Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

MSI MEC.fEI i^íiríap 1971. SZEPTEMBER 7., KEDD GENF Megnyílt az ENSZ békés atomkonferenciája Genfben megnyílt az atom­energia békés felhasználásá­val foglalkozó ENSZ-értekez- 1 let. A résztvevőkhök intézett üzenetében U Thant ENSZ- főtitkár méltatta a nukleáris technológia fejlesztése terén eddig . elért eredményeket, ugyanakkor figyelmeztetett a fejlődés mellékhatásainak ve­szélyességére. Dr. Glenn Seatorg, az ame­rikai atomenergiai bizottság . és konferencia elnöke beszé­dében vázolta az atomerő békés felhasználásának távla­téit. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a század végéig nukleáris meghajtású rakéták szál­lítanak embert a Marsra és a Jupiterre, atommeg­hajtású miiszívek mű­ködhetnek. Genfben megnyílt az „Atom a fejlődés szolgálatában" elne­vezésű kiállítás, amelyet az atomehergia békés felhaszná­lásával foglalkozó negyedik nemzetközi konferencia kere­tében rendeznek. A kiállítá- son 19 ország — köztük a Szovjetunió, az USA, Francia- ország, Anglia és Japán — tu­dományos és technikai ered­ményeit mutatják be. ' Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Genfbe az atomenergia békés fel- használásával foglalkozó nemzetközi ENSZ-érte- kezlethez. A szovjet kormányfő üze­netében hangsúlyozza: a tudó­sok erőfeszítéseinek mind szorosabb összefogása két­ségtelenül elő fogja segíteni az atomenergia békés felhasz­INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ — PÁRIZS Magyar felszólalók Az Interparlamentáris Unió párizsi konferenciájának ál­talános vitájában Darvasi Ist­ván országgyűlési képviselő, a inagyar delegáció tagja, fel­szólalásában támogatta az elő­terjesztett határozati javasla­tot, mely „a nemzetek közele­dése, különösen Európában, a béke biztosítéka" címet viseli, s annak bizonyos módosítások­kal való elfogadását ajánlot­ta. Hangsúlyozta, hogy való­ban a béke egyik legfőbb biztosítéka a népek közeledé­se, s bár az is igaz, hogy so­ha a népek nem. voltak bű- ,ne6ek abpani ha hadat kellett viselniük egymás ellen. . Ma sem a népek a közeledés aka­dályai, hanem azok, akik kö­zéjük állnak. Minden akadály elhárul a közeledés útjából, ha győz a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének politikája, ha mindenütt győz a reálpolitika, amely felülke­rekedik a társadalmi haladás­sal szembeni bizalmatlansá­gon. Az Interparlamentáris Unió párizsi konferenciájának hét­fő délutáni ülésén rátértek a következő napirendi pontra, a fejlődő országok problémái­nak és a számukra nyújtott segítség kérdéseinek megtár­gyalására. A vita során a magyar de­legáció nevében Nagy Miklós országgyűlési képviselő szólalt fel, s hangoztatta: ki kell kü­szöbölni mindazokat az aka­dályokat, amelyek a fejlődő országok gazdasági fejlődésé­nek gyorsulását akadályozzák, s javítani kell a nemzetközi együttműködést ezen a téren. A második fejlesztési évtized­re kitűzött célokat azonban csak akkor lehet elérni, ha ez az évtized egyben az általá­nos leszerelés évtizede is lesz, s a felszabaduló eszközöket számos szociális és gazdasági kérdés megoldására lehet fel­használni. Katasztrófális ha­tású lenne viszont, ha a fej­lett tőkésországok pénzügyi rendszerének válsága és a sta­bilizálás módozatai kedvezőt­lenül hatnának ki a fejlődő országok gazdasági helyzeté­re. Maguknak a fejlődő or­szágoknak is nagyobb erőfe­szítéseket kell tenniük, jól megalapozott, és reális fejlesz­tési terveket kell készíteniük, és mozgósítaniok kell emberi és anyagi erőforrásaikat. A szocialista országok felismer­ték kötelezettségeiket, s ké­szek kiszélesíteni együttmű­ködésüket, műszaki és egyéb vonatkozásokban —, hangoz­tatta. nálása igen fontos problémái­nak mielőbbi megoldását. A Szovjetunió — amely nagy si­kereket ért el az atomener­gia gyakorlati alkalmazásá­ban — következetesen síkra száll azért, hogy létrejöjjön a nemzetközi együttműködés az atomenergia békés célú fel- használásának területén. Vannak az atomenergia al­kalmazásának olyan terüle­tei is, amelyek a béke meg­őrzése szempontjából igen ve­szélyesek — jegyzi meg Alek­szej Koszigin. — Ez az oka annak, hogy a Szovjetunió következetesen harcol az álta­lános nukleáris ' leszerelés problémájának megoldásáért és az olyan különálló intéz­kedések elfogadásáért, ame­lyek fokozatosan vezetnek e cél felé. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk azon szovjet ja­vaslatok megvalósításának, amelyek a nukleáris leszere­lésre, csakúgy, mint az ál­talános és teljes leszerelésre irányuló intézkedéseket érin­tik... — írja. Lenin-renddel tüntették ki Todor Zsivkovot Kádár János és Losonczi Pál ödvézlőtávinta Hatvanadik születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnö­két. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének a kitün­tetés odaítéléséről szóló rende­leté megállapítja, hogy Todor Zsivkov „kiemelkedő érdeme két szerzett a szovjet és a bol­gár pép testvéri barátságának és együttműködésének fej'esz- tésében, a béke és szocializmus megszilárdításában, s hosszú évek óta aktív részt vállal a kommunista világmozgalom­ban." Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt első titkárá­nak, a Bolgár Államtanács el­nökének 60. születésnapja al­kalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban tolmá­csolta pártunk és népünk üd­vözletét, jókívnáságait. Kimeri az EAK-hai MIelutan és a pér Anvar Szadat egyiptomi el­nök és Nimeri szudáni állam­fő hétfőn Kairóban folytatták politikai tárgyalásaikat. Egyip­tomi körök szerint ismét arról a lehetőségről volt szó, hogy Szudán csatlakozik az Arab Köztársaságok Szövetségéhez. Mint ismeretes, a nemrég meg­alakult államszövetség Égyip­Lipcsei ősz Vasárnap 55 or­szág 6500 kiállító­jának részvételé­vel megnyílt a ha­gyományos őszi lipcsei vásár. Fel­ső képünkön a ki­állítás bejárata, alsón a megnyitón megjelent E rich Honecker, közé­pen a NSZEP első titkára látható, az NDK állami veze­tőinek társaságá­ban. tomot, Szíriót és Líbiát foglal­ja magában. Miközben Szadat elnök a he- luani vas- és acélipari művek­ben kirobbant sztrájk ügyében indított vizsgálat eredményeit várja, a kormány terveket je­lentett be a Kairó melletti vá ros munkásai életkörülményei­nek megjavítására. Az AP szerint megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a heluani sztrájk akkor robbant ki, amikor egy héttel ezelőtt megkezdődött a Szadat ellen szőtt összeesküvéssel vá dőlt személyek, köztük All Szabri volt alelnök pere. Az Al Ahram kairói lap hétfői számában hangsúlyozza, hogy Heluanban kétszázezer munkás dolgozik, de ezeknek 65 százaléka kényszerül ingá­zásra Kairó és Heluan között. A városban az utakat már 23 év óta nem javították, mind­össze egy kórház működik 260 férőhellyel, és az elmúlt évek­ben alig épültek újabb laká­sok. A tarthatatlan helyzet or­voslására a lap szerint a kor­mány rendkívüli négyéves ter­vet dolgozott ki. A Francia Kommunista Párt háromtagú küldöttsége vasár­nap felkereste az EAK párizsi nagykövetségét, és átadta az FKP-nak Szadat elnökhöz in­tézett levelét. A levélben az FKP nyugtalanságát fejezi ki a Kairóban folyó per miatt. Az egyiptomi népnek az izraeli terjeszkedés és az ame­rikai imperializmus elleni igazságos harcára súlyos csa­pást mérne az, ha a kairói per vádlottjait azokkal a bünteté­sekkel sújtanák, amelyeket a főügyész kért ellenük. Az FKP a két ország közötti barátság és szolidaritás nevében arra kéri Szadat elnököt, ne ítéljék el ezeket a férfiakat, akikről az egész világ tudja, hogy ki­emelkedő módon vettek részt az egyiptomi népnek a szabad­ságért, a méltóságért és a ha­ladásért vívott harcában. Argentína Latin-Amerilca egyik legna­gyobb területű állama: 2 778 410 négyzetkilométer, la­kossága 24 millió, 97 százaléka elsősorban spanyol - és olasz származású európai. Az ország neve magyarul Ezüstországot jelent; a század eleje óta, kü­lönösen a két világháború ide­jén, előnyös konjunktúra, spe­kulációs árfolyamok haszonél­vezője volt. Ez fellendítette a hús-, gyapjú- és bőrtermelést. Mezőgazdaságának két leg­fontosabb exportcikke a szarvasmarha és a gabona. Szarvasmarha- és juhtenyész­tése a világon a negyedik he­lyet foglalja el, lóáTlománya szintén az elsők között van. Gabonatermelése — bár gépe­sített — külterjes. Szántóterü­letének több mint felén gabo­naféléket és kukoricát ter­mesztenek. Argentína a világ legnagyobb bortermelői közé tartozik, jelentős gyümölcsex­portja Nyugat-Európában talál piacra. A faága szállítási költ­ségek miatt azonban a terme­lők az eladási árnak alig ötö­dét kapják. Nagy kiterjedésű erdeinek legfontosabb fafajtája a queb- rachofa, amelynek kivonata, a tannin, bőrcserző anyag: Ar­gentína szolgáltatja ebből a cikkből a világtermelés csak­nem 90 százalékát. Az ország önellátó olajban és földgázban. Szenet és va­sat bányásznak, kisebb meny- nyiségben pedig urániu­mot, ónt, horganyt, rezet, wolframot. A bányászat ter­mékeit nagyrészt helyben dol­gozzák fel. A második világ­háború alatt és után indult meg az ország gyors iparoso­dása. Ez később, a hatvanas évekre lelassult. Az ipar erő­sen centralizált: a fővárosban, Buenos Airesben van az ipar 60 százaléka. Santa Fében pe­dig 12 százaléka. Vaskohászatának központja San Nicolas vas- és acélüze­me, amely 1960-ban kezdte meg működését. Ez amerikai tőkével épült. Gépipara fejlő­dőben van. Cordobában állami repülőgépgyár, továbbá trak­torgyár, Rio Santiagóban álla­mi hajógyár van. Feldolgozóiparában legjelen­tősebbek az exportra dolgozó mezőgazdasági és állati termé­keket feldolgozó üzemek, mal­1 > ft t, h - h fy'* t : ■ ( v í > i. J * rí > 7 t £ ' 7 4. v . v, , ­&*«•*?"" 7 . .. . . .^'"-'7 7 • • • ..'é ::..v :r.i !>-' ­... *>--V ­a v -fWi mok és húskombinátok. (1962- ben 9,7 millió szarvasmarhát, 9,7 millió juhot és 2 millió ser­tést vágtak le és dolgoztak fel ezekben az üzemekben.) Vegy­iparának — amely gyógyszer­gyártással, műszál-előállítás­sal, műtrágya- és cementter­meléssel foglalkozik — köz­pontjai Buenos Aires előváro­saiban, Cordobában és Rosa- rióban találhatók. Gazdasági kapcsolatai ha­gyományosak. A Gánz-MÁ- VAG a felszabadulás óta 280 motorvonategységet szállított Argentínába. Exportunkban szerepelnek továbbá; baromfi­feldolgozó üzemek, gépipari gyártmányok és izzólámpák. Argentin kikötőkben magyar portáldaruk dolgoznak. Az általunk importált leg­fontosabb cikkek: nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1969-ben kötött államközi kereskedelmi megállapodás szerint a két or­szág az árucsere lebonyolítá­sának megkönnyítésére érvé­nyesíti a legnagyobb kedvez­mény elvét, kölcsönösen a leg­kedvezőbb vám-, illeték- és adóelbánást nyújtja. Máté Sándor „Védelem napja“ Pakisztánban Jahja Khan pakisztáni ál­lamelnök vasárnap a „Véde­lem napja”, az 1965. szeptem­ber 6-án kirobbant indiai—pa­kisztáni háború második év­fordulójának előestéjén mon­dott rádióbeszédében hangoz­tatta, hogy nem tűr el idegen beavatkozást Pakisztán bel­ügyelbe és „a Föld egyetlen hatalmának sem sikerül szét­bomlasztania Pakisztánt". Az elnök, aki a pakisztáni hadse­reg főparancsnoka is, elisme­réssel szólt a pakisztáni had­seregnek a kelet-pakisztáni polgárháborúban játszott sze­lepéről. 129 GERILLA MEGSZÖKÖTT... Tűpárnánk az A hírügynökségek legújabb jelentése szerint hétfőn helyi idő szerint a hajnali órákban 129 fogva tartott tupamaro gerilla szökött meg a Punta Carretas börtönből. A szökést a fővárosban rej­tőzködő gerillák készítették elő oly módon, hogy a börtön­nel szomszédos két épületből egy-egy föld alatti alagutat ástak a börtön területéig. Meg nem erősített hírek szerint az ily módon kiszabadult foglyok egy autóbuszon menekültek el a helyszínről. Mint az AP hír- ügynökség írja, egyes hírek szerint a szökevények között van a tupamaro gerillaszer- vezet alapítója, a 44 éves Hóul Sendic is. SZÁZHUSZONEGY SZE­MÉLLYEL a fedélzetén hétfő este felszállás közben Ham­burg-Fuhlsbüttel repülőteré­nek közelében lezuhant egy utasszállító repülőgép. 80 ha­lálos áldozatra lehet számítani. ftVIM VÁSÁRFIÁT A PEVDI-TŐL! A vadászati világkiállítás 51-es pavilonjában megvásárolhatja a kiállítás emblémájával ellátott \ * ■ ajándéktárgyait. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents