Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA fHT ucc.rn k/CívSap Napirenden: a nők helyzete Fórum Dunakeszin — Konzervgyári kitüntetések — Kiegészítő kereset? A* utóbbi két évtizedben hazánkban megnöveltedéit a nők társadalmi, gazdasági szerepe. A kereső nők száma országosan több mint hatvan százalékkal emelkedett, s ezzel az összes fog­lalkoztatottak körében arányuk megközelíti a negyven száza­lékot. A KISZ Váci Járási Bizottsága az elmúlt hónapban fel­mérte az ifjúsági szövetség tevékenységét a lányok és fiatal- asszonyok körében. Erről a vizsgálatról mondta el az általá­nos tapasztalatokat Brandt János, a KISZ Váci Járási Bizott­ságának titkára. Növekvő közéleti aktivitás — Több mint egy év telt el azóta, hogy az MSZMP KB felszabadulásiunk óta először, napirendre tűzte a nők hely­zetének egyetemes vizsgála­tát, s a tapasztalatok alapján megfelelő következtetéseket vont le és feladatokat hatá­rozott meg a nők helyzetének további javítására. Járásunk KISZ-alapszervezetei a párt­szervezetekkel és a gazdasá­gi veretessel különböző fóru­mokon dolgozták fel a hatá­rozatot és a KISZ KB állás- foglalása alapján megállapí­tották a konkrét tennivaló­kat. A váci járásban — csak­úgy, mint máshol — a nőknek megváltozott életmódjuk, a társadalmi életben betöltött szerepük, politikai, általános műveltségük, szakmai kép­zettségük. Ez a változás kife­jezésre jut közéleti, politikai aktivitásukban is: életünk különböző eseményeiről van véleményük, bátran elmond­ják javaslataikat, kételyeiket minden fórumon. A pártokta- tásban részt vevők harminc százaléka, a KISZ-oktatásban a hallgatók hetven százaléka nő. Az esti egyetemen már nem ilyen jó az arány: az összlétszámnak csak tizenöt százalékát teszik ki a nőhall­gatóik. Az arány még nem kielégítő — Beszéltünk a nők társa­dalmi szerepének növekedé­séről. Mi a helyzet gazdasági téren? Szívesen fogadjuk a női vezetőket? A bérezésük egyenlő a férfiakéval? — Járásunkban, különösen a mezőgazdaságban, nem ki­elégítő a vezető beosztású nők aránya. Az előítéleteken kívül azért sem, mert a ve­zető funkciók betöltése álta­lában iskolai végzettséghez kötött, méghozzá többségében műszaki képesítéshez. Az is­kolázott nődolgozők többsége azonban nem műszaki, hanem közgazdasági végzettséggel rendelkezik. Általános az a vélemény is, hogy a férfi a családfenntartó és a dolgozó feleség csak kiegészíti a csa­lád keresetét. És ami a leg­furcsább, ezt a nézetet vall­ják maguk a fizikai munkát végző nők is, azt az álláspon­tot képviselve, hogy a tartós és nagyobb kereset elérése a férfiak kötelessége. Figye­lemre méltó következtetése­ket vonhatunk le a nődolgo­zók munkájának elismerését kifejező kitüntetések adomá­nyozásából is. Járásunk te­rületén a „kiváló dolgozó” ki­tüntetést kapottaknak csak egynegyede nő. A Dunakeszi Konzervgyárban például, ahol a nők aránya az összlétszám- hoz viszonyítva nyolcvan szá­zalék, a kitüntetettek fele férfi. A magasabb kitünteté­seknél az arány még kedve­zőtlenebb. A vezetők kivá­lasztásánál a nők megítélése sokkal szigorúbb, mint a fér­fiaké. Bizonyítók erre a négy dunakeszi üzem. aliol a dol­gozók 45 százaléka nő, ezzel szemben vezető beosztásiban mindössze 10,5 százalékuk ta­lálható. A termelőszövetkeze­tekben gazdasági vezetőként 12 nő dolgozik. Hasonló prob­lémák vannak a pedagógu­soknál is. Járásunkban 405 pedagógus dolgozik, ebből nő: 287. Az iskolaigazgatók közül azonban csak kettő. — El-e a nőkben a közéleti passzivitás? — Bizonyos tekintetben nehezebb a nők világnézeté­nek formálása, alakítása, mert egyes területeken a nőket le­kezelik, gyermeknevelésre, a család kiszolgálására tartják őket csak alkalmasnak. En­nek kölcsönhatása a passzivi­tás: sok nőben él még a ki­szolgáltatottság érzése, s ez visszahúzódóvá teszi őket. A fiatalabbaknál azonban sze­A ItiüOSZ ünnepi választmányi ülést tartott a Nemzetközi Újságíró Szervezet 25 éves fennállása alkalmából Kedden, a balatomszéplaki Nemzetközi Újságíró Szállóban a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége ünnepi választmányi ülést tar­tott A jubileumi megemléke­zésen megjelent Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottsá-' ga agit-prop. osztályának he­lyettes vezetője, Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtó­főosztályának vezetője, Pavel Jerofejev, a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet magyarorszá­gi képviselője, Nesztor Aure­lian, a Nemzetközi Újságíró Szervezet titkára, a hazánkban tartózkodó vietnami újságíró delegáció tagjai, valamint a hazánkba érkezett szovjet, lengyel és NDK-beli újságírók. Siklósi Norbertnek, a MU- OSZ főtitkárának üdvözlő sza­vad után Pethő Tibor, a Mü- OSZ alelnöke mondott ünnepi beszédet. Felszólalt Nesztor Aurelian, a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet titkára is, és meleg sza­vakkal köszöntötte az ünnepi választmányi ülés részvevőit. KGST-tanácskozás Keszthelyen Keszthelyen, a Helikon szál­ló különtermében kedden megkezdte ötnapos ülését a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának erdészeti mun­kacsoportja. Az ülésen, ame­lyen H. Nicovescu, a román delegáció vezetője elnökölt, megvitatták „Az erdőgazdasági fejlesztés irányai" című téma­kört A munkacsoport ülésén dr. Gergely István, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes köszöntötte a tag­országok delegációit. A megnyitó ülés után a KGST munkacsoport beszámo­lót hallgatott meg a tagorszá­gok 1945 óta elért eredmé­nyeiről és megvitatja a pers­pektivikus elképzeléseket rencsére ez már kevésbé je­lentkezik. Az előítéletek ellen — Milyen határozatokat hozott a KISZ-bizottság ezek­nek a problémáknak a meg­oldására? — Elsősorban javítanunk kell alapszervezeteinkben a nők körében végzett politikai munkát, s ebben fontos sze­repet szánunk a családi élet­re való felkészítésnek, a lá­nyok, fiatalasszonyok szak­mai tanulásának, továbbkép­zésének. Dunakeszin létrehoz­zuk a „Nők fórumát”. Hatá­rozatot hoztunk, hogy az if­júsági szövetség szervezetei mélyítsék el kapcsolataikat a helyi nőszervezetekkel, a ter­melőszövetkezeti nőbizottsá­gokkal, hiszen közösen haté­konyabban küzdhetnek az előítéletek ellen. Tamás Ervin Összhangban a dolgozok, a vállalatok és a népgazdaság érdekeivel Beszélgetés Török Zoltánnal, a megyei tanácsi ipar helyzetéről BEOLVAD A PEVDI-BE A SOLYMÁRI FAIPARI VÁLLALAT VEGYES PROFILLAL A MONORI KEFEGYÁR Egy hónappal ezelőtt. Tö­rök Zoltánt nevezték ki a Pest megyei Tanács ipari osz­tálya vezetőjévé. (Elődjét, Ta­kács Lajost, a Tanácsakadé­mia tanárává nevezték ki.) Az új osztályvezető előző munka­körében, a Pest megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető­jeként, jól megismerte a me­gye iparát. — Melyek itt az első ta­pasztalatok? — A pártbizottságon első­sorban a dolgozók elvi-poli­tikai oldalával foglalkoztam, itt a gyaloorlati végrehajtás a feladat. Az ipari osztály­nak segítenie kell a vállalati gazdálkodást, a gazdasági reform adta lehetőségeken belüli kibontakozást. Az irányításunk alá tartozó 13 vállalat együttes eredménye jó. Ha azonban egyenként néz­zük e vállalatokat, rendkí­vül nagy a különbség. Nap­jaink nagy problémája, hogy három vállalat súlyos gazda­sági nehézségekkel küszkö­dik. Egyik legfontosabb fel­adatunk az, hogy ezt a há­rom vállalatot .„megment­sük”. ' — Hogyan? — A solymári Faipari Vál­lalat — a megyei tanács végrehajtó bizottságának ál­lásfoglalása szerint — beol­Szcntendréről 50 perc alatt a Belvárosba A Császárnál „bújik el” a HÉV VÍZSZINT ALATT — 1972 VÉGÉRE ELKÉSZÜL Ilye« szerelvények közlekednek majd egészen a Batthyány térig. A Margit-hidat, aki teheti, elkerüli. Leginkább a csúcs- forgalom idején. De hát Bu­dapest világváros, építkezé­sei is világvárosiak. így a legtöbb utas, verető nem bosszankodik — okuk sem lenne —, hanem kíváncsian szemléli, hogyan születik meg Budapest új büszkesé­ge, s találgat, miként néz majd ki az „elbújtatott” szentendrei HÉV felett az út. Hogy találgatni senkinek se kelljen, ellátogattunk az építkezés főhadiszállásá­ra, ahol Ste janik Ferenc mér­nök, a metró műszaki ellen­őre adott tájékoztatást: mi a 450 millió forintos beruhá­zás lényege, célja? — Tavaly nyáron kezdő­dött el az építkezés, és ami az építőktől telt, megtették, reméljük, 1972 végére az új metróvonallal együtt adhat­juk át a szentendrei HÉV új fővárosi végállomását, a Batthyány téren. Tudnüllik, a vasút itt közvetlenül kap­csolódik majd a metróhoz, s így 40—50 percre rövidül majd le az idő. míg Szent­endrétől a Belvárosig eljut az utas. Körülbelül másfél kilométer hosszúságban le­süllyesztjük a HÉV-pályát az útburkolat alá. Az alagút, melyben a szerelvények köz­lekedni fognak, 8 méterre fut a föld alatt, szélessége körülbelül 10 méter lesz. Az új végállomás három vá­gányt kap. A modern, neon- fényes, pavilonokkal körül­bástyázott forgalmi centrum­ból mozgólépcső visz a met­róhoz, csakúgy, mint a fel­színre — az újra közlekedő kilences villamoshoz és az autóbuszokhoz. — És a Margit-hídnál? — A' Császár-fürdőnél meg­szűnik az állomás, és újra a hídnál áll meg a HÉV — itt is már föld alatt. Az uta­sok aluljárón közlekedhet­nek. A hatos villamos osztott peront kap, a Kavics utca— Frankel Leó út sarkán meg­szűnik a végállomás, visz­szaáll a régi rend. A híd bu­dai lejárójánál sokkal szé­lesebb, osztott sávú autóúton mehetnek majd a gépkocsik. A létesítmény beruházója a metró, kivitelezők: a Hídépí­tő Vállalat, a . Közlekedés­építő Vállalat és az Üt- és Vasútépítő Vállalat. A terve­ket a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat készítette. A Batthyány tértől a Margít- hídig dolgozik a KÉV, a Híd­építő Vállalat felvonulási te­rülete a Császár-fürdőtől a — Ilyen munkát még nem csináltak az országban a földalattinál jóval nagyobb teret kell a HÉV-nek kiala­kítani, ráadásul nehézséget okoz a Duna közelsége is, hiszen az alagút a vízszint alatt lesz. Jelenleg gőzerővel dolgozunk: öt kotrógépünk, három dózerünk végzi a föld­munkát — 24 teherkocsi szállítja a földet. A betono­zásnál négy mixerkocsi, két betonkeverő-telep adja az anyagot, s három autódaru, Az úttest alatt húzódó bctonalagút tartósságát kar- nyi vastagságú acélsodronyek beágyazásával biztosítják. Margit-hídig terjed. Az Üt­és Vasútépítő Vállalat mun­kásai végzik majd el a vá­gányok lefektetését és az út­építést. Az útépítéshez hoz­zátartozik — jelentősen meg­növekszik a környéken a zöldterület, lesz mit parko­sítani ... A Hídépítő Vállalat épí­tésvezető-helyettese, Kriston Szabolcs: valamint oszlopverők segéd­keznek a munkálatoknál, összesen itt 280 emberünk dolgozik kora reggeltől este kilencig. A Császár-fürdőtől a Batthyány térig körülbelül 120 ezer köbméter földet mozgatnak meg az építők. T. E. i Foto: Urban vad a Pest megyei Vegyi- és Divatcikikipari Vállalatba. A kis faipari üzemek egyre ke­vésbé versenyképesek — a gépesítés alacsony foka és a kis szériák következtében —, s bár a solymári vállalat még gazdaságosan tériméit, a meggondolatlan beruházás túllépte anyagi lehetőségei­ket. Hitelből építettek mos­dót, öltözőt és irodát, s jól­lehet, jogos volt az igény, a beruházás — nem termelő üzem lévén —, egy fillér hasznot sem hozott, ezzel úgyszólván „megették” a jö­vőjüket. Két lehetőség volt: vagy a szanálás, vagy a beol­vasztás, egy tőkeerős válla­latba, amely mindezt „le tudja nyelni.” — A hír hallatán Solymá­ron szinte pánik tört ki. A dolgozókat gyűlésen sikerült megnyugtatni: a faipari pro­fil mindaddig megmarad, amíg igény lesz rá, s önkén­tes lesz az átképzés. Olyan profilt kellett keresni a régi mellé, amely biztosítja a gazdaságosságot, a jövedel­mezőséget. Lehetőség van arra, hogy az Ikarus részé­re — hosszú távon — komp­lett autóbuszülések készül­jenek Solymáron. Gépesített, modern technológiával sze­relik majd a vasvázakat és a kárpitozást. Október elsején megtörténik az összevonás, utána nagy fejlődés várható, még 4—500 munkásra lesz szükség, öt év alatt a PEV- DI megkétszerezi termelését, milliárdos vállalat lesz beiö­— És a másik két válla­lat? — Veszteséges a Monori Kefegyár is. Az idén fordu­latot szeretnénk elérni, új termékekkel ellensúlyozni a veszteséget, s vegyes profilú vállalattá átalakítani. A csőd­be jutott Nagykőrösi Faipari Vállalat sorsa még mindig' bizonytalan. Annyi azonban bizonyos: nem jó a kettéosz- tottság. Helytelen volt az életképes részleget, az I-es telepet, a Városgazdálkodási Vállalathoz csatolni, amely a veszteségből egy fillért sem vállalt át. A jelenlegi önálló vállalatnál, a volt li­es telepnél, amely most bér­munkában dolgozik az ER- DÉRT-nek, aránytalanul nagy — nyolcszázalékos — volt a bérfejlesztés. Emögött nem áll kellő teljesítmény, így az első félévben tovább nőtt a veszteség. A múlt év első feléhez képest 20 szá­zalékos a romlás. A vállalat életképessége nem biztosí­tott. Soron következő fel­adatunk az, hogy a „pipa­gyár” sorsát is megnyugta­tóan rendezzük, olyan meg­oldást találjunk, amely az ott dolgozóiknak, a vállalati és a népgazdasági érdekek­nek egyaránt megfelel. — Mi az általános ta­pasztalat a tanácsi vál­lalatok gazdálkodásában? — Osztályunk nemrégiben kontrollvizsgálatot tartott az első félévről. A vállalatok ár­bevétele jó. A termelés érté­ke l-,5 százalékkal nagyobb, mint a múlt év első hat hó­napjában. A többlettermelés a termelékenység növelésé­ből származik. így sem lehe­tünk teljes mértékben elége­dettek a termelékenység nö­vekedésének ütemével. — Az 1972-es tervek elké­szítésénél mindezt számítás­ba kell venni. A vállalatok­nak jobban kell igazodniuk a piaci helyzethez, s emel­niük a termelékenység szín­vonalát. A tervkészítéshez osztályunk megfelelő prog­ramot adott. A gondos, jó tervek alapján a jövőben, még gazdaságosabban, haté­konyabban dolgozhatnak a kis- és középvállalatok is. Paládi József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents