Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
1971. SZEPTEMBER 3«., VASÁRNAP :“ícMirSap 3 Üdvözlet Szibériából írta: Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára ÖRÖKTÜZ OMSZK FŐTERÉN, A POLGÁRHÁBORÜ HŐSEINEK TISZTELETÉRE Napfényes égbolt, tizenegyezer méter magasság, 900 kilométer óránkénti sebesség és mínusz 39° hőmérséklet — közli kedves hangon az utasokkal a TU—134-es repülőgép sluardesse. Moszkvától még háromórányi repülőút Omszkig. Az öttagú Pest megyei delegáció izgalommal várja a megérkezést az ismeretlenbe. Pártjaink között megállapodás született arra, hogy a két megye — Omszk és Pest — testvéri kapcsolatot alakíthat ki egymással. Június hónapban a Pest megyei Hírlap hűségesen tájékoztatta olvasóit arról, hogy az omszki pártmunkásküldöttség tagjai, Sz. J. Manyakin első titkár elvtárs vezetésével megyénk vendégeiként ismerkednek dolgozó népünk életével. Ezt a látogatást viszonoztuk szeptember első felében, és igyekeztünk mi is megismerkedni Nyugat-Szibéria gazdasági és pártpolitikai munkájával,’ az ott élő emberekkel, mindennapjaikkal. A meglepetések útja Számunkra ez áz utazás (habár Szibériának csak a nyugati részén jártunk) a meglepetések útja volt. Így utólag nyugodtan mondhatom, aki csak Moszkváig jutott el, s csak addig Ismeri a Szovjetuniót, az tulajdonképpen nem ismeri. A meglepő dolgok felsőrolását a legegyszerűbbel kezdem. Itthon, Magyarországon — a mi képzeletünkben iá — Szibéria a zordság, az örök hideg jelképeként él. Micsoda tévedés! Ott is ugyanúgy váltja egymást a négy évszak, mint nálunk. Az azonban igaz, hogy a nyár engedményt tesz a tél javára, ami bizony októbertől áprilisig is eltart. Az idén például még június elején is, egy napon, huszonöt centiméteres hó esett. A nyár viszont nagyon meleg a tél rendkívül kemény; hetekig mínusz 40 Celsius fok alá süllyed a hőmérő higanyszála. Az ott élők szerint nehéz, de gyönyörű a szibériai tél. Igaz, hogy nagyon hideg van, de sok a napsütés és olykor nincs szél. Ezért a mínusz 40 fok is kellemesebb, mint a> mínusz nyolc-tíz fokos, szeles hideg A meglepetések közé -tartozott az a hatalmas virág- és növényövezet is, amelyre igazán nem számítottunk. Qmszkot méltán nevezhetnénk a virágok városának is. Parkok sokasága övezi, amelyek ottlétünkkor is rengeteg tarka gladiolustól, szegfűtől, őszi rózsától dÚKlettek. Az óriás méretek is elkápráztattak bennünket. Az itthoni nagyságrendben élő és gondolkodó ember számára elképzelhetetlen mennyiségű és nagyságú dolgokkal ismerkedtünk. Az omszki megye területe Magyar- ország másfélszerese. Igaz, hogy a megyének csak kétmillió lakosa van, de a 31 járás és a megyeszékhely lakói könnyen érintkeznek egymással, a fő közlekedési eszköz a helikopter és a repülőgép. Számukra az csupán középüzem, ahol nyolc-tízezeren dolgoznak. Többségben vannak az ennek kétszeresét foglalkoztató gyárak. Kenyérgabonát 2 millió 200 ezer hektárról takarítanak be, rendkívül rövid idő, mintegy húsz nap alatt. Egyetlen járás több kenyérgabonát termel, mint egész Pest megye! Egyszóval a méretek elképesztőek voltak számunkra. A munka hullámhosszán A rendelkezésünkre álló időben megismerkedtünk az iparban, a mezőgazdaságban folyó munkával, a gazdasági élet sokirányú fejlesztésével. Bárhol jártunk, mindenütt tanúi lehetünk a megye sokoldalú, dinamikus fejlődésének. A Szovjetunióban 1970-ben fejezték be a kilencedik ötéves tervet, így az omszkiak is a tizedik ötéves terv kezdetén tartanak. A gazdasági élet irányítói központi kérdésként kezelik a tervek teljesítését, illetve túlteljesítését. A kapott tájékoztatókból kitűnt, hogy sokat és gondosan foglalkoznak a gazdaságirányítási rendszer fokozatos átalakításával, a gazdálkodás új rendszerének legmegfelelőbb formájával. Mindenütt szóltak arról, hogy eleget kívánnak tenni az SZKP XXIV. kongresszusa azon határozatának is, amely külön programot jeleit meg a közfogyasztási cikkek fokozottabb termelésére. Jelentős előrehaladásra számítanak tehát a közszükségleti cikkekkel való ellátásban, tnondván, hogy amit eddig elhatározott a Szovjet kormány, a Szovjetunió népei azt valóra' váltották. Tudják, hogy a béke, a nemzetközi munkásmozgalom érdekében eddig az A- szektorra, főként a nehézipar és a gépipar fejlesztésére kellett minden erőt fordítani. Az SZKP XXIV. kongresszusa itt döntő változást hozott, és ezt a dolgozók elégedetten veszik tudomásul. Érkezésünk idején adták át sok-sok munkásnak, mérnöknek, igazgatónak az előző ötéves terv sikeres (teljesítéséért végzett munkájuk jutalmát, a megérdemelt párt és állami elismerő okletelet, kitüntetést. Számos jelét tapasztaltuk, hogy a termelés irányításába, a tervek teljesítésébe sikerült széleskörűen bevonni a dolgozókat. Az üzemek munkásai jól ismerik a terveket, célokat. A nagyszerű, o formalitásoktól mentes munkaverseny szervezése, a versenynyilvánosság jól szolgálja az alkotó légkör kialakítását. Az irányítási rendszer változásával együtt jár a dolgozók anyagi érdekeltségének mértékletes erősítése úgy, hogy közben fenntartják a magas színvonalú, erkölcsi ösztönzést. A kitüntetett dolgozók frissen elhelyezett képei díszítették szinte valamennyi gyár kertjét, udvarát, a város virágos parkjait. A kiváló brigád, vagy brigádtag elnyeréséért, a szocialista műhely címért folyó versengések áthatják az ipari és mezőgazdasági üzemek légkörét, olyannyira, hogy még a látogató sem tudja kivonni magát ezek hatása alól. Érezhető valóság, hogy a munka milyensége rangot ad. „Sztráda" a gsbonatengerben A látogatás során a delegáció egyöntetű kívánsága is teljesült; megnézhettük a már- már legendás hírű szűzföldeket. Lenyűgöző volt a végeláthatatlan gabonaterület. A táblák között autópálya szélességű föld utakon lehet száguldani. Olyan sík a vidék, hogy este 50 kilométerre meglátni az éjszaka is dolgozó kombájnok, traktorok lámpáit. A Szovjetunió különböző vidékein az idei szárazság miatt gyengébben sikerült a termés, itt, a szűzföldeken viszont júniusban — a már említett — 25 centis hóesés bőséges csapadékot biztosított a vetés számára, és most jó termést takarítanak be. A mi tudatunkban a szűzföldek jelentősége azonosul a gabonatermesztéssel. Igaz: az eredeti cél ez volt, de ezzel egyidejűleg hatalmas állattenyésztés is kialakult, mert a silókukorica és egyéb tömegtakarmány eredményes meghonosítása ezt lehetővé tette. Csupán Omszk megyében annyi szarvasmarhát tenyésztenek, mint egész Magyarországon. Pedig Omszk Szibériának nem is a legnagyobb megyéje, és a szűzföldeknek csak egyik része van itt! Nagyon jelentős a juh- és sertésállomány is. A sertéstenyésztés most van kibontakozóban. Bárhol jártunk: ipari vagy mezőgazdasági üzemekben — a termelési célok és éredrné- nyék ismertetése mellett mindenütt részletesen tájékoztattak a dolgozók életkörülményeiről, a róluk való sokirányú gondoskodásról. Megtudtuk: az ipari üzemekben általános a tizenharmadik havi fizetés. Művelődési kombinátok A vállalatok közreműködésével törekszenek arra, hogy megfelelő legyen az üzemek dolgozóinak ellátása szolgáltatásokkal. Üzemen belül mosodák működnek, fodrászok, kisebb áruházak, üzemi étkezők (étel- hazahordási lehetőséggel) állnak a dolgozók rendelkezésére. Gyermekek üdültetéséről, iskoláztatásáról, az üzem mellett épített éjszakai. szanatóriumról éppúgy gondoskodnak a textilgyárak, az dajkombinátok, mint a szov- hozok. Érdekes módon, nem a tanácsok, hanem elsősorban a termelő üzemek feladata a lakás, óvoda, iskola — egyszóval a kommunális létesítmények építtetése. A tanács jelöli ki a területet, átadja, koordinál, de a beruházó, az üzem. Így érthető, hogy elsősorban az üzemek építenek lakásokat a saját dolgozóik számára Minél jobban termel az üzem, annál több jut a nyereségből lakásokra és egyéb szociális célokra. Az általunk meglátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekben mindenütt volt művélődési ház, valóságos kultúrpalota is. A tizenöt-húszezer embert foglalkoztató üzemek művelődési házai közül bármelyiket elfogadhatnánk hazánk új nemzeti színházának. Impozáns méretűek, modemnek, architektúrájuk és berendezésük igényesen. ízléses. Több közülük sportcsarnokkal, uszodával egészül ki. Felszereltségük minden várakozást kielégít. Nem a gyárakén belül emelték, hanem a gyárak mellett önálló épületekként, ezért kora reggeltől késő estig nyüzsgő élet zajlik bennük. A két vagy három műszakiban dolgozóktól kezdve, a balettra vagy művészi tornára járó „gyári gyerekek” egész nap váltják egymást. Amikor a művelődési házak nappali, nyüzsgő életét láttuk, akkor értettük meg, hogyan érik el tömegméretekben az üzemi kulturális és táncegyüttesek magas színvonalát. Az üzemek dolgozói ének tanároktól tanulnak, neves művészek .patronálnak egy-egy gyári együttest, ruháikat olykor a moszkvai Bolsoj Színház kosztümtervezői készítik. A nemes versengés ebben is magasfokú. Áruházak a gyárakban Omszk is munkaerőhiánnyal küzd, meg kell tartani a munkaerőt — mondták. Ennek leg-, jobb eszköze a dolgozók megbecsülése, a róluk való sok irányú gondoskodás. Ezért megoldották az óvoda-problémát (most már a gyerekeiket reklamálják), ezért javul érezhetően a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás és sok minden egyéb, ami a dolgozók munkáját, életét hivatott könnyíteni. A központi feladat elsősorban a nagyüzemi munkássággal való törődés! Egyszerre mindenki számára nem tudnak mindent magas fokon biztosítani, ezért ha akad kivétel, akkor elsősorban a nagyüzemi munkásság érdekében jut kifejezésre. Egyetlen példát említek csak. Mivel közismerten kevés a saját gyártmányú kötöttáru, a Szovjetunió sokat vásárol a KGST keretén belül a szocialista országóktól, de a nyugati országoktól is. A külföldről érkező árukat elsősorban az üzemi áruházakba szállítják, és csak a fennmaradó részt viszik a városi üzletekbe. Még sok más példával is bizonyítani lehetne, Hogy a társadalmi gondoskodás és gondolkodás miként összpontosul a nagyüzemi munkásra. Ki mit tud rólunk? Az emberekkel való találkozásainkat szinte nem is kellett szervezni. Üzemekben, vagy falvakban érkezésünkkor azonnal körülvettek bennünket. Közvetlenek és nagyon-nagyon melegszívűek a szibériaiak. Több kisebb- nagyobb gyűlésen, csoportos beszélgetésen vettünk részt és szinte mindenütt akadtak olyanok, akik önfeledt barátsággal kiáltották a tömegből: „jöjjenek máskor is!” Mindenütt tapasztaltuk a pártunk, dolgozó népünk iránti tiszteletet, megbecsülést Több helyen, magr ismerkedtünk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság helyi titkárával. Közülük sokan még sohasem jártak hazánkban, mégis részletes ismerői eredményeinknek, vezetőink megnyilatkozásainak és lelkes munkájuk révén soksók ember táplál baráti érzéseket irántunk. Magyar esteket rendeznek, és Petőfi Sándor verseinek szavalása után, a legújabb magyar táncdalok mellett szórakoznak. (Rendkívül népszerűek a magyar táncdalok.) Mindenütt, ahol csak megfordultunk, találkoztunk olyan háborús veteránokkal — közülük sokan csak most 41—43 évesék —, akik részt vettek hazánk felszabadításában. Igaz, a front nem ért el Szibériáig, de a haza hívó szavára sok ezren áldozták életüket a szibériaiak közül is a Moszkva körüli felszabadító harcokban és üldözték egészen Berlinig a fasisztákat. Jó szívvel beszéltek a háborúban megismert Magyarországról és népéről, különösen sokan emlegették Cegléd és Nagykőrös vidékét Rőg — mártírok sírjáról A magyar nép iránti szeretetük nem-újkeletű. Történelmi háttere van. A polgárháború idején a magyar hadifoglyok közül sokan álltak a Vörös Hadsereg zászlaja alá. Az Omszk - ban harcoló Ligeti Károly és tizenkét társa Kolcsakék kezére került és valamennyinket kivégezték. Emléküket kegyelettel őrzik és a város középpontjában levő hősök terén magasodó emlékmű hirdeti soha el nem múló dicsőségüket. Omszk egyik legszebb utcája: a Károly Ligeti utca. A hősök életéről, harcáról, hősi magatartásáról fennmaradt fotókkal dokumentált kiállítást a pionírok és komszo- molisták tömegesen keresik fel. Egy nagyüzemi gyűlésen ajándékot kaptunk. A Magyarországon harcolt szibériaiak képviseletében urnát adtak át. ami Ligeti Ká- rolynak és társainak sírjáról hozott rögöt zárt magába. Azzal bíztak meg bennünket, hogy helyezzük el az urnát az egyik Itthoni szovjet hősi temetőben. A szovjet és magyar hősök közös ügyért, a szocializmus győzelméért áldozták életüket Omszkban és Pest megyében. Ünnepélyes keretek között kívánunk eleget tenni megtisztelő kötelességünknek. Még egy megbízatásunk van. Munkáskollektívák, ipari és mezőgazdasági dolgozók, egyénileg és szocialista brisádok, fizikai munkások, mérnökök, igazgatók, párttitkárok, veteránok és fiatalok, mind, mind. akikkel csak találkoztunk — kérték, adjuk át testvéri üdvözletüket és jókívánságaikat Pest megye minden lakójának. E cikk befejezéseként szeretnénk eleget tenni ennek a tisztességnek. Fogadják szeretettel igaz barátaink, a szibériai emberek forró testvéri üdvözletét! (Mardera és Csepurko — Omszkaja Pravda — felvételei) AZ OMSZKI NYERSOLAJ-FINOMÍTÓBAN
