Városi Tanács segítségével barlangszínházat létesítettek. A látogatók testi épségét azonban egyre inkább veszé­lyeztette a kőfejtő állapota, a kpomlás. Ezért elrendelték a szükséges kőzetmechanikai munkálatokat. A Bányászati Kutató Intézet, valamint a miskolci Nehézipari Egyetem ásvány- és kőzettani tanszé­kének útmutatásai szerint az Oroszlányi Szénbányák Válla­lat műszaki gárdája a kőfejtő mennyezetében több ezer kőzetcsavart he­lyezett el magasnyomású, belövelt cement injektálá­sával. A nyolc évig tartó munkára ötmillió forintot fordít az ide­genforgalmi tanács. A világ­hírű természetvédelmi látvá­nyosság további megóvásához azonban újabb kétmillió fo­rintra van szükség. (Zsoldos Sándor rajza) Galeri — puskával A DZSEKIK A kiskunlacházi szakmunkásképző iskola szolgáltató ta­gozatának hallgatói a kötelező tanítási idő után is szívesen maradnak az osztálytermekben. Tanáruk irányításával a gya­korlatban is megismerkednek a hajbodorintás titkaival, a fes­téssel, színezéssel. _________ (Foto: Urban) En gler László — vagy aho­gyan barátai nevezik, Dörrenő Mordály — egy napon ném ad­ta haza fizetését, mire anyja kikutatta zsebeit,, s apja elver­te égy sodróiéval. A 18 éves, fiú Dunavarsányból ezért egy pesterzsébeti albérletbe költö­zött. Itt lakott a 17 éves F. Zoltán is, aki már hosszabb ideje nem dolgozott, ellentét­ben testvérével, Lászlóval, aki segédmunkásként 2200 forintot keresett. A két testvér szülei már 11 éve elváltak — az apa a délegyházi Csonka-tanyán él, anyjuk fodrásznő Miskol­con —■; a fiúk azóta csak egy­máshoz ragaszkodnak. F. Lászlóval egy helyen dolgozott a 16 éves Gy. Imre — ahogy barátai hívják: Bitang — aki szintén segédmunkás. A ba­ráti kör említett tagjaihoz hozzátartozott még Csali, azaz Szivák Lajos szállítómunkás. Huszonkét évével ő volt a leg­idősebb, s tiltott hatá-rátlépés előkészítéséért, valamint 1 fo­golyszökésért 22 hónapra már bebörtönözték. Pénzt — mindenáron Szeptember 29-én este az albérleti szobáiban * arról be­szélgettek, hogy pénzt kellene szerezni. Szivák azt mondta: mindenáron. A megbeszélésen F. Zoltán vett részt testvéré­vel, T. György 16 éves segéd­munkás 15 éves öccsével, va­lamint a 18 éves kiskunlachá­zi Hefler Antal, aki bemutat­kozáskor csak annyit mondott magáról: Csöves vagyok. A Földmunkát Gépesítő Vállalat' Szivák Lajosnak jutott eszé­be, valamikor ott dolgozott, is­merte a terepet. A vállalatnál mindig van pénz — mondta, a többiek lelkesedtek, és egy óra múlva mór átmásztak az üzem falán. Meglesték a fülkéjében ülő portást, majd beléptek. Csali mellbevágta az öreget, hátracsavarta a kezét, „ne kia­bálj, mert leszúrlak!” mondta, aztán bekötözték a portás sze­mét. Egyikük az öreggel ma­radt, a többiek felforgatták az irodákat, műhelyeket, pénzt kerestek. Ekkor csöngettek a kapun. Szivák kinyitotta, s egy mozdulattal berántotta a kint várakozó munkásnőt, majd a portásfülke padlójára lökte. A foglyok előtt csak Dzsekinek szólították egymást: „Dzseki, keress hidegvágót a kasszá­hoz .'. Dzseki, próbáld elindí­tani a teherautót... Dzseki, ha ezek itt megmozdulnak, szúrd le őket!” A kasszát nem tud­ták kinyitni, a teherautó nem indult, csak aprópénzt találtak és két kispuskát. „Legköze­lebb jobban megszervezem az akciót” mondta Csali, amikor elmentek. A portás sokáig nem tudott felkelni a székről, amikor rá­gyújtott, remegő kezéből ki-1 esett a cigaretta. Rablás a postán Október 9-én este Dunavar- sányba utazott F. Zoltán és testvére, Hefler Antal és Gy. Imre. Az állomáson Szivák Lajos várta ókét, aki közölte, hogy megváltoztatja a tervet, nem a varsányi italboltba tör­nek be. Elindultak gyalog Délegyházára. Szivák Lajos amerikánert, üvegvágót, fal­tát és kalapácsot vitt táskájá­ban. Az egyik kispuska tusát lefűrészelte, a fegyvert á ka­bát alatt vállára akasztotta. Mentek a délegyházi postahi­vatalhoz. Mialatt F. László egy fa te­tején figyelt, a többiek felfe- szítették a hivatal ajtóit, fel­fedezték a páncélszekrényt Zsákkal, kabáttal takarták be az ablakot, gyufaláng fényé­nél, zoknikba bújtatott kezek­kel tönkretették a telefonokat A helyéről elmozdították a kasszát, kivitték, átdobták a kerítésen és egy távolabbi ku­koricaföldre vitték. Ezalatt F. László puskával fedezte visz- szavonulásukat. A feltört pán­célszekrényben 90 ezer forin­tot találtak. Csali 350 forintot adott mindegyiküknek. (Ké­sőbb is csak néhány ezret.) Hajnalban, az állomás felé ve­zető úton egy éjjeliőr észre­vette őket. Szivák rászólt és lőtt. Társai azt mondják: csak a levegőbe... Lakat alatt A megyei főkapitányság bűn­ügyi osztályának munkatársai a budapesti nyomozókkal együtt nem sokat aludtak azokban a napokban. Délegy­házán gengszterbandáról be­széltek az emberek, sokan úgy hallották: géppisztoly volt ná­luk. Amikor a galerit elfogták, Szivák Lajos csodálkozott a gyors lebukáson, úgy érezte, mindent jól megszervezett, szigorúan ellenőrizte társai munkáját, még a betörésnél használt cipőket is elégettette, vagy a Dunába dobatta. Hasz­talan ... A banda letartóztatásáról a szülőket értesítették. Szitnyai Jenő A hajdani építők munkáját dicsérik az új gorsiumi leletek Egy császárnőszobor került elő? Hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhe­lyén, a táci Gorsiumban, már tizennégy éve végez feltárási munkát dr. Fitz Jenő, a szé­kesfehérvári István király múzeum igazgatója. Az idei ásatási évadban a császárkul­tuszhoz kapcsolódó nagymé­retű központi épület feltárá­sán dolgozik munkatársaival. A leletek újabb adatokkal gazdagították a városka „tör­ténelmét". Megállapította a feltárás vezetője, hogy az épü­let egy katonai tábor fölé épült, s azt a negyedik század­ban felújították. A hajdani mesterek kitűnő munkát vé­geztek: a falban ugyanis még most is épek a fűtésvezeték téglái, a padló alatti fűtés ve­zetékei, valamint épen maradt a vakolat és a padló egy ré­sze is. A római kori képzőművé­szeti emlékek gyűjteménye Is tovább gyarapodott: előkerült egy fél-életnagyságú női szo­bor, amelyen festékmaradvá­nyok láthatók. A különleges hajviselet alapján feltételezik, hogy valamelyik császámő portréját mintázta meg a gor­siumi szobrász. a * t 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents