Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

1971. SZEPTEMBER 22., SZERDA A hetvenedik születésnapon Csuka Zoltán szerzői estje Érden Táviratok a közélet kimagasló személyiségeitől Uj megyei kiadvány A KÖNYV ÚTJA PEST MEGYÉBEN, 1970 KÖNYVTÁRBAN Sok ezer kötet könyv és folyóirat között válogathatnak a Csepel Autógyár könyvtárának olvasói. Foto: Gárdos Egy kis népdal... Scampolo-menctrend Tegnap este a Magyar írók Szövetsége, a Pen Club, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága, az Európa és a Magvető Könyvkiadó közös rendezésében került sor a het­venedik születésnapját ünnep­lő Csuka Zoltán, József Attila- díjas költő, műfordító szerzői estjére az érdi Vörösmarty Gimnáziumban. A nem min­dennapi irodalmi eseményen a magyar politikai és kulturális élet számos kiválósága is meg­jelent. A vendégek sorában foglalt helyet többek között dr. Hajdú Gyula, nemzetközi hírű jo­gász, aki a Magyar Tanács- köztársaság idején a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka volt, Ortutay Gyula akadémi­kus, az Elnöki Tanács tagja, Svetozár Sztratimirovics, a bu­dapesti jugoszláv nagykövet­ség első tanácsosa, dr. Kéry László egyetemi tanár, a Ma­gyar Pen Club főtitkára, Do­bozi Imre, a Magyar írók Szö­vetségének főtitkára, Illés László, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum főigazgatója, valamint S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára. A megjelent vendégeket és a költőt Máté Dezső, Érd nagy­község tanácsának elnöke kö­szöntötte. A nagy tapssal fo­gadott üdvözlésit követően Czi- n-e Mihály irodalomtörténész méltatta Csuka Zoltán öt év­tizedes költői és műfordítói munkásságát, amellyel igen nagy szolgálatokat tett a Du­na-menti népek irodalmának. Nyolcvannál több jugoszláv, bolgár és szlovák mű magyar tolmácsolása, tizennégy önálló verseskötet fémjelzi Csuka Zoltán fél évszázados mun­kásságát — összegezte Őri ne Mihály az ünnepelt életútját, Hazánkban hosszú ideje egymást érik az iskolai újítá­sok, s a X. pártkongresszus határozata a közoktatás felül­vizsgálatáról további változá­sok sorozatát jelzi. Iskoláinkat megismerve, néha az az érzé­sünk, hogy XIX. századba illő intézményekben kell megte­remteni a XXI. századra is al­kalmas új közoktatást... Megláthatjuk a közeljövőt Ilyen helyzetben egy, az új­szerű tevékenységük leglénye- gét tárgyaló beszélgetés egy olyan gimnázium tanáraival, amely rövid ideje az ország nyolc kísérletező középiskolája között foglal helyet, s ahol technikai fejlesztésre alig több mint egy év alatt közel fél­millió forintot költhettek — pillanatfelvételt és perspektí­vát ad a holnap iskolájáról. Az oktatási intézmény, amelyben megláthatjuk a közeljövőt, a monori József Attila Gimnázi­um és Szakközépiskola, ahol dr. Gerő Igor György igazgató­val és dr. Halász János föld- rajz-biológia-történelem sza­kos tanárral beszélgettem. Intézményük megítélése, az, hogy alkalmasnak tartják a jövőbeli oktatás kikísérletezé­sére, nem előzmények nélkül való. Fiatalon elhunyt első igazgatójának, Oláh Istvánnak nevéhez fűződik, hogy a mo­nori gimnáziumot az 50-es évektől a megye legjobb kö­zépiskolái között tarthatták számon. Az újra való fogé­konyság az elsők közt vitte be falaik közé a politechnikai ok­tatást és a kabinet-rendszert — amely utóbbinak teljes ki­alakítását a reál tárgyakra való kiterjesztéssel az idén befejezik. A technikai eszkö­zökről, amelyek annak idején újításként kerültek intézetük­be, ma már nem meglepő hal­tam, hiszen magnetofonnal, diavetítővel most már egy-egy hangsúlyozva, hogy ezt a ha­talmas munkát gyakran igen nehéz körülmények között, de soha nem lankadó erővel vé­gezte el, s folytatja továbbra is. Czine Mihály előadását kö­vetően Benkő Gyula, Bodor Tibor, iMtinovits Zoltán, Sze­mes Mari és Várady Hédi adott műsort Csuka Zoltán versedből és műfordításaiból. Vujicsics Tihamér pedig saját megzenésítésében tolmácsolta a költőt. A nagy sikerű műsor befe­jező részeként Pnikner Pál, lapunk munkatársa készített „élő-riportot” Csuka Zoltán­nal, aki válaszában Érd szere- tetéről azzal tett tanúbizony­ságot, hogy bejelentette: há­zában megalapítja a Jószom­szédság Múzeumát, amelyben mindazon magyarra fordított művek kerülnek majd, ame­lyeket az ő tolmácsolásában is­merhetett meg a magyar olva­sóközönség. Az értékes könyv­gyűjteményt szerb-horvát és bolgár nyelven megjelent ma­gyar művekkel, irodalmi érté­kű képgyűjteménnyel és fest­ményekkel egészíti ki. A nagy sikerű szerzői est Dizseri Sándornak, a Vörös­marty gimnázium igazgatójá­nak zárszavával fejeződött be, aki a költőt születésnapján kö­szöntő számos táviratot olva­sott fel. Üdvözlő sorok érkez­tek többek között Aczél Györgytől, az MSZMP Poiiiti- kai Bizottságának tagjától, a Központi Bizottság titkárától, Ilku Pál művelődésügyi Tni- nisztertői, Illyés Gyula írótól és a közélet számos más sze­mélyiségétől. A szerzői est záróakkordjaként a Pen Club és a gimnázium fogadást adott a költő és a megjelentek tisz­teletére. jobb villamosított külterületi iskola is rendelkezik. Vetítők, magnetofonok Mégis, a technikai segédesz­közök korai alkalmazásának is köszönhető mai felszereltsé­gük: két hangosfilmvetítővel, kabinetenként magnetofon­nal, diavetítővel, közgazdasági szakközépiskolai osztályaik­ban 35 írógéppel, 24 mágne­ses táblával, asztalos, fém- megmunkáló, varró, elektro­mos, mezőgazdasági politech­nikai műhelyekkel, különböző „számonkérő” berendezések­kel. így eljutottak odáig, hogy közeli célnak már ezt jelöljék meg: a technikai eszközöket az iskolában ne kelljen hur­colni, hanem minden helyiség rendelkezzék a szükséges be­szerelt berendezésekkel, azaz, hogy holnapi feladatnak kitűz­zék a technika teljesen zökke­nőmentes alkalmazását. A ta­nárok náluk egy-egy órát le­hetőleg a magnetofon, diavetí­tő, írásvetítő szinkronizálásá­val terveznek meg. Önálló munkacsoportok Ezen a szinten számukra már kiderült, hogy a technika egy sereg fárasztó és mechani­kus munka alól ment fel. Ná­luk már eloszlott a pedagógu­sok félelme, mely szerint a technika elgépiesítené az isko­lai munkát. Ellenkezőleg: időt teremtvén, felszabadítja az al­kotókészséget, . kibontatja az egyéni érdeklődést cs tevé­kenységet. A politechnikai ok­tatásban például éppen a tech­nikai felszereltség teszi lehe­tővé, hogy az valóban poli- és ne monotechnika legyen. A tanulók már nem egy szűk szakmával ismerkednek, ha­nem bizonyos területek felé irányulnak. így a gépjármű­szakosok motorokkal, elektro­mossággal, fémmegmunkálás­sal foglalkoznak, a matemati­ka tagozatos elektromos szere lók pedig műszaki rajzzal, A megyei jellegű kiadvá­nyok mind gazdagabbá váló sora tekintélyes, új kötettel bővült. Szeptember utolsó hetében jelenik meg Pál Er­nőnek, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének szer­kesztésében — A könyv útja Pest megyében című, 140 ol­dalas, nagy alakú kötet S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára ezeket írja A könyv ba­rátai című vezércikkében: — A könyv barátunk, a tu­dás, a tapasztalatok, a szép és nemes érzelmek megis­merésében és elsajátításában. Barátunk tehát az is, aki se­gít és vezet a könyvek biro­dalmában: a könyvtáros. Az ő érdemük, hogy a 20 év, de különösen az utóbbi öt év alatt jelentősen gyarapodtak könyvtáraink és növekedett az olvasók tábora. — Megyénkben minden könyvtár mellett tevékenyen munkálkodik a könyvbarát bizottság. Hosszú volna fel­sorolni az irodalomtörténeti előadások, irodalmi estek, ve­télkedők és versenyek soka­ságát, melyeket ez a mozgal­mi szerv rendezett. E kultúr- munka tapasztalatai azt bi­A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek vezetőinek munkáltatói elektromos ismeretekkel, sze­reléssel. Az iskolában meg­szűnik a központi, bürokrati­kus ellenőrzés. A régi módon az iskolavezetés már -képtelen volna számontartani a szerte­ágazó területeket. Ehelyett ön­álló munkacsoportok alakul­nak az azonos szakos tanárok­ból. A diákok egyéni érdeklő­désűk szerint csoportosulnak egy-egy tárgy, kabinet, tanár köré: a jövőben inkább fog­lalkozhatnak azzal a témával, amihez hajlamuk, érdeklődé­sük, kedvük viszi őket. Egyéb­ként a személyiség, az egyén nevelésében nagy segítségükre lesz, hogy az új tanévben pszichológust is alkalmaztak főfoglalkozásban. Padányi Anna Megtiszteltetés ért egy ré­gi szerzőt, bizonyos William Shakespeare-t. A Hamlet c. meglehetősen ismert darab­jának televízióváltozata elé írt bevezetőben összehason­lították a sokkal jobban is­mert Maigret felügyelővel. Azaz hogy nem is őt, hanem hősét: elmondták ugyanis, hogy Hamlet — Maigret módjára nyomoz atyja gyil­kosa után, következésképp a mű garantáltan nem unal­mas. Elhangzott továbbá, hogy a kedves néző korántse képzelje a királyfit amolyan tépelődő, tutyimutyi fickó­nak (sokan ilyen hírét kel­tik) — cselekvő ember ő a javából. A fejtegetés elvi részével nincs vitám — módszerével annál inkább. Azzal a „nép­szerű” hangvétellel, mely re­mekművek érdekességét je­lentéktelen írások segítségé­vel bizonyítja. Ha úgy tet­szik, az Oidipus királyt vagy zonyítják, hogy új szakasz kezdődött a népművelésben. A bevezetőt tíz szakcikk követi. Debreceni Imréné a megyei könyvtár igazgatója a könyvtárhálózat eredmé­nyeit és gondjait idézi fel az 1965/69-es évek tükrében. B. Csőke Anna témája a Pest megyei szakszervezeti könyv­tárak munkássága. Szabó Fe­renc az olvasó fiatalokról szól. Dékány Kálmán bemu­tatja a szövetkezeti könyv­terjesztés megyei hálózatát Bagi Pál cikke arról tájé­koztat: hogyan növekedett a társadalomtudományi iroda­lom állománya és forgalma tíz Pest megyei községben. Billédi Ferencné a mezőgaz­dasági szakkönyvterjesiztés feladatairól ír. Orvos Mária, a Pest megyei könyvtárban fo­lyó helyismereti munkát elem­zi cikkében. Adonyi Máté György taná­csokat ad a közművelődési könyvtárak elhelyezésére, Freitag Magda pedig ezer ol­vasóval készített felmérés­ről számol be. A kötet vé­gén képben és írásban bemu­tatják megyei könyvtárunk kiadványait, majd 14 oldalas bibliográfia zárja a sort. Papp Rezső jogköréről, valamint a peda­gógus munkakörök betölté­séről. Az intézményvezetők munkáltatói jogkörére vo­natkozó rendelkezések ha­tálya kiterjed a Művelődés- ügyi Minisztérium főfelügye­lete és a tanácsok közvetlen irányítása alá tartozó vala­mennyi oktatási, nevelési in­tézményre; a pedagógus mun­kakörök pályázat útján tör­ténő betöltésére vonatkozó rendelkezések a miniszterek, az országos hatáskörű szer­vek vezetőinek felügyelete alatt működő középfokú ok­tatási intézményekre és a tanácsi oktatási intézmények­re érvényesek. ISMÉT INDUL A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA A gondolkodás iskolája, az Élet és Tudomány verseny- sorozata ismét indul. Az első feladat és a versenyzői lap megtalálható az Élet és Tudo­mány október 1-i 40. számá­ban. A verseny díjai értékes nyeremények. a Bűn és bűnhődést is ne­vezhetjük kriminek azon az alapon, hogy történetük gyil­kosság és nyomozás körül forog. Aligha szükséges bi­zonygatni, hogy effajta köny- nyeimű hasonlítgatások ép­pen a lényeget hallgatják el — azt a megközelítési mó­dot, melynek révén ugyanaz a tárgy műalkotássá vagy szórakoztató olvasmánnyá válik. Mert bizony Szofok- lész és Dosztojevszkij igenis unalmas lehet, s Hamlet is csatlakozhatik hozzájuk — ha nem a megfelelő szelle­mi érdeklődéssel és alázattal közelítünk hozzájuk. Ezt pe­dig nem kell titkolni, ellen­kezőleg. Mondjuk ki nyíltan: a Hamlet cselekménye ugyan fordulatos és izgalmas, de ez mellékes, a gondolatok mélysége és ragyogása a fon­tos. Akiiedig ezt nem igény­li, azt a legravaszabb beve­zető sem fogja meggyőzni... L. H. Gy. A tánczenéről gyakrabban esik szó, sőt a komolyzenei élet híreivel is gyakran ta­lálkozhatunk, annál ritkáb­ban a népdallal és a ma­gyar nótával. Ebit a hiányos­ságot pótoljuk most, ami­kor Hajdú Annáról írunk. — Mint egy mese, úgy kez­dődik minden: egyszer volt, hol nem volt egy szegény ember, s annak három leánya. A legidősebbet elvarázsolták, megcsúnyult, elindult vándor­útra, s amerre járt, a kövek énekeltek, s énekelt minden­ki. Akkor szerettem meg a népdalokat — mondja a mű­vésznő. — Annak idején, hat­hét éves koromban megtanul­tam cimbalmon játszani, s aztán rájöttem, az éneklés az igazi műfajom. Csak néhány tanítvány nevét sorolom föl, azok kö­zül, akik Hajdú Annánál ta­nultak énekelni: Virág Ág­nes, Záray Márta, Boros De­zső, Szöllősi Irén (ő a tv Ci- ca-micája), Havas Gertrud (ő a Mazsola) és Herr Olivér, a Nyílik a rózsa népszerű énekese. — Annak idején jelentkez­tem a Zeneakadémiára, de nem vettek föl, s ma már el­értem azt is, hogy a Liszt Ferenc téri épületből nem is egy embert hozzám küldenek tanulni. Hajdú Anna Bródy Sándor utcai lakásában 23 koszorú emlékeztet a régi nagy sike­rekre, emlékeztet arra, hogy a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején mi­lyen felkapott művésznő volt. A Dunántúl című lap 1943 novemberében írta (mintha csak Vass Lajosról lenne szó), hogy a közönség együtt énekelt az ünnepelt előadó­művésznővel. Óriási siker volt, amikor Kodály és Bar­tók népdalfeldolgozásait mu­tatta be a hallgatóságnak. Hajdú Anna mondja a mai népdalénekesekről, hogy sok­szor azért nem nyújtják a le­hető legjobb művészetet, mert csak a pénzért énekelnek. A népdal pedig egészen más... A népdal csak akkor szép, ha szívből, s igazán nagy sze­retettel adják elő. Persze, a tanítás az más, a tanításért valóban fizetni kell... Hogy a művésznő tanítvá­nyai milyen hálásak, azt bizo­nyítja az a hang is, ahogyan róla beszélnek. Ifjabb Szalay László, a rá­dióból és a televízióból is­mert neves énekes fia mondja: — Ha zongorázni tudnám azt a különbséget, amennyit fejlődött a hangom az idő alatt, amióta a művésznő­nél tanulom az éneklést, ak­kor ... Ha eljövök az órára, akkor mindig érzem a népdal szeretetét, s talán egy kicsit kedvelem is a műdalokat, amitől annyira viszolyognak az emberek. A tanárnő mond­ta egyszer: nem az a fontos, műdalról vagy népdalról van-e szó, hanem az, hogy szép a zene! A népdal és a műdal után térjünk vissza a könnyűzene világába, s hallgassuk meg Jencsók Antalt, a Scampolo- együttes basszgitárását: — Az Illés-együttessel nyolc­hetes országjáráson veszünk részt, a búcsúfellépés decem­ber 13-án, az Erkel Színház­ban lesz. Űj, állandó klu­bunk van vasárnaponként Nyergesújfalun és szomba­tonként az Eötvös Klubban lép fel együttesünk, mely pon­tosan egy esztendeje játszik ugyanabban az öszeállítás- ban: Bontovits Kati énekel, Merczel András dobol, Fa­ragó István (Judy) szólógitá­rozik, s jómagam játszom a basszus gitáron, össze! meg­jelenik a kis lemezünk, az „A” oldalon a Tudtam, hogy más kell című szám, a „B” ol­dalon pedig a Levegőben cí­mű szám hallható. E HETI NYERTESEINK: Rózsa Mária (Ráckeve, Bé­ke u. 14.), Mohácsi Mária (Fát, Marx-telep 19.), Kovács Már­ta (Fót, Kossuth u. 31.). SLÁGERLISTÁNK Művészlemezek: 1. (3) Bar­tók: Csodálatos mandarin, 2. (1) Beethoven: Für Elise, 3. (—) Liszt: Mazeppa, 4. (2) Paganini—Liszt: La Campa- nella, 5. (4) Kodály: Székely fonó. Tánclemezek: 1. (8) Várj, míg sötét lesz (Koncz Zs.), 2. (1) Fák, virágok, fény (Zalat- nay S.), 3. (2) Sziklaöklű Joe (Zalatnay S.), 4. (—) A tüzes pokol (Hungária), 5. (4) Ván- dorúton (Neoton), 6. (—) Megered az ég (Neoton), 7. (6) Rég volt, szép volt (Koncz Zs.), 8. (9) Ne sírj, kedvesem (Zalatnay S.), 9. (7) Lélegző, furcsa hajnalon (Non Stop), 10. (—) Szomorú történet (Omega). Sunyó—Falus—Tamás Vágja ki, töltse ki, tegye borí­tékba, vagy ragassza levelezőlap­ra és úgy küldje be szerkesztősé­günkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. VIII., Somogyi B. u. 6.). A borí­tékra ne feledje el felírni: „Ked­venc lemezem”. Szavazóink között hetente három lemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát. Á technika az iskolában: nagyobb szabadság Növelik az iskolaigazgatók önállóságát Hamlet és Maígret

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents