Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

1971. SZEPTEMBER 8., SZERDA :\JüvÍap 3 Százhalombattai munkásszállások (2.) Nem vendégmunkások Külkereskedelmi főiskolát avattak Budapesten A százhalombattai mun­kásszállások helyzetét - tár­gyaló közös városi párt- és tanácsi vb-ülést, amelyre az illetékes gazdasági vezetőket is meghívták, igen széles kö­rű vizsgálat előzte meg. HÁROM KÍVÁNSÁG ' A noteszokba a nyolc éve munkásszálláson lakó asszony kívánsága — ha társalgóban fogadhatná a látogatóját, ha televíziót nézhetne! —, épp­úgy bekerült, mint egy épí- tömunkás közlése: egy este Ez italmérésben lehetetlen kétszer kivárni a sor végét, inkább egyszerre veszi meg ezért a hat, hét korsó sö­rét... De ezzel is fordultak sok heiyen az emberekhez: mit kérne, ha három kíván­sága teljesülhetne? És nem­csak a felmérést, de a mun­kásszállások javításáért indí­tott egész mozgalmat átha­totta, áthatja a személyesség. Jelen volt e személyesség a beszámolókban, felszólalások­ban. Elmondták: a beruházá­sok merne az eddigi tapasz­talatok szerint mindig gyor­sabb, mint a beruházást meg­valósító emberek legalapve­tőbb igényeinek kielégítése. Megkérdezték, mi indokolja egy már több mint tízéves építkezésnél, szállások leg­alacsonyabb, ideiglenes kar tegóriában való tartását? És sorra következtek a konkrét kifogások. A Kő­olajfinomító új munkásszál­lójából miért spórolták le a fekete öltözőt, a társalgót? A szállók melletti művelődési intézmények miért nem kap­nak elég segítséget? A DKV- beli élelmiszerboltban, a szállásoknál, íróért , három­szorosa az italforgalom az ételforgalomnak, de ugyan­ott miért nincs hűtőtér, rak­tár hiányában elég olcsó húskészítmény, miért hiá­nyoznak sokszor alapvető élelmiszerek, miért van sor- banállás? A Hőerőmű-építke­zésen dolgozók általános is­kolája szervezését tavaly a szakszervezet miért nem tá­mogatta? Az építővállaiatok a szociális alapjukból miért nem részeltetik megfelelő arányban építőmunkásaiknak a központtól távoleső szál­lásait? De a városi párt- és taná­csi funkcionáriusoknak a „kö­zünk van hozzájuk” elvé­től áthatott felszólalásaival ellentétben, a gazdasági ve­zetők válasza meglehetős személytelenül hangzott. Fő érvük: a munkásszállások zöme ideiglenes... AZONNAL KILÉPNEK „Egyszer másfél óráig áll- Öam egy barakkszállás abla­ka alatt, befelé figyeltem. Másfél órán keresztül egyi­kük sem szólt egy szót sem.”... „A rendes üzemi ét­kező szomszédságában inkább leültek az árokpartra, oda vigyék nekik az ebédet!”... „Az új munkásszállókba köl­tözéskor sokan kérték, hadd maradjanak itt a barakkban, jó ez nekik, és kevesebbet kell fizetni érte.”... „Háromszor ehetnének az üzemi konyhán naponta, mégis maguk ütik össze a tojást, hagymát, krumplit, szalonnát.” ... „Péntek délben már utaznak, hétfőn délben érkeznek, lé­nyegében három napot dol­goznak” ... „Ha nem érik el a százszázalékot, az építés- vezetőségeken automatikusan kiegészíti!:, felkerekítik a tel­jesítményüket. Hogyha nincs meg a pénzük, még csak nem & reklamálnak, azonnal kilép­nek.” Egyre drágább, az építke­zés. Ennek egyik oka nyil­ván a munkafegyelem lazulá­sa a lógás, a szervezetlenség. Kissé meghökkenve halljuk, hogy a 44—42 órás munkahét a százhalombattai építőknél Is — hétfőn délelőtt 10 órától péntek délelőtt 11-ig — ter­jed. De jobb feltételek között nem lehetne tőlük többet kö­ve: élni? A magas fluktuáció sem csupán a forint vonzásá­val. de a körülményekkel is magyarázható. Munkafegyelem, munkasze­retet, szakmai értés, szemé­lyes emberi itartás, jó közös­ségi szellem; összefüggő dol­gok. De ezeknek az emberek­nek, akikről beszélünk, több­sége a mezőgazdaságból jött. Hagyományos éle tf of máj ükből kiestek, ismeretlen területre érkeztek. Eléggé kiszolgálta­tottak. Hogy jó munkásokká, a szűkebb és tágabb közössé­gek hasznos tagjaivá válja­nak. hogy emberségüket az új körülmények között megőriz­zék és kibontakoztassák, mindehhez — kubikos hagyo­mányok is bizonyítják — jó iskola és fogódzó a demok­ratikus önkormányzat. Amely­nek kevés- nyomát találhat­tuk a szállásokon... E városiasodó embereknek új ismeretanyagra van szük­ségük, mert régi tapasztala­taikkal, a világról való örö­költ tudásukkal, az új hely­zetben alig boldogulnak. Ha adnak nekik, ha törődnek ve­lük, szívesen és fogékonyan veszik'— bizonyítja a DKV- harakkszállások melletti Ba­rátság művelődési ház példá­ja. Az eredetileg szakszerve­zeti művelődési otthon egy éve a városi tanáccsal és más vállalatokkal közös kezelés­ben áll, így emelkedett a költségvetése. Több függet­lenített1* és tiszteletdíjas nép­művelőt foglalkoztatnak, a szerény épületben gazdag könyvtárat, mozit, klub- helyiséget, , színvonalra töre­kedő, bőséges programot ta­lálunk. A 370 embert befoga­dó művelődési házat estén­ként jó részt időszaki mun­kások töltik meg, annyira, hogy ma már szűknek bizo­nyul. A barakkszállások la­kóinak egy felmérés szerint 15 százaléka analfabéta, 70 százalékuk nem végezte el a nyolc általánost — de a sza­porodó TIT-előadásoknak nö­vekszik a hallgatósága, a könyvtár is 450 tagot szám­lál. a színvonalas művészi produkciók sem maradnak közönség nélkül... Miért, hogy éppen a nagyon is érin­tett építőipari vállalatok já­rulnak hozzá a legkevésbé. mindössze évi pár ezer fo­rinttal a művelődési ház mű­ködtetéséhez? VÁLTOZÁS - VONTATOTTAN A terv mégis összeállt Százhalombattán a munkás­szállások. az időszak1 dolgo­zók helyzetének javítására. Az ÉM Szolgáltató Vállalat üzemeltetésébe . tartozó ba­rakkokat tatarozzák,- felújít­ják. A Kőolajfinomító ba­rakkszállásain ez az első, las­san befejeződött ütemben kö­zel egymillió forintos, a má­sodik ütemben 1973-ig 4 mil­lió forintos ráfordítást je­lent. Vagyis új csatofnákat. új ajtókat, a szobák négy­ágyassá való leválasztását, új fűtőberendezést, új mosdó­sorokat jelent — az egész szállásnak a hármas kategó­riába való kerülését. Ugyan­csak á DKV területén majdan új ABC-áruház épül, három­ezer adagos üzemi konyha, s, étkező. A tervek szerint megalakítanák a Munkás Fo­gyasztási Szövetkezetét. Az ÁFÉSZ zöldségboltot nyitna — de az élelmiszerkereske­delmi vállalat is megígérte, hogy felújításokat hajt végre. A DKV területén épül az új orvosi rendelő, a hétezer ada­gos üzemi’ konyha és étkező. Bővíteni fogják a Barátság művelődési házat, a Hőerő­műnél pedig két barakkból nagyobb művelődési intéz­ményt alakítanak ki. S eddig mi történt a szál­lásokon? A legsürgősebb ta­tarozásokat elvégezték. Sok helyre került függöny, sző­nyeg, dívány, új szekrény. Több helyütt kialhkították a fekete öltözőket, az új szál­lókban ezenkívül társalgókat rendeztek be. A Hőerőmű melletti' szállásokon, hatéko­nyan működni kezdtek az önkormányzati szervek. Ma­szek árus zöldséges boltot nyi­tott, az élelmiszerboltokba hűtőpultot állítottak. Javult az élelmiszerellátás. A változás üteme azonban vontatott. Az időszaki mun­kások száma növekedőben. ami az építőket MEGILLETI A város vezetői nem eléged­tek meg ennyivel. Nem. fogad­ják el két külön témának a termelést .és az embert. Vall­ják, hogy ha munkások ezrei ■ hosszú hónapokat, éveket töl­tenek a városi építkezéseken, akkor Százhalombatta nem Ideiglenes tartózkodási he­lyük, de a második otthonuk. Nem hangoztatnak luxus­igényeket. De azt igen, hogy a hosszú ideig itt dolgozó, élő embereket a rendes szoba, a víz, a kenyér, a zöldség, hús­áru, ,egy-egy társalgó szoba, televíziós sarok, könyvtári helyiség megilleti. A megin­dult mozgalom Százhalom­battán az építők életkörülmé­nyeinek javításáért — folyta­tódik. Padányi Anna öreg, hepehupás, olajos padló, százesztendős cipész­varrógép, hegynyi, két hábo­rút megért sámfa, szorgos emberkezek-átformálta ci­pészszerszámok — öreg cipé­szek, és megújhodásra váró lábbelik, kiszolgált topánok és újak, bár olykor hibáktól éktelenkedők... Ki nem fogy a javítani való cipő és csizma -— csak aki javítja, az vész ki maholnap a föld színéről. A Kemencei Vegyesipari Ktsz cipészrészlege húszesz­tendős születésnapját ünnepli csendes * ténykedés közben: 1951 szeptemberében alakul­tak, akkor még mint Szobi Szolgáltató Ktsz. — Bizony kerek húsz évi Én itt voltam a bölcsőnél! — emlékezik Kormos Károly, s miközben beszél, ördöngős gyorsasággal kézzel varrja egy férficipő hűtlenné vált talpát. — Induláskor voltunk vagy tízen. Most már csak mi hárman vagyunk. Meghal­tak, kiléptek. — És ki lép be? Sem új mester, sem tanuló nem je­lentkezik? — Szobon rajtunk kívül javító cipészet nincsen! Egész Szobon egyetlenegy fiú szer­ződött mostanában cipészta­nulónak, de nem volt hozzá türelme: megelégelte, hogy Újpestre kell bejárni heten- kint kétszer iskolába. Egy évet húzott ki, aztán abba­hagyta a szakmát. Mi is csak nyugdíjasként dolgozunk — Törvényerejű rendelet a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról A Magyar Közlöny legújabb számában megjelent az Elnö­ki Tanács törvényerejű rende­leté a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról. Ennek értelmé­ben tanulmányaikat eredmé­nyesen elvégzett hallgatók — sikeres államvizsga után — katonái végzettségüket feltün­tető oklevelet kapnak, amely egyenértékű az egyetemi okle­véllel. Megkezdődött a nemzeti termelékenységi központok európai szövetségének ülése Balatonfüreden, a SZOT- szanatórium dísztermében kedden megkezdődött a nem­zeti termelékenységi közpon­tok európai szövetségének ülé­se. A háromnapos ülésen a szö­vetség 16 országának képvise­lőin kívül további hat ország küldöttsége és a különféle nemzetközi gazdasági szerve­zetek megbízottai is részt vesznek. A megnyitó ülés után nem­zetközileg elismert szaktekin­télyek tartottak előadásokat, számoltak be a hazájukban szerzett tapasztalatokról, az ot­tani kutatóközpontok eredmé­nyeiről. ■ mert az úgy vart, hogy az egyiknek elkezdeni nincs kedve, a másik nem tudja abbahagyni. A mai fiatalok között alig akad, aki ezt a szakmát álmodja magának. Pedig ez sem rosszabb, mint a többi. Csak hát: kiment a divatból. — Pedig a megrokkant láb­beli csöppet sem divatjamúlt dolog, mint látom. — Munkahiányunk sosincs. Télen még egy nyugdíjas be­segít — nagy a környék is, meg a szobi leányotthonban is vagy 180 lány nyűvi a ci­pőt. Én már két éve nyug­Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete értelmében az eddigi felsőfokú külkereske­delmi szakiskolát külkereske­delmi főiskolává sezrvezték át. Avató- és tanévnyitó ünnepé­lyét kedden tartották az Épí­tők Székházának nagytermé­ben. Dr. Polinszky Karoly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes mondott ünnepi beszédet, ezután került sor az első év­folyam hallgatóinak esküté­telére, majd a miniszter ki­tüntetéseket adott át az intéz­mény fejlesztésében közremű­ködő több dolgozónak. Mint Bársony Jenő, a kül­kereskedelmi főiskola főigaz­gatója elmondotta, az utóbbi két-hárorr, évben teremtették meg a főiskolává való átszer­„Kéményseprőt látok, sze­rencsét találok” — mormol­juk, ha kéményseprő jön szembe. Hogy a magunk jó­solta szerencse jelentkezik-e, az nem a fülig kormos ké­ményseprőkön múlik. Az sem, hogy a Kéményseprő és Cse­díjban vagyok, de a nyugdíj mellé csak összekalapáiom- varrogatom azt az évi tizen­kétezret. i- : 1 : ; j Lukács Márton keze se áll le egy pillanatra sem: perc- . ről percre gyógyulnak a rok­kant cipők. — Pedig én aránylag új fiú vagyok: vasutas voltam, az­után meg esztergályos — csak tizenöt esztendeje vagyok suszter, de megszerettem ezt a munkát. Hampacher Károly is alapí­tó tag: 51 óta van itt. — Anyaghiány? Mi nem pa­naszkodunk : nincs gondunk szögre, apró-cseprő cipészkel­lékre, a vállalatunk a téli tü­zelőnket is, meg a kellékeket is ide szállítja. De ne tessék kifelejteni a legöregebb mun­katársunkat, nehogy megsér­tődjön. Eddig nem tetszett észrevenni, mert olyan csön­des. Hozzánk nőtt már, régi bútordarab, és nem is az a legfőbb baj vele, hogy elmúlt százéves. Mert az iramot úgy bírja, mint mi... — ...vagy mint az a csiz­ma, amit Márianosztrán csi­náltam 33-ban: még ma is egészséggel viseli a gazdája — szól közbe Kormos Károly ... — Hanem az a baja az öreg Singernek, hogy csak foltvar­rásra kapható. Mert a mi Sin- gerünlt: stoppoló-foltvarró­gép ... — De tessék szétnézni: mi mindent csinálunk; teljes csizmafejelést is, ezt pél­dául még vagy tíz évig el­hordhatja a gazdája... Péreli Gabriella Vrzés feltételeit. A gazdasági reform követelményeinek megfelelően egész sor magas­szintű tananyag oktatását ve­zették be, a többi között a külkereskedelmi és devizapo­litika, a külkereskedelmi tech­nika, a propaganda oktatását. Hazánkban szinte egyedülál­lóan orosz, angol, francia és német üülkereskedelmi szak- nyelvet is tanítanak, megte­remtve a szakemberek tár­gyalókészségének egyik fontos feltételét. A mostani tanévtől a főiskola mindkét szakán — a külkereskedelmi idegen nyelvű levelező és a .külke- rskedelmi áruforgalmi sza­kon — egyaránt főiskolai ok­levelet kapnak a végzős hall­gatók, azok is, akik most nem az első évfolyamot kezdik meg. répkályhaépítö Vállalat ceglé­di kirendeltségének vezetője, Lédeczi Istvánná sem a leg­szerencsésebb körülmények között fogadott bennünket irodájában. — Most 9 szakképzett ké­ményseprő látja el felada­tát a közel 40 ezer lakosú városban — mondotta. — Ennyi ember nagyon kevés. Tavaiy még 13 szakmunkás dolgozott nálunk, de félő, hogy még elmennek tőlünk. Ok: az alacsony mun­kabér. Az átlagos havi fizetés 1500—1600 forint, s ez az ősz- szeg nem vonzza a fiatalokat erre a pályára. Az idősebb, több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakmunkások is — érthetően — olyan munka­helyeket keresnek, ahol job­ban megfizetik őket. Jövőre három kéményseprőnk mégy nyugdíjba, s hogy a megmara­dó hat emberrel hogyan tud­juk ellátni feladatunkat, arra nem is merünk gondolni. Ipa­ri tanulónk utoljára 8 évvel ezelőtt volt, azóta sincs je­lentkező. Semmivel sem keve­sebb a munkánk, mint évek­kel ezelőtt volt, amikor szinte minden házban a hagyomá­nyos módon fűtöttek. Az olaj és a gáz használata is szeny- nyezi a kéményteret, sőt tűz­veszélyesebb is, ha nem el­lenőrizzük, tisztítjuk rendsze­resen. Az idén — részben a munkaerőhiány miatt — még­is áttértünk a kéthavonkénti kéményseprésre. — A belterületen egy ké­ményseprőnek 1000, a kül­területet járóknak 400 ház kéményét kell rendben tartania. Ebben benne vannak az üze­mi, illetve a gyári kémények is. A kéményseprők általában kerékpárral járják a terüle­tet, havi 55 forint kopáspénzt és havi 100 forint tisztálkodá­si díjat kapnak. Ez utóbbit nem fogadták szívesen. A régi fürdőnket — szanálás miatt — lebontották, sajnos nem kaptunk lehetőséget, hogy új fürdőt létesítsünk. — Egyidőben kirendeltsé­günk cserépkályha-építést és gázszerelést is vállalt. Szakemberek hiányában már erre sem vagyunk képesek. Megrendeléseket ugyan elfo­gadunk, de a kivitelezés már a fővárosi Cserépkályha-építő és Gázszerelő Vállalat felada­ta. Sok megrendelést továbbí­tunk, a munka elvégzésének várható időpontjáról azonban nem tudunk tájékoztatást ad­ni az igénylőknek. — A cserépkályhák átépítését, illetve olajra, vagy gázra való átalakítását is a központi szol­gáltató üzem vállalja. Az új kályhát azonban már nálunk választhatják ki. A választék nagy, a „pad­kás” kályhától a luxus ki­vitelű cserépkályháig. A kéményseprők vállalata nagy gonddal küzd. Ez sajnos egyúttal a város egyre súlyo­sabb gondja is. Csatári Ilona A „legöregebb munkatárs” a százéves Singer varrógép. Foto: Dozvald SZÜLETÉSNAP - NEKROLÓGGAL Öreg cipészek Kormos Károly: . az a csizma, amit Már.anosztrán csi­náltam 33-ban.. Munka a magasban - alacsony bérért KÉMÉNYSEPRŐK, FÜRDŐ NÉLKÜL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents