Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

2 1971. OKTÓBER 3., VASÄRNAP FÓKUSZ U Thant Rangoonból A Vietnami Demokratikus Köztársaságba tartó Nyiko- iaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és kísérete tegnap Üj-Delhiből Rangoon- ba érkezett. Az egynapos in­diai vendégség után' most a burmai vezetőkkel folytatott rövid eszmecserét. Ha napjainkban Burmáról hallunk, önkéntelenül az ENSZ főtitkára, U Thant jut eszünkbe. Az a burmai államférfi, aki 1961. novem­ber 30-án került a világszer­vezet titkárságának élére s közel egy évtizeden át ki­vívta az egész világ megbe­csülését. Ezért is probléma most megfelelő utódjának megtalálása. U Thant ugyan­is — miként köztudott — közölte, hogy visszavonul. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének irányítása szédü­letes iramot diktáló korunk­ban igen nehéz feladat. Előd­jei nehezen is birkóztak meg a rájuk háruló terhekkel. 1946-tól 1953-ig a norvég Trygve Lie, majd őt köve­tően, 1961-ig, a kongói konf­liktus során életét vesztett svéd Dag Hammarskjöld in­kább bírálatot, mint elisme­rést vívott ki szerte a világon. U Thant diplomáciai érzéké­vel felnőtt a feladat nagy­ságáig s korunk nagy poli­tikusává vált. Az ENSZ e hetekben búcsú­zó burmai főtitkára mintegy jelképe hazájának, a Burmai Unió Köztársaságának. A szovjet—burmai kapcso­latok 1955-ben kezdődtek ke­reskedelmi szerződéssel s 1956 áprilisában Á. I. Mi- kojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese látogatott el­sőként Rangoonba. * Az elmúlt másfél évtized alatt Burmában jelentős, po­litikai változásokra került sör. Az 1943-ban alakult Népsza­badság Antifasiszta Liga, mely a japánok elleni harcot szervezte s későbbi az ország ufa lett, 1958-ban belső vál­ság nyomán felbomlott. Az Egyesült Államok által tá­mogatott jobbszárny kizárta U Nu miniszterelnököt és ki­lenc társát, majd még ugyan­ebben az évben U Nut ki­szorították a hatalomból, me­lyet Ne Win tábornok, ve­zérkari főnök ragadott ma­gához. A Ne Win vezette for­radalmi tanács 1962-ben fel­oszlatta a parlamentet, köz­zétette programját, a „Bur­ma útja a szocializmushoz” elnevezésűt, s 1964-ben betil­totta a politikai pártokat — a kommunista pártokat is — és arab mintára az ország irányítását a Burmai Szo­cialista Program Pártja vet­te át. Az azóta eltelt közel egy évtizedben, a harmincmillió lakosú, 680 000 négyzetkilo­méter területű Burma igye­kezett konszolidálni külpo­litikáját, figyelembe véve szomszédait: Indiát, Kínát, Laoszt és Thaiföldet. E megfontolt külpolitikai irányvonal eredményeként ki­egyensúlyozó erőként hat Tá­vol-Keleten s ezért jelentő­ségteljes, hogy Nyikolaj Pod- I gornij — Hanoiba tartva — ' rövid látogatásra megszakí­totta útját Rangoonban, meg­beszéléseket folytatni a bur­mai vezetőkkel. A. B. T. Ä héten történt A6 réieii és a tudatos háború... CsiksíoláEkozó-dömping - Eseményzuhatag 144 óva Hétfő: Leonyid Brezs- nyev szófiai tárgyalásai. — Nixon és a japán császár alaszkai talál­kozója. Kedd: Gromiko beszé­de az ENSZ általános vitájában. — Csúcsérte­kezlet Chequersben az északír problémáról. Szerda: Az indiai miniszterelnök-asszony moszkvai tárgyalásai. — Nixon—Gromiko-meg- beszélés Washingtonban. Csütörtök: Részleges SALT-egyezmények alá­írása. — Budapesten megalakul a magyar Európa-bizottság. Péntek: Podgornij úton a Vietnami De­mokratikus Köztársaság felé. — Folytatódott a két német államtitkár párbeszéde. Szombat: Heves har­cok Indokínában. A héten ismét nem panasz­kodhattak „munkanélküliség­re” és témaszegénységre a kül­politikai kommentátorok. Va­lóságos csúcstalálkozó-döm- ping tanúi lehettünk. Szinte jellemző, hogy az egyetlen ál­lamfő, aki hivatalos minősé­gében még sohasem hagyhatta el országát, Hirohito japán császár is útrakelt. SÁL Tegyezmények Ha megpróbálunk fontossági sorrendet felállítani a hét ese- ményzuhatagában, kétségkívül a részleges SALT-egyezmé- nyek aláírása kerül az első helyre. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, úgyis mint az egymással szembenálló két világrendszer vezető hatalmai, megállapodást kötöttek: meg­teszik a szükséges intézkedése­ket, nehogy véletlenül, vagy felhatalmazás nélkül kitörjön egy atomkonfliktus. A jobb összeköttetés érdekében meg­kezdik a két fővárost össze­kötő telexvonalak, a „forró drót” korszerűsítését is. Jellegzetesen mai témák: a nukleáris fegyverek kifejlesz­tése előtt nehéz lett volna „vé­letlen” háborút elképzelni. Napjainkban azonban sajnos ennek veszélye is fennáll, technikai hiba, vagy emberi felelőtlenség szörnyű követ­kezményeket idézhet elő, eset­leg a felelős vezetők bele­egyezése nélkül. Ha tehát si­került csökkenteni ezt a fe­nyegetést, az jelentős esemény az egész emberiség életében. Figyelmet elterelő akciók A világpolitikai tapasztalat azonban megtanított arra is, hogy egyszerre nézzük a dol­gok színét és visszáját. Miköz­ben az Egyesült Államokat sikerült rábírni a véletlen há­ború megakadályozásáért tett lépésekre — Indokínában új amerikai erőfeszítések történ­nek a háború tudatos folytatá­sára. Ritka az olyan nap, ami­kor nem érkeznek hadijelen­tések Délkelet-Ázsiából, de ezen a héten különleges fi­gyelemmel kellett olvasnunk e híradásokat. Tay Ninh tarto­mányban, Dél-Vietnam és Kambodzsa határvidékén az indokínai háború egyik leg­nagyobb ütközete bontakozott ki, mely azonban csak „álcáz­ta” a Saigon ellen felvonuló partizánalakulatokat. Nyilván ennek „ellensúlyozására” Wa­shington megint „északi re- vansot” akar venni a déli problémákért: felélénkültek az amerikai bombatámadások a Vietnami Demokratikus Köz­társaság egyes területei ellen. ; :«:> iM-mm BÍÜ-CHÚ “ ? • « : Vasárnap tartják Dél-Viet- namban az elnökválasztáso­kat, amelynek mindössze egy elnökjelöltje és két különböző alelnök-jelöltje van. Képünk a választások szavazólapját mu­tatja: felső képen Thieu elnök és Tran Thien Khiem alel- nök-jelölt, míg az alsó képen Thieu elnök és Tran Van Huong, a tulajdonképpeni fő alelnök-jelölt. Vietnam — háttérrel Az egész helyzetkép jelleg­zetes előjátékul szolgál a ma, vasárnap lebonyolításra kerü­lő saigoni elnökválasztások­hoz, amelyeken egyedül Thieu indul, erős amerikai segédlet­tel. A közállapotokat híven tükrözi a jelentés, hogy az Egyesült Államok megfenye­gette a kormányhadsereg tá­bornokait — az elégedetlenség hulláma tehát igencsak ma­gasba csapott —, amennyiben puccsot kísérelnének meg, minden amerikai segélyt leál­lítanak. A kibontakozáshoz egyelőre nem kerültünk köze­lebb, s bár a múlt heti halasz­tással szemben ezen a csütör­tökön megtartották a párizsi Vietnam-konferencia 130. ülé­sét — biztató fejlemény ott sem történhetett. Igaz, Nixon személyesen is „bevetette” magát — váratla­nul megjelent azon az össze­jövetelen, amelyet az Indo­kínában foglyul esett ame­rikai katonák családtagjai rendeztek. Nagy titokzatos­sággal különböző „kapcsolat- felvételekről” beszélt, de gon­dosan kikerülte, hogy vála­szoljon a DIFK immár 90 napja közzétett hétpontos javaslatára. Pedig a dél-viet­nami kezdeményezés világo­san kimondja, hogy az ame­rikai csapatok kivonulásával párhuzamosan szabadon en­gedik a foglyokat. Két utazás Hanoi közben vendéget vár: rövid indiai és burmai útmegszakítással a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa felé közeledik Pod- gornij különrepüilőgépe. A szovjet—vietnami eszmecse­rének — ebben a bonyolult helyzetben — ugyancsak kü­lönleges fontossága lesz. Közben egy másik utazás­ról is elterjedtek híresztelé­sek: amerikai lapok olyan találgatásokat közöltek, hogy Nixon Alaszkából, a Hirohi- tóval folytatott megbeszélést követően, egyenesen Peking- be indul. A híreket hamaro­san megcáfolták, s változatla­nul nincs időpont a bejelen­tett látogatást illetően. New Yorktól Budapestig S végül valóban csak táv­irati stílusban arról, ami még a hét eseménye volt. Az ENSZ-ben megkezdődött az általános vita — Gromiko fejtette ki a Szovjetunió át­fogó békepolitikáját. Nyuga­ton is kritikusabb hangok hallatszanak a brit kémihisz- tériárói, a 105 szovjet állam­polgár indokolatlan kiutasí­tását — ma már világo­san látható — tulajdonképpen az európai biztonsági folya­matok elleni torpedóként is szánták. Földrészünk pozi­tív fejlődését hátráltatja, hogy Nyugat-Berlinben nem a négyoldalú egyezmény szellemében tartottak össze­jövetelt — az NDK kénytelen volt határozottan tiltakozni. Találkozott a két német ál­lam tárgyaló küldöttsége is, a szokott államtitkári szin­ten. A hírek itt haladásról számoltak be. Földrészünkön tehát nem egyértelmű a helyzet, az el­múlt hetek örvendetes fej­lődését a reakciós körök fé­kezni, lassítani próbálják. További erőfeszítésekre van szükség minden szinten s e törekvések európai épületé­be mi is elhelyeztük téglán­kat: a héten megkezdte mun­káját az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. Réti Ervin Japán császár és kínai miniszter Párizsban Hirohito japán császár nyu­gat-európai körútja során szombaton délelőtt Párizsba érkezett. Bár a császár há­romnapos látogatása a fran­cia fővárosban nem hivatalos, hanem magánjellegű, japán források szerint az uralkodó fel akarja eleveníteni azokat az emlékeket, amelyeket 50 évvel ezelőtt még trónörökös korában párizsi tartózkodása alatt szerzett. Francia politi­kai körökben politikai szem­pontból is jelképes jelentő­ségűnek tekintik a császár nyugat-európai körutazását. Itteni felfogás szerint a lá­togatás Japánnak azt az óha­ját demonstrálja, hogy szoro­sabbra fűzze kapcsolatait Nyugat-Európával. A francia főváros politikai köreiben éppen ezért nagy érdeklődéssel várják a csá­szárt elkísérő Fukuda kül­ügyminiszterrel folytatandó eszmecseréket és arra számí­tanak, hogy e nem hivata­los megbeszéléseken szó esik majd arról, milyen közös ak­ciókat kezdeményezhetnek Ja­pán és a nyugat-európai or­szágok a nemzetközi pénz­ügyi válság ügyében. ★ Georges Pompidou francia köztársasági elnök pénteken az Elysée-palotában ebédet adott a Paj Hsziang-kuo kül­kereskedelmi miniszter veze­tésével hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó kínai kormányküldöttség tisz­teletére. Az ebédet követően Pom­pidou és Paj Hsziang-kuo egyórás beszélgetés kereté­ben áttekintette a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket. Ezeknek homlokterében — a hírügynökségek értesülése sze­rint — az indokínai prob­léma, a Népi Kína ENSZ- tagságának kérdése, valamint a két ország politikája állt. Mindhárom kérdésben teljes nézetazonosság mutatkozott a felek között. A francia sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik a Paj Hsziang-kuo külkereske­delmi miniszter vezette kí­nai küldöttség látogatásával. A Combat vezércikke hang­súlyozza, hogy a látogatás al­kalmat nyújt Pompidou el­nöknek arra, hogy új lendü­letet adjon Franciaország ázsiai politikájának. Á kí­nai küldöttség vezetőjét azon­ban szemmel láthatóan za­varba hozzák az erre vo­natkozó utalások, mégpedig azért, mert egyre nyilván­valóbbá válik, hogy a Pe- kingben jelenleg lezajló ese­mények nem teszik lehetővé a kínai politikai személyisé­geknek, hogy nyilatkozatok­ba bocsátkozzanak a jövőt illetően. A Figaro kiemeli, a kínai küldöttség vezetője az Elysée- palotában folytatott beszél­getések során egy alkalom­mal megjegyezte: „Ha alka­lom nyílnék rá, Csou En-laj miniszterelnök szívesen ellá­togatna Franciaországba”. A lap szerint a kínai ügyek francia szakértői ebből a meg­jegyzésből azt a következte­tést vonják le, hogy a pekingi hierarchiában, a különböző híresztelések ellenére nem ■ történt nagyobb változás. LISSZABON ARA-per A lisszaboni' haditörvénygze- ken újabb per kezdődött. A vádlottak padjára ültetett 31 hazafi között van a Bankal­kalmazottak Nemzeti Szak- szervezetének titkára, Daniel Cabriato és Maria Dos Santos ismert munkásvezető is. A pá­rizsi L’Humanité jelentése sze­rint a hazafiakat a „Fegyve­res Forradalmi Akció” (ARA) nevű szerveziethez való tarto­zással és az illegális Portugál Kommunista Pártnak nyújtott segítséggel vádolják. ★ A TASZSZ kommentátora, Luis Serrano ezzel kapcsolat­ban a következőket írja: Minden alkalommal, amikor a diktatórikus rendszer súlyos szociális és politikai válságot él át, a lisszaboni vezetők a furkósbot és a kemény rend­őri megtorlás eszközéhez fo­lyamodnak. A vádlottak pad­ján mindannyiszor a fasiszta és gyarmatosító rezsim ellen­zői ülnek. A lisszaboni vezetők által folytatott politika egyre na­gyobb mértékben ütközik el­lenállásba a különböző illega­litásban működő ellenálló szervezetek részéről. A „Fegy­veres Forradalmi Akció” (ARA) több bravúros művele­tet hajtott végre. Az egyik leg­fontosabb portugál légitámasz­ponton végrehajtott robbantá­sukkal megsemmisítettek 17 repülőgépet és helikoptert, amelyek — külföldi hírügy­nökségek szerint — Angola, Mocambique és Guinea (Bis­sau) felszabadító mozgalmai ellen kerültek volna bevetésre. Az ARA egyik nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy „a szerve­zet kész a további harcra a fa­siszta diktatúra megdöntésé­ért, a gyarmati háború és az országban uralkodó imperialis­ta rend ellen.” A portugál hatóságok gyak­ran az ARA rovására írnak olyan megmozdulásokat, ame­lyekhez a szervezetnek egyál­talán nincs köze. A külföldi sajtó véleménye szerint ezt azért teszik, hogy lejárassák a „Fegyveres Forradalmi Akció” tagjait és köztörvényes bűnö­zőként állítsák be őket. BEA-katasztrófa Earn! közeiében A belgiumi Gand város kő' zelében szombaton délelőtt le­zuhant az angol BEA Légifor­galmi Társaság utasszólító re­pülőgépe, amely Londonból indult és fedélzetén 55 utassal, valamint 8' főnyi személyzet­tel az ausztriai Salzburg felé tartott. A katasztrófa oka még nem ismeretes, szemtanúk szerint azonban a gép már a levegőben felrobbant. Az első jelentések 60-ra teszik a halá­los áldozatok számát. AZ EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK miniszterei, akik részt vesznek az ENSZ köz­gyűlés 26. ülésszakának mun­kájában, konzultatív találko­zót tartottak New Yorkban. Átalakítás és korszerűsítés után GÖDÖLLŐN ISMÉT MEGNYITOTTUK MÉTERÁRU-LAKÁSTEXTIL SZAKÖZLETÜNKET Bőséges választék, modern minták, udvarias kiszolgálás a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETÉBEN Dózsa György út 7. \ /

Next

/
Thumbnails
Contents