Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
1971. SZEPTEMBER 19., VASÄRNAP "T^Wdn 7 Az éló sejt titka Űj, az élő sejt vizsgálatára szolgáló készüléket konstruáltak a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kémiai-fizikai Intézetében. A meghatározott hullámhosszú ultraibolya sugarak felhasználásával működő berendezésben az ultraibolya sugarat képező objektumon át végzik a megfigyeléseket is. , A Készüléket temperált kamerával, speciális finomfelvevőgéppel és más, rendkívül finom tudományos kísérletek végzésére módot adó szerkezetekkel is felszerelték. Lehetőség nyílik például a sejt egyes sugárkárosult részei okozta hatás, a fehérje bioszintézisének zavarai és számos más sejttani jelenség tanulmányozására. Az intézetben az új műszer segítségével fontos biológiai kutatásokat végeztek: vizsgálták a sejtosztódásnak a megszűnését, a sejtmag és a cito- plazma különböző részeit ért ultraibolya sugárzás hatására. Az orosz cédrus Tudósok véleménye szerint az északi félteke legértékesebb fája az orosz cédrus. Az Orosz Szövetségi Köztársaságban mintegy 37,3 millió hektárnyi erdőterületen nő túlnyomó részt cédrus. Ez a terület nagyobi, mint Svédország, Finnország, Franciaország, Svájc, Belgium, Hollandia és az NSZK erdőinek területe együttvéve. A Szovjetunióban a cédrusfák több mint 95 százaléka Szibériában nő. A cédrust joggal nevezik „kenyér” vagy „fejős”»'fának. Olajából tejszínhez hasonló koncentrátumot állítanak elő, amely zsírtartalmát tekintve ötször múlja felül a tehéntejet, kalóriatartalma pedig sokkal nagyobb, mint a disznóhúsé. Egyedül a tomszki terület évi cédrusdió termése körülbelül ll5 ezer tonna, amely kalóriatartalmát tekintve egyenértékű egy 650 ezer tehénből álló csorda tejhozamával. A könnyű és szívós cédrusfát bútorgyártásra, épületek, vasúti, kocsik díszítésére és ceruzagyártásra használják. A megcsapolt cédrustörzsekből terpentint nyernek, a tűlevelekből pedig skorbut elleni preparátumot készítenek. Az utóbbi években a Távol- Keleten, az líráiban és az Orosz Szövetségi Köztársaság más területein 70 állami és 117 szövetkezeti gazdaságot létesítettek a cédruserdők hasznosítása céljából. Széles körű tudományos kutatómunkát kezdtek a cédruserdők sokoldalú vizsgálatára. Nyakcsigolya-sérülések autóbaleseteknél A növekvő számú közlekedési balesetek mind gyakrabban okoznak nyakcsigolya-sérülést — állapították meg nyugatnémet agysebészek. Erős nekicsapódás vagy a nyak clfordításá- nak pillanatában bekövetkezett hirtelen felgyorsulás könnyen vezet a nyakcsigolya sérüléséhez. Az NSZK-ban a közlekedési balesetet szenvedett géjMítjxqtűy^k utasai 20 százalékánál, az l'SÁ-ban pedig 65 ezer balesetet szenvedett felénél állapítottak meg nyakcslgolya-sériilést. Már egy óránként 35 km sebességgel haladó jármű utasa Is szenvedhet balesetnél nyakcsigolya-sérülést, ha az összeütközés lendületét nem fogja fel a jármű, vagy ha az utas kirepül a járműből. A magasított háttámla csökkentheti az ilyenfajta sérüléseket — de feltétlenül szükséges a biztonsági övék használata is. , Szuper földgép A lépegető exkavátorok félelmetes gépóriások, a modern technika csúcsteljesítményei. Külszíni szénfejtéseken, nagyméretű és hosszú távú talajmunkáknál annál gazdaságosabb az üzemeltetésük, minél nagyobb a teljesítményük. Ez sarkallja a konstruktőröket a minden eddiginél nagyobb „szupergepek” létrehozására. A Szovjetunió „Uralmas” nehézgépgyárában most építés alatt álló óriás exkavátor alighanem „világrekorder” lesz: a talaj minőségétől függően 80—100 köbméteres (!) kassal dolgozik majd. A gép egyes nagyméretű alkatrészei egészben el sem készíthetők. A hatalmas gép irányítófülkéjének forgatását biztosító fogazott gyűrűt például 34 darabból szerelik össze, mint az a képen is látható. x Az üzem konstruktőrei szerint a 100 köbméteres kastérfogat még korántsem a felső határérték, gyakorlatilag 250 köb- •méteres kastérfogatú exkavátor létrehozása is megvalósulhat ft közeli években, ha szükség lesz rá. A neandervölgyi ember hangja A 40—100 000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi ember hangképző szervének rekonstrukciója azt bizonyítja, hogy garatnyílása nem felelt meg a tagolt beszéd követelményeinek. Csak kevés magánhangzót használt. „Beszédét” leginkább egy csecsemő gügyögéséhez vagy makogásához hasonlíthatjuk. Az Amerikai Akusztikai Társaság legutóbbi kongresszusán számoltak be azokról az összehasonlító-ana- tómiai vizsgálatokról, amelyeknél egy neandervölgyi koponyát vetettek össze egy élő emberszabású majom és egy emberi újszölött koponyájával. A neandervölgyi embernek nem alakult ki a garatnyílása, továbbá a gégének a szájüreg és a garat közti része — ugyanúgy mint ezt ma a csimpánznál látjuk. A csecsemőnek ez a szerve növekedésével fokozatosan válik alkalmassá artikulált emberi beszédre. Ha egy neandervölgyi ember ma élne, semmilyen nyelvre sem lehetne megtanítani. ki alumínium karrierje A világviszonylatban is számottevő természeti kincseink között az alumínium alapanyagát képező bauxit az első helyen áll. E természeti kincs gazdaságos kiaknázásáról csak a magyar—szovjet timföld— alumínium szerződés megkötése óta beszélhetünk, hiszen ez tette lehetővé, hogy a hazai üzemeinkben timfölddé feldolgozott bauxitból olcsó villamos energiával előállított alumínium váljék. Ennek köszönhető, hogy mind a belső piacra, mind az exportra készített készáruk és félgyártmányok mennyisége évről évre jelentősen emelkedhet. / statisztika szerint A világstatisztikai adatok is bizonyítják, hogy az alumínium milyen nagy „karriert” fut be; minden más féfnet megelőzve a fogyasztásnövefémeknek) alumíniummal való helyettesítésében már eddig is szép eredményeket ért el a magyar ipar, különösen a kábelgyártás területén. A közismert színesfémhiány mindenképpen indokolttá teszi, hogy az alumínium minden műszakilag megfelelő megoldású felhasználása elsőbbséget élvezzen ä színesfémekkel szemben. Jó példa erre az a most folyó kísérletsorozat, amely arra irányul, hogy miként lehetne a gépjárművek hűtőjét alumíniumból előállítani (külföldön általában rézből, nálunk ónozott acéllemezből készítik a gépjárműveknek ezt a fontos, sok anyagot felemésztő részét). Laboratóriumi szinten már kidolgozták a különböző kötési megoldásokat az alunímium hűtők előállításához, most még az szükséges, hogy ezek sorozatgyártási technológiáját is megvalósítsák. USA élelmiszeriparának alumíniumfelhasználása az utóbbi tíz év során 35-szörösére nőtt, főként azáltal, hogy bevezették a polipropilénnel kasírozott vékonyszalagból gyártható, sterilizálható dobozmegoldást, és rátértek az alumíniumlemezből készíthető tépőzáras konzervdoboz fedelek előállítására. Ha az élelmiszer- iparunk exportképességét növelni akarjuk, nekünk is sokkal jobban kell használnunk az alumínium adta lehetőségeket, amihez ráadásul még a nyersanyag-bázisunk is megvan. Sokáig azt hitték, hogy a műanyagok erős versenytársai lesznek az alumíniumnak. A nemzetközi tapasztalat azonban , azt mutatja, hogy a műanyagok elsődlegesen nem' a hagyományos anyagok rovására terjeszkednek, hanem sokkal inkább azok ésszerű és fontos kiegészítői, kísérői lesznek. Az alumínium jövőjét illetően a jóslás tehát igen köny- nyű/ Senki sem kételkedhet abban, hogy a felhasználás igen nagy mértékben emelkedni fog, érdemes tehát még a nagy öszegű beruházásokba is belevágni. Jó érzés tudni, hogy az alumíniumiparunk alapanyag-igényét tekintve nem szqrulunk importra, s hogy a lehetőségeink szinte korlátlanok a „magyar ezüst” elterjesztése tekintetében. Légszcnnyczőűés-kuíatás - pókhálóval A légszennyeződés okozta károkat Angliában évi 350 millió fontra (!) becsülik (be- leértv- a károsodott épületek tisztítására és felújítására fordítandó összegeket is). Ennek tudatában a Harwelli Atomenergiakutató Intézet ötéves programot dolgozott ki az atmoszférikus szennyeződés tanulmányozására, a levegőt szennyező részecskék jellegének és viselkedésének kutatására, és az ellenük való küzdelem módszereinek kidolgozására. A kutatók pókhálóval fogják fel a levegőben lebegő, áramló részecskéket a további vizsgálatok céljára. A pókháló az intézetben „készül”: a leereszkedő pók szinte láthatatlan fonalát forgó kerettel fogják fel. Mire jó az ágyú? kedés terén. A világ alumíniumfogyasztása 1960-ban 4,2 millió tonna volt. 1970-ben pedig már közel 11 millió tonna. A szakirodalmi előrebecslések további gyors ütemű fogyasztásnövekedést jósolnak, így várhatóan 1980-ra 25—26 millió, 1990-re 90 millió, 2000-re pedig mintegy 250 millió tonna (!) lesz a világ évi alumínium szükséglete. Annak biztosítására, hogy alumíniumiparunk kielégíthesse a növekvő szükségleteket, további jelentős beruházásokra van szükség. Fejlesztik a székesfehérvári széles- szalaghengerművet, rekonstrukciót hajtanak végre a Kőbányai Könnyűfémműben, a fólia- és vékonyszalagtermelés „fellegvárában”. Inota az öntvehengerelt keskenyszalag- gyártás központja lesz, a Tatabányai Alumíniumkohó pedig az öntvehengerelt széles szalagé. *A Székesfehérvári Köny- nyűfémműben sor kerül a préskovácstermelés bővítésére, az ajkai és inotai kohóban pedig újabb huzal-öntvehengerlő egységeket állítanak üzembe. Elsősorban finom áruk (vékonyszalag és fólia) előállítására egy új könnyűfémmű létesítését is tervbe vették. Hogy a félgyártmányokból és formaöntvényekből értékes készáru váljék, arról a bővített kapacitású Alumíniumgyár, a Mátravidéki Fémművek, a Hűtőgépgyár, a Magyar Kábel Művek, a Fémmunkás Vállalat és egy sor más kisebb-na- gyobb vállalat gondoskodik majd. Lehetőségek c járműgyártásban A járműgyártásban két nagyobb lehetőség volna az alumínium bevezetésére, illetve a felhasználás növelésére, egyrészt az alumínium karosszériák készítése terén az autó- buszgyártásban, másrészt néhány speciális felépítmény gyártása esetén a tehergépkocsik részére. Az első esetben be kell vezetni a hegesztett, ragasztott Is megfelelően szilárd konstrukciókat, ami jelentékeny mennyiségű új gép beszerzését teszi szükségessé és teljesen más felszerszámo- zást kíván, de hosszú távon mégis kifizetődő (megjegyzendő, hogy az Ikarus Gyár már ezen az úton halad). A speciális felépítmények elkészítése már könnyebb feladatnak látszik, bár itt is sok még a megoldásra váró műszaki feladat. A réznek (és más színesA könnyűszerkezetes építési mód bevezetése tekintetében még sok a tennivalónk, habár már ma is kb. 1,5 millió m2 könnyűszerkezetes építmény létesítéséhez rendelkezünk ipari kapacitással. ■ f •• A rúűahyag — nem „versenytárs" Magyarországon a csomagolási célokra használt alumínium fólia mennyisége 100 gramm/fő alatt van, míg az iparilag fejlett tőkés országokban 500—700 gramm/fő. Fel kell figyelnünk rá, hogy pl. az Jaroszówban, a Tűzálló Anyagok Gyárában, érdekes módszert alkalmaztak a forgókemencék'időszakos tisztításánál. A kemencefalra rásült agyagréteg szétverését egy 40 mm kaliberű ágyú végezte el, amelyet külön erre a qélra szerkesztettek a varsói Katonai Műszaki Akadémián. A kemence belső falára sült, kb. 25 tonnás agyagréteg leválasztásához 30—40 beütő- és robbanólövedék kilövésére van szükség. Ez utóbbiak 500 C°-os hőmérsékleten robbannak. A leírt módszer lehetővé teszi a felrakódott gyűrű leválasztását a kemencék kioltása nélkül. Az ágyú alkalmazása nyomán a kemencék tisztítási ideje 3 napról 1 órára rövidült, s nem kell megszakítani a tűzálló anyagok gyártási folyamatát sem. Korszerű haditechnika Csiltagfény erősítés éjszakai irányszáshos A korábbi háborúkban a harc üteme napnyugta után hirtelen lecsökkent. A figyelést csak kis távolságra lehetett folytatni, a tüzelés gyakorta hatástalan maradt, és nehézkessé vált a csapatok vezetése. A II. világháború már jelezte a döntő fordulat bekövetkezését, a rakéta-atomfegyverek megjelenése pedig ésszerűvé teszi azt az elgondolást, hogy egy esetleges háborúban a harcok üteme éjszaka sem lassúbbodhat, hanem megközelíti a nappali harcok ütemét. Ezért az éjszakai látás problémája a katonák számára jelentőségében megnövekedett. Az éjszakai látás eszközeinek fejlődése az utóbbi két évtizedben nagy előrehaladást ért el. Az infravörös sugárzástartományban működő, éjszakai nézőkószülékek sugárvetői a látható fényhez közeli hullámokat bocsátanak ki magukból, azonban ezekre az emberi szem érzéketlen, vagyis láthatatlanok. A nézőkészülék vevőműszere, az elektronoptikái távcső azonban felfogja a besugárzott tárgyról és környezetéről visszavert infravörös sugárzásit, és azt látható képpé alakítja át. Az aktív rendszerű, sugárvetős éjszakai műszerek széles körűen elterjedtek mind a kézifegyverek és közvetlen irányzású lövegek irányzása, mind a harcjárművek vezetése és a felderítés területén. Az aktív infravörösműszerek sugárvetői azonban megfelelő berendezéssel a készülékek saját látótávolságának többszöröséről viszonylag könnyen felderíthetők. Hogyan lehetne az árulkodó sugárvetőt kiküszöbölni? A sugárvető nélküli, vagyis passzív rendszerű éjszakai nézőkészülékek létrehozásánál abból indultak ki, hogy „tökéletes” sötétség még éjszaka sincs. A feladat tehát a természetes éjszakai megvilágítás, a hold- és a csillagfény, vagy a borult égnél is még rendelkezésre álló gyenge fény adta megvilágítás felerősítése a műszerben, hogy tiszta, világos képet kapjanak a célról és környezetéről. Bizonyos mértékű fényfelerősítéssel az infravörösműszerek képátalakító csövei is rendelkeznek. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a képátalakító csőnél kapott fényerősítés fokozása a cső többszörözésével, vagyis az itt alkalmazott megoldás a több lépcsős rakéták építéséhez hasonló. Gyakorlatilag a képerősítő csőnél is több lépcsős szerkezeti felépítést találunk. A sugárvető nélküli éjszakai műszerek egyik nagy csoportját képezik a fegyverirányÉjszakai fényerősítős fegyverirányzék zékok. A passzív éjszakai irányzékok családjának legkönnyebb tagját általában a kézifegyverekhez párosítják. Súlya alig haladja meg a 2,5 kg-ot, hossza viszont majdnem fél méter. A néhány kg-os műszer negyvenezerszeresére erősíti fel a célterületről tükrözött holdfényt, csillagfényt. A légköri viszonyoktól függően 200—300 méteren belüli tárgyak felismerését teszi lehetővé. A látómezőbe vetített irányzékosztás segítségével a lövész pontosan célozhat, mivel a céltárgy és az irányzójel képe a műszerben együtt tűnik fel. Így tehát az éjszakai irányzékkal felszerelt kézifegyver kezelője az ellenséget rejtetten kutathatja fel, és a célzott tűzzel teheti ártalmatlanná. A profilos alumíniumtartó születése
